Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-30 / 267. szám
1995. szeptember 30., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Tubes-Juve Kupa tájékozódási túra a kilátótoronyért Ma rendezi a Pécs feletti Mecseken a Baranya Megyei és Pécs Városi Természetbarát Szövetség a „Tubes-Juve Kupa” tájékozódási túraversenyt, amellyel a tubesi új kilátó - immár megkezdődött - építését támogatja a befolyó nevezési díjakból. Ám nemcsak az immár hagyományosnak számító versenyen elindulok számára adott a turisztikai objektum megvalósításának segítése. Az építkezést bárki támogathatja anyagi hozzájárulásával a Tubes Kilátó Alapítvány számára felajánlott pénzösz- szeggel, amelyet az MNB 249- 98006-581-011757-7 számú számlára lehet befizetni. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint a szeptember 28-án mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték százalékában: kéndioxid 10%, nitrogéndioxid 37%, szénmo- noxid 21%, szálló por 67%, ózon 26%. A legmagasabb szálló por szennyezettséget (a határérték 127%-a) a Szabadság úton, a legmagasabb nitrogéndioxid szennyezettséget (a határérték 63%) a Kodály Zoltán úton mérték. (Az egészség- ügyi határérték 100%-nak felel meg, amely szint alatt a szeny- nyeződés nem okoz közvetlen egészségkárosodást.) Szüreti felvonulás Pellérden Látványos programot kínál ma délutánra Pellérd a Pécsről érkező látogatóknak is: 14 órától tartják a hagyományőrző szüreti felvonulást, amelyet este 19 óráig műsor követ a községi művelődési házban, illetve annak udvarán. Nyertes vagy vesztes város? Beszélgetés Pécs államszocialista múltjáról A majdani Pécs-monográfiát előkészítő, a Pécsi Napokhoz kötődő történeti konferenciák idei rendezvényén elhangzott számos előadás egyike „Nyertes vagy vesztes?” címmel az ősi városnak az államszocialista településpolitikában játszott szerepével foglalkozott. ' Az előadóval, Hajdú Zoltán kandidátussal, az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetének a tudományos főmunkatársával beszélgettünk.-Miért éppen ezt a témát választotta?- Az elmúlt évtizedek mai megítélése és áttekintése rendkívül fontos. Az állásfoglalás minden érintett számára nagy jelentőséggel bír, hiszen egyfajta értékrend alapján viszonyul az államszocializmus időszakához. A továbblépés érdekében is választ kell adni arra, ki-ki hogyan viszonyul e korszakhoz önmaga történetében.-Akkor ön szerint nyertes vagy vesztes volt Pécs?- Pécs a relatív nyertesek közé tartozott a korszak egyik favorizált, vagy ha úgy tetszik kedvezményezett városaként. 1949-60-tól kezdve mindvégig az állami településpolitika első és kedvezményezett köréhez tartozott. Amiért csak relatív nyertesnek tekintem: ha eltekintünk a mennyiségi értékektől és növekedéstől, akkor már több a kétség. Egy rendszer értékrendje által megérintett terület jelenleg is, de a jövőben is integrálásra szorul, vagyis tudnunk kell, hogy a város, mint közösség és mint egység milyen ráfordításokkal és hogyan fog kijönni ezeknek a kérdéseknek a kezeléséből. A bányászat leépülése után fennmaradt ipartörténeti emlék: jelenleg még sértetlenül áll Istán-akna tornya fotó: laufer László- Előadásában részletesen foglalkozott Pécs közigazgatási státuszának változásaival az államszocializmus évtizedeiben. Mit jelentettek ezek a változások a város életében ?- Az első tanácstörvény előtt Pécs történeti jogon része volt a városok elit körének, a törvényhatósági jogú városok körének. 1950-ben közvetlenül a megye alárendeltségébe került. 1954-ben bizonyos értelemben visszatértek a magyar közigazgatás hagyományaihoz: négy várost, köztük Pécset, nyilvánítottak megyei jogú városnak, kivonva őket a megye joghatósága alól. Ennek sok pozitív következménye volt, például Pécs az állami költségvetés közvetlen szereplőjévé vált. 1971-ben újra definiálják a városok jogállását, a megyei jogú város megyei várossá válik, megőrzi ugyan a megyétől való relatív különállását, de sokat veszít a pozíciójából.- Ez az új megye-város kapcsolat nem volt fel- hó'tlen, a szembenállás mindennapos volt, főleg a város részérój.-A települési önkormányzatok és a megye szembenállása közigazgatásunk egyik sajátos történeti problémája, s nem politikai rendszerspecifikus jelenség. Tulajdonképpen ez éledt fel az új kapcsolati rendszerben, s eltartott a rendszerváltásig.-Ezt milyenként érte meg Pécs?- Nagyon összetett városként. Mindenekelőtt a gazdaság szerkezete alkalmatlan volt arra, hogy egyszeriben piacivá váljon, hiszen a bányászat nem piacérzékeny szektor. És ez volt a város legnagyobb problémája is: szembe kellett néznie ennek a kevéssé piacorientált bányászat a gyors leépülésével. Az igazi gondja ma a városnak az, hogy mennyire lesz képes szellemi potenciáljával és emberi tőkéjének a minőségével úgy válni piacorientálttá és versenyképessé, hogy ne csak a magyar nagyvárosok körébe legyen képes bekapcsolódni, hanem a nagyobb térségi, nemzetközi, vagy európai munka- megosztásban is részt tudjon vállalni. Erre meg van a lehetősége Pécsnek. Hársfai István Közgyűlési bizottság a kisebbségek képviseletére Pécsett is megalakultak a cigány, horvát, német és szerb kisebbségi önkormányzatok. A helyhatósági választásokon kisebbségi jelöltek közül viszont csak a németek listájáról indult Mischinger István került be a város közgyűlésébe, ahol a kisebbségeket egyedül képviseli. E helyzet feloldására a város vezető pártjai, frakciói a kisebbségi képviselő vezetésével elhatározták, hogy létrehozzák a kisebbségi és külső kapcsolatok bizottságát. Ezáltal ‘az ön- kormányzatban résztvevő pártok, frakciók képviselői, a szavazati joggal rendelkezők is képviselni fogják a kisebbségi ügyeket. A kisebbségi bizottságok tagjai frakciójukkal, pártjukkal egyeztetik, a lehetőségekhez képest megnyerik képviselő társaikat a kisebbségi ügyeknek. A megalakuló kisebbségi és külső kapcsolatok bizottsága egyben felkéri a kisebbségi önkormányzatokat, hogy szakértőket delegáljanak a közgyűlési bizottságba.- Mi változik ezzel a kisebbségi önkormányzatok számára? - kérdeztük Mischinger Istvánt.- A kisebbségek bővebb információkhoz jutnak a város életéből, kiválaszthatják azokat a lehetőségeket, amelyekkel élni kívánnak. Kéréseiket a városi önkormányzat szavazati joggal rendelkező képviselői készítik elő és viszik a közgyűlés döntése elé. így a frakciókkal, pártokkal egyeztetett, jól előkészített kisebbségi kérések elfogadásának a valószínűsége megközelíti a 100%-ot.- Mi a célja a városnak a bizottság létrehozásával?- A közgyűlés, illetve az abban képviselettel bíró pártok, szervezetek elhatározták, hogy európai mércével mérve is olyan példamutató kisebbségi politikát folytatnak, amellyel segíti Magyarország kedvező külső megítélését és városban élő nemzetiségi szervezetek aktív működését. Én bízom abban, hogy a kisebbségek vezetői, tagjai felismerik a létrejövő bizottság hasznosságát és - élve jogaikkal - támogatják a működését. D. I. Világot jelentő deszkán Szerepeket játszunk - mondja Shakespeare az Ahogy tetszik című darabjának „Színház az egész világ” kezdetű híres monológjában. Ä szerepeinket azonban igazából csak az életkorok szerint mutatja be. Az ezt meghaladó egyéb szempontok szerinti fejtegetés nyilvánvalóan már túl hosszú lett volna. Pedig akár külön monológot is érdemelnének az élethelyzetből, társadalmi pozíciókból eredő szereptípusok. Ezeket persze a konkrét ügyekben szereplők különböző mértékű tehetséggel formálják meg, de mozgásterüket, viselkedésük vezérmotívumát eleve meghatározza: helyzetük alapján melyik típust kell felismerhetően domborítaniuk a „világszínház” deszkáin. Persze mindig is voltak, vannak és lesznek szereptévesztések: valaki másnak hiszi magát, vagy a szereplehetőségeit, esetleg mással kapcsolatban akadnak ilyen tévedései. Ám mostanában elszaporodtak az efféle zűrzavarok a közélet mezsgyéjén is. Nemrég például szem és fültanúja voltam annak, hogy egy borvirágos hangulatú polgártársunk a Vízműtől való elbocsátásáért a cég privatizációját s azzal kapcsolatban pedig a miniszterelnököt és pártját szidta erős csalódottságában. A magyar-francia Pécsi Vízmű Rt. e heti önreklám sajtótájékoztatója után különösen érdemes leszögezni: ezt a privatizációt az önkormányzat hajtotta végre. Mi több: az előző ciklus testületé döntött róla. • Őrizzük meg emlékezetünkben ezt a tény, hogy majdan tudjuk: ezért a szerepért kit kell szidni, vagy remélhetőleg dicsérni. Ennek ellenkezőjére, vagyis az önkormányzat illetéktelensé- gére példa annak az öntevékenyen szerveződött sportklubnak az esete, amely - miután minden korábban használt pályának a gazdájával összeveszett - petícióval fordult a közgyűléshez, hogy az szerezzen neki objektumot a működéshez. S Pécs Közgyűlését sikerült is megzavarni azzal, hogy tévesen ilyen szerepet hittek neki. Közel egy órát eldiskurált testületileg arról, hogy hol is miért nem tud pályát adni, noha ilyen ellátási kötelezettsége nincs, ám miképpen segíthetne mégis. Nagyjából ennyi lett az eredmény is. Tekintve, hogy a közgyűlés ülésezésének egyetlen perce legalább másfélezer forint, a klub nyilván jobban járt volna, ha a vita helyett ezt az összeget kapja meg. Csakhogy akkor milyen rövid lett volna az előadás, s főképp milyen kurta szövegű az „önkormányzati képviselő” szerepe. Ámbár lehet, hogy ez így szintén szereptévesztés. Dunai Imre Hídnévadói pályázat 80 ezerért Az épülő közúti híd Újhegy határában fotó: laufer László Névadói pályázatra hívja fel a város polgárait a városi önkormányzat, a Pécsi Építő Kft. és a Hídépítő Rt., valamint a Pécsi Közúti Igazgatóság. Hamarosan elkészült a várost déli irányban elkerülő útvonal. A keleti összekötő úton a Pécsvá- radi és a Komlói út csomópontjában épült vasúti-közúti hídnak kell nevet adni. A pályázat kiírói elsősorban Pécs történelméhez kapcsolódó személyre utaló elnevezést várnak. Pályázhat minden magán- személy és szervezet. A benyújtás határideje október 10. A pályázatokat igazolt postai feladással kell eljuttatni kettős zárt borítékban a Pécsi Közúti Igazgatóság címére: 7623 Pécs, Köztársaság tér 5. szám. A külső zárt borítékon a feladó nevét és címét kell feltüntetni, s rá kell írni, hogy „Névadó pályázat”. A belső borítékon a pályázó által választott jelige szerepeljen, s ebben a borítékban kell a pályázatot elhelyezni. A pályázatokat október 20-ig bírálják el. A nyertes bruttó 80 ezer forint jutalomban részesül. Október 1-től hatályba lépő önkormányzati rendeletek A távhődíj emelése a lakosságot csak januártól érinti Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzata Közgyűlésének alábbi rendeletéi lépnek hatályba október 1. napjával: — az 1995. évi 4L számú a távhó'ellátás egyes kérdéseiről szóló többszörösen módosított 1994. évi 33. számú önkormányzati rendelet (újabb) módosításáról;- az 1995. évi 42. számú Kiss Ernő altábornagy és Lahner György tábornok szobrának elhelyezéséről;-az 1995. évi 43. számú a Szent István tér 12. számú épületfalán a „Linke Pezsgőgyár” és a Linke család emléktáblájának elhelyezéséről;-az 1995. évi 44. számú Pécs-Somogy, valamint Pécs- Vasas Településrészi Önkormányzatok létrehozásáról;- továbbá az 1995. évi 45. számú a Megyeri tér és. környéke részletes rendezési tervének módosításáról. Az önkormányzati rendeletek megtekinthetők a Polgár- mesteri Hivatal Hatósági Irodája ügyfélszolgálatánál a Kossuth tér 1-3 szám alatt. Megjegyzendő: a távhőellátás- ról szóló rendelet módosítása árkorrekciót jelent, ez azonban nem október 1-től, hanem csak január 1-től lép érvénybe a lakosság számára a távhőszolgáltatás díjaiban. Erről külön tájékoztatót ad a majd a PÉTÁV. Városvédő őrjárat A Zsigray Stúdió által készített pécsi levelezőlapon a várost a Széchenyi tér, a Zsolnay szobor, a Zsolnay-kút mellett a Bazilika és az Aradi Vértanúk útján lévő Knézich Károly szobor reprezentálja. Szakítva a tradicionális ábrázolással ezt a felvételt észak felől készítették. Ez nézőpont némiképpen szokatlan - a bazilika mégiscsak a Szent István térről nézve látszik igazi pompájában - de végül is elvileg nem zavaró. Az viszont igen, hogy a felvételen „összemosták” a templomot és a szoboregyüttes egyik darabját. Az Aradi vértanúk ebben az utcában az emlékhelyükön együvé tartoznak: nincs semmi tartalmi indok bármelyikük szobrának ilyen kiemelt ábrázolására. A Bazilika egyébként is külön műemléki egységet alkot, ami szintén megfontolást igényelt volna a nézőpont kiválasztása előtt. farkas Mária, várhidy györgy, vajgert györgy, dr. Vargha dezsö 4 i É I í \