Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-29 / 295. szám

1995. október 29., vasárnap Magazin Dunántúli Napló 7 A felmérés bizonyítja: A Pató Pálok rövidebb életűek Jóval tovább él, aki kemé­nyen dolgozik, mint az, aki túlzottan kényelmes és csak azt ismételgeti: ej, ráérünk arra még. Erre a felismerésre egy maratoni, 74 évet átfogó ka­liforniai kutatómunka után amerikai tudósok hívták fel a figyelmet. A most kiértékelt pszi­chológiai felmérés a világ leghosszabb kutatási akciója volt. A kiválasztott szemé­lyekkel a tudósok - és az ő munkájukat folytató fiata­labb kutatók - már 1921-től folyamatosan kapcsolatban álltak. Annak idején 1528 gyereket kértek fel: enged­jék meg, hogy figyelemmel kísérjék életük alakulását. A vizsgálatból kiderült: a kötelességtudó, munkájuk gyümölcséből élő, sokat fá­radó és hangyaszorgalmú emberek várható élettartama akár harminc százalékkal is meghaladhatja a máról hol­napra élőkét, akik igazán semmit nem tesznek sorsuk javításáért, csak önmagukat kímélik és mindent elodáz­nak. A kemény munka, a ki­tartás, a megbízhatóság életkomövelő tényezők. Az önzés és a lustaság ugyanolyan ártalmas, mint a túlságosan zsíros táplálko­zás és a mozgáshiány. Az életkor alakulására a későb­biekben is negatív kihatás­sal van, ha valaki kisgyer­mekként éli meg szülei vá­lását. A kaliforniai gyerekek körében most első ízben si­került bizonyítani: a válás­kor a gyerek lelkileg tartó­san károsodik. Sőt, az ak­kori trauma és megrázkódta­tás egész életére elkíséri. A békés családi légkörben fel­növők átlagosan négy-négy évvel éltek tovább, mint zaklatott életű kortársaik. Horkol-e Károly herceg? Hol van már a klasszikus angol regényekben meg­örökített főúri személyzet, amely néma, mint a sír? A hiányt a királyi család is tapasztalhatja, miután új fejezethez érkezett Károly herceg és korábbi házve­zetőnőjének, Wendy Berry-nek a csatározása. A négygyermekes, immár idős hölgy nyolc esztendőn keresztül volt a trónörö­kös kedvenc tartózkodási helyének, a highgrove-i udvarháznak a „parancs­noka”, s miután két éve, finoman fogalmazva, nem teljesen önkéntesen meg­vált állásától, kipakolt s megírta emlékiratait. „A házvezetőnő naplója - Ká­roly és Diana a szétválás előtt” című könyv azon­ban nem jelenhetett meg Nagy-Britanniában, mi­után a bíróság helyt adott a trónörökös érvelésének. Berry asszony, akárcsak a királyi család más alkal­mazottja, munkába állása idején aláírta azt a köte­lezvényt, hogy élete végéig hallgatni fog a „belső ügyekről”. Erre Ameriká­ban jelentette meg a köte­tet. A legnagyobb újdon­ság, amely sehol másutt nem volt eddig olvasható, hogy a trónörökös horkol. Károlyt úgy felháborította ennek a közzététele, hogy bírósághoz fordult: tiltsák le az exházvezetőnőnek kiutalt külföldi honorári­umokat. Hajói viselkednénk, lehetne még 1,1 milliárd szép évünk Csillagos jóslás bolygónk jövőjéről A Nap még vörös óriásra puffadva sem nyeli el a Földet Herschel, a 18. századi híres német-angol csillagász egy tölgyerdőhöz hasonlította a csillagok sokaságát: amint az erdőben a makk, a facsemete, a faóriás és a korhadó fatörzs megjeleníti a tölgyfa több év­százados történetét, úgy a csil­lagos égről is leolvas­hatjuk a csillagok életút­ját keletkezésüktől a pusztulásukig. Korunkban már mo­dellen alapuló számítá­sokkal próbálják meg­határozni a tudósok, hogy mi is lesz a mi csillagunk, a Nap sorsa, s persze vele együtt a Föld csillagászati jövője is. Úgy számítják, hogy a Nap hidrogénkészlete még néhány milliárd évre elegendő. Önző módon az emberiség már néhány milliónyi évre szóló garanciával is beéri. A korábbi mo­dellnek azonban mégis volt egy kellemetlen következtetése, még ha afféle ember utáni időszakra is: a Nap hajlott korában olyany- nyira „felpuffad”, hogy elnyeli a Földet is. Irdatlanul és beláthatatlanul messze van, de azért kedvet szegő prognózis. Évtizedünk elején azonban sokkal kedve­zőbb eredményű számítások születtek. Ez a modell azzal kalkulál, hogy a Nap mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt jutott abba a viszonylag stabil álla­potba, amely tömege számára tipikusnak mondható. Egy nap­tömegnyi gázfelhő akár baga- tell 30-40 millió év alatt csil­laggá húzódhat össze. Utána mintegy 11 milliárd évig nagy­jából azonos állapotban marad. A napkorona különféle formái Nagyjából, hiszen a Nap fé­nyessége megszületésekor a mai fényességének 0,7-e volt. A jelenlegi fényesség mintegy 1,1 milliárd év alatt további 10 %-ot emelkedik, ami katasztro­fális felmelegedéssel jár a földi élővilág számára. (Feltéve, ha akkor még lesz.) Újabb 5,4 mil­liárd év alatt csillagunk fényes­sége 2,2-szeresre nő. Ekkor a Nap elhagyja életpályájának főágát: 1,3 milliárd év alatt óri­ássá növekszik, fényessége a je­lenleginek 2300-szorosa, su­gara 170-szerese lesz a jelenle­ginek és így elnyeli a Merkúrt. Utána némi összehúzódás következik és mintegy 120 mil­lió éves nyugalom, majd szinte az utolsó előtti fázisként heves, ám alig 400 ezer éves életszakasz kezdő­dik. A Nap fényessége 5200-soros lesz, s gömbsugara is ekkor éri el a legnagyobb mérté­két, a jelenlegi 213-szo- rosát. Ez már 0,99 csil­lagegységnyi, vagyis majdnem a Föld mai pá­lyájáig érő, hiszen je­lenleg ez a Föld-Nap távolság a csillagegy­ség, mint mérték. Csak­hogy az új modell szá­mításai szerint a vörös óriás állapotában a Nap tömege a jelenleginek csak 0,591-e lesz a csil­lagszél fogyasztó hatá­sára, a Föld pályája pe-, dig 1,69 jelenlegi csil­lagegységre kerül Naptól, de még a Vénusz is 1,22-széresre. A majdnem végső stádiumban aztán a vörös óriásból 100 ezer év alatt fehér törpe lesz, tömege a jelenlegi 0,54-re csökken, a Vénusz pályasugara viszont 1,34, a Földé pedig 1,85 csilla­gegységre nő. Vagyis semmi okunk nincs a aggódni a Föld - embertelen - csillagászati jövője miatt. D. I. Paul Gauginfestményét, az Élet és Halál-t kiállítják a kariói Mahmud Khalil múzeumban. A festmény értéke 50 millió USA dollár, ez lesz az egyik legdrágább kiállított festmény. tiltó Technika jeligére kérdezi egyik olvasónk, új fiúismerő­sét hogyan hódíthatná meg hatékonyabban? Az egyik fontos üzenet az, hogy ne siet­tesse a dolgokat. Nem hasz­nosak a hirtelen lerohanások, mert a másik nem érti ponto­san ezeket, és meg is ijedhet. Nem kell, hogy kínálgassa magát, legyen sokkal bizto­sabb abban, hogy elég értékes tulajdonsága van ahhoz, hogy már csak ezekért is megsze­ressék. Döntse el, milyen sze­repet választ: kislány lesz-e, vagy érett nő. Utóbbit aján­lom. Fejlődésének fontos lé­pése lesz, hogy megértse és vállalja saját érzelmeit, sőt, a szeretetről vallott eddigi néze­teit is új fényben fogja majd látni. A kártya javaslata sze­rint nem hasznos túlságosan viselkedni, merevnek lenni. Választania kell, hogy barát­ként akar vágyakozni a má­sikra, vagy bele mer vágni egy szorosabb kötődést je­lentő kapcsolatba. Egy közö­sen végzett munka nagy vál­tozást hozhat. A kapcsolat kimenetéről még korai lenne nyilatkozni, annyi azonban biztos, hogy kitartónak kell lennie. Idáig gyakran idő előtt feladta, most azonban, ha bo­nyodalom támadna, tartson ki csak egy kicsivel tovább, mint eddig. Tapasztalni fogja, hogy nagyobb erő szorult magába, mint hitte volna. Hodnik Ildikó Gy. (Továbbra is várjuk olvasóink leveleit, melyben sorsuk egy lényeges kérdésére keresik a megoldást. Csak jeligés leve­lekre válaszolunk. A szerkesz­tőség címére küldött borítékra írják rá: Kártyafaggató.) Atlantisz titkos tudása Sokan hiszik, hogy létezett At­lantisz, s hogy az elsüllyedt, ha­talmas mágikus birodalom tu­dását a legjobbak átmenekítet­ték a szárazföldre, legfőképpen pedig Egyiptomba. Nemcsak a piramisokra gondolnak, hanem például a sok rejtély övezte ta- rotra is. A kártyapartikon ma is játszott tarokk rokonságban van a tarot-val, de bár lapjaik azo­nosak, csak a különleges szim­bólumokkal ellátott tarotlapok alkalmasak például jóslásra. Váczi Klára évtizedek óta ta­nulmányozza a tarot művésze­tét, de a grafológiát, az asztro­lógiát, s egyéb ezoterikus té­mákat is. A Kelet gyermekkorá­tól érdekelte.-Húsz éves voltam, amikor majdnem elvesztettem a sze­mem világát. Egy évig feküdtem sötét szobákban, s ekkor kap­tam azt a belső látást, aminek indíttatására elhatároztam, hogy megtanulok mindent az emberekről, és ezt a tudást a javukra használom fel. Grafikus lett, selyemfestő­ként dolgozott, s mellette olva­sott, képezte magát. Ma már ta­nítja mindazt, amit majd négy évtized alatt gyűjtött össze.- Csak építő szándékkal sza­bad az ezoterikus témákhoz nyúlni - vallja. - Csak jóra sza­bad ezt a tudást használni. La­bilis idegzetű embereknek semmiféleképpen nem javas­lom, hogy belemélyedjenek ezekbe. S hogy mire jó a tarot? Ez egyfajta lelki jóga, belső fejlő­dési utunk segítője, önismereti rendszer. Alkalmas rá, hogy a segítségével elmeditáljunk sor­sunk felett, s megerősítsük vele önmagunkat. Váczi Klára amúgy nem haj­szolja a nyilvánosságot. Nem­csak Friderikusz Sándor meg­hívását utasította vissza, de még Vitray Tamás sem tudta rávenni egy beszélgetésre. Ta­nítást azonban ma is vállal. A héten a pécsi Transzfor­mációs Centrumban tartott elő­adássorozatán nemcsak a tarot szimbolikájáról beszélt az ér­deklődőknek, akik között volt adminisztrátor, táncos, keres­kedő és programozó is, hanem szóba kerültek - sok más között - olyan témák, mint a gyógyít­hatatlan betegségek karmikus terhei, a drogfogyasztás, az al­koholfogyasztás torzító hatása, a feketemágia rendkívüli lélek­gyilkoló volta, a halálhoz való helyes viszony, vagy a medju- gorjei Mária-jelenések. Váczi Klára utalt rá, hogy ezekben annak idején pontos üzenetek voltak a volt Jugoszláviában élők számára, de ezeket a fi­gyelmeztetéseket, mint azóta sajnos már kiderült, nem fogad­ták meg. Az ezoterikusok jól tudják: csak annak lehet segí­teni, aki maga is akarja. Váczi Klára szerint mindenesetre na­gyon fontos, hogy mindig le­gyen olyan szellemi építőkő az életünkben, amely téglánként lerakva építi a messzibb jövőt. Aki cél nélkül él, halott lélek - mondta. A Transzformációs Cent­rumban egyébként több érdekes program is lesz novemberben. Vörös Ákos beszél az eneag- ramokról, meditációs techni­kákról, szufi bölcseletekről, in­dul reiki I-es tanfolyam, és a tervek szerint a Csi kung, vagy a Tai csi rejtelmeivel is ismer­kedhetnek az érdeklődők. Főzzünk változatosan! ízes életek címmel, egy sike­ressé vált amerikás magyar­ról, Szathmáry Lajosról su­gárzott riportot a napokban a televízió. A ma már nyugdí­jas, 80 esztendős étteremlánc­tulajdonos szakácsként, kü­lönleges ételeivel hódította meg a vendégeket. A finom zamatok titkáról faggatózó ri­porternek elmondta, minden sós étel fűszerezésének alapja az úgynevezett pásztorsó, amit elődeink maguk készítet­tek és mindig magukkal hord­tak a pusztában. íme a pász­torsó receptje: végy 2 deka őrölt fehér borsot, 2 deka őrölt fekete borsot, 2 deka fok­hagyma granulátumot vagy fokhagymasót, egy púpozott evőkanál piros porpaprikát, valamint 3-4 púpozott evőka­nál sót. Alaposan keverd ösz­sze, töltsd zárható üvegbe, és ezzel sózd az ételeket. Külö­nösen zamatosak lesznek a pecsenyék, ha a húsokat sütés előtt pásztorsóval dörzsölöd be, s jó ideig állni hagyod. íz­léstől függően csípős vagy édesnemes paprikával készül­jön a fűszersó. Ha kisebb mennyiséget külön teszünk egy üvegbe és 2 kávéskanál­nyi őrölt köményt keverünk hozzá, magyaros ételekhez használhatjuk. A hozzávalók mindegyike, borsok, fok­hagymasó és granulátum is kapható a hazai boltokban, így azonnal készítettem egy adaggal, és ki is próbáltam. Á körözötthöz való aprított hagymát a köményes válto­zatú keverékkel szórtam be, és állni hagytam. Valóban kü­lönlegesen finom lett. W. M. A tudomány bebizonyította A munka (többnyire) nem halálos Eddig a kardiológusok úgy gondolták, hogy nemcsak a dohányzás, a zsíros ételek, az elhízás vagy a mozgáshiányos életmód, hanem a munkából adódó feszültség is az infark­tus rizikófaktora lehet. Most viszont kiderült: senki nem hibáztathatja a főnökét azért, ha infarktust kap, mert nincs összefüggés a szívbetegségek és a munkahelyi stressz kö­zött, jelentette be egy amerikai kutatócsoport. A híres Stanford és Duke egyetem professzoraiból álló teamet annyira meglepte vizs­gálatuk eredménye, hogy újra és újra elvégezték a teszteket. De mindig ugyanaz az ered­mény jött ki. Tavaly egy skandináv tu­dóscsapat kutatási eredménye keltette fel az amerikaiak ér­deklődését. Ők felmérésükben 1500 olyan férfit és nőt vizs­gáltak meg, akiknek - bizo­nyos tüneteik alapján - házi­orvosuk angiográfiát javasolt. Ez egy olyan eljárás, amely során egy haj szál vékony katé­tert vezetnek a szívbe, majd azon keresztül festékanyagot juttatnak az erekbe. A speciá­lis festék pontosan kimutatja a röntgenfelvételen, hol találha­tók elzáródások a koszorúér­ben. Nos, az ezerötszáz páciens­ből 922-nél találtak jelentős elváltozást, közel kétszáznál csekély mérvű rögösödést, és 363 betegről derült ki, hogy makkegészséges. Amikor a kutatók összevetették a teszta­datokat az eredeti diagnózi­sokkal, azt találták, hogy a munkahelyi stressz sokkal gyakoribb volt az egészsége­seknél, mint a valóban bete­geknél. Kiegészítő statisztikai ana­lízist is készítettek, de ez is azt bizonyította, hogy a feszült idegállapotot nem lehet fele­lőssé tenni a koszorúér-elvál­tozásért vagy a mellkasi fáj­dalmakért. Éppígy, a stressz önmagában nem kiváltója egy jövőbeni infarktusnak vagy akár egy szívbetegség miatti halálnak sem, bíztatnak az amerikaiak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents