Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)
1995-10-13 / 280. szám
1995. október 13., péntek Hazai Körkép Dimántúli Napló 7 Megkezdődött az új alkotmány előkészítésének érdemi munkája. Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Bizottsága tegnap már a formálódó alaptörvény általános rendelkezéseinek tartalmi kérdéseivel foglalkozott. Az ülésen egyebek között megvitatták, hogy mi legyen hazánk, a Magyar Köztársaság neve. Sokan javasolták a Magyar Demokratikus Független Köztársaság, illetve a Magyar Demokratikus Köztársaság elnevezést. A testület egybehangzó elvi állásfoglalása szerint a dokumentumban deklarálni kell, hogy Magyarország szuverenitását csak nemzetközi Azonos, vagy összecsengő politikai kérdések egész soráról fejtették ki véleményüket tegnap az ellenzéki pártok képviselői. Fellépésük éle elsősorban a kormánykoalíció ellen irányult, de egyben az is kiderült, hogy bírálataik között számottevő a különbség. A Magyar Demokrata Fórum elnökségi ülése után hangsúlyozták: egyre közelebbi időpontra kerül a koalíció szétesése. A pártnak azonban az a határozott álláspontja, hogy még akkor sem képzelhető el együttműködés az SZDSZ-szel, ha az ellenzékbe vonul. Az MDF, a KDNP és a Fidesz programja ugyanis józan kormányzati alternatívát nyújt a jelenlegivel szemben. A Független Kisgazdapárt szerződések korlátozhatják és azok is csak szűk körben. Csákabonyi Balázs, a testület MSZP-s alelnöke a tanácskozás után úgy vélte: az új alkotmány leszögezi majd, hogy az országban minden hatalom a népé, a nép pedig választások, illetve közvetlenül népszavazás útján gyakorolhatja azt. Ugyancsak fontos eleme lesz az alaptörvénynek, hogy kimondja: a többpártrendszert népszavazással sem lehet megváltoztatni. Az alkotmány valószínűleg csak általános elveket fogalmaz meg az ország határairól. Az állampolgárok jogai között leszögezik, hogy a jövőben senkit nem lehet megfosztani magyar állampolgárságától. megkezdi a felkészülést az előrehozott választásokra, ugyanis a jelenlegi koalíció a jövő évi költségvetés és a médiatörvény meghozatala után felbomlik. A párt olyan választási győzelmet szeretne elérni, amely lehetővé teszi a teljes rendszer- és generációváltást. Ezt Torgyán JózseJ jelentette ki. A pártelnök tagadta a Polgári Szövetség létezését, mert nincsen bejegyezve és nincs tömegbázisa. A kereszténydemokraták rendszeresen tiltakoznak is az elnevezés miatt. A Polgári Szövetséget csak a Fidesz és az MDF egy-két politikusa erőlteti - állította Torgyán József. A Munkáspárt azt a véleményét tárta nyilvánosság elé, hogy elfogadhatatlannak tartja a tervezett 1996-os költségvetést.- Ha a magyar menyasszony vagy vőlegény nem itthon mondja ki a boldogító igent, személyes igazolványain kívül tanúsítványt kell bemutatnia arról, hogy a magyar törvények szerint házasságképes, vagyis nem házas, nincs gyámság alatt és elmúlt 16 éves - mondja Ug- roczky Mária. - De ahhoz, hogy ezt az okmányt kiadjuk, választottjának kell írásos nyilatkozatot adnia házasságkötési szándékáról. S ha a mi családjogi törvényünk előírásainak megfelel, rövid úton kézhez kaphatja a magyar tanúsítványt.- Mi kifogásunk lehet a külföldi házasulni vágyó ellen?- Például a legtöbb iszlám országban négy felesége lehet a férfiaknak. Mi nem ismerjük el a többnejűséget, ha tehát az arab vőlegény nem igazolja nőtlenségét, nem kaphat tanúsítványt.- És ha hazájában e nélkül is összeadják az ifjú párt?- Ezt nem akadályozhatjuk meg, de csak akkor tekintjük érvényesnek a házasságot, ha a mi előírásainknak megfelel. A külföldön 14 évesen férjhez ment kislány itthon hivatalosan csak akkor lesz asszony, ha betöltötte 16. évét.-Az esküvői után ki milyen állampolgár lesz?- Nálunk a házasságnak nincs kihatása az állampolgárságra. Ha a külföldi fél hazájában, az ottani törvények szerint a külföldről jött házastárs automatikusan állampolgárrá válik, akkor a magyar fél kettős állampolgár lesz. Koós Tamás Tizenegy országból érkeztek katonák hazánkba a Cooperative Light ’95 (együttműködő fény) elnevezésű nagyszabású NATO békepartneri gyakorlatra, amely október végéig tart. A Német Szövetségi Köztársaságból érkeztek a legtöbben: 106 katonájuk lépett magyar földre. Határozatlan időre felfüggesztette az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az étkezési búza, a takarmánybúza és a bú- zakenyérliszt exportengedélyeinek kiadását. A korábban kiadott, érvényes exportengedélyeket azonban nem módosítja a rendelkezés. Formálódik a megállapodás és a hatpárti konszenzus a rendelkezésre álló három magyar televíziós (földi sugárzású) frekvencia, a Tvl, a Tv2 és az 58-as csatorna, valamint a műholdas tv-csatornák felhasználásáról. Ez derült ki a hatpárti médiaalbizottság csütörtöki zárt ülése után. Továbbra sem közeledtek az álláspontok a vasutas-bértárgyalásokon. A MÁV Rt. vezér- igazgatója, Rigó Zoltán hangsúlyozta: nemcsak a MÁV-tól kell új javaslatot várni, hanem a szakszervezetektől is, mert jelenlegi, 30-50 százalékos bér- fejlesztési igényeik nem tekinthetők tárgyalási alapnak. Veszettségmegelőző akció kezdődik a jövő hét elejétől a Dunántúlon. Ennek során mintegy 10 ezer négyzetkilométeren repülőgépről helyeznek ki csalétkeket, amelyek emberre és állatra veszélytelenek, de mégsem szabad hozzájuk nyúlni. Az akció megkezdésétől számított 14 napig a kutyákat megkötve vagy elzárva kell tartani, és közterületre is csak pórázon szabad vinni. Az Európában regisztrált veszett rókák egyhar- madát ugyanis Magyarországon találták. Szakmai fórumon emlékeztek meg tegnap a pártfogói hálózat létrehozásának 25. évfordulójáról. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az esemény védnöke hozzászólásában szorgalmazta a gyermekvédelmi törvény megalkotását, s felhívta a pártfogói hálózat tagjainak figyelmét arra, hogy munkájuk ellátásához nem csak érzelmi elkötelezettség, hanem szakmai felkészültség is szükséges. Soron kívüli sürgősséggel vizsgálatot indít a MÚOSZ Etikai Bizottsága az Objektív című televízióműsor nagy visszhangot kiváltó, október 19-ei riportjával, a félmilliárdos lottónyertesek megszólaltatásával kapcsolatban. A vizsgálat a riportkészítés körülményeit kívánja tisztázni. Egy per a sok közül: a munkavállaló követel, a munkáltató tartozik Ha elmarad a várt prémium A munkaadók és a munkavállalók közti véleménykülönbségek nemegyszer viták és konfliktusok, sőt munkaügyi perek forrásai. Az egyik ilyen esetben a prémium lett per tárgya. A munkavállaló 1992-ben változtatott állást. Új helyén alkalmazója azt ígérte, hogy a munkaszerződésben feltüntetett havi munkabérének további 70 százalékát évente prémiumként kapja meg. Két évig így is történt, a harmadik évben azonban a kifizetést megtagadta. Az ügy szenvedő alanya a bíróságnál keresett sérelmére orvoslást. A szóban forgó esetre a szerződés megkötésekor (1992) a még érvényes régi Munka törvénykönyvének előírásait kell alkalmazni. Eszerint meghatározott teljesítményért előzetesen prémium vagy jutalék tűzhető ki. Ilyenkor azonban meg kell határozni a prémiumfeladatot, sőt a teljesítést igazolni is kell. Ha a munkáltató ezt elmulasztja, erre kizáró okként nem hivatkozhat; az ígért juttatást köteles kifizetni. Valószínű, hogy ennél az esetnél burkolt mozgóbérjel- legű bérpótlékról van szó, amellyel a munkáltató saját adó- és közterheit kívánta csökkenteni. A munkavállaló csak a beígért 70 százalékos bérpótlék fejében fogadta el a munkakörhöz képest alacsony alapbért, így indokoltan igényelhette a 70 százalékot. Igénye azért is jogos, mert munkabérének és egyéb díjazásának feltételeit, különösen ezek megváltoztatását vele előzetesen közölni kell. Ha ez elmarad, a változtatásig a korábbi feltételek érvényesek. dr. Lajer Erika Már tartalmi kérdésekről folyt a vita Készül a törvények törvénye Halmos Csaba, a Munkaügyi Központ főigazgatója bejelentette: senki nem kérte föl, hogy legyen a távozó Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter utódja. Jelenlegi munkáját szeretné folytatni, ezért nem kíván semmilyen más posztot elvállalni. fotó: feb/diósi imre Egyeztetések a nyugdíjkorhatárról (Folytatás az 1. oldalról) 1998-tól emelkedik lépcsőzetesen. A kabinet azzal indokolta a korhatáremelésre vonatkozó álláspontját, hogy a jelenlegi feltételek mellett a nyugdíjalap pénzügyi helyzete nem biztosítja hosszabb távon a mindenkori nyugdíjasok ellátását. Míg 1990-ben száz aktív keresőre ötvenhét nyugdíjas jutott, addig ez az arány 1994-re hetvenre emelkedett. Ezt a negatív tendenciát csak tovább erősíti a munkanélküliség növekedése, valamint az, hogy az ötvenes években született nagy létszámú korosztályok a következő évtizedben lesznek nyugdíjas korúak. Szabó György arról is beszámolt, hogy a tervek szerint továbbra is mód nyílik az idő előtti nyugdíjba vonulásra. A korkedvezmény igénybevételével évi 3,6 százalékkal csökken a nyugdíj összege. Az előterjesztés azt is kimondja, hogy a korai nyugdíjazásnál legfeljebb öt évet engednek az aktuális nyugdíjkorhatárból. A népjóléti miniszter végezetül aláhúzta: a javaslatban foglalt szabályok nem érintik a ma nyugdíjban lévőket, illetve a korkedvezményes nyugdíjasokat. Azt is jelezte, hogy a kabinet a benyújtott változatok közül szinte minden esetben a legenyhébbet fogadta el. A kormány elfogadta az adózás rendjéről szóló törvénytervezetet és azt sürgősséggel nyújtja majd be a parlamentnek, ugyanakkor határozatot hozott a további teendőkről is. A tervezett változásokról Draskovits Tibor, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára számolt be. Az APEH titkosszolgálati eszközöket ugyan a jövőben sem alkalmazhat, az eltitkolt jövedelmek feltárása és megadóztatása céljából azonban - lakás kivételével - átkutathat helyiségeket és autókat. Jogköre kiterjed majd arra is, hogy vállalkozásokkal kapcsolatban álló személyeket nyilatkoztasson a két fél közötti szerződésekről és bizonyítéknak tűnő eszközöket foglalhasson le. A módosítás lényege, a pénzügyminiszter - vállalkozói, érdekvédelmi szervek bevonásával - egy-egy szakmára vonatkozóan átlagos jövedelmi határokat állapít meg, és közzéteszi. Az így becsült jövedelemhatárt el nem érőket az APEH elszámoltathatja. Fehéren-feketén a vegyes házasságról Arab fiú arája ne siessen a boldogító igennel Bizonyára a növekvő idegenforgalomnak, az utazási lehetőségek bővülésének is része van abban, hogy emelkedik a vegyes házasságok száma. A szakemberek szerint a következő években ez a tendencia valószínűleg tovább erősödik. A Belügyminisztérium illetékes osztályvezetőjét, Ugroczky Máriát arról kérdeztük, milyen előírásoknak kell megfelelniük azoknak, akik külföldi állampolgárságú párt választanak maguknak. Az FKgP már az előrehozott választásokra készül Eltérő ellenzéki álláspontok A nap kérdése: lesz-e garancia, hogy nem lesz kiegészítő tandíj? Egy megállapodás, két vélemény Ma találkozik a kormányelnök a felsőoktatási vezetőkkel, hogy az egyetemi tandíjakkal kapcsolatos kérdéseket megbeszéljék. A konzultáció fontos része annak a kompromisszumos megállapodásnak, amely egy hete Horn Gyula és a Parlament előtt tüntető diákok képviselői között született és mindkét félnek elfogadható megoldást ígért. Közben azonban a debreceni hallgatók ismét demonstrálnak, és a 2000 forintos alaptandíj eltörléséért gyűjtenek aláírásokat. Mit szól mindehhez Szabó László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke?- A debreceni diákvezetők ott voltak a Hökosz minden olyan testületi ülésén, ahol a tandíjról tárgyaltunk és leszögeztük: nem ellene, hanem bevezetésének módja ellen tiltakozunk. A debreceniek - s né- hányan mások is - ettől az állásponttól most eltérnek, amihez természetesen joguk van.- Én változatlanul vallom, hogy követelésük irreális, a „no tandíj” koncepciója illúzió. Mindenesetre az október 21-én összeülő Hökosz-közgyűlés joga megváltoztatni vagy megerősíteni korábbi határozatát, amelyet mi képviseltünk.- A mai nap kérdése: születik-e garancia arra, hogy az intézmények nem vetnek ki kiegészítő tandíjat az 1995-96-os tanévben? Ha igen, gyarapszik azoknak a kompromisszumoknak a sora, amelyeket a radikális hallgatói csoportok kevesellnek vagy elvetnek. Ha nem, veszélybe kerülhet akár a múlt heti megállapodás is. Egyáltalán: az - mint a hallgatók közül nem kevesen állítják - kapituláció volt, vagy tényleges nyereségeket hozott az egyetemisták, főiskolások számára? Szabó László természetesen ez utóbbira voksol, s ebben egyetért vele az elmúlt hetek kemény vitapartnere, Papp Lajos, a művelődési tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára is.- A tandíjrendszerrel kapcsolatban kezdettől az volt a Hökosz kifogása - mondja a minisztériumi vezető -, hogy egységesen veti ki a hallgatókra a havi 2000 forintos alaptandíjat, nem differenciál a tanulmányi eredmény, a szociális helyzet szerint. Ezt a felsőoktatási törvény a jövő tavaszra tervezett módosítása után - szándékunk szerint - lehetővé teszi.- A demonstrációk közben felvetődött követelést - hogy a kormány támogassa a hallgatói jogok újraszabályozását - szintén nem tekintjük írott malasztnak, hanem valós és mielőbb végrehajtandó feladatnak. (der) Uldözéses adórendszer Dokumentumkönyv az APÜSZ tevékenységéről „Két fajta paranoiás van. Az egyik, aki azt hiszi, hogy üldözik, a másik, aki azt hiszi, hogy nem.” Ezzel a mottóval jelent meg Szerdahelyi Szabolcs APÜSZ-elnök szerkesztésében a szervezet elmúlt kétévi tevékenységét bemutató kötet. Az APEH Üldözöttéinek Szövetsége a mai napig nincs bejegyezve, miután az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kifogásolta a szervezet elnevezését. Folynak a különfélejogi eljárások, a szervezet már a Legfelsőbb Bíróságnál is fellebbezett, de egyelőre még nem kaptak választ a fellebbezésükre. Elutasító határozat esetén azonban készek arra, hogy a Strasbourgi Nemzetközi Emberjogi Bírósághoz forduljanak. Az APÜSZ egyik alaptézise, hogy Magyarországon üldözéses adórendszer működik. Az elvonási rendszer egyszerűen teljesíthetetlen, az adóprés pedig egyre erőteljesebben működik. Az APÜSZ nemcsak általános ügyekben emelte fel a szavát, de olyan konkrét esetekben is, amikor úgy érezték, hogy egyeseket különös sérelem ért az adóhatóság részéről. így például kifogásolták, hogy az ÄPEH eljárást folytat Palotás Jánossal szemben, mivel az eljárásnak szerintük csak politikai indokai vannak. f\ K i t A
