Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-27 / 293. szám
8 Dünántúli Napló Közélet 1995. október 27., péntek • • Üzleti alapon Sokan nem tudják, miért és hova kell hejelentkezni Megint a mi zsebünkbe nyúltak. Okkal érzik és mondják ezt a munkaadók, akiknek nem csak a tb-járulékot, a beteg dolgozójuk táppénzének egy részét - még nyitott kérdés, hogy hány napra - de szeptembertől a foglalkozás-egészségügyi ellátást is fizetniük kell. így rendelkezik a 85/1995-ös kormányrendelet és a 27/1995-ös népjóléti miniszteri rendelet. Mindkettő a munkavédelemről szóló, 1993-as törvényhez kötődik. A foglalkoztatottak szeretnék, hogy a munkáltatók vigyázzanak az alkalmazottak egészségére fotó: Müller andrea Védett növényeink: • • Orménygyökér Dél-Eurázsia hegy- és dombvidéki tájain honos. Hazánkban a Magyar-Középhegység (Zemplén- hegység, Bükk, Cserhát, Naszály, Pilis, Balatonfel- vidék) és Nyugat-Dunántúl (Vasi-dombság, Őrség) területén igen szórványosan fordul elő. Dél-Dunántúlon (Zalai-dombság, Belső-So- mogy, Zselic, Völgység, Baranyai-dombság, Mecsek) valamivel gyakoribb. A nedves, üde termőhelyek növénye. Elsősorban patakmenti magaskórós társulásokban és ligeterdőkben fordul elő. Tudományos nevében (Inula helenium) vértisztító hatása jut kifejezésre (helenion = tisztít). Hatóanyagai révén gyöktörzsét „inulae radix”, vagy „hele- nae radix” névén drogként gyűjtötték, s porrá őrölve gyógyszerként forgalmazták. Innen ered a régi örménygyökér, vagy a még régiesebb örvénygyökér elnevezés (örmény örvény = őröl). Egyes megbetegedések (asztma, magas vérnyomás, gyomor-, bél- és hólyaghurut, bélférgesség) ellen ma is használják, s gyógynövényként termesztik. Gyökeréből kék festékanyag ún. „örvénykék” készíthető. Szépsége révén kerti dísznövényként is ültetik. Aranysárga fészekvirágzata júliustól szeptemberig virít. Eszmei értéke: 5000 Ft. Dr. Kevey Balázs Rajz: Dr. Békefi Irén Ennek szellemében szeptembertől megszűnt hazánkban a korábbi üzemegészségügyi gyakorlat. A foglalkoztatásegészségügy már mást jelent a munkaadó, a munkavállaló, de az e területen dolgozó szakorvos számára is. A változás lényegéről, illetve arról, hogy mindennek milyen ellenőrzési gyakorlata lesz, dr. Wensofszky Ibolya üzemi főorvossal, és dr.‘ Molitor Ágota Pécs városi tisztifőorvossal beszélgettünk. Zsebre megy A foglalkozás-egészségügynek alapvetően más a feladata, mint a háziorvosi rendszernek. Kifejezetten a munkavégzéssel összefüggő egészségvédelemért felelős és elsősorban megelőző, illetve gondozó jelleggel. A munkavállaló szempontjából ez annyit jelent, hogy jelentkezéskor egy olyan szűrő- vizsgálaton esik át, amely során egyrészt az általános egészségi állapotát térképezik fel, másrészt azt nézik, hogy alkalmas-e az állapota annak a munkakörnek a betöltésére, amelyben foglalkoztatni akarják. Ezt a szűrést el fogják végezni azoknál is, akik már adott munkahelyen és munkakörben tevékenykednek, de korábban nem estek át ilyen vizsgálaton. A későbbiekben pedig meghatározott gyakorisággal ismétlik az ellenőrző vizsgálatokat. Egyik oldalról ez kétségtelenül a dolgozók munkahelyi egészségvédelmét szolgálja, de nagy tévedés lenne azt hinni, hogy kizárólag humánus célok által vezérelve rendszeresítik a szűrő, illetve ellenőrző vizsgálatokat. Nyugaton már régi gyakorlat ez a rendszer, azzal együtt, hogy ha a dolgozónak bizonyíthatóan a munkaköréből adódik súlyos egészségi problémája, akkor a munkaadónak anyagilag felelnie kell ezért. Zsebre megy tehát a játék, más szempontból is. A munkavállalónak is érdeke lesz, hogy vigyázzon az egészségére, mert különben sokkal gyorsabban elveszítheti a teljes értékű munkaképességét. Azt, aminek következményeként más - alacsonyabb fizetéssel járó - munkakörbe helyezhetik, netán meg is köszönhetik addigi szolgálatait. Mindennek tükrében megnő a foglalkozásegészségügyi szakorvosok felelőssége is, hiszen az anyagi kártérítéssel együtt járó ügyek alkalmával távolról sem lesz mindegy, hogy ők milyen egészségi állapotot jeleznek vissza a dolgozónak, illetve a munkaadónak. ANTSZ-ellenőrzés A rendeletek nyomán ezekben a hetekben alakultak át a volt üzemorvosi szolgálatok. Vannak olyan cégek, amelyek megtartották a korábbi üzemorvosi rendelőjüket és foglalkozás-egészségügyi szakorvosként tovább alkalmazzák az üzemorvosukat, kizárólag a saját dolgozóik ellátására. Mások, akik ugyanígy döntöttek, de mivel a feltételeik ezt lehetővé teszik, befogadnak más cégeket is ezekre a szűrő, ellenőrző, vizsgálatokra. A befogadott cégeknek természetesen meg kell fizetniük ezt a szolgáltatást. Ez utóbbiak többnyire kis létszámú cégek, és olyanok, amelyek nem tudnak fenntartani egy foglalkozás-egészségügyi ellátó rendszert. És alakultak, alakulnak foglalkozás-egészségügyi vállalkozások, amelyekben nem csak foglalkozásegészségügyi, hanem más szakvizsgával rendelkező orvosok is dolgoznak, s melyek a rendeletekbe foglalt alapellátáson kívül egyéb vizsgálatokra is vállalkoznak. A munkáltatók kategóriánként évi 3200-6500 forintot fizetnek személyenként az alapellátást jelentő alkalmassági, és szűrővizsgálatokért, amit költségként leírhatnak. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó cégekről, vállalkozásokról az ANTSZ rendelkezik nyilvántartással, s az ő feladatuk lesz ellenőrizni, hogy a munkaadók eleget tesznek-e a rendeletekben meghatározott kötelezettségeiknek. Szeptember 22-ig kellett volna bejelenteniük a munkaadóknak a tisztiorvosi szolgálathoz, hogy melyik foglalkozásegészségügyi szervezettel kötöttek, vagy kötnek szerződést a dolgozóik ellátására, de lassan és hiányosan érkeznek bejelentések. Vannak, akik eleve rosz- szul értelmezik a rendeletet és közlik, hogy nem kívánnak foglalkozás-egészségügyi szolgálatot létesíteni. Nem is kell. A törvény arra kötelezi a munkaadókat, hogy ezeket a vizsgálatokat valahol rendszeresen elvégeztessék, de erre tényleg kötelezi. Szankciók Elvileg nem bújhat ki alóla egyetlen munkaadó sem, akinek csak egy alkalmazottja van, annak is be kell jelentkeznie valamelyik foglalkozás-egészségügyi szervezethez. A gyakorlatban azonban kissé másként fest a helyzet, mivel pillanatnyilag nincs olyan szervezet a megyében, városban, amelynek napra pontos adatai lennének a ténylegesen létező munkaadókról. Az ÁNTSZ mindettől függetlenül türelmes, továbbra is várja a bejelentéseket, illetve lassan megkezdi az ellenőrzéseket. Először azt nézik, hogy valóban kötöttek-e megállapodást a munkaadók egy-egy foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, s azt, hogy annak mi a tartalma. A rendeletek ugyanis a munkahely és a munkakör veszélyességétől függően kategorizálják a szűrő és ellenőrző vizsgálatokat, s ezek szerint alakul a 3200-6500 Ft közötti éves díj. Az ÁNTSZ azt is meghatározza, hogy adott munkakörben milyen védőfelszereléseket, intézkedéseket kell rendszeresíteni, s ezt szintén ellenőrizni fogja. Hiányosságok esetén szankcionálhat. A szabálysértés ösz- szege 30 000 forint, amit többször lehet érvényesíteni, ám ha ennek ellenére nem intézkedik a munkáltató, akkor a Munka- védelmi Törvény megsértése címén indíthatnak ellene eljárást, s ennek már kemény pénzügyi következménye lehet: 50 000-től 3 000 000 Ft-ig terjedhet a kiszabható pénzbüntetés. Csiszolni kell Pillanatnyilag így fest a helyzet, de sok a bizonytalanság, a nyitott kérdés. Egyrészt a nyáron hozott rendeletek sok munkaadó figyelmét elkerülték, másrészt tiltakoznak ellene, s az Alkotmánybírósághoz fordultak. Nem csak a terheik növekedését látják benne, hanem olyan következményt, amely tovább növelheti a munkanélküliséget. A törvény, illetve rendelet szellemében ugyanis kifejezetten abban lesznek érdekeltek, hogy valóban megfelelő egészségi állapotú embereket foglalkoztassanak, a többiektől célszerű lesz megszabadulniuk. Ugyanilyen okokból eredően aggódnak a munkavállalók is, hozzátéve, hogy az igazán nem lenne baj, ha előrelátóan vigyáznának a munkahelyek az egészségükre, de ez számos cégnél beruházást is jelentene, amire sok helyen nincs, vagy kevés a pénz. Olyan részletkérdések is tisztázatlanok, hogy ki fogja állni a munkanélküliek foglalkozás-egészségügyi vizsgálati díját, akik közül sokan újabb szakma megszerzésével igyekeznek piacképesebbé válni. De az nem mindegy, hogy valaki kitanulja például a villanyszerelő szakmát, s utána kiderül róla, hogy színtévesztő. E szakmában ugyanis ez kizáró ok. Ilyen és ehhez hasonló okok miatt kíséri fenntartás ezt az új rendszert, amit nyilván alakítani, csiszolni kell a jövőben, s ebbe a folyamatba sokféle változás beleférhet. Alapjaiban azonban aligha fognak módosítani rajta. S ahol megvannak a feltételei, s hosszú idő óta jól működik ez a rendszer, ott nyilván értelmét és hasznát is látják. Mint például Európa északi országaiban. És az onnét érkező cégek, amelyek már az előző években hazánkba jöttek - mivel nem találtak foglalkozás-egészségügyi szervezetet - egészségügyi betéti társaságokkal kötöttek szerződést dolgozóik egészségének folyamatos ellenőrzésére. Ők bizonyára tudják, hogy ez miért ilyen fontos. Török É. A munkavállalónak is érdeke lesz rendszeres vizsgálatokkal megelőzni a betegséget, megőrizni egészségét fotó: laufer l. Az Új Dunántúli Napló Barátainak Klubja Az Dunántúli Napló Lapok Érdekvédelmi Egyesülés, mely 1990-től törvényesen bejegyzett egyesületként működik, az Új Dunántúli Napló olvasóival és előfizetőivel való kapcsolatának szélesítése és erősítése érdekében megalakítja az Új Dunántúli Napló Barátainak Klubját. A klub az egyesület alapszabályát tiszteletben tartva demokratikus és pártoktól független szervezetként kíván működni. Feladatának tartja, hogy tagjainak lehetőséget biztosítson a lap munkájának közelebbi megismerésére, véleményük, javaslataik közvetlen megtételére. Ennek érdekében rendszeres találkozókat szervez a klub tagjai és a lap vezető munkatársai között. Ä klubnapokon közérdekű, kulturális, egészségügyi és jogi témákban fórumokat kíván szervezni. A klub segíteni akarja tagjainak a szabadidő kellemes eltöltését. Rendszeres színházlátogatásokat szervez a fővárosba és a szomszéd megyékbe. Pihentető jellegű utazásokhoz nyújt segítséget az ország kiemelkedő, nevezetes tájegységeibe, üdülőkörzeteibe, gyógyfürdőibe. Kedvezményes áron szervez külföldi utazásokat, üdüléseket tagjainak. Időközönként, a klubtagok javaslatai és igényei alapján hagyományos szórakoztató programokat (nőnap, majáhs, húsvéti és szüreti mulatság, jeles névnapokhoz kötődő zenés találkozó, óév búcsúztató, stb.) szervez. A klub tagja lehet mindenki aki barátja, előfizetője, olvasója az Új Dunántúli Naplónak. A tagság egyéni, a tagdíj évi összege 500 forint (mely egy összegben fizetendő), Ä tag joga: a rendezvényeken, a programokon, a kedvezményes utazásokon való részvétel, de ezekre a tag közvetlen családtagjai is jogosultak. A klub rendezvényeiről a lap rendszeres tájékoztatást ad, a tagok tájékoztató programot, tagsági igazolványt kapnak. A jelentkezési lehetőség 1995. november 15-ig folyamatos. Jelentkezési lap az Új Dunántúli Napló Barátainak Klubjába Kérem jelentkezésemet elfogadni az Új Dunántúli Napló Barátainak Klubjába. A klub célkitűzéseit elfogadom. Név: ............................................................................................ Lakcím: ..................................................................................... (A jelentkezési lapot kérjük olvashatóan kitöltve, postai levelezőlapra felragasztva az Új Dunántúli Napló szerkesztőségének címére 7623 Pécs, Rákóczi út 34. beküldeni.) Amatőr szímpad A „Neue Bühne Bruck” amatőrszínház tíz éve működik Fürstenfeldbruckban (Bayern) egy pincében, mely egykor raktárként szolgált. A Pécs-Normandia Lions Club két tagja itt talált rá egy olyan társulatra, ahol Ernst Jandl tói Georg Bünchneren és O’Caseyn keresztül Shakes- peare-ig ad elő darabokat egy lelkes fiatal csapat. Mindösz- sze 25 fő. Mind amatőr. Alapítójuk és vezetőjük: Harald Molocher, eredetileg gimnáziumi tanár. Az elmúlt 10 évben 40 darabot jelenítettek meg. Az amatőrszínpad két tagja: Tobias Marzin és Alex Naumann nagy sikerrel játsz- szák Ken Campbell „Frank and Stein” című darabját, mely a klasszikusnak számító film „Frankenstein” utánzata. Komédia 57 percben. A két fiatalember csekély díszlettel, változatos arc- és testjátékkal, hanggal teremti meg a tökéletes illúziót. Gyors tempó, nevetésre ingerlő gégék sora. Hihetetlen, hogy mindössze két szereplő van, s milyen gyorsan váltanak az egyik szereptől a másikra, csupán egy fogkefe vagy egy papírszalag segítségével. Egy kevés mimika, más testtartás, megváltozott hang - és máris egy másik személy áll a színpadon. Kevés kellék, nagy hatás. Az előadásra Pécsett az Ifjúsági Házban október 31-én 12.30-kor kerül sor. Az előadások ingyenesen tekinthetők meg. í
