Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-02 / 269. szám

1995. október 2., hétfő VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Pécsváradi körkép Rendkívüli ülés Pécsvárad Önkormányzati Képviselőtestülete rendkívüli ülést tart csütörtökön 16 órakor. Az ülés egyetlen témája, ho­gyan fejezhető be a sportcsar­nok építése akkor, ha a beru­házó fizetési nehézségekkel küzd. A képviselők ellátogat­nak a helyszínre is, hogy meg­nézzék, az eddigi munkák mi­lyen minőségben készültek el, mit kell még elvégezni. Arról kell dönteniük, mit tegyenek a kialakult helyzetben. Mozgásművészeti tanfolyam Pécsváradon a művelődési ház­ban szülői kérésre idén ősszel is indul mozgásművészeti kurzus. Rovó Attila tánctanár a 4 és 6 évesekkel, valamint az iskolá­sokkal ismerteti meg a mozgás és a tánc örömét. Gesztenyeszüret Megjelent a Gesztenyeszüret a Zengő alján elnevezésű pécsvá­radi rendezvény szórólapja. A Fülep Lajos Művelődési Köz­pont kétévente váltakozva szervezi meg a leányvásári, il­letve a gesztenyeszüreti prog­ramot. Idén ez utóbbira kerül sor. A Mediterrán Ősz rendez­vénysorozatához kapcsoló szí­nes forgatagban idén is megje­lennek a táncosok. Tiroliak Mecseknádasdon A mecseknádasdi idősek nap­közi otthonának dolgozói Olaszországból, Dél-Tirolból várnak vendégeket. A kapcsola­tot az otthon vezetője vette fel a brixeni szociális otthonnal ta­valy, amikor tanulmányúton ott járt. A brixeni szociális otthon igazgatója nyolc munkatársával vasárnap este érkezett Mecsek- nádasdra, és négy napot tölte­nek Baranyában. Látogatásuk elsődleges célja, hogy felmér­jék az épülő mecseknádasdi gondozóháznak milyen segít­ségre lenne szüksége. Az új jegyző: dr. Takács Tímea Pécsvárad újonnan választott jegyzője 29 éves, független és jelenleg büntetőbíró a Buda­pesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon. Megkérdeztük, mi­ért válik meg a bírói széktől, miért hagyja ott Budapestet, amely Magyarországon a lehe­tőségek városa.- Való igaz, a fővárosban magasabbak a fizetések, de sok minden drágább is, mint az or­szág többi városában. Akinek nincs lakása, az hosszabb távon elég perspektívátlan helyzetbe kerülhet. Úgy mentem el Baranyából, hogy visszajövök. Pécshez igen szoros családi és baráti szálak fűznek, amelyek fontosak szá­momra. Szinte minden hétvé­gémet Pécsett töltöttem. Az új jegyző elmondta: köz- igazgatási gyakorlatot az egye­tem elvégzése után Egyházas- harasztiban igazgatási előadó­ként, majd Pécsett a Köztársa­sági Megbízott Hivatalában a törvényességi ellenőrzési osztá­lyon szerzett. Az egyetemet 1991-ben végezte el, Budapes­ten 1994-óta dolgozik. Először akkor járt Pécsvára­don, amikor a polgármesterrel találkozott, a település, a vár. a környezet szépsége azonnal megragadta. Szeretné minél jobban megismerni a várost és leendő feladatait. Munkájában számít dr. Kófiás Mihály jegyző szakmai tudására, ta­pasztalataira. Egy ideig Pécsről fog kijárni, de később szívesen letelepedne Pécsváradon.- Mikor lép munkába?- Sajnos, nem tudok rá vála­szolni, mert a bírák felmentési ideje három hónap, ennél rövi- debb időt csak az igazságügyi miniszter engedélyezhet. A kérvényt benyújtottam. Dr. Kófiás Mihály nyuga­lomba vonuló jegyzőtől meg­tudtuk: október elsejétől dr. Takács Tímea az átmenet ide­jére az aljegyzői állást tölthetné be. , P. E. Pécs vár adnak ajándékozza képeit A művész otthonában A pillanatnyi hangulatok vará­zsát tükrözik Vincze Győző képei, amelyek ott zsúfolódtak össze a pécsváradi műterem­ben. A hetvenéves művész számára a Dombay-tó a béke szigete, a természethez akar visszavonulni a nagyvárosi élettől. Vincze Győző az év nagy részét a Dombay-tónál tölti. Kötődik Pécsváradhoz, szívesen adományozná gazdag képgyűjteményét Pécsvárad vá­rosának állandó kiállítás célja­ira, ha fogadókészség mutatko­zik rá. A város vezetésének ta­lán sikerül megoldást lelni az adomány befogadására. Eddigi élete során több mint 40 önálló kiállítása volt, képei eljutottak Japánba és az Egye­sült Államokba is. Külföldi út­jai alkalmával képein megörö­kítette a spanyol, a francia, és a görög tájak különleges atmosz­féráját. A pécsváradi tóvölgy hangulatáért még ma is szíve­sen veszi kezébe az ecsetet. Vincze Győző Somogy me­gyében született és templom­festőnek készült. 1940-44-ig a nyári szünidőkben Lesz- kovszky György templomfestő, az Iparművészeti Főiskola pro­fesszora mellett dolgozott a ka­posvári Belvárosi templom freskóin és ornamentális dí­szítményein, majd javította Büssü községben a református templom kazettás mennyezetét. 1945-ben felvételt nyert az Iparművészeti Főiskolára, an­nak elvégzése után 1949-ben a Képzőművészeti Főiskolára, Befnáth Aurél osztályába ke­rült, de egy év után családi okok miatt már Pécsett találjuk. Szendrő József színigazgató szerződtette díszlettervező-fes­tőművészként a Pécsi Nemzeti Színházhoz, ahol harminchat évig alkotott, s innen ment nyugdíjba. A három és fél évti­zed során sok kiváló rendező­vel, színésszel dolgozott együtt. Bekapcsolódott a pécsi festők társasági életébe, közös kiállí­tásokat is szerveztek. Széles skálán készítette a díszleteket, mindig nagy kihívást jelentett számára, ha egy bemutatóra ké­szültek. Az Ember tragédiája, a Szent Johanna, vagy a Truba­dúr díszleteinek megalkotása okozta a legtöbb örömet. Készí­tett díszleteket a tájelőadásokra is, így több alkalommal járt az 50-es években Szilágypusztán az Állami Gazdaságban és segí­tett a pécsváradi műkedvelők előadásainak díszlettervezésé­ben is. 1962-ben ösztöndíjjal a Bikali Állami Gazdaságban fes­tett, s azóta minden augusztus­ban visszajár ottani műtermébe. Munkája közben járta az er­dőt, a mezőt és festette a fákat, virágokat, a természet imádója. A valóságot szereti, képein érezhető a tárgyak és a termé­szet szépsége, a derű. Vincze Győző realista maradt. A fé­nyek és árnyékok könnyed le­begése, finom árnyalatok és hangulatok tükröződnek a ké­pein. Vincze Győző realista szem­léletű, zavaros világunkban is szereti megmutatni a minket körülvevő szépséget. Megmu­tatni, hogy süt a nap, érik a ga­bona, és van értelme tovább örülni egymásnak. Sántha László Helyi tapasztalatszerzésen A város képviselőtestülete leg­utóbbi ülésén döntött arról, hogy együtt végigjárják Pécs­várad intézményeit az óvodától az idősek otthonáig. A szemé­lyes tapasztalatszerzést az el­múlt héten kezdték, amelyen részt vett a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal képviselői, valamint a képvise­lők fele. A vendégeket a könyvtárban Arnold Istvánná kalauzolta. Mint mindenütt, Pécsváradon is kevés a könyvek vásárlására fordítható pénz, ezért a könyv­tárosok úgy segítenek magu­kon, ahogy tudnak. A polcok vásárlására szánt pénzből is könyveket vettek, így az elmúlt évben 200 ezer forint értékben gyarapodhatott a könyvállo­mány. A raktár túlzsúfolt, az épület régi, és a helyiségek nem bővíthetők. Megoldást az új könyvtár építése hoz, amelyet a városközpontban, a művelődési ház bővítésével képzelt el a ter­vező. A bejárás során is nyil­vánvalóvá vált, hogy az egyik legsürgetőbb feladat a művelő­dési központ felújítása, a bejá­ratnál is erre szólítanak fel a tö­redezett lépcsők. A harmincegy éves épületen fennállása óta egyszer cserélték a tetőszigete­lést, amely most újfent beázik, és a homlokzat egyszer kapott új vakolatot az elmúlt évtizedek során. Cserére várnak a szín­házterem széksorai is. A pol­gármester és a képviselők úgy vélekedtek, pályázati pénzek felhasználásával, az önkor­mányzat meg tudja oldani a fel­adatot. A központ éves költség- vetése meghaladja a 7,5 millió forintot, amiből csak egymillió forint a lakosság számarányá­ban kapott állami támogatás. Dretzky Katalin, a művelődési ház igazgatója elmondta, mind­eddig tartani tudták az elő­irányzott költségvetést. A romló állagú mozi épületé­ről is személyes tapasztalatokat szereztek a bejárás résztvevői. A testületnek hamarosan újabb döntést kell hoznia az épület hasznosításáról. A látogatás következő két ál­lomása a három éve átadott új zeneiskola és a II. számú Óvoda épülete már kevesebb problémát okoz. Apaczeller Jó­zsef, a zeneiskola igazgatója, aki egyben a kulturális és sportbizottság elnöke, megmu­tatta az udvaron a közelmúltban kialakított szabadtéri színpadot, amelyet valószínűleg a jövő év áprilisában avatnak fel, ami­korra a színpad körüli zöld terü­let is kialakítják. A kisebb javí­tani valók egyelőre még a kivi­telezőt terhelik. A II. számú Óvodában az in­tegrált intézmény vezetője, Magyari Gyuláné kísérte a ven­dégeket. Szólt munkájukról, s megmutatta a tornaszobát, amely a kényszerű csoportösz- szevonás eredményeként sza­badult fel. A képviselők ezen a héten folytatják a bejárást. Megtekintik a régi óvodát, az általános iskolát és az idősek gondozási központját. Negyedik évtizedébe lépett a művelődési központ fotó: Tóth Anyakönyv Születtek: Fekete Mária, Csonka István, Bacskay Dávid (Pécsvárad), Weisz Gábor, Ko­vács Dávid, Regó'si Adám (Nagypall), Teiml Nikolett (Er- dősmecske) Máté Vivien (Lo- vászhetény), Horváth Tímea és Gergő' (Szilágypuszta), Vidács Krisztián (Mecseknádasd). Házasságot kötöttek: Pomsár Sándor Ernő' - Szabó Tímea, Heim Bálint - Bayer Aliz Vero­nika, Dékány Szabó János T Cserép Ildikó (Pécsvárad). Elhunytak: Fábos Mihályné sz. Havasi Erzsébet 81 éves (Pécsvárad), Hernesz Józsefné 83 éves (Mecseknádasd), Kat- zenberger János 33 éves (Er- dősmecske), Lóth Lajosné sz. Bánovics Erzsébet 48 éves (Apátvarasd). Önálló lesz Erdősmecske A testület nem választott jegyzőt Az alig 500 lelket számláló kis település, Erdősmecske, közigazgatásilag Pécsvárad­hoz tartozik. Még ez év máju­sában úgy döntöttek, hogy ki­válnak a pécsváradi körjegy­zőségből és 1996. január 1-től önálló jegyzőséggel irányítják községüket. Emiatt a csütör­tökön tartott képviselőtestü­leti ülésen Keller János pol­gármester előterjesztésében már az előrehozott jegyzővá­lasztásra jöttek össze a képvi­selők, melyre két pályázat ér­kezett. Az egyik pályázó visz- szalépett, majd hosszas vita után nem választottak jegy­zőt. Tudatában a rövid határ­időnek - három hónap múlva be kell tölteni a jegyzői állást - ezért inkább a testület ismé­telt pályázat kiírása mellett döntött. A község az elmúlt rövid évek fejlődését szeretné foly­tatni, hiszen a belterületi uta­kat, az ivóvízhálózatot elké­szítették, egy hónap múlva a távhívásos telefon is megszó­lalt. A legfőbb indok a külön­válásra, hogy a mindennapos ügyek intézése helyben tör­ténhet, mivel községük a leg­távolabb eső település a kör­jegyzőségtől, így a lakosság is támogatja a különválást. Igaz, magasabb fenntartási költ­séggel jár az önállóság, de a lakosság érdekeit kell figye­lembe venni és megítélésük szerint a pénzügyi feltételeket meg tudják teremteni. Sántha László A Colosseum tövében Hosszúhetényiek Morolóban Morolóban, Hosszúhetény olasz testvérvárosában szere­pelt szeptember közepén a he- tényi népiegyüttes. Ót napot töltöttek a morolói néptánccso­port meghívására a dél-olasz kisvárosban, s mindjárt megér­kezésük napján be is mutatkoz­tak a helyi közönségnek. Há­romnapos búcsú volt Moroló­ban, hasonló vásári forgataggal mint idehaza, s ennek első esté­jét színesítette a hetényiek gaz­dag műsora. Több fellépésre ugyan nem nyílt alkalmuk, de táncoltak a városházán rendezett fogadás alkalmával, és az olasz együt­tessel töltött est során is. A csa­ládok, ahol laktak, nagyon szí­vélyesen fogadták a magyaro­kat: kirándulásra, városnézésre, vásárba vitték őket. Hirdetésfelvétel az Új Dunántúli Naplóba Pécsváradon a Fülep Lajos Művelődési Központban Kossuth L. u. 31. Telefon és fax: (72) 465-123 i k I á 4

Next

/
Thumbnails
Contents