Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-04 / 271. szám

1995. október 4., szerda A Mai Nap Dunántúli Napló 3 „Üzemképtelen” üzemegészségügy? A végkielégítést a dolgozók bére bánná (Folytatás az L oldalról) felmondással történő megszün­tetésével a végkielégítésüket is teljesítenie kellene munkaadó­iknak. Csakhogy, miből? A végkielégítés összköltsége 52 millió forint, míg az intézmény havi költségvetése mindössze 44-45 millió forint.- Ha teljesítjük, az egyébként jogosan várt végkielégítéseket, akkor az 1020 dolgozónknak október 3-án nem lett volna bére - mondta dr. Ütő' Tamás, az Egészségügyi Intézmények igazgató-főorvosa. - írásban máig hiába kértünk e célra kü­lön forrást. írásos választ sem az Egészségbiztosítási Pénztár­tól, sem a Népjóléti Minisztéri­umtól nem kaptunk. A megol­dás közös keresése reményében fordultam a vállalatok igazgató­ihoz, az egészségügyi dolgozók leendő munkaadóihoz. A válla­latok egy kisebb része azonban a munkaviszony megszünteté­sét kötötte ki feltételként.- Az az erkölcsi példa, ame­lyet a végkielégítés intézmé­nyével a kormány megmutatott, jogos követelésnek bizonyul az intézet vezetése felé. Fájó, hogy a kisemberekre nézve nem azonos a mérce, mint kor­mányszinten. Márpedig ha de­mokrácia van, legyen a mérce „fent és lent” is azonos. Másfe­lől a rendelet olyan helyzetet teremtett, amelyben évtizede­ken át - esetemben 35 évi - za­vartalan kollegiális és emberi kapcsolat romlott meg, egy nem megfelelően előkészített döntés következtében. A most velem szembehelyezkedett kol­légáimat nem tartom hibásnak, de magamat sem hibáztatom. Tudom nagyon jól, ők is, én is csak ártatlan szenvedő alanyai vagyunk, a kizárólag elvonásra berendezkedett pénzügyi kor­mányzat döntéseinek. A 13. havi bérkeretet, ame­lyet 1020 dolgozó „termelt meg”, pedig törvénytelen és er­kölcstelen volna más célra fel­használni, fűzte hozzá az orvos­igazgató. A végkielégítések összegéhez képest amúgy is tö­redéket jelentene. Örvendetes azonban, hogy az üzemorvosok és nővérek 80 százaléka, ha olykor indulatos viták után is, de belátta; nem „gázolhat át” az intézet többi dolgozóján. Az érintettek, öt orvos kivételével - lemondva a végkielégítésről - felmondtak vagy elfogadták az intézet által felkínált álláslehe­tőséget. (Biztos helye az öt or­vosnak is van, a vállalatoknál vagy az EEI-ben.) Az átszervezést a betegek mindeddig szinte egyáltalán nem érzékelhették. Csakhogy az egészségügy anomáliáinak ezzel messze nincs még vége, hiszen hátravan a fogászat pri­vatizációja és az iskola-egész­ségügy átszervezése is. Az Országos Egészségbizto­sítási Önkormányzat egyik munkatársától tegnap annyit si­került megtudnunk, némi ösz- szeget még zároltak az intéz­ményeknek, a bérek elmaradá­sából fakadt feszültség enyhíté­sére. A keret felhasználásáról máig nincs állásfoglalásuk, va­lószínűsíthetően a munka- és üzemegészségügyi intézetnek „adják tovább” a döntés jogát. De a végkielégítések fedezeté­nek előteremtéséhez ez az ösz- szeg sem segíthet. Tröszt E. Képernyő Előtt jegyzet A tehetség gondozva jó A tehetség sokféle és sokféle­képpen megnyilvánuló va­lami, a személyiséget átfogó jellemzők összessége, s az hogy hol és milyen fogal­makkal írják le és miképpen értelmezik, az főként az illető társadalom „fogyasztói” szo­kásaitól, annak minőségétől függ­Világhírű basszistánk, Gregor József például marok­szám képes fogyasztani sava­nyított cseresznyepaprikát, anélkül, hogy ettől megbete­gedne - sőt, a mások számára esetleg halálos adagtól még jól is érzi magát. Na most, hogy ez elősegíti-e az árnya­latok kiéneklését, azt a lega- gyafűrtabb ítészek se fogják tudományosan kielemezni soha. Tersánszky Józsi Jenő írásművészetéhez már lehet némi - bár távoli - köze an­nak, hogy kiváló tornász volt, és hogy nemcsak a boros po­harak sűrű emelgetése előtt, hanem kiürítésük után is ké­pes volt fejre állni. De Flau­bert, a Bovaryné szerzője hi­ába tudatja velünk a naplójá­ban, hogy híres regényének írása közben néha egész nap az ágyán hevert, hogy eszébe jusson valami - Bovaryné ez­zel a kínnal együtt is re­mekmű. Szégyen vagy sem, Van Gogh-ot sokunkban az híresítette el, hogy levágta a fülét, ahogy Jókait kényszerű klausztrofóbiája is - ugyanis bezárták a szobájába, ahol az­tán az utókor bosszantására minél hosszabb regényeket írt. A példákból látni, milyen leleményesen lehetünk osto­bák egy-egy tökéletesen mel­lékes, vagy csaknem mellékes körülmény felnagyításában, ok és okozat csereberéjében - holott a tehetségre „külső”, érvényes választ csak a kikris- tályosult forma ad. A legutóbbi Desszert, jó tehetséggondozó intézmény­ként, egy abszolút hallású kis­lányt állít reflektorfénybe, s először valami olyanfajta vá­rakozást kelt, mintha a tehet­séget most, bimbójában akarná megragadni és felmu­tatni, mint valami elérhető, vázába emelhető pompázatos virágot. Holott ez a kislány csak szeret énekelni, s ezt persze szépen, bámulatos utánzókészséggel teszi. A ref­lektorfényt azután egy ked­ves, a kislánnyal együtt éneklő hölgy föl is melegíti, barátja és tanítója lesz. Hír­név, jövő, pénz? A kislány ragyogó memóriája, magának a tehetségnek a fogalma és becsvágyat ébresztő mítosza is csak díszes cafrang ezen a boldog együtténeklésen. A tehetség szavakba prése­lésével, kísérletezéssel, de magával a tehetséggel bánni is csak óvatosan, szeretettel lehet. A történet sem ajánl mást, mint hogy a tehetséget tanuljuk meg úgy elfogadni - mindenekelőtt szeretni, gyű­lölni - mintha magunkfajta lenne. Hiszen az is. A történetben nem is a kis­lány kimunkálatlan tehetsége az elgondolkodtató, hanem a lányait dédelgető, már-már kisajátító apa és a kisfiúval magára maradó édesanya közt növekedő távolság. A távol­ság, amelyről nem tudni, ho­gyan befolyásolja életüket, nem tudni, mekkora árnyéka van. Bóka Róbert Két hangulatos kirándulóhely a Mecsekben, amely az őszbe forduló időben csendes a hét­köznapokon: a Flóra-kilátó és a dömörkapui pihenőhely fotó: laufer László A Mecsek csúcsai és kilátópontjai A természetjárás minden kor­osztály számára kedvelt ki- kapcsolódás, időtöltés, és per­sze dicséretes sportteljesít­mény is a testi-szellemi kar­bantartás, az egészségmegőr­zés mellett. A mecseki tájak vonzóak a túramozgalomban, hiszen rengeteg látványt nyújt a hegyek, völgyek, erdők, me­zők szépsége, természeti gaz­dagsága. Ezt megismerni fe­lejthetetlen élményt jelent. A Baranya Megyei Termé­szetbarát Szövetség a túra- mozgalom szervezése mellett gondoskodik a túravezető­képzésről, és a kirándulási út­vonalakkal is törődik. Tavasszal újították fel Orfű térségében a turistaút-jelzése- ket, majd nemrég fejezték be Király László vezetésével a Keleti-Mecsek átjelzéseinek felújítását. A Közép- és Nyu- gati-Mecsekben Balogh István és Strasszer Péter irányításá­val készítették el az útvonalak jelzéseit háromszög, sáv, kör, négyzet, kereszt formájában piros, kék, zöld és sárga szín­ben. Sokan jobban ismerik az Alpok zord csúcsait, mint ha­zánk szelíd hegyeit, és nem gondolnak arra, hogy köztük mennyi szépségét kínálja a természetkedvelőknek a mi kis Mecsekünk is. A gazdag őszi programok sorában kiemelkedő és érde­kes eseménynek ígérkezik a Baranya Megyei és a Pécs Vá­rosi Természetbarát Szövetség által 1995/96-os tanévre hirde­tett új turisztikai játéka általá­nos és középiskolások, termé­szetjáró egyesületek és szak­osztályok részére. A Mecsek csúcsai és kilátópontjai nevet viselő turisztikai és természet- járó program során a résztve­vőknek 1995. október 15-e és 1996. május 20-a között 26 mecseki csúcsot és kilátópon­tot kell felkeresniük, és a kije­lölt helyeken felfestett szám­kód leírásával igazolják a pon­tok megtalálását. Rozvány Gy. Egyszerre veled is, meg nem is Az önkormányzati megbízottak jelenléte az iskolaszékekben Két éve már, hogy a közokta­tási törvény alapján újraéledtek az iskolaszékek. Testületükben egyharmad-egyharmad arány­ban vannak jelen tanárok, szü­lők és az önkormányzat megbí­zott képviselői. Utóbbi tagok jelenlétének fontosságáról an­nak apropóján érdeklődtem a pécsi általános és középiskolák­tól, hogy a város közgyűlése csak a hetekben állította össze az iskolaszékekben közremű­ködő . önkormányzati képvise­lők új listáját. A dolog azért is érdekes', mivel számos iskola­székben olyan tagok képviselik a jelenlegi önkormányzatot, akiket még az előző választási ciklusban bíztak meg ezzel. A pécsi iskolaszékek eltérő módón ítélik meg az önkor­mányzat jelenlétének súlyát szervezeteikben. Van olyan vé­lemény, miszerint formálisnak mondható a közreműködésük, a legtöbb helyen azonban na­gyobb odafigyelést várnának el, valódi közvetítő szerepet az önkormányzat felé. Azzal szinte valamennyi megkérde­zett iskolában egyetértettek, hogy az iskolaszéki üléseken az önkormányzati megbízottak egyéb elfoglaltságuk miatt igen gyakran nincsenek jelen. Tóth Béla, az önkormányzat Közoktatási-, Közművelődési- és Sportirodájának vezetője elmondta, a legutóbbi közgyű­lésen elfogadott iskolaszéki ta­gokról az iskolák kiértesítése már folyamatban van. Az isko­laszékek munkájában késleke­désük nem okozhatott fennaka­dást, hiszen az előző megbízot­tak - még ha időközben meg is szűntek képviselőtestületi ta­gok lenni - ugyanúgy az ön- kormányzat színeiben jelentek meg az iskolákban, mert meg­bízásukat nem vonták vissza. Véleménye szerint az iskola­székek rosszul értelmezik a ve­lük kapcsolatban hozott tör­vényt. Az önkormányzati meg­bízottak feladata ugyanis az, hogy az önkormányzat érdekeit képviseljék az iskolaszékben, nem pedig fordítva. Jelenlétü­ket az üléseken nem tehetik kö­telezővé, bár illene ott lenniük. A többség azonban túlterhelt­sége miatt nem tud időt szakí­tani erre a feladatára. A beszélgetések zöméből ki­derült, szükség van az iskola­székek munkájára, a szülők és tanárok jelentős fórumnak érzik működését. Az önkormányzati megbízot­takról úgy tűnik, ez nem igazán mondható el ez a szemlélet, többségük miután egyszerre 3-4 iskolaszékben is megbízott, púpnak érezheti a feladatot. Pe­dig a valóban tenni akaró isko­laszékek várják őket. Vagy az új alaptanterv majd erre is megadja a választ? Velősy G. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint az október 2-án mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték szá­zalékában: kéndioxid 15%, nit- rogéndioxid 42%, szénmono- xid 26%, szálló por 66%, ózon 24%. A legmagasabb szálló por szennyezettséget (a határérték 90%-a) a Szabadság úton, a legmagasabb nitrogéndioxid szennyezettséget (a határérték 66%-a) a Kodály Zoltán úton mérték. (Az egészségügyi ha­tárérték 100%-nak felel meg, amely szint alatt a szennyező­dés nem okoz közvetlen egész­ségkárosodást.) Pollen-jelentés A Baranya Megyei ÁNTSZ pollenfigyelő szolgálatának mérései szerint a csapadékos időjárás miatt az elmúlt héten az ossz szállópollen mennyi­sége nagyon csekély volt. A parlagfű pollenkoncentráció jú­lius első hetében, a virágzás kezdetén volt ilyen alacsony. Csak pénteken érte el a közepes kategóriát: ekkor 12 parlagfű pollent regisztráltak a csapdá­ban. A füvek, az üröm, a liba­top- és a csalánfélék virágpora is elenyésző számban keringett a levegőben. Az allergén gom­bák közül az Alternaria és a ko­rompenész mennyisége a múlt héthez képest csökkenő ten­denciát mutatott. Mária-kegybúcsú Görcsönyben A hét végén tartja őszi kegybú­csúját a görcsönyi templom, amelynek kegyképe a „Vérhul­lató Mária”-t ábrázolja. A ren­dezvénysorozat szombaton 18 órakor szentmisével kezdődik, amit szentségimádás, keresztúti ájtatosság és éjféli mise követ. Vasárnap hajnali egy órakor engesztelő imaórával folytató­dik a program, majd a felnőtt és ifjúsági közösség találkozik közös imádságon. Reggel 7 órakor kezdődik a Mária-kö- szöntő, amit 8-tól óránként ma­gyar, német és horvát nyelvű szentmisék követnek. A prog­ramot 11 órakor ünnepi mise, 15 órakor litánia és a zarándo­kok búcsúztatása záija. Két pécsi kamarakiállítás Két kiállítás is nyílik Pécsett a Nevelők Házában. Szerdán 16 órakor Soltra Elemér nyitja meg Svasticsné Bogáthy Zsu­zsanna rajztanár kamaratárlatát, 6-án 17 órakor pedig tűzzo­máncaival mutatkozik be Ma­jomé Kemény Gizella. „Szubjektív” Rádiók Újra sugároz a hajdani kalózadó Vasárnap este hét órakor kezdte meg adását Pécsett az ex-Szub- jektív Rádió. Azóta a hét min­den napján héttől éjfélig szórja az egész városban fogható mű­sorát az FM 101.2-es frekven­cián. Az immár legális, független rádió a több mint két éve hall­gató Szubjektív Rádió szerepét vészi át a helyi médiában. Célja, hogy olyan személyek­nek és csoportoknak, zenei és szellemi irányzatoknak adjon nyilvánosságot, amelyek más fórumokon nem kapnak teret. A közösségi rádiózás hagyomá­nyainak megfelelően a műsor- készítők nem kapnak díjazást, a rezsiköltséget a műsoridő bér­beadásával és támogatói bérlet­rendszerrel szeretnék előterem­teni. Nem kívánnak reklámokat sugározni (sőt antireklámokkal támadják a fogyasztói társa­dalmat), hanem civil szerveze­teknek kínálnak pénzért adás­időt. Önálló műsort kapott már a Pécsi Campus szerkesztősége, a Pécsi Autonóm Csoport (PA­CSI), és tárgyalásokat folytat­nak a diákönkormányzatokkal, a krisnásokkal és a Református Egyházzal is. Ámint azt Molnár Balázs, a Publikum Egyesület tulajdoná­ban lévő ex-Szubjektív Rádió főszerkesztője elmondta, fő profiljuknak tartja a különböző tudományágak és a környezet­védelem népszerűsítését, a ze­nei anyagban elsőbbséget élvez a világzene, a népzene, a jazz, a blues, az orosz rock, a klasszi­kus és liturgikus zene. A tervek szerint ebben a rádióban magas lesz a szövegarány. Kérdéses azonban, hogy lesz-e elég lel­kes és felkészült műsorkészítő, hogy valóban tartalmassá tud­ják-e tenni a heti 35 óra műsor­időt. Bajomi Lázár Péter, a haj­dani, illegálisan sugárzó Szub­jektív Rádió létrehozója (a név és a koncepció az ő nevéhez fű­ződik) nem tagja a most kezdő csapatnak. Nem tetszik neki az új rádió, amely szerinte agyon­szabályozott, nem ért egyet a rádió hierarchikus felépítésével és a műsorkoncepcióval, a túl­zottan intellektuális alaphang­gal. Ő annak idején egy fiata­loknak szóló alternatív rock and roll rádiót vezetett, egy olyan fórumot, ahol bármit el lehetett mondani. Heti négy adást sugároztak napi két órá­ban, szabályok nemigen voltak. A koncepcionális kötöttségek­től mentes rádióban csak szak­mai szabályok éltek, például „öt percnél többet nem illik dumálni, mert elunja magát a hallgató”. A legális frekvenciát és a stúdió létrehozásához szükséges pénzt a régi tagok szerezték, akik csak kis szám­ban dolgoznak az új rádiónak. Természetesen egy illegális rádióban nagyobb a „véle­ménynyilvánítás szabadsága”, és természetesen szüksége van szabályokra egy minden enge­déllyel rendelkező „szabad” rá­diónak. Peták Péter-> 1 i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents