Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-30 / 267. szám

1995. szeptember 30., szombat A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Kovács László a külpolitika közmegítéléséről Amikor a külügy belügy Az ellenzék vezető politikusai szinte kedvteléssel emlegetik, hogy a külpolitika fő célkitűzéseiben sem áll fenn a konszenzus a parla­menti pártok között, de még a koalíciós pártok között sem. A kül­politikai kérdések egyre többször kerülnek elő napirend előtti fel­szólalásokban, azonnali kérdésekben, nem ritkán ingerült szócsa­tát kiváltva. Tényleg ilyen áldatlan a helyzet? - kérdeztük Kovács László külügyminisztertől.-A három fő célkitűzésben (az Európai Unióhoz és a NATO-hoz történő csatlakozás, a szomszé­dos országokkal fenntartott jó kapcsolat és a határon túli ma­gyarság támogatása) változatlan a nézetazonosság. Az viszont tény, hogy külpolitikai gondol­kodás, a módszerek, az eszközök és a stílus kérdésében a kor­mánypártok másként véleked­nek. Nincs egyetértés abban sem, hogy a három fő cselekvési irány milyen viszonyban van egymás­sal. Az MSZP és az SZDSZ úgy gondolja, hogy e három cselek­vési irány - szoros összefüggé­sük miatt - csak egységesen ke­zelhető. Bármelyik kiemelése és tartósan a másik kettő fölé helye­zése az egész prioritási rendszer megbontását vonná maga után.- Tor gyári József, Orbán Viktor és mások egyre gyak­rabban beszélnek a NATO csat­lakozás és más aktuális témák kapcsán a határon túli magya­rok teljes magára hagyatottsá­gáról, a kormány és különösen a szocialisták közönyéről.- Egyes ellenzéki politikusok, kimondva-kimondatlanul, a ma­gyar külpolitikát a határon túli magyarság támogatásának sze­retnék alárendelni. Ez azonban további feszültségeket keltene kapcsolatainkban az érintett or­szágokkal és az euroatlanti kö­zösségben sem találna megér­tésre. Ezen a területen különösen nagy a különbség a módszerek, eszközök megítélésében. A kor­mány, a külügyi vezetés szerint a kapcsolatok visszafogása, netán a magas szintű látogatások lemon­dása vagy elhalasztása, a diplo­máciai kapcsolatok megszakítá­sával való fenyegetőzés - ahogy azt egyes ellenzéki politikusok javasolják - semmilyen javulást nem hozna a határon túli magyar­ság helyzetében. Tudomásul kell venni, hogy Magyarország sem­mit nem tud erővel rákényszerí­teni a szomszédaira. A feszültség élezése csak további gyűlöletet keltene. Mindez nem jelenti azt, hogy a kormány, a külügyminisz­térium nem teszi határozottan szóvá a kisebbségi jogok megsér­tését. A kétoldalú találkozókon és a nemzetközi fórumokon egy­aránt felvetjük a konkrét esteket. El is értünk bizonyos eredmé­nyeket, egyes intézkedések mó­dosítását, bevezetésük elhalasztá­sát. A hangzatos, de megvalósít­hatatlan javaslatok ismételgetése ezzel szemben legfeljebb az egyes ellenzéki pártok belpoliti­kai törekvéseit szolgálhatja.- A szaporodó ellenzéki bírá­latok ellenére elégedett a koalí­ciós kormány külpolitikájával?- Meggyőződésem, hogy az elmúlt tizenöt hónap alatt min­dent megtettünk a külpolitikában, amit az ország, a nemzet érdekei megkívántak, és amit az adott nemzetközi feltételek lehetővé tettek. Az az állítás sem felel meg a valóságnak, hogy csupán a kormány elégedett a külpolitiká­val. Az elmúlt másfél év közvé­lemény-kutatási adatai szerint a Külügyminisztérium minden al­kalommal vagy az élen, vagy a második helyen végzett.- Egy vezető keresztényde­mokrata politikus szerint a ma­gyar külpolitika külföldi meg­ítélése sem olyan kedvező, mint korábban, s ennek oka a koalí­ción belüli bomlási folyama­tokban keresendő.- Az nyilvánvaló, hogy a koa­líció problémái nem használnak Magyarország megítélésének, de az is igaz, hogy az ilyesfajta viták egyáltalán nem számítanak kü­lönlegesnek a többpárti demok­ráciában. A külpolitika megítélé­sére viszont végképp semmilyen hatása nincs ennek. Hiszen a kül­politikai kérdésekben nem volt és nincs is vita a koalíciós partnerek között. Washingtontól Brüssze­len át Tokióig kezdeményező­nek, kiszámíthatónak és reális cé­lokat követőnek, európai stílusú­nak tartják a magyar külpolitikát. Elismeréssel szólnak arról a te­vékenységről, amit az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki tisztségé­ben folytatunk.- Vajon NATO-tagok leszünk előbb, vagy az Európai Unió fogad sorai közé hamarabb? Mikor lesz Magyarország érett a csatlakozásra?- Magyarország mindkét szervezet esetében a mielőbbi csatlakozásra törekszik. Meg­győződésünk, hogy biztonsá­gunk, a társadalmi és gazdasági modernizáció legfontosabb nem­zetközi feltételét az ország euró­pai integrálódása jelenti. Az Eu­rópai Unió elsősorban azt vizs­gálja, hogy egy-egy ország csat­lakozása milyen hatással lesz a szervezet belső viszonyaira. A döntés kizárólag attól függ, hogy az adott ország megfelel-e a meg­lehetősen bonyolult követelmé­nyeknek. A NATO felvételi kö­vetelményei viszonylag köny- nyebben teljesíthetők, de a szö­vetség nem csupán ezt vizsgálja. Mérlegeli a stratégiai követelmé­nyeket, azt, hogy a kívül maradó államok, mindenek előtt Orosz­ország hogyan reagálna a szóban forgó állam csatlakozására. A kormány azt szeretné, ha Ma­gyarország mind az Európai Unió, mind a NATO esetében a bővítés első körébe kerülne. Ugyanakkor fontos számunkra az is, hogy a közép-európai térség minél több állama, szomszédos ország csatlakozzon.-Nem a kormány magatar­tása keltett olyan hatást a la­kosságban, hogy a délszláv vál­ság közvetlenül fenyegeti Ma­gyarországot?-Amikor a Külügyminiszté­rium azt mondta az Isztria-félszi- getre készülő turistáknak, hogy nyugodtan utazhatnak, akkor azt vetették a szemünkre, hogy mi - ellentétben a német külügymi­nisztériummal - nem hívjuk fel a figyelmet a veszélyre. Majd ami­kor pár héttel később, augusztus 13-án Keleti Györggyel közösen tartott sajtóértekezleten szóltunk a határ megerősítéséről, és elítél­tük az etnikai arányok megvál­toztatására irányuló törekvéseket, akkor azt mondták: minek ijeszt­getjük a magyar állampolgárokat. A külpolitikának, a kormánynak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a helyzet alakulását és reagálnia kell a változásokra. Nem hagyhattuk figyelmen kívül a horvát vezetésnek azokat a nyi­latkozatait sem, miszerint ha poli­tikai eszközökkel nem megy, ka­tonai erővel integrálják újra a szerb megszállás alatt levő Kelet- Szlavóniát. Ezért kellett megerő­síteni a határt, ügyelve persze arra, hogy ez a lépés ne keltsen félreértést déli szomszédainknál. Zágrábnak és Belgrádnak tudo­mására hoztuk azt is, hogy Ma­gyarország ebben a válságban pártatlan.- Beavatkoztak-e ön szerint a NATO-diplomaták Magyaror­szág belügyeibe, azzal, hogy elemzést készítettek a magyar belpolitikai helyzetről?-Az állítólagos beavatkozást semmiféle bizonyíték nem tá­masztotta alá. Az ugyanis nem tekinthető beavatkozásnak, ha bármely ország nagykövetsége elemzést készít a magyar belpoli­tikai helyzetről és továbbítja saját külügyminisztériumába. Az lenne a beavatkozás, ha vélemé­nyüket hivatalos formában, eset­leg kormányuk nevében a Ma­gyar Külügyminisztérium, a kormány tudomására hoznák. Ilyesmi nem történt. Számomra már-már szánalmasnak tűnik az az erőfeszítés, ahogy ezt a mond­vacsinált ügyet egyes ellenzéki politikusok újra és újra felvetik.- Az elmúlt hét végén Buka­restben és Budapesten is átad­ták azokat a román dokumen­tum-tervezeteket, amelyek az Iliescu elnök által javasolt ma­gyar-román történelmi megbé­kélést lennének hivatottak for­mába önteni. Lehet-e ezekről előzetesen véleményt mondani?- A külügyminisztérium azonnal megkezdte a dokumen­tumok tanulmányozását, s a munkába bevontunk más érintett tárcákat is. A véleményt, a ma­gyar álláspontot természetesen nem a sajtóban fogjuk közzé­tenni, hanem a tárgyalóasztalnál, a román félnek fejtjük ki. Néhány dolgot azonban előzetesen is le lehet szögezni. A magyar kor­mány kész a történelmi megbéké­lésre, a javaslat összhangban áll szándékainkkal. Megjegyzem: az MSZP 1994-es választási prog­ramjában ez szó szerint is szere­pel. A megbékéléshez viszont el­engedhetetlen a két ország viszo­nyában feszültségeket okozó problémák rendezése. Ezt segí­tené a politikai nyilatkozat, de vannak olyan kérdések, így a ki­sebbségi jogok garantálása, ame­lyek csak kötelező erővel, tör­vényerővel bíró megállapodással oldhatók meg. Az erre irányuló szándék magyar részről megvan. Dévai Katalin Ezredvégi embernevelés Megalapításának 50. évfor­dulójára emlékezve jubile­umi emlékülést tart Pécsett, a Szivárvány Gyermekházban az Embernevelés című folyó­irat, a Kemény Gábor iskola- szövetség rendezésében. A Kemény Gábor nevelés- történész, pedagógus szer­kesztette havilap 1945 őszé­től 1949-ig jelent meg, majd 1989-ben indította újra az egykori szerkesztő eszméit is magáénak valló, s nevét fel­vevő iskolaszövetség. Ennek elnöke, a szentlőrinci kísér­leti iskola igazgatója, Kocsis József egyben az Emberne­velés főszerkesztője.- Az iskola és a társada­lom, az oktatás és a terme­lőmunka kölcsönös egy­másra hatása, az önkor­mányzó iskolaközösség kia­lakítása a mi, egyébként Gáspár László nevéhez fű­ződő pedagógiai irányza­tunkkal is egybecseng - mondta.- Az Embernevelés nemcsak a hasonló gondol­kodásmódú iskolák belső szakmai folyóirata, de a cél­kitűzéseink országos szintű megjelenítésére is alkalmas. Az előadások sorában nagy érdeklődés kísérte Já­nosi György országgyűlési képviselő szavait a demok­ráciáról és a nyilvánosság­ról: -Sokkal tágabb terület ez, még akkor is, ha a mai kiélezett politikai és társa­dalmi vitákban mindenkinek a médiatörvény jut ezekről a fogalmakról eszébe. A de­mokrácia egyik feltétele és garanciája, az altemativitás például az oktatásban a kí­sérletezőkedv biztosítását jelenti. Az államnak elke­rülhetetlenül szerepet kell vállalnia a oktatás és a kul­túra területén is, mert ha szélsőségesen kiállnánk e területek piacosítása mel­lett, az az állami, önkor­mányzati fenntartású isko­lák hátrányát jelentené, 5 az állami iskolák a szegények iskoláivá lennének. Ez ma más nemcsak félelem, ha­nem realitás. Elhangzott még: a demok­ráciához demokratikus okta­tás is kell. Hodnik I. Gy. A Pécsi Rádió hétvégi műsora A különleges földöntúli erőkkel kapcsolatot kell tartani és ha úrrá tudunk lenni akár sugárzá­sokon is, akár gyógyulást is hozhat a beavatkozás! A nem mindennapi ügyről is beszámo­lunk szombat délelőtt 9-től 11- ig tartó „Jó pihenést!” című magazinműsorunkban. A rossz szellemeket a visz- szapillantó tükörre lógatott amulettel űzi el Chevrolet-jé- ben az amerikai rezervátumban élő indián. A pécsi egyetemista lány látogatóban járt náluk, be­számol kellemes és „vérfa­gyasztó” tapasztalatairól is. Nem leszünk „skótok”, azaz takarékosak: így részletesen beszámolunk a Pécsett egy hó­napon át zajló „Skót Ősz ’95” című fesztivál zenei, irodalmi, színházi és film programjairól. A lánycsóki fafaragó a ma­gyar királyok arcképeiből ké­szít sorozatot, szeretné, ha a parlamentben láthatnánk vi­szont. Lesz-e fogadókészség? Megmaradni! Ez lehet a mot­tója annak a beszélgetésnek, amelyben a pellérdi Brázay Ist­ván életének és megpróbáltatá­sainak mondja el részleteit, s szó esik arról is, hogy miként vette fel a Vitéz nevet. A anyag megmaradásának az elve és a lélek sorsa - ez a ve­zérfonala a Vasárnapi Maga­zinnak - természetesen min­dennapjaink történéseiben. Kele Pál pécsi apátplébános október és a rózsafüzér kapcso­latáról szól, az Isten imádásnak e szép formájáról. Papp Béla Pécs város alpol­gármestere a város kommunális fejlődéséről, gazdasági lehető­ségeinek emberi oldalairól be­szél, mindennapi munkája as­pektusából. Nemzeti egység a határainkon belül ez a témája a dr. Hasznos Miklós országgyű­lési képviselővel folytatott be­szélgetésnek. A kárpótlás em­beri oldala a gyakorlati szak­ember szemével: interjú Pakuts Tamással, a Baranya Megyei Földhivatal műszaki vezetőjé­vel. Nemzeti egység a határain­kon kívül az Újvidéken élő Papp Ferenc szemléletében. A fél 9-től fél 10-ig tartó program zenei szerkesztője Kovács Attila, aki a „Zene Vi­lágnapja” alkalmából a magyar muzsika - benne Bartók-Bár- dos-Kodály és Lajtha László - legszebb felvételeiből válogatta a muzsikát igazodva a pécsi ze­nei élet koncertkínálatához is. Fél 10-től pedig dr. Nádor Ta­más, színes összeállítását hall­hatják a Pécsi Rádióban, ahol délután 3 és 4 óra között a tele­fonos-üzenetközvetítő kíván­ságműsor szól. Mielőtt végigfut a hideg a házán A TOTÁLGÁZ most egy hónapig árengedményt ad a PB-gázfűtés kiépítéséhez. Hogy Ön a számla láttán se borzongjon! Gazdaságos és biztonságos megoldás. PB Gáz Szervíz Kft. T: 06-60-338-716, (06-1) 203^42-71 s 4 1 >

Next

/
Thumbnails
Contents