Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-03 / 270. szám
10 Dhnántúli Napló Gazdaság 1995. október 3., kedd A magyar áruk, így a Hunor Kesztyűgyár termékei is keresettek Védjük a hazai terméket és munkahelyet FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ A régió Magyar Aruk Klubja Ha jobb, olcsóbb a külföldi termék a hazainál, naná, hogy azt vesszük. De ha nem? Nem pusztán csak a lelkiismeretünkre hallgatva választjuk azt, ami döntő többségében Made in Hungary. Ha eleve jobban járunk a hazaival, akár eszünkbe se jusson, hogy annak megvásárlásával munkahelyet védünk és munkahelyet teremtünk, erősítjük a gyártót, s ezzel a költségvetést, s ennek talán még úgy is hasznát vesz- szük, hogy esetleg több marad a zsebünkben. 1930 óta most végre születőben valami, a hazai gazdaságot átfogó összefogás. Augusztus végén 28 honi vállalat, vállalkozás életre keltette a Vásárolj Magyarul Egyesületet, amelynek egyik alapító tagja a már majd 800 magán- vállalkozást tömörítő Magyar Áruk Klubja (MÁK), mely Dél-Dunántúlon most kezd szerveződni. Weinreich László szervező nem titkolja, hogy egyesíteni szeretné a régióban az erőket a közös célért: a magyar termékek piacáért.- Klubunkba tömörülő tagjaink ingyen kapják majd a klubéletet, a hazai termékeket ismertető, minősítő tájékoztatónkat, ugyanakkor a kereskedelmi hálózatunkon keresztül biztosítjuk a hazai termékek beszerzését, esetleg házhoz szállítását. Emellett az is célunk, hogy a minősítő rendszerünkön keresztül csakis kifogástalan portékákat forgalmazzunk - mondja.- Mi a magyar termék?- Aminek legalább 51 %-át itthon állítják elő. Ez az arány jelentheti az alapanyag hányadot, az összeállítást, kiszerelést is.- A MÁK mit kér és mit ad cserébe tagjainak?- Önszerveződő alapon, nem mindenáron haszonra törő egyesületként az önfelajánlást alapul vevő tagdíjakból tartjuk majd el a klubot. Cserébe reklám, dekorációs és tájékoztató anyagokkal, friss információkkal, s ha igénylik, jó minőségű, s az azt garantáló emblémával is ellátott hazai termékekkel is ellátjuk partnereinket. Terveink szerint a Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyét átfogó pécsi képviseletünk hivatalosan novembertől kezdi meg tevékenységét. Reméljük, a közös érdektől vezérelve addig is mind több termelő és kereskedő csatlakozik hozzánk. Címük: 7601. Pécs 1. Pf.: 123. Telefon: 253-055/32-58, fax: 224-814. B. M. L. A tyúk, a tojás meg az innováció Az államnak a kutatásfejlesztést elsősorban nem közvetlen anyagi eszközökkel kell segítenie, hanem megfelelő ipar-, pénzügy-, és vámpolitikával - állapította meg Bihari István, az OMFB tanácsának elnöke, a magyar gazdaságban lejátszódó innovációs folyamatokról szóló Szonda-Ipsos felmérés ismerteAz együttműködés folytatódik Kevés a paprika Még mindig érezteti hatását a tavalyi paprikahamisítás. Az emlékezetes „ólombotrány” óta megcsappant a magyar fűszer iránti kereslet. Még legalább két-három év szükséges ahhoz, hogy jó hírnevünk helyreálljon a külföldi piacon is. Addig is például a Szegedi Paprika Rt. a tavalyi mintegy 3 ezer tonna helyett az idén csak 1900 tonna paprikára kötött szerződést a termelőkkel. Az első osztályú paprika kilójáért 25 forintot fizetnek, kiegészítve a kompenzációs felárral. Úgy tűnik azonban, hogy még ezt a mennyiséget sem tudják felvásárolni, ugyanis a vártnál mintegy harmadával kisebb termést takarítanak be a gazdák. Ennek oka elsősorban a vetésterület csökkenése, de az átlagtermés is alacsonyabb a tervezettnél, a minőség a szakemberek szerint az idén is jó közepes. Számítani lehet azonban arra, hogy az őrölt paprika ára januártól 10-20 százalékkal emelkedik, ellentétben ugyanis a többi élelmiszer árával, ez az idén nem változott, sőt a fogyasztási adót is a feldolgozók „nyelték le”. DÉDÁSZ-szaknap Ma 15-18 óra között a DÉ- DÁSZ Rt. szakmai napját rendezik Pécsett, a Zöld-Híd Tanácsadó Irodában (Széchenyi tér 2.), ahol szakember mérési, díjszámítási stb. kérdésekben segíti az érdeklődőket. A Zöld- Hídnál a napenergia hasznosításával kapcsolatos tanácsokat is adnak, a villamos kiegészítő fűtőkészülékek bemutatója és vására péntekig, naponta 10—18 óráig még felkereshető. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. október 2-tŐl Pénznem vételi közép eladási angol font 208,07 210,01 211,95 ausztrál dollár 100,55 101,45 102,35 belga frank (100) 448,49 452,79 457,09 dán korona 23,75 23,98 24,21 finn márka 30,81 31,10 31,39 francia frank 26,72 26,97 27,22 gör.drachma(IOO) 56,69 57,23 57,77 holland forint 82,31 83,10 83,89 ír font 213,45 215,43 217,41 japán yen (100) 131,71 133,17 134,63 kanadai dollár 98,60 99,49 100,38 kuvaiti dinár 441,09 445,22 449,35 német márka 92,11 93,00 93,89 norvég korona 20,97 21,17 21,37 olasz líra (1000) 81,73 82,47 83,21 osztrák sch. 13,09 13,22 13,35 portugál esc.(100) 88,10 88,94 89,77 spanyol pes.(100) 106,88 107,88 108,88 svájci frank 113,99 115,06 116,13 svéd korona 19,03 19,20 19,37 USA dollár 132,09 133,30 134,51 ECU (Közös Piac) 170,92 172,54 174,16 tőjén. A felmérést végzők több mint 4600 vállalat adatait elemezték, kiderült, hogy továbbra is csak a nagyobb cégek tudnak áldozni a kutató-fejlesztő (K+F) tevékenységre. Hibás tehát az a nézet, miszerint a kisebb szervezetek innovatívabbak a nagyobbaknál. Szétszakadtak az innovációs lánc sikerét biztosító vállalati kapcsolatok. A külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek nagyobb hajlandóságot mutatnak a kutatási és fejlesztési beruházások iránt, mint a tisztán magyar érdekeltségű vállalatok. Problémát jelenthet a későbbiekben, ha a cég csakis egyetlen (ukrán, orosz stb.) piacra, az ő igényeiket szem előtt tartva termel. Az iparvállalatok 47,5, az élelmiszer-ipari cégek 38,4, az infrastrukturális vállalkozások 21,1, a mezőgazdaság termelő- szervezeteiben tevékenykedő cégek 16,7 százaléka foglalkozik kutatásfejlesztéssel. Az adatok bebizonyították: a K+F munkát is folytató vállalkozások bruttó árbevétele átlagosan ötszörte nagyobb, mint azoké, amelyek nem rendelkeznek ilyen részleggel. Vajon az innovációval is foglalkozó nagyok, azért nagyok- e, mert már kicsiként is adtak a kutatásfejlesztésre, vagy csak nagykorúságuk után engedhették meg maguknak az önálló fejlődés ezen útját? Magyarán: mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? beju A Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Kft. pécsi központja és a Baranya Megyei Vállalkozói Központ között az elmúlt időben jó partneri kapcsolat alakult ki. A közös munka tovább folytatódik. Decemberben, karácsony előtt ismét megrendezik az elmúlt évben nagy sikert aratott Keltető elnevezésű vásárukat Pécsett. Idén is igyekeznek pályázatok útján megteremteni annak a lehetőségét, hogy térítésmentesen vehessenek rajta részt a kiállítók. Egy új kezdeményezést is útjára indítottak. Ázoknak a munkanélkülieknek, akik válA munkáltatókat érintő törvény- és szabályváltozásokról, a jogosultságok, kötelezettségek új tartalmi és eljárási kérdéseiről ad alkalmazás szintű információkat a ma 9 órakor, a pécsi Pannónia szállóban kezdődő kétnapos szakmai fórum, amely a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőinek közreműködésével konzultációs lehetőséget is nyújt a résztvevők számára. A Vezetési Tudományos Társaság Baranya által szervezett szakmai fórum foglalkozik többek között a hatályos társadalombiztosítási törvényben és végrehajtási rendeletéiben fogidőközben, az adóellenőrzés során kiderült, hogy a gázolajat értékesítő cégek hamis számlákat állítottak ki, továbbá a felkutatott olajforgalmazó társaságok alapítóinak egy része sem létező személy. Az APEH a fantomcégek számlája alapján visszaigényelt adót az áfa-törvény megszegése címén most visszafizetteti a termelőkkel. Kamatostul! A forgalmi adó, megtetézve adóbírsággal és késedelmi pótlékkal elérheti akár az egymillió forintot is. Ráadásul, amíg ilyen tartozása van a földművesnek, addig semmiféle költségvetési támogatásra nem jogosult, illetve a számlájára befolyó összegeket az adóhivatal a tartozás fejében levonja. Érthető az adóhatóság álláspontja is: miért bíbelődjön olyan reménytelen dologgal, mint egy nem létező cég felkulalkozók kívánnak lenni, fél évig helyet adnak, amíg feltérképezik a piacot. Ellátják őket anyaggal, az elkészült tárgyakat eladhatják. Hetente egyszer szemináriumot tartanak részükre, amelyen a piacra kerülés az értékesítés technikáját sajátíthatják el. Ez egy kis inkubátorház, ami védőhálót von a kezdő vállalkozók fölé. A Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Kft.-jéhek pécsi oktató bázisa saját műhelyeiben oktatja a kézműves szakmákat, helyet a boltnak, a Baranya Megyei Vállalkozói Központ pedig a vállalkozóképzésben vesz részt. Iáit munkáltatói feladatokkal és kötelezettségekkel; a biztosítási jogviszony alapján keletkező jogosultságok és ellátási kötelezettségek tartalmával és címzettjeivel; a TB járulékalapokkal, járulékfizetési szabályokkal, bejelentési és nyilvántartási előírásokkal; az egészségügyi ellátásra, baleseti járadékra vonatkozó jogosultságokkal, ezen belül a munkáltatói kötelezettségekkel; a nyugdíjalapokkal és járulékokkal, a nyugdíjelőkészítéssel, a jogosultsággal és a megállapítás törvényi, rendeleti hátterével; a biztosítási intézményrendszerrel és mechanizmusával. tatása, amikor sokkal kézenfekvőbb a nála nyilvántartásban szereplő gazdálkodót elővenni? Ám a hatóságnak is meg kellene értenie, hogy a vásárlók nem rohanhatnak minden egyes számlával a Cégbíróságra, megtudni, a cég, amelytől vásároltak, valóban létezik-e? És vajon miért vitatták volna a számla valódiságát, alakiságát? Egyáltalán, miből sejthették volna, hogy akitől vásároltak, legálisan működik-e? Az APEH lépése jogilag nem kifogásolható. Morálisan annál inkább. A fejlettebb demokráciákban ugyanis elsősorban azt büntetik, aki visszaél mások jóhiszeműségével, aki törvénytelen számlákat ad ki, aki félrevezeti a hatóságot, aki jogtalan haszonra tesz szert. Egyszóval: a csaló(ka)t. Nem pedig azt, aki kéznél van. Újvári Gizella Pécsi fórum a TB-reformról A jóhiszeműek és a csalók Megint a földműveseken csattant az ostor. Kiderült ugyanis, hogy Békés megyében fiktív cégek árultak gázolajat, s a vételről hamis számlát állítottak ki. A minderről mit sem sejtő termelők annak rendje módja szerint kipengették az olaj vételárát, aztán elballagtak az adóhivatalhoz, hogy az őket törvényesen megillető áfát a számla ellenében visszaigényeljék. Vetéshez készülve - Dolgoznak a traktorok, az erőgépek megyeszerte a földeken. A kis- és a nagyüzemi parcellákon egyaránt az őszi vetéshez készítik elő a talajt. Sok helyen műtrágyáznak, másutt már szántják a földet. Felvételünk az apát- varasdi határban, a 6-os út mellett készült, fotó: müller andrea Ha lejárt a fellebbezési határidő... Az adóhatóság érdemben hozott első fokú határozata ellen a határozat közlésétől (kézbesítésétől) számított tizenöt napon beiül fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezési határidő letelte után előterjesztett fellebbezés elkésettnek számít. Ilyenkor igazolási kérelemmel lehet a fellebbezés elmulasztásának hátrányos jogkövetkezményeit elhárítani. Az igazolási kérelemben olyan ok (pl. betegség, baleset stb.) hozható fel, amely a késedelem kimentésére szolgálhat. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc nap alatt lehet beadni az első fokú hatósághoz, ha pedig a mulasztás később jutott a fellebbezésre jogosult tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő ezektől az időpontokról kezdődik. Hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. A fellebbezési határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidőben az elmulasztott fellebbezés beadását is pótolni kell. Az igazolási kérelmet az első fokon eljárt szervnek kell elbírálni. Ha az az igazolási kérelemnek helyt ad, akkor az elkésett fellebbezést határidőben előterjesztettnek kell tekinteni. Ha pedig a fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására irányuló kérelmet elutasítja, akkor az elutasító határozat ellen fellebbezni lehet. Ha az igazolási kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezés eredményre vezet, akkor az eredeti ügyben beadott elkésett fellebbezést határidőben előterjesztettnek kell tekinteni. Ha azonban a felettes szerv az igazolási kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezést megalapozatlannak találja, az eredeti ügyet nem fellebbezésként, hanem felügyeleti intézkedés keretében bírálja el. Az elkésett fellebbezés esetében tehát először az igazolási kérelem ügyében kell dönteni. Az igazolási kérelem sikere természetesen nem jelenti azt, hogy automatikusan az eredeti ügyben hozott határozat elleni fellebbezés is sikeres lesz, hanem csupán azt jelenti, hogy az elkésett fellebbezést határidőben beadottnak kell tekinteni. Ha pedig az igazolási kérelem sikertelen, a felettes szerv az ügyet felügyeleti intézkedés keretében bírálja el. Felügyeleti intézkedésnek azonban kizárólag jogszabálysértés miatt van helye. 1995. július 30-tól a felügyeleti intézkedés iránti kérelem esetén a kérelmezőnek 5000 forint eljárási illetéket kell fizetnie. Dr. Pozsárkó Istvánná APEH Baranya Megyei Igazgatósága I I t I 4
