Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-24 / 290. szám
1995. október 24., kedd A Mai Nap Dtinántúli Napló 5 Kitüntetések napja Az ’56-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából kiemelkedő munkájuk elismeréseként a Pécsi Rendőrkapitányságon megrendezett ünnepségen fegyveres testületek tagjai, tűzoltók, polgári alkalmazottak, közalkalmazottak és a BM-hez nem tartozó polgárok vehettek át kitüntetéseket szombaton, míg mások az előléptetésükről szóló parancsot ismerhették meg a Belügyminisztérium kihelyezett rendezvényén. Tóth Sándor, a megyei közgyűlés elnöke a köztársasági elnök arany érdemkeresztjét adta át Márkus István ny. rendőralezredesnek. Az ezüst érdemkeresztet Wiesner Ferenc rendőrszázados, és polgári kitüntetettként Szundi Ilona Márta, Bender József, dr. Berényi István, Galbáts András, Pa- unász Oszkár, Sipos Sándor, Szabó Gyula és Szász Sándor vehette át. A köztársasági elnök Váradi István határőr t. zászlósnak bronz érdemkeresztet, Forral Andrásnak, Körösi Lászlónak és Mészáros Istvánnak 1956-os emlékérmet adományozott, emléklapot Bedó Tibor vehetett át. Az ünnepségen bejelentették, hogy a belügyminiszter (20-án, a belügyminisztériumi ünnepségen) főtanácsosi címet adományozott Lovász József határőr ezredesnek. Balogh Antal határőrtörzsőrmester Bátorságért érdemérmet kapott. B. N. Megemlékezések Baranyában a forradalom napján Pécsett, az Aradi vértanúk útján a város nevében Papp Béla alpolgármester, dr. Páva Zsolt polgármester és dr. Farkas Károly jegyző koszorúztak a kopjafánál, fotó: Müller Andrea (Folytatás az I. oldalról) a városi és megyei önkormányzat, a pártok és társadalmi szervezetek képviselői megkoszorúzták a kopjafát. Mintegy kétezren vettek részt a Széchenyi téren fél 5- kor kezdődött másik ünnepségen, amelyre az ’56-os szervezetek hívták meg ünneplésre az ellenzéki pártokat, polgári tömörüléseket. A fő szónok dr. Rajczi Péter ny. tanár volt, aki a tőle megszokott tudással, felkészültséggel mondta el beszédét, amit sokszor szakított meg az egyetértő taps. A Széchenyi térről ezután az emberek égő gyertyákkal, fáklyákkal a kezükben felvonultak az Aradi üti kopja- fás emlékműhöz. E napon immár másodszor hangzott el itt 1956 méltatása. A fő szónok dr. Kónya Imre, az MDF ország- gyűlési frakcióvezető-helyettese azzal kezdte beszédét, hogy ami nem sikerült a fővárosban, az sikerült Pécsett - vagyis a közös ünneplés. Mert ’56 üzenete az is, hogy önös és pártérdekeket félretéve, ez a nemzet képes a közös cél érdekében összefogni. A tudósító ezen a ponton elgondolkodik. Délután Páva Zsolt úgy fogalmazott, kicsit keserédes az ünnepség, mert vannak, akik távol maradtak, célozva ezzel a másik ünnepségre. A kora délutáni koszorúzáson az önkormányzatok, katonai és polgári szervezetek mellett a FIDESZ, az SZDSZ, az MSZP és a Köztársaság Párt vett részt, s elküldte koszorúját a FKgP is. (Bár ezt képviselőjük hiányában csak a kis katonák vitték.) A többi szervezet és párt a másik ünnepséget tartotta magáénak. Kónya Imre pedig együttün- neplésről, s a pécsiek példamutatásáról beszélt. S. Zs. A komlói ünnepségsorozat fél tízkor térzenével kezdődött. Tíz órakor került sor a központi ünnepségre az ’56-os emlékműnél. Páva Zoltán országgyűlési képviselő ünnepi beszéde után a megemlékezés koszorúit a résztvevő szervezetek képviselői helyezték el. 11 órakor a Munkásmozgalmi Emlékműnél volt koszorúzás. Délután az SZDSZ helyi szervezete megemlékezésén Bretter Zoltán parlamenti képviselő mondott beszédet, majd az ’56-os emlékműnél koszorút helyezett el az SZDSZ, és a megyei közgyűlés képviselője. 18 órakor ugyanott az Erdélyi kör, a Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Út Körök, az MDF, a MIEP, az MSZDP, a Munkástanácsok, a Polgári Kör, az ’56-os Szövetség és a TIB közös megemlékezése következett. Az ünnepség díszvendége Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum alel- nöke volt. D. G. Mohácson a Hősök Emlékművénél dr. Hargitai János, a megyei közgyűlés alelnöke mondott beszédet, melyet a 39 évvel ezelőtti szónokot idézve „Mohács népe, magyar testvéreim” köszöntéssel kezdett. 1956 emlékéről, örökségéről szólva kiemelte, hogy a legtisztább magyar szabadságharc volt, amikor egy kis nép megelégelte az erőszakos boldogí- tást, és a világot ámulatba ejtve szállt szembe a roppant túlerővel. Az esemény zárásaként a mintegy 200 résztvevő jelenlétében koszorúzásra került sor. B. M. A siklósi római katolikus temető ’56-os emlékművénél rendezték meg délelőtt a forradalomra való emlékezés városi ünnepét. A Batthyány Kázmér Általános Iskola tanulói szavaltak és énekeltek, majd dr. Si- mor Ferenc alpolgármester mondott beszédet. Az áldozatok emléke előtti főhajtás és koszorúzás zárta az eseményt. A városi események kezdete előtt a Vár- és Múzeumbarát Kör Haraszthy Lajos emléktáblájánál koszorúzott. Sz. A. Szigetváron a Turbéki temetőben, a forradalom szigetvári hőseinek sírjánál tartották a megemlékezést délelőtt. Ünnepi műsorra és kiállítás-megnyitóra délután került sor. A Vigadóban megtartott ünnepségen Kurucsai Csaba, a megyei közgyűlés alelnöke mondott beszédet, s ebben az időpontban nyitották meg Bongó Géza korabeli dokumentumait bemutató kiállítását. B. G. Sásdon a Szent Imre úti emléktáblánál emlékeztek meg a forradalom eseményeiről. A térzene és a Himnusz után Bella István „Arccal a földnek” c. versét tanulók szavalták el, majd Schild Mihály, a sásdi egyházközség világi elnöke mondott ünnepi megemlékezést. A koszorúzást szentmise követte a római katolikus templomban, s este 7 órakor az emléktáblánál közös gyertyagyújtással fejeződött be a megemlékezés. M. T-né Pécsváradon a Kossuth téren tartották az ünnepi megemlékezést. A mártírok emlékművénél, a mintegy 100 résztvevő előtt Apaczeller József önkormányzati képviselő emlékezett meg az 1956-os nemzeti összefogásról. Az ünnepi műsort a pécsváradi gimnázium 4. osztályos tanulói adták. Az ünnepség végén az önkormányzat, a társadalmi szervezetek és a pártok képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit az ’56-os emlékmű talapzatára. P. E /mÍéterArij! októberi 40-70 %-OS kiárusítás amíg a készlet tart! szabadidő (bolyhos) pamutok 540 Ft/m 450 Ft/m 350 Ft/m 250 Ft/m 850 Ft/m 399 Ft/m szterccs pamutok passzék póló pamutok KABÁTSZÖVinXK csők zsorzsettek selymek vásznak vegyes méteráruk SZALUTA Diszkont és Nagyker Pécs, Teréz u. 6. Magyar vendégek a határokon túlról (Folytatás az I. oldalról) A találkozó fővédnöki tisztét vállaló Lábody László arról beszélt, hogy a Kárpát-medence magyarjainak összefogása, mint igény, jelen van szerte az országban, s hogy ideje lenne már beváltani a nyolcvanas éveknek a határok ellégiesítésé- ről szóló politikai jelszavát. Ily- lyés Gyulával szólva mondta: magyar az, aki vállalja magyarságát, akkor is, ha más a ruhája, a dalai, a versei, s talán már az imája is különbözik. Lapunk kérdésére válaszolva kifejtette:- Elemi igényünk, hogy azok legyünk, akik vagyunk. Az ilyen találkozók is mutatják, hogy semmi bajunk egymás országával, de magyarok vagyunk, ez összeköt bennünket, s a politikának az a dolga, hogy ebben segítsen minket. A zenével, tánccal vonuló vendégek a várfalnál fát ültettek az esemény emlékére. A Táncos gyerekek a Vajdaságból fotó: Müller Andrea Határon Túli Magyarságért Alapítvány nevében Bokor Béla kuratóriumi elnök, a Baranya Megyei Művelődési Központ vezetője mondott köszöntőt. A nap, s ezzel a fesztivál a találkozón részt vevő együttesek gálaestjével zárult. Nagy eredmény, hogy a fesztivál mára művészek, gazdasági szakemberek fórumává is vált, s hogy a vendégek Baranya több településén is bemutatkozhattak. H. I. Gy. Polgármestereket választottak Választás Kozármislenyben Müller andrea felvétele (Folytatás az 1. oldalról) Cserdin a három jelölt közül Vincze Tibomé, független jelölt futott be, Himesházán a két kandidátusból Rozmer Andrást tartották a polgárok alkalmasnak a falu vezetésére. Kozármislenyben furcsa helyzet állt elő. A most megválasztott polgármester népszerű ember a faluban, hiszen egymás után kétszer elnyerte ezt a tisztséget. A testületben természetes módon kialakult ellenzéke viszont felfedezte, Ferenc Miklósnak a funkciója mellett vállalkozása is van, azonnal lecsapott és - jogszerűen - a nyár közepén, miközben a falu első embere pihenését töltötte, felmentette tisztsége alól. Ferenc Miklós a választás után azt mondta, hogy továbbra is kész együttműködni a testülettel, de ha ez nem megy, az önkormányzat kénytelen lesz feloszlatni önmagát, s kezdődhet ismételten a választási procedúra. Egyébként a corpus delictinek számító vállalkozásból kilépett, ma már csak a falu felvirágoztatásáért fog küzdeni. Ferenc Miklós nagy erkölcsi győzelemként tartja számon a vasárnapi ismételt megmérettetést, a maga részéről azt szeretné, ha a további ellenségeskedés megszűnne a faluban. B. G. Vendel-nap Magyarlukafán Bezárult a Mediterrán ősz eseménysorozata Fülig viaszos, agyagfoltos lehetett az, aki kipróbálta a fazekasság vagy éppen a gyertyamártás fortélyait a híres magyarlukafai Vendel-napi búcsún, melyre ezúttal közel kétezren voltak kíváncsiak. 41 kézműves színvonalas portékáiból válogathattak, de volt játszóház, térzene is, és szövőműhelybe is beleshetett az érdeklődő. Nagy sikert aratott a Ládafia bábszínház, a szigetvári birkózó ifjoncok csapata, de a villányi német nemzetiségi asszonykórus, a Veszprém megyéből jött ifjúsági színjátszókor, a szigetvári zeneiskola gyermektánccso- portja, a görcsönydobokai, és a szajki ifjúsági tánccsoport is. Ä pásztorok szentjének, Vendelnek a tiszteletére régen is volt búcsú erre, de Magyarlukafán a mostanihoz hasonló formában, bár először csak kis baráti társasággal, 1985-ben honosította meg a főszervező, Lovas Kata. A búcsú egyben a már szeptember közepétől zajló Mediterrán ősz ’95 záróeseménye is volt. A megyei művelődési központ által indított programfolyam summázata az igazgató, Bokor Béla szerint: -Fontos, hogy a résztvevők felismerték: az összefogás hasznosabb. Minden falu a saját értékeit emeli ki. Az idegen- forgalom is egyre tudatosabban kapcsolódik az eseménysorozathoz. A hat éve indult kezdeményezés fejlődött, bár továbbra is őrködni kell a folyamat felett. Hodnik I. Gy. Mérhetők a rejtélyes életenergiák Nem éppen a hiszékenységéről híres dr. Egely György fizikus kutatómérnök, aki minden rejtélyesnek hitt jelenség mögött rendületlenül a fizikai törvényszerűségeket keresi. E munkában jutott el az úgynevezett bioenergia mérésének kérdéséhez is, s mára, több éves feltaláló és kísérletező munka után végre kapható az a kis készülék, melyet létrehozója vitalitásmérőnek nevezett el. Megtudtuk, hogy a vitalitáskutatás a fizika elhanyagolt területe, bár a bioenergia létét, mint effektust a ’30-as években egy osztrák kutató már felfedezte. A vizsgálódások csak a nyolcvanas években lángoltak fel, a parapszichológiái kutatások oroszországi fellegvárában. A magyar fizikust azért foglalkoztatta mindig is a bioenergia megismerése, mérése, sőt létrehozásának lehetőségei, mert elképzelései között szerepel egyfajta energiavissza- pótló készülék kifejlesztése. Egy ilyen műszer rendkívüli távlatokat nyitna meg például a betegek gyógyítása terén is. Az Egely-kerék lelke egy kis mérődobozba helyezett, igen finom csapágyazásé tárcsa. Ha például a tenyerünkkel közelítünk az eszközhöz (de természetesen nem érünk hozzá), az forgásba lendül. A forgás sebességét egy precíz elektronika méri, és színes égők kigyulladásával folyamatosan jelzi. Több ezer mérési tapasztalatot összegezve kiderült: az eredmények szoros kapcsolatban állnak azzal, milyen fizikai, lelki állapotban volt a kísérlet résztvevője a vizsgálatkor. Betegség, fáradtság, lelki problémák lényegesen megváltoztatták az eredményt, a bioenergia szintje alacsonyabbnak bizonyult. Többek között az is bebizonyosodott: ha valaki pozitív érzelmi állapotban van, életenergiájának szintje jobb, míg a tépelődés, a negatív, fagyos emberi viszonyok, vagy a feszültség az energia blokkolását idézte elő. A kerék gyakorlati haszna egyelőre annyi, hogy segítségével egyszerűen, akár naponta többször ki-ki ellenőrizheti saját életenergiáinak szintjét, s ha azt huzamosabb ideig túlságosan alacsonynak találja, Dr. Egely György fizikus lépéseket tehet emeléséért, például étrendi, életmódbeli változásokkal, sporttal, feltöltő élményekkel és emberi kapcsolatokkal, még mielőtt kialakulna bármiféle pszichoszomatikus, vagy kifejezetten szervi betegség. Hodnik I. Gy. i i I i h