Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-18 / 285. szám

1995. október 18., szerda A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Az ’56-os diákparlament emléktáblája Pécsett Október 22-én, vasárnap 14 órakor koszorúzza meg em­léktábláját az 56-os Diákpar­lament Társaság Pécsett, az egyetem hajdani főépületé­nek udvarán, a Rákóczi út 80. szám alatt. Itt zajlott az egyetemi és főiskolai diákparlament 1956 október 22-én, a pécsi forra­dalmi események nyitánya­ként. Keresztény értelmiségi fórum Ismét megkezdődött a pécsi keresztény értelmiségi fórum hagyományos rendezvényso­rozata, melyet a Pécsi Római Katolikus Főiskola és a Cisz­terci Pedagógiai Műhely szervez a bencés, ciszterci és jezsuita diákszövetség támo­gatásával. A Nagy Lajos Gimnázium dísztermében tartandó soron következő összejövetelen, október 20-án, pénteken 17 órai kezdettel dr. András- falvy Bertalan pécsi egye­temi tanár tart előadást Leta­gadott tények 1956-ról cím­mel. Felkészülés a békére A magyar vállalatoknak ed­dig mintegy kétmilliárd fo­rintos kárt okozott az évek óta tartó délszláv háború, ép­pen ezért örömmel vették a hírt, hogy elérhető közel­ségbe került déli szomszé­dunknál a békés építőmunka lehetősége. Nem titok, hogy a baranyai vállalkozók közül elsősorban az építőiparban érdekeltek sejtenek meglehetősen régóta várt, nagy üzletet a hír mö­gött, ennek következtében máris jelentkeztek üzleti ajánlataikkal. A Pécsi Építőipari Kft., a Komplex Építőipari Kft. a PCL Rt. a Mohácsi Farost- lemezgyár, valamint egy bó- lyi vállalalkozás jelentkezett, hogy tevékenyen részt kíván venni a délszláv újjáépítés­ben. Moldova György a vízügyről A vízügy helyzetéről, gond­jairól szóló riportkönyv meg­írására kérték fel Moldova Györgyöt. A szerző anyagy- gyűjtés során már több ízben ellátogatott a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műkö­dési területére is, a Dráva- partra, a Balaton vidékére, gátőrházakba, hogy szemé­lyes tapasztalatokat szerez­zen. A kötet várhatóan a jövő év végén jelenik meg. Pécs elszenesedett távfűtési távlatai Papp Béla alpolgármester a kárvallott város energiakoncepciójáról Tavaly a PÉTÁV független szakértőkkel elkészíttetett egy tanulmányt és abból kiderült, hogy nálunk az európai gya­korlattól eltérően az erőműi költségek jóval nagyobb há­nyada jut a fűtésre, mit a vil­lamosáramra. Azóta eltelt né­hány hónap, már bizonyosak lehetünk újabb lakossági táv­fűtési díjemelésekben a jövő év elejétől. Pécs ebben külö­nösképpen rekorder volt, ezért az önkormányzat számára is folytonosan visszatérő téma, hogy miért ilyen drága a fűtés, s miféle módon lehetne enyhí­teni a helyzeten?- Az erőműi hődíjak jelen­legi árképzése olyan, hogy a tröszthöz tartozó összes cég­nek összeszedik a költségeit, összegzik azt, majd sávokat alakítanak ki. Ebből olyan el­lentmondások származnak, hogy egy tisztán fűtőerőmű­nek alacsonyabb a díja, mint egy vegyes hasznosításúé. A fogyasztói kosárban pedig a fűtési költség lényegesen na­gyobb arányt képvisel, mint a villamosenergia. Egy átlagos család egy átlagos méretű la­kásban 1500 forint villany­áram-számlát fizet és 6-7-8000 forint fűtésszámlát. Önkormányzatunk az Ipari Minisztériumban és az Ener­gia Hivatalban is azt szorgal­mazta - újfent, s újfent érdemi változás és válasz nélkül - : próbálják az erőműi díjakat úgy megállapítani, hogy azok a fűtést kevésbé terheljék, hi­szen annak az ára nagyon kö­zel került a lakosság tűrési ha­tárához - mondja erről Papp Béla, Pécs alpolgármestere, akivel a téma összefüggéseiről beszélgetünk.- A tűréshatárt megkísér­tette az önkormányzat is egy rendelettel, és a távfűtő' válla­lata is egy kedélyeket borzoló szerzó'dés-formulával.- A PETÁV fűtőtársaság, amelynek működnie kell: fi­zetnie kell a szolgáltatásért dí­jat az erőműnek és talpon kell maradnia. A likviditása na­gyon borotvaélen táncol jelen­leg. Azzal a sokat vitatott módszerrel 15-16%-ról 4 %- ra csökkentette a PÉTÁV a kintlévőségét. A szolgáltatás megtagadása a diktált szerző­déskötési formula feltételének el nem fogadása esetére - ez így nem igaz. A gazdálkodó szervezetekre igen: ha nem tud fizetni, kikapcsolják a fű­tést. Ezt a lakásoknál nem le­het megcsinálni, de az is kép­telenség, hogy nem fizetés esetén változatlan szintű ma­rad a szolgáltatás, amíg a ház­ban akad legalább egy olyan fogyasztó, aki rendesen fizet. Józan ésszel ez elfogadhatat­lan. Várjuk az országos szabá­lyozást, s reméljük, hogy eb­ben az irányban hoz megol­dást. Mert ha nem, annak a következményei nagyon is be- láthatóak: a PÉTÁV nem tud majd fizetni az erőműnek. Papp Béla alpolgármester-Am ettől még a módszer továbbra is erősen vitatható.-A rendelet módosul. Ki­kerül belőle a kifogásolt pasz- szus. Egyébként, akik nem kö­töttek szerződést, azok is vál­tozatlanul kapták a szolgálta­tást. Azt hiszem sokan félre­magyarázták ezt a rendelke­zést. Egyébként a vitatott módszer eredményeként is ki­derült, hogy a hátralékosok je­lentős hányada nem tartozik a rászorulók kategóriájába. Kü­lönben a díjhátralék behajtása körüli „.róka fogta csuka”- helyzet olyan körülményből fakad, amiért nem lehet fele­lőssé tenni senkit. A 60-as, 70- es évek műszaki előírásai ezt az egycsöves, egyedileg sza­bályozhatatlan távfűtési rend­szert engedték. Át lehetne per­sze állítani. Úgy tudom, laká­sonként 100-120 ezer forintba kerülne. Ez 33 ezer lakás ese­tében nagyjából 3,5 milliárd forint lenne, a PÉTÁV-nak vi­szont 2,5 milliárd forint az éves bevétele és abból mint­egy 2,2 milliárdot a hőerőmű­nek fizet ki.- Behajthatóbb lenne a díj, ha alacsonyabb lenne.- A probléma gyökere va­lóban az, hogy Pécsett indoko­latlanul drága a távfűtés. Hi­szen zömében az erőmű hulla­dékhőjével fűtik a lakásokat. Pécs ráadásul annak is kárval­lottja, hogy amikor az erőmű­höz kapcsolták a bányát, plusz-költségeket vittek bele a rendszerbe. Komló - politikai­lag egyébként feltétlenül in­dokolt - megmentésének ter­heiből sokat rátestáltak Pécsre. A legsúlyosabb terhet egy számsor mutatja: egy giga- joule külszíni szén kb. 260 Ft., az import fekete szén 300 és a komlói mélyművelésből származó pedig 600 Ft.- Sokan hangoztatták, hogy egy városi energiakoncepció segíthetne a helyzeten.- Koncepció már készül, ha lassan is. Nehezíti a kidolgo­zását, hogy az országosnak - amelyhez kapcsolódnunk kel­lene - körvonalai sem látsza­nak, csak tervezéshez alkal­matlan cikk-cakkos árképzé­sek vannak. Valami olyant kellene elérni, hogy a világpi­aci trendek alapján állítsák be az energiahordozók árát. Ak­kor persze azt is ki kellene mondani, hogy a gáz fűtőér- téknyi egységára kb. három­szorosa lesz a kőszén világpi­aci árának. Nem lepne meg, ha a gázfűtés egy éven belül a távfűtésnél is drágább lenne.- Ezek szerint a távfűtés le­het a kedvezményezett.- Már környezetvédelmi szempontokból is a nálunk szóba jöhető legelőnyösebb forma a távfűtés, hiszen a gáz­fűtésből is kerül ki égéstermék a levegőbe. Az erőműből is persze, de már léteznek olyan szenes erőművek, amelyek szennyezőanyag-kibocsátása megfelel egy gázerőművének. Ha privatizáció következtében ilyen jellegű fejlesztés lenne az erőműben, akkor minden adott lenne, hogy ideálisként a távfűtésre - ám egy szabá­lyozható, a fogyasztás laká­sonkénti mérését lehetővé tevő szolgáltatásra - építsünk a város bővülésénél. S az ál­landó költségek miatt minél nagyobb a hálózat, fajlagosan annál olcsóbb a távfűtés.- Milyen más körülmények­kel számolhat a koncepció?- Bizonytalan a helyzet annyiban is, hogy a koncepció vajon belemehet-e annak a most még csak környezetvé­delmi szempontból a városra tartozó kérdésnek taglalásába, hogy szenes, vagy gázra ala­pozott erőmű legyen-e Pécsett. Ámbár most úgy tűnik, az utóbbiról akkor lehet csak szó, ha egy orosz-olasz tranzit gázvezeték megépül. De erre csekély az esély. A valószínű­ség szerint úgy tűnik, hogy Pécs távfűtése belátható ideig a szénre fog alapulni. Ehhez 2010-ig elegendőek a külszíni készletek. Komló 30%-kal ré­szesedik az ossz szénmennyi­ségből. A komlói bányát 2010-ig bezárják, ha a kor­mánydöntés fennmarad. Ezt a kieső mennyiséget azonban könnyen lehet pótolni és jóval olcsóbban. Dunai Imre Pécs levegője Az ANTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint az október 16-án mért 24 órás át­lagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a követ­kező mutatók jellemezték az egészségügyi határérték száza­lékában: kéndioxid 34%, nit- rogéndioxid 40%, szénmono- xid 24%, szálló por 105%, ózon 10%. A legmagasabb szálló por szennyezettséget (a határérték 145%-a) a Szabad­ság úton, a legmagasabb nitro- géndioxid szennyezettséget (a határérték 69%-a) a Kodály Zoltán úton, a legnagyobb kéndioxid szennyezettséget (a határérték 52%-a) a Boszor­kány úton mérték. (Az egész­ségügyi határérték 100%-nak felel meg, amely alatt a szeny- nyeződés nem okoz közvetlen egészségkárosodást.) Megszűnnek a bűzös napok? Űj, aktív biofilter a bőrgyárban Folyamatosan valósítja meg a Pécsi Bőrgyár Rt. azokat a kör­nyezetvédelmi intézkedéseket, amelyeket csaknem pontosan tavaly ilyenkor fogalmaztak meg egy intézkedési tervben. Elsősorban a gyár szennyvíz- tisztító telepe okozott gyakorta kellemetlenséget a kibocsátott bűzzel. Jellemző, hogy 10 éve közel 40 „szagos napja” volt, öt évvel ezelőtt lecsökkent né­hányra, de tavaly ismét húszra emelkedett a szám. Az intézkedési tervben ezért a szennyvíztelep technológiá­jának stabilizálására, a gyors beavatkozási lehetőségek biz­tosítására törekedtek. Ennek ré­sze egy biofilter üzembe helye­zése is. A berendezést hétfőn adták át a bőrgyárban, miután már egy hete próbaüzem alatt áll. A beruházás 7 millió fo­rintba került, ebből 4 millió fo­rint volt a kamatmentes támo­gatás. A szakemberek azt ígé­rik, hogy használatának ered­ményeként öt napnál többször nem fordulhat elő egy évben, hogy a bőrgyári bűz ellepje a környéket. A környezetvédelmi prog­ramot - hallottuk Tarr György műszaki igazgató-helyettestől - folytatják a gyár szennyvíztisz­tító telepén, az üzembiztonság javítására koncentrálva. M. A. Leukémiásokért Alapítvány A veszélybe került életekért N. K. I. pécsi lakos mindig dol­gos, szorgalmas ember volt. Egy idő óta azt érezte, valami nincs rendben nála, mert állan­dóan fáradtnak, levertnek érezte magát. Amikor ez a már állandósult fáradtságérzet kü­lönös, futó rosszullétekkel is párosult, rászánta magát és or­voshoz ment. Több vizsgálat után derült ki a megdöbbentő tény: leukémiás. Azóta az élete versenyfutás, orvosok, kezelések s a közlés, hogy csak a csontvelő-transz­plantáció segíthet. S nemcsak az élete került veszélybe, de a munka elvesztése, a drága gyógyszerek anyagilag is csőd­del fenyegetik. Mivel számos sorstárssal találkozott, s szinte mindenkinek hasonló a prob­lémája, elhatározta, alapítványt tesz a pécsi-baranyai leukémi­ások megsegítésére. A Leukémiásokért Alapít­vány anyagi segítséget kíván nyújtani mindazoknak, akik ebben a betegségben szenved­nek, akik ezt orvosi papírokkal igazolni is tudják. Igénybe lehet venni gyógyszervásárlásra, vagy, ha valakinek pont a be­tegsége miatt munkát kell vál­toztatnia, akkor az átképzés költségeihez kérhet támogatást, vagy egyéb célokra. A kérel­meket az alapítvány kuratóri­uma bírálja el. Az alapítvány viszont csak akkor tud segíteni ezeken a bajba jutott embereken, ha az alapítványt támogatják. Ezért keresik azokat a vállalkozókat, cégeket, magánszemélyeket, akik pénzadományaikkal segí­tenék az ügyet. Az adomány le­írható az adóból. Csekkszámla­számuk: OTP. 581-014187-3. S. Zs. Képernyő előtt Jegyzet Még mindig krími Végvár helyett Nyírbátor. Üz­letemberek és arctalan bér­gyilkosok helyett szinte puszta kézzel agyonütött test­vér, kiskeresetű, ám szakma­edzett ápolónő segédletével megkéselt és kirabolt férfi. Amott a tenger végtelenjére néző luxusvillák, rabolt sza­badság, embervért csapoló ábrándok habja, emitt a négy fal közé préselt nyomorúság véres jajveszékelése. • Az utóbbi esetek Juszt László Kriminálisában sor­jáznak elénk. Untig ismerő­sek. A csütörtök este - krimi­nális, Kojak, a Megint 48 óra című film - egyébként is mintha a pusztítás jegyében telt volna. De nem is erről akarok szólni. Nem is a fil­mekben polgárjogot nyert szégyentelenül trágár nyelv- használatról, nem arról, aho­gyan Orbán Viktor és Mé­szöly Kálmán elfocizgatnak a Desszertben, kapitányunk ne­vezetes izlandi nyelvgyakor­latának is felmentést adva. Hanem inkább arról, aho­gyan szombaton „Jani házhoz megy”. Mármint Beden Jani. Mert hogy ismét ott kóvályog a kamerájával, ahol ez a kése­ket élező nyomorúság jajve- székel. Mert utaljunk vissza a „Kriminális”-ra: meghök­kenve és hőkölve ugyan, de a szerencsésebbek mégiscsak úgy lapoznak e sorsok közt ma is, mintha történetük a Holdon íródna, s nem a Kifli utca Zsemle szám alatt. Bet- len Berhidán jár, földrengés­től megrepedt házak lakóit keresve, akik közül jó néhá­nyat az OTP most törvényes eszközökkel kiuzsoráz. Célja nem az indulatkeltés a hazug törvény fölött. A riport inkább azt sugallja, hogy az ember képes a sorsát legyőzni. Ké­pes túlemelkedni körülmé­nyein. A hat gyereket nevelő asszony képes minden áldo­zatra, ami az erejéből telik. Arról szól, hogy aki teheti, fi­zet. Csak a ház reped mindig tovább egy kicsit, csak a lélek próbálná még valamelyest összehúzni magát, nem tudo­mást venni arról, hogy őt - vagy csak életre rendelt por­hüvelyét? - becsapták. Nem tudomást venni arról, hogy azt az akaratot csapták be, amely kemény munkával, gyakran fájdalmas lemondás­sal épületet emelt. Házat a ha­zában. Arról szól, hogy a plé­bános urat is a riporter világo­sítja fel, hogy a piaci kamatú törlesztést vállalóknak elen­gedték a visszafizetendők felét, a többiek nyakába pedig - akik az egészet fizetik to­vábbra is és már addig is ke­servesen törlesztették tartozá­sukat - később ugyanolyan magas kamatot sóztak. Hogy Isten országában átverések vannak. S amikor a plébános azt feleli, hogy nyája mégis milyen türelmes, gyanúm tá­mad, hogy ő is az a fajta szolga, aki a keresztre csak az alája görbedő testtartásáról következtet, de a súlyát nem ismeri. És ha ez ellen Isten se tehet, mit tehetne a fölkeresett Oszlányi úr az OTP-ből és mit Telekes György úr a szakértő minisztériumból? Mert a riport ama mélyen egyetemes válaszra készíti föl derék honpolgárainkat, hogy földrengés, OTP egyaránt Is­ten csapása. S hogy Isten nem ver bottal. Bóka Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents