Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-24 / 290. szám

1995. október 24., kedd A Mai Nap Dtinántúli Napló 5 Kitüntetések napja Az ’56-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából kiemelkedő munkájuk elismeréseként a Pécsi Rendőrkapitányságon megrendezett ünnepségen fegyveres testületek tagjai, tűzoltók, polgári alkalma­zottak, közalkalmazottak és a BM-hez nem tartozó pol­gárok vehettek át kitünteté­seket szombaton, míg má­sok az előléptetésükről szóló parancsot ismerhették meg a Belügyminisztérium kihelyezett rendezvényén. Tóth Sándor, a megyei közgyűlés elnöke a köztár­sasági elnök arany érdemke­resztjét adta át Márkus Ist­ván ny. rendőralezredesnek. Az ezüst érdemkeresztet Wiesner Ferenc rendőrszá­zados, és polgári kitünte­tettként Szundi Ilona Márta, Bender József, dr. Berényi István, Galbáts András, Pa- unász Oszkár, Sipos Sándor, Szabó Gyula és Szász Sán­dor vehette át. A köztársa­sági elnök Váradi István ha­tárőr t. zászlósnak bronz ér­demkeresztet, Forral And­rásnak, Körösi Lászlónak és Mészáros Istvánnak 1956-os emlékérmet adományozott, emléklapot Bedó Tibor ve­hetett át. Az ünnepségen be­jelentették, hogy a belügy­miniszter (20-án, a belügy­minisztériumi ünnepségen) főtanácsosi címet adomá­nyozott Lovász József ha­tárőr ezredesnek. Balogh Antal határőrtörzsőrmester Bátorságért érdemérmet ka­pott. B. N. Megemlékezések Baranyában a forradalom napján Pécsett, az Aradi vértanúk útján a város nevében Papp Béla alpolgármester, dr. Páva Zsolt polgármester és dr. Farkas Károly jegyző koszorúztak a kopjafánál, fotó: Müller Andrea (Folytatás az I. oldalról) a városi és megyei önkormány­zat, a pártok és társadalmi szer­vezetek képviselői megkoszo­rúzták a kopjafát. Mintegy kétezren vettek részt a Széchenyi téren fél 5- kor kezdődött másik ünnepsé­gen, amelyre az ’56-os szerve­zetek hívták meg ünneplésre az ellenzéki pártokat, polgári tö­mörüléseket. A fő szónok dr. Rajczi Péter ny. tanár volt, aki a tőle megszokott tudással, felké­szültséggel mondta el beszédét, amit sokszor szakított meg az egyetértő taps. A Széchenyi tér­ről ezután az emberek égő gyer­tyákkal, fáklyákkal a kezükben felvonultak az Aradi üti kopja- fás emlékműhöz. E napon im­már másodszor hangzott el itt 1956 méltatása. A fő szónok dr. Kónya Imre, az MDF ország- gyűlési frakcióvezető-helyet­tese azzal kezdte beszédét, hogy ami nem sikerült a fővá­rosban, az sikerült Pécsett - vagyis a közös ünneplés. Mert ’56 üzenete az is, hogy önös és pártérdekeket félretéve, ez a nemzet képes a közös cél érde­kében összefogni. A tudósító ezen a ponton el­gondolkodik. Délután Páva Zsolt úgy fogalmazott, kicsit keserédes az ünnepség, mert vannak, akik távol maradtak, célozva ezzel a másik ünnep­ségre. A kora délutáni koszo­rúzáson az önkormányzatok, katonai és polgári szervezetek mellett a FIDESZ, az SZDSZ, az MSZP és a Köztársaság Párt vett részt, s elküldte ko­szorúját a FKgP is. (Bár ezt képviselőjük hiányában csak a kis katonák vitték.) A többi szervezet és párt a másik ün­nepséget tartotta magáénak. Kónya Imre pedig együttün- neplésről, s a pécsiek példamu­tatásáról beszélt. S. Zs. A komlói ünnepségsorozat fél tízkor térzenével kezdődött. Tíz órakor került sor a központi ünnepségre az ’56-os emlék­műnél. Páva Zoltán országgyű­lési képviselő ünnepi beszéde után a megemlékezés koszorúit a résztvevő szervezetek képvi­selői helyezték el. 11 órakor a Munkásmozgalmi Emlékműnél volt koszorúzás. Délután az SZDSZ helyi szervezete megemlékezésén Bretter Zoltán parlamenti kép­viselő mondott beszédet, majd az ’56-os emlékműnél koszorút helyezett el az SZDSZ, és a megyei közgyűlés képviselője. 18 órakor ugyanott az Erdélyi kör, a Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Nép­párt, a Magyar Út Körök, az MDF, a MIEP, az MSZDP, a Munkástanácsok, a Polgári Kör, az ’56-os Szövetség és a TIB közös megemlékezése kö­vetkezett. Az ünnepség dísz­vendége Lezsák Sándor, a Ma­gyar Demokrata Fórum alel- nöke volt. D. G. Mohácson a Hősök Emlék­művénél dr. Hargitai János, a megyei közgyűlés alelnöke mondott beszédet, melyet a 39 évvel ezelőtti szónokot idézve „Mohács népe, magyar testvé­reim” köszöntéssel kezdett. 1956 emlékéről, örökségéről szólva kiemelte, hogy a legtisz­tább magyar szabadságharc volt, amikor egy kis nép meg­elégelte az erőszakos boldogí- tást, és a világot ámulatba ejtve szállt szembe a roppant túlerő­vel. Az esemény zárásaként a mintegy 200 résztvevő jelenlé­tében koszorúzásra került sor. B. M. A siklósi római katolikus te­mető ’56-os emlékművénél rendezték meg délelőtt a forra­dalomra való emlékezés városi ünnepét. A Batthyány Kázmér Általános Iskola tanulói szaval­tak és énekeltek, majd dr. Si- mor Ferenc alpolgármester mondott beszédet. Az áldoza­tok emléke előtti főhajtás és koszorúzás zárta az eseményt. A városi események kezdete előtt a Vár- és Múzeumbarát Kör Haraszthy Lajos emléktáb­lájánál koszorúzott. Sz. A. Szigetváron a Turbéki teme­tőben, a forradalom szigetvári hőseinek sírjánál tartották a megemlékezést délelőtt. Ün­nepi műsorra és kiállítás-meg­nyitóra délután került sor. A Vigadóban megtartott ünnep­ségen Kurucsai Csaba, a me­gyei közgyűlés alelnöke mon­dott beszédet, s ebben az idő­pontban nyitották meg Bongó Géza korabeli dokumentumait bemutató kiállítását. B. G. Sásdon a Szent Imre úti em­léktáblánál emlékeztek meg a forradalom eseményeiről. A térzene és a Himnusz után Bella István „Arccal a földnek” c. versét tanulók szavalták el, majd Schild Mihály, a sásdi egyházközség világi elnöke mondott ünnepi megemléke­zést. A koszorúzást szentmise követte a római katolikus temp­lomban, s este 7 órakor az em­léktáblánál közös gyertyagyúj­tással fejeződött be a megemlé­kezés. M. T-né Pécsváradon a Kossuth téren tartották az ünnepi megemléke­zést. A mártírok emlékművé­nél, a mintegy 100 résztvevő előtt Apaczeller József önkor­mányzati képviselő emlékezett meg az 1956-os nemzeti össze­fogásról. Az ünnepi műsort a pécsváradi gimnázium 4. osztá­lyos tanulói adták. Az ünnepség végén az önkormányzat, a tár­sadalmi szervezetek és a pártok képviselői helyezték el a meg­emlékezés koszorúit az ’56-os emlékmű talapzatára. P. E /mÍéterArij! októberi 40-70 %-OS kiárusítás amíg a készlet tart! szabadidő (bolyhos) pamutok 540 Ft/m 450 Ft/m 350 Ft/m 250 Ft/m 850 Ft/m 399 Ft/m szterccs pamutok passzék póló pamutok KABÁTSZÖVinXK csők zsorzsettek selymek vásznak vegyes méteráruk SZALUTA Diszkont és Nagyker Pécs, Teréz u. 6. Magyar vendégek a határokon túlról (Folytatás az I. oldalról) A találkozó fővédnöki tisztét vállaló Lábody László arról be­szélt, hogy a Kárpát-medence magyarjainak összefogása, mint igény, jelen van szerte az országban, s hogy ideje lenne már beváltani a nyolcvanas éveknek a határok ellégiesítésé- ről szóló politikai jelszavát. Ily- lyés Gyulával szólva mondta: magyar az, aki vállalja magyar­ságát, akkor is, ha más a ruhája, a dalai, a versei, s talán már az imája is különbözik. Lapunk kérdésére válaszolva kifejtette:- Elemi igényünk, hogy azok legyünk, akik vagyunk. Az ilyen találkozók is mutatják, hogy semmi bajunk egymás országá­val, de magyarok vagyunk, ez összeköt bennünket, s a politi­kának az a dolga, hogy ebben segítsen minket. A zenével, tánccal vonuló vendégek a várfalnál fát ültet­tek az esemény emlékére. A Táncos gyerekek a Vajdaságból fotó: Müller Andrea Határon Túli Magyarságért Alapítvány nevében Bokor Béla kuratóriumi elnök, a Bara­nya Megyei Művelődési Köz­pont vezetője mondott köszön­tőt. A nap, s ezzel a fesztivál a találkozón részt vevő együtte­sek gálaestjével zárult. Nagy eredmény, hogy a fesztivál mára művészek, gazdasági szakemberek fórumává is vált, s hogy a vendégek Baranya több településén is bemutat­kozhattak. H. I. Gy. Polgármestereket választottak Választás Kozármislenyben Müller andrea felvétele (Folytatás az 1. oldalról) Cserdin a három jelölt közül Vincze Tibomé, független je­lölt futott be, Himesházán a két kandidátusból Rozmer Andrást tartották a polgárok alkalmasnak a falu vezetésére. Kozármislenyben furcsa helyzet állt elő. A most meg­választott polgármester nép­szerű ember a faluban, hiszen egymás után kétszer elnyerte ezt a tisztséget. A testületben természetes módon kialakult ellenzéke viszont felfedezte, Ferenc Miklósnak a funkciója mellett vállalkozása is van, azonnal lecsapott és - jogsze­rűen - a nyár közepén, miköz­ben a falu első embere pihené­sét töltötte, felmentette tiszt­sége alól. Ferenc Miklós a választás után azt mondta, hogy to­vábbra is kész együttműködni a testülettel, de ha ez nem megy, az önkormányzat kény­telen lesz feloszlatni önmagát, s kezdődhet ismételten a vá­lasztási procedúra. Egyébként a corpus delictinek számító vállalkozásból kilépett, ma már csak a falu felvirágoztatá­sáért fog küzdeni. Ferenc Mik­lós nagy erkölcsi győzelem­ként tartja számon a vasárnapi ismételt megmérettetést, a maga részéről azt szeretné, ha a további ellenségeskedés megszűnne a faluban. B. G. Vendel-nap Magyarlukafán Bezárult a Mediterrán ősz eseménysorozata Fülig viaszos, agyagfoltos lehe­tett az, aki kipróbálta a fazekas­ság vagy éppen a gyertyamártás fortélyait a híres magyarlukafai Vendel-napi búcsún, melyre ezúttal közel kétezren voltak kíváncsiak. 41 kézműves szín­vonalas portékáiból válogathat­tak, de volt játszóház, térzene is, és szövőműhelybe is beles­hetett az érdeklődő. Nagy sikert aratott a Ládafia bábszínház, a szigetvári birkózó ifjoncok csapata, de a villányi német nemzetiségi asszonykórus, a Veszprém megyéből jött ifjú­sági színjátszókor, a szigetvári zeneiskola gyermektánccso- portja, a görcsönydobokai, és a szajki ifjúsági tánccsoport is. Ä pásztorok szentjének, Vendelnek a tiszteletére régen is volt búcsú erre, de Magyar­lukafán a mostanihoz hasonló formában, bár először csak kis baráti társasággal, 1985-ben honosította meg a főszervező, Lovas Kata. A búcsú egyben a már szeptember közepétől zajló Mediterrán ősz ’95 záróese­ménye is volt. A megyei műve­lődési központ által indított programfolyam summázata az igazgató, Bokor Béla szerint: -Fontos, hogy a résztvevők felismerték: az összefogás hasznosabb. Minden falu a sa­ját értékeit emeli ki. Az idegen- forgalom is egyre tudatosabban kapcsolódik az eseménysoro­zathoz. A hat éve indult kezde­ményezés fejlődött, bár to­vábbra is őrködni kell a folya­mat felett. Hodnik I. Gy. Mérhetők a rejtélyes életenergiák Nem éppen a hiszékenységéről híres dr. Egely György fizikus kutatómérnök, aki minden rej­télyesnek hitt jelenség mögött rendületlenül a fizikai tör­vényszerűségeket keresi. E munkában jutott el az úgyne­vezett bioenergia mérésének kérdéséhez is, s mára, több éves feltaláló és kísérletező munka után végre kapható az a kis készülék, melyet létreho­zója vitalitásmérőnek nevezett el. Megtudtuk, hogy a vitali­táskutatás a fizika elhanyagolt területe, bár a bioenergia létét, mint effektust a ’30-as évek­ben egy osztrák kutató már fel­fedezte. A vizsgálódások csak a nyolcvanas években lángol­tak fel, a parapszichológiái ku­tatások oroszországi fellegvá­rában. A magyar fizikust azért foglalkoztatta mindig is a bio­energia megismerése, mérése, sőt létrehozásának lehetőségei, mert elképzelései között sze­repel egyfajta energiavissza- pótló készülék kifejlesztése. Egy ilyen műszer rendkívüli távlatokat nyitna meg például a betegek gyógyítása terén is. Az Egely-kerék lelke egy kis mérődobozba helyezett, igen finom csapágyazásé tár­csa. Ha például a tenyerünkkel közelítünk az eszközhöz (de természetesen nem érünk hozzá), az forgásba lendül. A forgás sebességét egy precíz elektronika méri, és színes égők kigyulladásával folyama­tosan jelzi. Több ezer mérési tapasztala­tot összegezve kiderült: az eredmények szoros kapcsolat­ban állnak azzal, milyen fizi­kai, lelki állapotban volt a kí­sérlet résztvevője a vizsgálat­kor. Betegség, fáradtság, lelki problémák lényegesen meg­változtatták az eredményt, a bioenergia szintje alacso­nyabbnak bizonyult. Többek között az is bebizonyosodott: ha valaki pozitív érzelmi álla­potban van, életenergiájának szintje jobb, míg a tépelődés, a negatív, fagyos emberi viszo­nyok, vagy a feszültség az energia blokkolását idézte elő. A kerék gyakorlati haszna egyelőre annyi, hogy segítsé­gével egyszerűen, akár na­ponta többször ki-ki ellenőriz­heti saját életenergiáinak szint­jét, s ha azt huzamosabb ideig túlságosan alacsonynak találja, Dr. Egely György fizikus lépéseket tehet emeléséért, például étrendi, életmódbeli változásokkal, sporttal, feltöltő élményekkel és emberi kap­csolatokkal, még mielőtt kia­lakulna bármiféle pszicho­szomatikus, vagy kifejezetten szervi betegség. Hodnik I. Gy. i i I i h

Next

/
Thumbnails
Contents