Új Dunántúli Napló, 1995. október (6. évfolyam, 268-297. szám)

1995-10-09 / 276. szám

1995. október 9., hétfő A Mai Nap Dunántúli Napló 3 AIDS a gyermekkorban (Folytatás az 1. oldalról) a legidősebb pedig 9 éves. A gyerekek esetében a statisz­tikák alapján a fertőzés után 6-8 évi élettartam valószí­nűsíthető, ha a fertőzést még korai stádiumában felisme­rik. Halálesetre sajnos a László Kórházban is adódott példa, ami az osztály egész­ségügyi dolgozóit is nagyon megviselte. A részleg állandó pszi­chológusa a szülőknek is sokat segít, bár a hétköz­napi, anyagi természetű problémáikban sem hagy­hatják magukra a családo­kat. A körültekintő gondo­zás - amelynek szakszerű­sége döntően befolyásolja a fertőzöttek élettartamát - eredményeként a gyerekek­nek máig csak enyhe tüne­teket kellett elviselniük. Ami óriási eredmény, ma ismét egészséges diáktársaik között járhatnak iskolába és a családi fészekből sem kel­lett elszakadniuk. Mindez egy svájci projekt kereté­ben, eddig Heves, Békés és Pest megyében indított ún. „falujáró program” eredmé­nye. A gyerekeket ugyanis, a fertőződés óhatatlanul ki- szivárgott híre hallatán azonnal kiközösítették, de a fáradhatatlan felvilágosító munka, a helybéliekkel foly­tatott gyakori beszélgetés végül megváltoztatta a köz­hangulatot. A bevált falu­járó programot a jövőben a WHO és az UNICEF is al­kalmazni kívánja, de dr. Je­lenik Zsuzsanna és munka­társai szemléltető program­jaikkal kitartóan keresik a kapcsolatot az iskolákkal is. Magyarországon máig egyetlen gyerek sem szüle­tett AIDS-szel. Bár az anya és gyereke közti áttétel va­lószínűsége 30 százalék, Je­lenik Zsuzsanna szerint fi­gyelmet érdemel, hogy a szexualitás és drogfogyasz­tás okán most veszélyezte­tett korosztály rövidesen szülővé nő. Tröszt É. Élénkülő határforgalom A Pécsi Határőr Igazgatóság határőrizeti, határforgalmi ki- rendeltségei szeptemberben összesen 29 jogellenes cseleke­detet elkövetett személy ellen jártak el, közülük 7-en tiltott határátlépést követtek el, zöm­mel jugoszláv állampolgárok, akik ideiglenes védelmet kértek és kaptak hazánkban, közokirat hamisítást négyen követtek el, nyolc külföldi állampolgárnál pedig lőfegyvert, lőszert talál­tak, a hazánkba történő beuta­záskor, itt általában a kisebb mennyiség a jellemző. A jogel­lenes cselekményeket elköve­tők állampolgárságuk szerint főleg bosnyák, jugoszláv, hor- vát és magyar állampolgárok voltak. Szeptemberben össze­sen hétszer következett be az igazgatóság határszakaszán ha- tárrendsértés, ezekben az ese­tekben 2 horvát, 4 szerb és 1 magyar állampolgár volt az el­követő. A határforgalmi kirendeltsé­geken összesen 343 869 sze­mély és 109 699 jármű lépte át az államhatárt közúton, vízen, illetve a repülővel. Régiónkban 200 posta magánkézbe kerül Kevesek gondolták át: nincs a vi­lágnak olyan lakott területe, el­dugott zuga, ahova a posta el ne juttatná a küldeményt. Levelet, csomagot. A térség politikai ho­vatartozásától függetlenül. Mindez annak az egyezménynek köszönhető, melyet 1874 október 9-én Bemben kötöttek a nemze­tek, s mellyel megalakították az Egyetemes Postaegyesület előd­jét. Mind erről Kőhalmi István­nal, a Magyar Posta Rt. Pécsi Igazgatósága vezetőjével beszél­gettünk a posta világnapja alkal­mából. Természetesen fölvil­lantva néhány érdekességet a mai posta életéből, szólva a jövőbeni változásokról is. Az ország 3200 postáján 45 ezren dolgoznak. Régiónkban (Baranyában, Somogybán, Tol­nában és Zalában), a pécsi igaz­gatóság területén 662 posta mű­ködik, valamivel több mint 6000 dolgozóval. Mindezt azért izgal­mas előrevetíteni, mert óriási vál­tozások előtt áll a magyar posta. A gazdaságosság tényeire tá­maszkodva, kénytelenek meg­annyi kispostát magánosítani, hogy ezzel is rentábilissá váljon a működés. Ugyanis eleddig a na­gyobb posták forgalma tartotta el a többi hivatalt. Ez a magánosí­tás azt jelenti például, hogy régi­ónkban a 662 posta közül leg­alább 200-at a régen már bevált, most újraélesztett postamester­ségekké kellene átalakítani. Azt is jelenti, hogy a postamester, mint egyéni vállalkozó végzi a postai szolgáltatásokat, s amellett egyéb tevékenységgel (szatócs­bolt, presszó, patika, stb.) egészíti ki jövedelmét. Ehhez módja van a most is meglévő postaépületet megvenni, kibérelni, vagy akár új Elrepült a holló, mától a Posta új kabalafigurája „Postás Bálint” lett postát építeni, saját lakására vinni. Kőhalmi István szerint e négy megyében már az idén 18 településen kötnek a magánosí­tásra vonatkozó szerződést. Ba­ranyában Bezedek, Erdős- mecske, Kisvaszar, Szentdénes és Zaláta kerül sorra. Az idei vi­lágnap magyar szlogenje: A posta a legjobb választás! Ez a mondat sokmindent jelent, s je­lenti azt is, hogy monopóliumuk megszűnt, több csomag- és levél­vivő szolgálattal kell osztozniuk és megküzdeniük a hazai piacon. Tavaly a Pécsi Igazgatóság postásai 75 millió levelet, egymil­lió csomagot juttattak el a cím­zetthez, s a pénzforgalmuk már az idén eléri a 367 milliárd forin­tot. Céljuk az arculatváltás mel­lett - átalakultak a posta jelvé­nyei, a portáló^ -, hogy minél több elégedett ügyfelet lássanak. Ezért a saját dolgozóikkal is meg kell értetniük: az igények elébe menő, vállalkozói postáé a jövő. Kozma Ferenc A pinceveszély nem múlt el Beszakadt pince a Bányászati Múzeum melletti sportpályán LÖFFLER GABOR FELVETELE (Folytatás az I. oldalról) Megépült a belvárosi csapa­dékcsatorna hálózat, az északi érintő út, az alagút, a támfal, szanálásokkal megvalósult a városfal rekonstrukciója, elké­szült az azóta is naprakészen vezetett Pécs város pincerend­szerének állapottérképe, vala­mint Pécs és környéke mérnök­geológiai és hidrológiai térkép- sorozata. A célprogram támo­gatásával régészeti és műem­léki leletmentést is végeztek (Citrom utca, Ágoston tér, a vá­rosfal rekonstrukciója) és meg­építették a belvárosi közmű- alagutat, az Akvárium-Terrári- umot, a Bányászati Múzeumot, a Pécsi Galériát. Ezekkel együtt kezdődhetett meg a belvárosi rekonstrukció.- Elmúlott a pinceveszély?- Sajnos még nem. A belvá­rosban a nagyján már túlva­gyunk. A történelmi belváros környékén kis számban, de még mindig jelentkeznek a pincék, de főként emésztők, kutak, a természetes vagy mesterséges üregek. Újabban Pécsújhegyen, Patacson, Rácvároson és Pécs- szabolcson fordulnak elő pince­leszakadások, veszélyhelyze­tek. Tavaly a Rácvárosi úton, idén a Bor utcában szakadtak le utak. Emellett újabban mind nyomasztóbb a tám- és partfa­lak okozta veszélyhelyzet. Ezek elhárítására, megelőzésére saj­nos nincs még semmiféle cél- támogatás. A városban a másfél méter­nél nagyobb szintkülönbséget megtámasztó tám- és partfalak hossza 42 kilométer. A most elkészült tanulmány szerint ezek egyharmada omlás- és életveszélyes. A város közvet­len veszélyhelyzetnél is csak kevés pénzt tud az elhárításra, megelőzésre fordítani. A Fülemüle utcában a 9 mé­ter szintkülönbségű, 60-70 mé­ter hosszú igen veszélyes rész­nek csak 15-20 méteres szaka­szát tudták eddig aládúcolni. Ugyancsak veszélyes a Közép- Deindol hegyhát, a Gólya dűlő, a Magyarürögi határút, Közép- Makár dűlő, a Hegyalja út és a Tettye térsége is.-Az említett részek telektu­lajdonosait nem lehet arra rá­venni, kötelezni, hogy a part- és támfal megépítésének esetleg a felét állják?- Az nem megoldás. Kinek van arra több millió forintja? Ezek a részek közterületet érin­tenek, az utakkal vannak össze­függésben. A dunaföldvári, du- naszekcsői löszpart megfogása is feladta a leckét. Talán jövőre jut valami a célprogramból.- A pinceprogram támogatá­sára kap még pénzt a város?- Még kapunk a belváros környékére évi 10-12 milliós céltámogatást, de félő, az is megszűnik. B. M. L. Keresztszentelés a Kénes úton Pécsett, a Komlói út egyik mellékági, a Pécsbánya felé vezető Kénes úti kereszte­ződésében lévő, pontosan százesztendős kereszt szen­telését tartották meg a hét végén. A kereszt felújítását a közeli háztulajdonosok végeztették el, s Woleszky Tibor pécsszabolcsi plébá­nos végezte el a szertartást. Könyvvizsgálói klubnap A Magyar Könyvvizsgálói. Kamara országos konferen­ciáján hozott döntésekről hallhatnak tájékoztatást a könyvvizsgálói klub tagjai október 10-én. A pécsi Bu­siness Centerben 16 órakor kezdődő klubnapon Zimo- nyi József megyei ügyvivő számol be a konferencián hallottakról, valamint a me­gyei teendőkről. Mail-art kiállítás Kaposvárott A Kapos Art Képző és Iparművészeti Egyesület a posta világnapja alkalmából egy sajátos kiállítást hozott tető alá. A ritka művészetnek számító mail-art közép-ke- let-európai hódolóinak adott alkalmat arra, hogy a So­mogy Megyei Művelődési Központba bemutathassák műveiket. Sajátos, hogy nem éppen képeslap for­májú postai képeslapok be­mutatójáról van tehát szó, amelyen 58 külhoni és hazai művész vesz részt, s melyet a hét végén nyitottak meg a somogyi megyeszékhelyen. Jó, ha a magyar vadásznak pénz marad A jó bikák nyugatra mennek Érdekes kiállítás zárt be a napok­ban Szigetváron. Annyiban is ér­demes volt a figyelemre, hogy egy olyan korszakát reprezentálta Baranyának, amikor még a helyi vadászok is puskavégre kaphat­tak egy-egy érmes trófeát sejtető gímbikát, őzbakot, vadkant. En­nek a komák ugyanis vége.- Nem is az a .Jiőmérő” - véli Gondos Gyula, a sportvadászok megyei szövetségének fővadá­sza, hogy mennyi mondjuk a gímszarvas becsült állománya, mennyi került terítékre, hanem az, mennyi volt ebből a bika! És sorolja az adatokat: vadász­társasági területeken öt éve 2644, egy évvel később 2888, idén márciusban pedig 2569 darab volt a szarvasok becsült állomá­nya. Ehhez képest a kilövés száma 2665, 2118, az ez évre a tervezett szám 1460. 1990-ben 778, a következő évben 653 bikát hoztak terítékre, s idén a baranyai társaságok 463-at terveztek.- Ez utóbbi az árulkodó adat - mondja a fővadász -, ennél töb­bet egyszerűen nem lehetett ter­vezni. Nagyon-nagyon megcsap­pant a megye gímszarvas-állo­mánya! Mármost a bikák javát külföldi vadász ejti el. Vagyis: a helybéli sportvadászoknak mind keve­sebbjut. Már csak azért is, mert a vadásztársaságok életben mara­dásának feltétele az eredményes gazdálkodás, a pénz pedig dön­tően a külföldiek vadásztatásából jön. Ezért volt érdekes a szigetvári Vígadóban a Vadásznap rendez­vénye részeként megnyitott me­gyei trófeabemutató. Ée lehetett szűrni: korábban mekkora élmé­nyekhez juthattak a magyar sportvadászok is. S épp ez adja az értékét is ennek a közel 300 dara­bos trófeagyűjteménynek. Az anyag szépsége, gazdagsága alapján volt olyan sok kiállítást megjárt szakember, aki szerint az 1971-es vadászati világkiállítás óta ilyen reprezentatív együttes nem került az érdeklődők elé. Ta­lán ezért is vetődött fel: állandó helyet találni, ám ez megfelelő kiállítótér hiánya miatt egyelőre csak dédelgetett terv. Az idei szarvasbőgési szezon alaposan felértékelte az éppen ezekben a napokban bezárt szi­getvári kiállítás anyagát. Kiderült ugyanis, hogy bár időarányosan több bikát hoztak terítékre, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban, illetve ezen belül nőtt az ér­mes trófeák aránya - ám ezek döntő többsége „nyugatra vándo­rolt”, azaz onnan érkezett ven­dégvadászok zsákmánya volt. Nehéz lenne tehát még egyszer ilyen kiállítás trófeagyűjteményét összehozni. Többek között azért is, mert a most elmúlt bőgési sze­zon tapasztalata szerint csökkent a szarvasállomány átlagéletkora. Tudniillik: a gazdálkodási kény­szer, a bevétel növelése miatt a nagy agancssúlyú bikákat hama­rabb terítékre hozzák, mint hogy elérnék valódi golyóérett koru­kat. A bikák ugyan bőgnek, a pénz pedig csak beszél - az utób­binak azonban jóval érthetőbb a hangja. Mészáros A. Tűztövis-bogyó Sokféle hasznos dolog van környezetünkben, csak rá kell lelni. Ilyen a tűztövis szép piros bogyója, melynek begyűjtése nagyüzemileg is megkezdődött Pécsett. Egy élelmes vállalkozó megbízásából többen meg­kezdték a város közterüle­tein oly szépen pompázó díszcserje termésének sze­dését. Nos, ez illetlen dolog. E cserjék díszei a tereknek, utcáknak, mindenki örö­mére. Egészen más kategó­ria, mint a gyógynövény-ül­tetvény, melyet ki-ki, földet véve vagy bérelve, telepít­het a maga hasznára. Éppen ezért öröm, hogy a város­gazdák lakossági bejelen- tére megálljt parancsoltak e szüretnek, s ajánlják: senki se próbálkozzék vele. K. F. J\]aíírrPjífíaldlaY'C az T előfizetésére 1995. november l.-jétől Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak Előfizetés díja Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban 3 forintban 72 egy hónapra két hónapra negyedévre félévre 525 Ft 1050 Ft 1540 Ft 3050 Ft 6 145 11 252 23 534 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb október 27-éig. Az új előfizetők között 5 db 500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. * 1 4 í

Next

/
Thumbnails
Contents