Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-30 / 296. szám

1995. október 31., kedd Hazai Körkép Dhnántúli Napló 7 Szekeres Imre: A kormány hibázott a hto-ügyben Ötmilliárd kompenzációra Szakvélemény a párt- és miniszterelnöki funkció szétválasztásáról Nincs egyedül üdvözítő megoldás Szétválasszák vagy egyben tartsák a miniszterelnöki és párt­elnöki tisztséget? A kérdés az MSZP novemberi kongresszu­sának közeledtével egyre jobban foglalkoztatja nemcsak a nagyobb kormánypárt tagságát, hanem a közvéleményt is. Pedig nem először vetődik fel Magyarországon a hatalom ilyenfajta megosztásának lehetősége, nyilatkozta lapunknak Halmai Gábor alkotmányjogász.- Antall József miniszterel­nöksége idején a közélet ber­keiben már el-elhangzott a két tisztség elkülönítésének gon­dolata, akkor azonban a dolog ennyiben maradt - mondja Halmai. Dönteni valóban ne­héz, mert a nemzetközi gya­korlat szerint nincs egyedül üdvözítő megoldás. Németországban például, ahol a jelenlegi kancellár egy­ben a CDU elnöke is, időről időre felvetődik a szétválasz­tás szükségessége, de ezen a felismerésen túl nem történt semmi a folyamat elindítására. Angliában, ahol korlátlan a parlamenti szuverenitás, a szokásjog diktál: a királynő tudomásul veszi, hogy a vá­lasztásokon győztes párt veze­tőjét kell kineveznie minisz­terelnöknek. A francia példa - bár érde­kes - nem hasonlítható a mi politikai gyakorlatunkhoz. Ott ugyanis a vezető párt elnöke nem a miniszterelnöki, hanem a köztársasági elnöki tisztet tölti be.- Lehet ugyan ellenkező példákat is idézni, de úgy tű­nik: valamivel gyakoribb az egyben tartás, mint a szétvá­lasztás. Nálunk sem az alkot­mányjogi tételes előírások, sem alkotmányos szokások nem szabályozzák a kérdést.- Az természetesen az MSZP belügye, melyik meg­oldást választja. A párton be­lüli hatalmi , harcnak, hatalommegosztási törekvé­seknek azonban mindenkép­pen jele, hogy az utóbbi he­tekben egyre markánsabban fogalmazzák meg : „felezni kellene” Horn Gyula pártel­nök-miniszterelnök tisztsé­geit. Ha azonban a szétválasztás megtörténne, akkor is az MSZP felelőssége volna, hogy miként tudja ellenőrizni saját kormányát. Takács Mariann Izraeli-magyar tárgyalások Az Országgyűlés tegnapi ülé­sén Baja Ferenc környezetvé­delmi miniszter az október 27- én Kassa környékén bekövet­kezett ipari balesettel kapcso­latban kért szót napirend előtt. A vasműben történt robbanás során szénmonoxid-felhő ke­letkezett, amely kedvezőtlen széljárás esetén elérhette volna a magyarországi településeket is. Az ellenkező szélirány miatt szerencsére ez nem következett be, de a miniszter rámutatott arra az aggasztó tényre, hogy a 27-ei eseményekről csak 28-án délelőtt értesítették a szlovák szervek a magyar felet. Napirend előtt szó esett a háztartási tüzelőolaj áremelé­séből adódó lakossági gondok­ról, az ezzel kapcsolatos kor­A jövő évi költségvetés terve­zete szerint az Országgyűlés 3 milliárd 200 millió forinttal, az ideinél 7-8 százalékkal na­gyobb összeggel gazdálkod­hat 1996-ban. Ebből fedezik az Országgyűlés hivatalaiban dolgozó 520 köztisztviselő, to­vábbá a 386 képviselő fizeté­sét, a képviselő-testület, va­lamint a parlament hivatali szerveinek működtetését. Jelentős kiadási tétel a hon­atyák javadalmazása is. A fize­tések jövő évi alakulásáról, így a képviselői tiszteletdíjakról nem születtek még konkrét döntések. A törvényhozók kö­rében sok híve van annak, hogy ne emeljék dotációjukat. Ám a költségvetési keretek szerény, mintegy 10 százalékos fejlesz­tést lehetővé tesznek. Jelenleg a képviselői alapfi­zetés 67 000 forint. A bizott­sági munkában részt vevőknek pótlékkal együtt 93 800 forint a járandóságuk. A bizottságok alelnökeinek 120 600, az elnö­Harminc civil szervezet - ki­sebbségek, egyházak, szakmai érdekképviseletek, önkor­mányzatok, szakszervezetek - létrehozta az Alkotmány Elő­készítő Társadalmi Bizottságot. A szervezők hétfői tájékoztató­jukon összefoglalták célkitűzé­süket: az alkotmánytervezet szövegét - a társadalmi bizott­ság szervezésében - bocsássák széles körű vitára, és javaslatu­kat az Országgyűlés építse be a népszavazásra bocsátandó vég­leges formába. Az új testület a parlamenti mányintézkedésekről. Szekeres Imre, az MSZP frakcióveze­tője kifejtette: a hto-utalványt meg kellett szüntetni, mert je­lentős anyagi visszaélésekre adott alkalmat. A kompenzá­cióra vonatkozóan a kormány hibás rendeletet adott ki, és azt nem korrigálta idejében. A szocialista képviselőcsoport kezdeményezésére azonban már dolgoznak az illetékesek egy újabb, valóban a lakásai­kat hto-val fűtő állampolgá­roknak szánt, 5 milliárdos el­lentételezésen. A szocialista képviselők el akarják érni, hogy a jövő évi költségvetésbe is kerüljön be hto-kompenzáció, ami jelenleg nem szerepel a tervezetben. (simonffy) köknek 134 000 forint a járan­dóságuk. A frakcióvezetők fize­tése 147 000, helyetteseiké pe­dig 134 000 forint. A törvényhozás gépezetének működése egyébként minden vonatkozásban növekvő költ­ségekkel jár. Jellemző, hogy bár a képviselőknek, a külön­féle minisztériumoknak és szervezeteknek elküldendő tör­vényjavaslatok kötegeit futár- szolgálat viszi szét, az Ország- gyűlés postaköltsége mégis évi mintegy 40 millió forint. A te­lefonszámlák végösszege kö­rülbelül 80 millió. Kevesen tudják, hogy a Par­lament, mint a világörökség ré­sze, sajátos múzeumként is működik és rendszeresen fogad látogatókat. Öt évvel ezelőtt 12 000-en keresték föl az épüle­tet, tavaly már 270 000-en(!). Az érdeklődés ugrásszerű nö­vekedésének szintén van költ­ségvonzata: a megkopott sző­nyegek cseréjére ’90-ben fél­milliót, tavaly már 8 milliót kel­lett költeni. Koós Tamás pártok által kijelölt alkotmány­előkészítő bizottság munkájába is szeretne bekapcsolódni, mondta Kemény László, a Tár­sadalmi Érdekegyeztető Tanács (TÉT) társelnöke. Egyetértett az alkotmánytervezet nyilvános vitájával a Nagycsaládosok Or­szágos Egyesületének képvise­lője is. A társadalmi bizottság javasolja, hogy ha nem teremt­hető meg az összhang a parla­menti előterjesztés és a társa­dalmi bizottság tervezete kö­zött, akkor népszavazás dönt­hessen majd ebben a kérdésben. Várhatóan a jövő év elején életbe léphet a magyar-izraeli szabadkereskedelmi megálla­podás. Ezekben az izraeli fél is érdekelt. Ez azon a hétfői saj­tótájékoztatón hangzott el, amelyet Kis Zoltán, a Föld­művelésügyi Minisztérium po­litikai államtitkára tartott a Fe­rihegyi repülőtéren hazaér­kezve izraeli tárgyalásairól. Az államtitkár elmondta: megbeszéléseinek célja a ma­gyar-izraeli mezőgazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bő­vítése volt. Ennek során tár­gyalt az izraeli mezőgazdasági minisztérium vezető tisztség- viselőivel, illetve több feldol­Az ország villamosenergia-el- látása alapvetően a hazai erő­művek teljesítményén alapul, ám az évi hat-nyolc százalék import még mindig elég sok ahhoz, hogy váratlan kiesésnél zavar keletkezzen a felhaszná­lók körében. Éppen ezért régi igény volt az egyoldalú keleti függőség felszámolása, már csak azért is, mert az áru „mi­nőségében” akadt kifogásolni való; a frekvencia gyakori in­gadozását nem kedvelik az ér­zékeny műszerek, a korszerű számítógépek. Emellett a nagy gozó- és élelmiszeripari üzem, illetve vállalkozás képviselő­jével is. Szóba került egy olyan szaktanácsadási rendszer lét­rehozása hazánkban, amely vegyes vállalatok alapításában is érdekelt lenne. Ennek létre­hozásához az izraeli kormány mintegy 160 ezer dolláros tá­mogatást nyújtana. Kísérlet­képpen a rendszer először Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében kezdené meg működé­sét. Ehhez azonban még a ma­gyar kormány, továbbá a helyi önkormányzatok, valamint az agrárkamara támogatását is meg kell szerezni. nyugat-európai rendszer biz­tos tartalékokat is kínál. A csatlakozásról éppen öt éve született a döntés, az együttműködéshez azonban a cseh, a lengyel és a szlovák, energiarendszerek összefogá­sára volt szükség. A négy or­szág végül Centrel néven tár­saságot alapított, és a nyugati szomszédokkal közösen ki­dolgozta a társuláshoz szüksé­ges műszaki, gazdasági és szervezeti követelményeket is. A Magyar Villamos Mű­vek Rt. szakembereinek tájé­Izraelben érdeklődtek közös finanszírozású gabonaterme­lés lehetősége iránt Magyaror­szágon. Az idén vált először lehetővé, hogy magyar búzát 'exportálhattunk Izraelbe. Au­gusztus végéig mintegy 20 ezer tonna gabonát vittek ki a magyar cégek a közel-keleti országba. A kötésállomány azonban mintegy 70 ezer tonnára te­hető. A búzaüzletnek köszön­hetően ebben az évben a ma­gyar agrárexport meghalad­hatja a 10 millió dollárt. Már az év első nyolc hónapjában ugyanis a magyar kivitel elérte az 5,2 millió dollárt. koztatása szerint a kooperá­ció nem igényelt nagyobb be­ruházásokat. Sem távvezetéket, sem más látványos műtárgyat nem kel­lett építeni, viszont volt mit tenni például az erőművi tech­nológia pontosításában, szigo­rításában. Az UCPTE köve­telményei ugyanis rendkívül igényesek. A tíz nappal ezelőtti össze­kapcsolódás a cseh-német ha­táron, Hradec-Röhrsdorfnál valóban energiatörténelmi pil­lanat volt, de nem kisebb jelen­tőségű az egy esztendeig tartó próbaüzem sem. Ha ez sikeres lesz, elmondhatjuk, hogy vil- lamosenergia-ellátásunk biz­tonságosabb, mert legalábbis két lábon áll. (der) Göncz Árpád köztársasági el­nök hétfőn hivatalában fogadta az országos kisebbségi önkor­mányzatok elnökeit. A találko­zón a nemzeti és etnikai ki­sebbségek helyzetéről, gondjai­ról, valamint önkormányzataik illetve a nemzeti és etnikai ki­sebbségi jogok országgyűlés' biztosának együttműködéséről váltottak szót. Az SZDSZ támogat minden olyan javaslatot, amely az al­kotmányos kereteket figye­lembe véve lép fel a fekete gaz­daság ellen. Ézt a Szabad De­mokraták Szövetsége parla­menti frakciójának tegnapi ülése után jelentették be. A tes­tület egyebek között az adótör­vény tervezetének azon részei­vel foglalkozott, amelyek célja a fekete gazdaság visszaszorí­tása. Átdolgozza a Legfelsőbb Bí­róság büntető kollégiuma az 1956-os sortűzügyekre vonat­kozó állásfoglalásának terveze­tét. Ezt hétfői ülésén határozta el azután, hogy Györgyi Kál­mán legfőbb ügyész felszólalá­sában új szempontokat vetett fel a kérdéskörrel kapcsolatban. A parlamenti pártok média- szakértői hétfőn megkezdték és ma folytatják a rádiózásról és a televíziózásról szóló újabb tör­vénytervezet formálását. A par­lament média-albizottsága dön­tésének megfelelően most a hatpárti megállapodás szövegét vetik össze a törvényével. Csak azok az orvosok írhat­nak tb-támogatásra is jogosító receptet december elsejétől, akik szerződést kötnek az egészségbiztosítóval - közölték hétfőn. A változás a magán- gyakorlatot folytató, egészség- ügyi vállalkozóként vagy annak alkalmazottjaként dolgozó or­vosokat érinti. Szabad Györgyöt delegálja a Magyar Demokrata Fórum par­lamenti képviselőcsoportja az Országgyűlés Kulturális és Saj­tóbizottságába. A volt házelnök a frakcióból és a bizottságból kilépett Fekete György helyét foglalja el. Százéves a büntetés-végre­hajtás. A magyar börtönök rossz gazdasági körülmények között, de működnek: a rabokat tudjuk etetni, öltöztetni, felújí­tásokra, karbantartásokra, az elhelyezési körülmények javí­tására azonban nincs lehetőség. Ezt Tari Ferenc altábornagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka mondta hétfőn Debrecenben. A helyi börtön megnyitásának 100. évfordu­lója alkalmából rendezett ün­nepséget követően elmondta: börtönlázadás bármikor, bár­hol, bármilyen okból kirobban­hat, arra nem lehet felkészülni. Nem dőlt el, emelik-e a honatyák fizetését Drága a Ház-tartás Civil kezdeményezés: vita az alkotmányról Népszavazás véglegesítene Az áramvonalak Nyugatra vezetnek, de egy évig bizonyítani kell Energiarendszerünk „két lábon” áll A vizsga már második hete tart, és a négyszáz kilovoltos táv­vezetékek közötti kapcsolat változatlanul zavartalan. A ma­gyar hálózat október 18-a óta kötődik a nyugat-európai vil­lamosenergia rendszerhez, az UCPTE-hez, s egyesztendős sikeres próbaüzem után véglegessé válhat az együttműködés. Teremszemlét tartott a kormány új sajtóstábja Ismét nő lesz a szóvivő Lapunk értesülése szerint véglegessé vált az a stáb, amely Ha­vas Henrik vezetésével november 1-től a kormány sajtó- és tá­jékoztatási ügyeit intézi. Az ismert újságíró, aki címzetes ál­lamtitkári tisztséget kapott Horn Gyulától, a mai napon mu­tatja be munkatársait a Miniszterelnöki Hivatalban. Megbízható forrásból úgy érte­sültünk, hogy a Havas-stáb tagja dr. Szegvári Péter, a fővá­rosi önkormányzat korábbi jegyzője, továbbá két szegedi egyetemi oktató, Mihályi Endre és Terényi András. A kormányszóvivői teendő­ket Szabó Izabella fogja ellátni, kormány-főtanácsadói beosz­tásban, akiről egyelőre csak annyit tudni, hogy bölcsész. A leendő államtitkár róla úgy nyi­latkozott, hogy a hölgy várható­lag néhány hónap múlva lép a nyilvánosság elé, addig to­vábbra is Kiss Elemér közigaz­gatási államtitkár ad tájékozta­tást a kormányülésekről. Havas - mint ezt több inter­jújában elmondta - arra készül, hogy nem ismétlődik meg a ko­rábbi kormányszóvivők ku­darca, és neki sikerül részt ven­nie a kormány döntés-előké­szítő munkájában. Ami azt is jelenti, hogy PR-tevékenységet végez, és jó előre felhívja a mi­niszterelnök figyelmét a dönté­sek várható fogadtatására. Lapunk megtudta, hogy Szegvári Péter, aki várhatóan a tájékoztatási igazgatóság szer­vezeti irányítója lesz, hétfőn munkatársaival tárgyalt a Mi­niszterelnöki Hivatal közigaz­gatási államtitkárával, majd ezt követően megnézte azokat a he­lyiségeket, ahol Havas Henrik csapata dolgozni fog. Égyelőre nincs döntés arról, hogy a kormányzati sajtóiroda régi munkatársai közül ki ma­radhat a helyén, tervez-e változ­tatást az új médiafőnök, de úgy hírlik, novembertől a titkárság adminisztratív alkalmazottai­nak létszáma is bővül. Mindez arra enged következtetni, hogy Havas Henrik megkapott min­dent, ami hírek szerint koráb­ban vita tárgyát képezte; most már „csak” tájékoztatni kell majd a kormány munkájáról. Hídavatás. Átadták a forgalomnak a hetedik budapesti hidat. Költsége 16 milliárd forint, hossza 500 méter, a neve Lágymányosi. Egyelőre autók, kerékpárosok és gyalogosok közle­kedhetnek rajta. Demszky Gábor főpolgármester és Lotz Károly közlekedési miniszter hang­súlyozta: a híd a kormány és a főváros együttműködésének jelképe. fotó: feb/hajdu andrás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents