Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-25 / 291. szám

1995. október 25., szerda Oktatás - Kultúra Dunántúli Napló 11 Kezdődhet a felkészülés Megszületett a Nemzeti Alaptanterv Közel ötezer BTK-s és TTK-s hallgató pedagógiai és nevelés- tudományi ismereteinek fejlesztése, az iskolai gyakorlatok szervezése tartozik az intézet feladatai közé fotó: Müller a. Tanárképző Intézet alakult Pécsen A pécsi bazilika orgonáján Liszt összes orgonaművei Nem mindennapi jelentő­ségű és értékű művészi terv megvalósítására ké­szül Virágh András orgo­naművész. Liszt Ferenc összes orgonaművét sze­retné CD lemezekre ját­szani a pécsi bazilika or­gonáján, melyen pécsi lá­togatásakor Liszt Ferenc is hosszan, élvezettel impro­vizált.- Ez a CD-sorozat - tá­jékoztatott a művész - méltó újdonság lenne a komolyzenei világban, mivel ilyen összefoglaló munka magyar előadásban még nem létezik. A kiad­vány kuriózumához hoz­zájárul a magyar honfogla­lás 1100. évfordulójával egybecsengő jubileum: Liszt Ferenc halálának 110. esztendeje. Az euró­pai hírű pécsi orgonaépítő dinasztia, az „Angster és Fia” orgonagyár által épí­tett hangszer csodálatos hangzása, a székesegyház kiváló akusztikája lehető­séget nyújtanak Liszt Fe­renc orgona műveinek hi­teles tolmácsolására és felvételére. E nagy, minden pártfo­gást megérdemlő feladatra vállalkozó fiatal, tehetsé­ges orgonaművész Virágh Endre fia, aki a szülői in­díttatáson túl Gergely Fe­renc és a pozsonyi Ferdi­nand Kiinda tanítványa volt. 1938-ban szerezte meg a budapesti Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főis­kolán az orgonaművész- tanári diplomát. Tanított a salgótarjáni zeneiskolá­ban, jelenleg a szombathe­lyi Berzsenyi Dániel Ta­nárképző Főiskola egy­házzenei szakán docens, a budapesti Belvárosi Főp­lébánia Templom orgonis­tája. 1986 óta visszatérő szólistája az Orvento-i Musica Pro nyári feszti­válnak, 1993-tól ugyanott mesterkurzust vezet. Saját bevallása szerint művészi pályafutása során kezdettől fogva Liszt Fe­rencet; azok közé a zene­szerzők közé sorolta, akik felé megkülönböztetett fi­gyelemmel fordult. Liszt orgonaműveinek interpre­tálása során számos elis­merést szerzett itthon és külföldön. 1983-ban a II. Nemzetközi Liszt Ferenc Orgonaversenyen elnyerte a nagy romantikus mester orgonaművei legkiválóbb tolmácsolásáért a Cziffra- Alapítvány különdíját, 1986-ban az ünnepi Liszt­év tiszteletére műsorára tűzte és eljátszotta a teljes Liszt-életművet, magánki­adásban megjelentetett Liszt-kazettájának felvé­tele Szekszárdon, a Művé­szetek Háza Jemlich-or- gonáján készült. A „Liszt Ferenc összes orgonaművei” c. CD-so- rozat előzetes költségve­tése több mint 2 millió fo­rintot tesz ki, így e nagy­szerű terv szponzori tá­mogatás nélkül nem jöhet létre. Pedig ez a reprezen­tatív, különleges kiad­vány, valamint a megjele­nést követő országos le­mezbemutató hangver- senykörút bizonyára méltó tisztelgés lenne Liszt Fe­renc alkotói és emberi nagysága előtt, a sorozat támogatóit pedig megfe­lelő szellemi szinten kép­viselhetné az egész vilá­gon. Dr. Nádor Tamás Több éves vita után két jelentős lépés történt a hazai oktatás­ügyben. Végre megszületett a Nemzeti Alaptanterv (NAT), és módosították az 1993-as közok­tatási törvényt. Ezek alapján a törvény megerősíti a 8 osztá­lyos általános iskolai és a 4 osz­tályos középiskolai rendszert, mely jelenleg is uralkodó a ha­zai oktatásban. De lehetőséget ad a különböző más iskolatípu­sok létrehozására, fenntartá­sára, így a 8 vagy 6 osztályos gimnáziumokra és így tovább. A most már „törvény” NAT is rögzíti, hogy a magyarországi közoktatás 12(13) iskolai évfo­lyamán belül a tankötelezettség tíz évfolyamára állapítja meg az anyagot, a közös követelmé­nyeket, a minden iskolatípus számára kötelezőt. Mivel a lap hasábjain hónapokkal ezelőtt az utolsó NAT-változattal kapcso­latban felvetettem néhány prob­lémát, engedjék meg nekem most ugyanezt. A továbbtanulás A NAT 1. fejezte kimondja, hogy az egységes követelmé­nyek úgy vannak megállapítva, hogy azok teljesítéséhez a tör­vényes órakeret 70-50 száza­léka elegendő legyen, ezzel le­hetővé válik kiegészítő tartal­mak és követelmények megha­tározás. Ezt úgy kell érteni, hogy lesz iskola, hol a tanítási­anyagnak csak felét teszik ki a NAT-ban szereplők, a másik felét a helyben dolgozó peda­gógusok határozzák meg. Lesz iskola, ahol csak 30%-nyi ki­egészítő tananyaggal dolgoz­nak. De előfordulhat olyan is­kola, ahol a teljes törvényes órakeret rámegy a kötelezők feldolgozására. Kétségtelen, hogy így a pe­dagógusok alkotómunkája szinte határtalan lehet, s érté­kesnek tűnik az a sokszínűség, mely így kialakult az iskolák­ban. Egyetlen nem aprócska kérdés: mi lesz így a gyerme­kekkel, akik jelentősen eltérő anyaggal, követelményekkel dolgozó iskolákba kerülnek. Hogyan alakul sokuk esetében - most ne utaljunk rá, hogy el­sősorban kikre kell itt gondol­nunk - a továbbtanulás, az eh­hez a joghoz szükséges esély- egyenlőség - már a középisko­lába, de az egyetemre jutás ese­tében is? A hivatalos válasz a NAT-ban, hogy ezt „megoldja” a 16 éves korban, a 10 évfo­A meghökkentő könyveim olyasvalamit tételez fel, ami az emberek többsége számára egyáltalán nem biztos; azt, hogy van élet a halál után. Ál­lítja, hogy szellem a mi igazi énünk s a halál is pontosan megszabott és megismerhető törvények szerint megy végbe. A halál nem jelenti a véget. A Stuttgargban működő GRAL-ÜZENET ALAPÍT­VÁNY kiadó e könyvet beve­zetőnek szánja a 3 kötetes főmű magyar megjelenése elé. 1923. és 38 közt keletkezett Az igaz­ság fényében c. főmű Abd-ru- shin német szerző gondolatkö­reit fogalmazza meg az ember legfontosabb kérdéseire. A Grál Üzenet igéje ugyanis élő, de csak azok számára, kik nem fe­lületesen keresik az Igazságot! Az utóbbi években az ember szinte újra fölfedezte a halált. A kutatók közül dr. Moody ame­lyam elvégzése után teendő zá­róvizsga, az alapműveltségi vizsga. Mert erre a vizsgára ké­szíti fel az iskola a gyermeket, a kétéves fejlesztési ciklusok vé­gén teljesítendő részletes köve­telmények be vasalásával. Tantervkészítés A NAT-ban több helyen leír­tak alapján a másik jelentős vál­tozás: az iskola önálló a tan­tervkészítésben. Idézem: a NAT nemcsak megengedi a kü­lönböző tantervi változatok, tankönyvek és más taneszkö­zök készítését, illetve az iskolai pedagógiai programok és a he­lyi tantervek készítését, hanem ezeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeként ke­zeli. Vagyis ott helyben döntik el a programot, tantervet, hatá­rozzák meg, hogy milyen tan­tárgyakat tanítanak, heti hány órában, melyik tantárgyat me­lyik osztályban - akár hagyo­mányos, akár új tantárgyban, tantárgyi együttesben. Dönte­nek módszerekről, haladási se­bességről, meg persze a kiegé­szítő tananyagokról, szóval sok sok mindenről. Óriási előrelé­pés ez valóban, a régi, hagyo­mányos pedagógiai gondolko­dásmód megszüntetése, az al­kotómunkára az eddigieknél sokkal tágabb lehetőségek megvalósítása terén. Két kérdé­sünk változatlanul van. Egyik: felkészültek-e erre az irdatlanul nehéz és szép alkotómunkára a pedagógusok, eléggé vagy je­lentősen? A végleges NÁT a következő megoldást is java­solja e téren: „A helyi tantervet az iskolák pedagógusai a NAT- on alapuló késztantervek, tan­tárgyi programok átvétele, adaptálása útján vagy önállóan állítják össze.” Tehát sokszínű lesz e téren is az iskola világa, gondoljunk egy fővárosi, nagyvárosi vagy kis községben dolgozó tantestü­letre, ezek produktumaira. Má­sik kérdésünk a nehezebb, a gyermekek érdekében feltett: így az ezerszínű iskolai világ­ból hogyan alakulhat a tovább­tanulás sorsa, már a középisko­lába, de főiskolára-egyetemre még inkább? Hiszen nemcsak a tananyag mennyisége, de a fel­dolgozás és értékelés, fejlesztés módszerei, az ezeket alkalmazó pedagógus személyiségek hatá­sai mind jelentősek. Az átjárha­tóság, átlépés egyik iskolából a másikba, vagy pláne más isko­rikai orvos Élet a halál után c. könyve a haldoklók élménybe­számolóit gyűjtötte össze. Néha olyanokét is, kik már klinikai- lag halottnak számítottak, mégis vissza lehetett hozni őket a földi életbe. Élményeik ha­sonlósága - melyeket az élet és halál közötti időszakban szerez­tek - döbbenetes. A halál felé közeledve mindegyikük szinte ugyanazokat az állomásokat járta. Az elején mindegyikük­nél egy újféle állapot keletke­zett. Saját testükön kívül talál­ták magukat. Látták a maguk testét az ágyon vagy a baleset helyén feküdni, mellyel már nem érezték azonosnak magu­kat. Látták a körülállók segéd- kezését, hallották beszédüket. Majd ragyogó fényt láttak s egy szeretetteljes lény közelségét érezték, s lepergett előttük az életük. Időérzékelésük és tudá­suk kiteljesedett. Úgy érezték, latípusba, hogyan is alakulhat ezek után? S itt nem a jogi lehe­tőségre gondolunk, hanem a realitásokban élve, így gondol­kodva. A legtöbbet vitatott prob­léma volt: a NAT rendszere és a jelen magyar iskolaszerkezet viszonya. Á NAT készítői min­dig hangsúlyozták, hogy a NAT a tartalmat szabályozza, hogy mit kell tanítani, milyen köve­telményeket kell minden isko­latípusban támasztani, s milyen vizsga zárja a kötelező iskoláz­tatást a 16 éves korban. Most már a közoktatási törvény is rögzíti és a NAT is hangsú­lyozza a 8 osztályos általános iskola és a 4 osztályos középis­kola meglétét, további fennma­radását. S azt, hogy a NAT a két évenként megállapított rész­letes követelményrendszerével alkalmazkodik a jelen iskola rendszeréhez. Mások az ún. zá­róvizsga és az érettségi viszo­nyát, e probléma megoldatlan­ságát emelték ki. Mi a fentiek alapján még két kérdést fogal­mazunk meg. Még két kérdés Egyik: mi lesz azokkal a ta­nulókkal, akik a 8 általános el­végzése után nem kerülnek be egytelen középiskolába vagy szakmunkásképzőbe sem? Ok hol, hogyan tesznek eleget a 16 éves korukig tartó tankötele­zettségüknek? Hogyan teszik le az alapműveltségi vizsgát? A másik: mi lesz egyes 8 osz­tályos általános iskolákkal, ha tőlük a 4. osztály elvégzése után elviszik a diákok egy ré­szét a 8 osztályos gimnáziu­mok, vagy a 6. osztály elvég­zése után a 6 osztályos közép­iskolák? Mindezeket a kérdé­seket, problémákat nem a kívü­lálló nézőpontját vallva tettük fel, fogalmaztuk - már nem első ízben. Hanem az „érted ha­ragszom, nem ellened” szelle­mében, a többet akarás, a jobbí­tás szándékával. Persze köny- nyebb lenne csak örvendezni, hogy végre van jobbított közok­tatási törvényünk, hogy végre megszületett a NAT, fel mun­kára hát barátaim, most már végezzük nyugodtan a dolgun­kat, használjuk ki a 3 éves fel­készülési időt, mit kaptunk a NAT-ban megfogalmazott kor­szakos jelentőségű célok és fel­adatok kimunkálására, Dr. Szeléndi Gábor főiskolai tanár hogy megértették a valódi ösz- szefüggéseket. Ezek értékes, figyelemre­méltó eredmények, de csupán élménybeszámolók és össze­foglalásuk. A halál folyamatát azonban nem magyarázza meg. Könyvünk itt tovább lép, mert feleletet keres arra, hogy miként lehetséges az, hogy a halál után tovább élünk. Most azokat a magyarázatokat kapja az olvasó, melyeket eddig nem találhattak meg a halálról szóló egyetlen könyvben sem. A Hogyhogy élünk a halál után c. alkotás érthetően foglalja össze az összes folyamatot, melyek a halállal a legszélesebb értelem­ben összefüggenek. Hiszen a halál egy természetes és meg­szabott folyamat, mely megis­merhető törvények szerint megy végbe. Richard Steinpach érvekkel támasztja alá más tudomány­— Mit jelent pontosan a hír, hogy megalakult a Janus Pan­nonius Tudományegyetem Ta­nárképző Intézete?- Ez év július elsején a tanári mesterségre felkészítő tanszé­kek - így a Pedagógia, az Okta- tósmódszertan, a Neveléstu­dományi és Oktatási innováció Tanszéke-, kiváltak a bölcsé­szettudományi karból és önálló intézetté alakultak - mondja Kovács Sándor megbízott igaz­gató.- Mi volt az oka a kiválás­nak? Mennyiben változott meg tevékenységük?- Az önállósodás indítéka mindenekelőtt az volt, hogy a tanárképzős hallgatók pedagó­gussá nevelésének is megte­remtsük az egyetemi centrumát, kialakítsuk az ehhez megfelelő struktúrát. Feladatunk nem cse­kély. Ránk hárul a közel ötezer BTK-s és TTK-s hallgató pe­dagógiai és neveléstudományi ismereteinek fejlesztése, iskolai gyakorlatainak megszervezése, de a pedagógia szakosok kép­zése is. Az Intézetre ezen túl­menően bizonyos kezdemé­nyező és integráló szerep vár, melyet a karok, a szaktanszé­kek és a gyakorlóiskolák között kell megvalósítania.- Mit érzékel a környezet az új szervezeti adottságokból?- A mostani ütőképesebb struktúrában környezetünk számíthat az intézeti kapaci­tásra nemcsak a gyakorlóisko­lai munka támogatásában, szer­vezésében, de a pedagógusok továbbképzésében, iskolafej­lesztési munkálatokban, kuta­tási tevékenységben egyaránt. Erősíteni tudjuk korábban kialakított nemzetközi kapcso­latainkat. Folytatjuk a közös oktatási és kutatási programok szervezését frankofon, portu­ágak legkorszerűbb kutatási eredményeivel tételét, hogy a halál csupán a földi test leveté- sét jelenti, mi magunk azonban tovább élünk. Ez az ismeret nyithat kaput az élet teljességé­hez és ajánl feleletet az emberi lét értelmére is. A túlvilágon csak egy telje­sen más jellegű tudás számít, mint amit pl. a tanulás révén sa­játíthatunk el. Hasznos ugyan az ész számára, de mivel az agy sejtjeiben raktározódik, hátra­marad a földi testünkkel. Csak amit átélünk, bensőleg átér- zünk, ami szellemünket így megindítja, hatol teljesen be­lénk. Csak ezt tudjuk magunk­kal vinni. A földi élet átmenet a tágabb túlvilági életbe. A halál nem jelenti a véget. Az élmény- szerzés sokrétűsége az, amely a földi életet oly fontossá teszi.- Csak az ember szabad, aki Isten törvényeiben él! - Az gál, spanyol és olasz egyete­mekkel, intézményekkel. Ké­szen állunk minden pécsi egye­temi körből származó tanári és pedagógiai képzési igény ki­elégítésére is, legyen az egész­ségügyi, műszaki, közgazda- sági oktató- vagy tanárképzés. Ezt a korábbi szerkezeti felépí­tés mellett még nem vállalhat­tuk. Közelesen szeretnénk be­kapcsolódni a doktorandusz képzésbe is.- Változtak-e és mennyiben a személyi feltételek ?- Az egyetemi létszámcsök­kentés természetesen bennün­ket is érintett. A diszpozíciók viszont minden bizonnyal erő­södnek a Zsolnai József irányí­tásával dolgozó és az Országos Közoktatási Intézetből Pécsre tartó kutatócsoport integrálásá­val. Zsolnai József egyébként már a Pedagógia Tanszék veze­tője, és az intézeti igazgató posztra pályázó oktató. Az ő elképzelései alapján a tanár­képzés tartalmi reformja vár­ható, főként a pedagógiai szak­értelem, a professzionális tudás és a nevelői képességek fejlesz­tése területén. Ez a kibontako­zás számomra is szimpatikus. A mostani megbízott igazgatói pozíciómban is ilyen törekvé­sek vezérelnek. Zsolnai József felkészült oktatói - kutatói együttest talál az Intézetben az elképzelések megvalósításá­hoz. Az igazgatói pályázat elbí­rálása novemberben várható, ám a fejlesztő munka már javá­ban tart. Egy kis epizód ebben a folyamatban az a múlt heti ta­nácskozás, melyet a grenoble-i Pierre Mendes Érance Egyetem Neveléstudományi Intézetének kutatóival közösen rendeztünk Pécsett a pedagógus és az okta­tási szakemberképzésről. Sallai Éva ilyen ember tudja csak elhárí­tani a szabad akaratát korlátozó tényezőket, tud részesülni Isten törvényeinek pártfogásában. A könyv megismerésével tu­datosabb életvitelt folytatha­tunk. Önismeretre sarkall, hogy ki-ki tudatosan, reálisan mér­hesse fel helyzetét, perspektí­váit. A szerző nem kívánja mindenképpen meggyőzni ol­vasóit, inkább alternatívaként igyekszik bizonyosságokat szolgáltatni a legújabb vizsgá­latok, kutatások alátámasztá­sára. Nem csoportokhoz vagy vallásokhoz kötődik, csupán az emberhez, mint egyéni sze- mélysiéghez szól. Az információkban bővel­kedő könyv - a Gral-Üzenet első hazai hírhozója - elsősor­ban magánhasználóknak való: minden embernek, akit érdekel saját sorsa. Jelentős művelődés- történeti értéket képvisel. Ér­demes beszerezni. (Stiftung Gralsbotschaft Kiadó Stuttgart, magyarországi terjesztő: Könyvesház 1134 Budapest, Váci út 19. Telefon: 2701-567.) Domonkos János Látták a maguk testét az ágyon vagy a baleset helyén feküdni Hogyhogy élünk a halál után? i i i i

Next

/
Thumbnails
Contents