Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-29 / 266. szám
1995. szeptember 29., péntek A Mai Nap Dunántúli Napló 3 A kormány értetlen Miért tüntetnek az egyetemisták? A tandíj bevezetése a magyar felsőoktatásba kivédhetetlen. Ebben mind a kormány, mind a hallgatók egyetértenek. Bevezetésére azért van szükség, mert Magyarország 1992-ben az egy főre jutó nemzeti termék 140%-át költötte egy hallgatóra, ezzel pedig világelsők vagyunk. Míg egy magyar állampolgárra 6 880 dollár nemzeti össztermék jutott, addig egy hallgatóra 9 690 dollárt kellett költeni. Maga az összeg nem kiemelkedően magas, inkább az egy főre jutó nemzeti össztermék alacsony nagyon. Nagy-Britan- niában például 15 060 dollárt költöttek egy hallgatóra 12 820 dollár nemzeti össztermék mellett, Németországban 6 550 dollárt, míg egy német állampolgárra 15 940 dollár nemzeti össztermék jutott. A magyar állami költségvetés képtelen a felsőoktatásra többet áldozni, a hallgatóknak, illetve családjuknak is be kell szállnia az anyagi terhek viselésébe. Akkor miért ülnek ki a hallgatók az országház elé tüntetni? Sajnálják talán a havi 2000 forinttól 10 000 forintig terjedhető tandíjat azért az átlagnál jobban fizetett jövőért, ami egy diplomával jár? Hiszen bekerülhetnek a társadalmi elitbe! A hallgatók azonban nem a tandíj bevezetését ellenzik, hanem annak módját. Nem fogadják el, hogy egyetlen egy diáktársuk is abbahagyja tanulmányait azért, mert nem tud fizetni. Ezért követelik, hogy a hallgatók hitelt vehessenek fel a tandíjra, és a hitel- felvételért az állam vállaljon garanciát. Garancia, fedezett nélkül nincsen olyan bank, ami szóba állna velük. A hitelt a hallgató tanulmányai után fizetné vissza. Persze, ha tudja. Emellett a hallgatók olyan tandíjrendszert szeretnének, ami figyelembe veszi szociális helyzetüket és tandíjmentességet biztosítana a rászorulóknak. Hogy ki a rászoruló? Ennek eldöntésére még nem hallottam jól kezelhető megoldást. Valószínűnek tűnik, hogy nem a pontosan kimutatható jövedelmű szülők, a bérből és fizetésből élők jutnának ezáltal előnyökhöz. Az világos, hogy hitelfelvételi lehetőség nélkül csak a tehetősebb családok gyerekei juthatnak be az egyetemekre, főiskolákra, a társadalmi mozgás megszűnik, az elit konzerválja önmagát, a szegény sorból származók többségének pedig alig lesz esélye a diplomára. A diákok a felsőoktatás visszafejlesztését is meg akarják akadályozni. Jó okuk van rá, hiszen éppen az idén „tizedelték” meg az oktatókat. Szeretnék, ha minél több kortársuk járhatna egyetemre, főiskolára. Magyarországon a 18 és 24 éves állampolgárok 15%-a járhatott 1992-ben állami és magán felsőoktatási intézménybe. Ezzel Európában csak Albániát előzzük meg. Belgiumban a korosztály 52,6%-a, Franciaországban 48%-a, Németországban 47,8%-a, Spanyolországban 43,3%-a, Lengyelországban 28,8%-a szerezhet felsőfokú diplomát. A diplomás munkanélküliek aránya ezekben az országokban sem nagyobb Magyarországénál, tehát alaptalan az a feltételezés, hogy az egyetemek munkanélkülieket gyártanának. Inkább elhelyezkedési esélyük nő. Ha több diplomás dolgozna hazánkban, akkor várhatóan a gazdasági eredményeink is növekednének. A hallgatókat felháborítja, hogy mindezek ellenére idén a tandíjat nem a felsőoktatás fejlesztésére kívánják fordítani, sőt, jövőre sem maradna a pénz ott, ahol megtermelik, hanem egy központi alapba kerülne. Ok a tandíjukat annak az intézménynek a fejlesztésére kívánják szánni, amelyben tanulnak. U. G. Eurohívó: digitális póráz Sokaknak létkérdés: minél gyorsabban kaphassák és adhassák tovább az információt. Erre jó a telefon, a mobil telefon, de erre jó a személyi hívó is. Legfőbb terjesztője a hazánkban koncessziót nyert, döntően amerikai tulajdonú Eurohívó cég, mely a sajtót és az üzletembereket Pécsett a Palatínusban fogadta tegnap délután. A csendes személyi hívók 4 gépelt oldalnyi, kb. 40 üzenetet tudnak műhold segítségével fogadni, tárolni. Digitális fax a zsebben - jellemezte e készüléket Pesti István, a cég igazgató-al- elnöke. K. F. Október elsejével bezár a Siklósi Kórház gyermekosztálya FOTÓ: MÜLLER ANDREA Gyermekosztály nélkül Siklós A dél-baranyai kórházban új krónikus részleget alakítanak ki Új cégtábla kerül ki hamarosan a siklósi kórházban a gyermek- osztály és az elköltözött szemészet helyére. Előbbi, az osztály megszűnik, helyén másik, úgynevezett krónikus részleg jön létre, utóbbi szobáiba pedig beköltözik a gyermek szakrendelés. Október 1-vel bezár a kórház gyermekosztálya, végrehajtva a felsőbb szinten meghozott döntést. Ezentúl az 51 települést ellátó kórház gyermekbetegeit sürgős esetben, akut problémával, aktív kezelésre a pécsi megyei gyermek- kórházba kell szállítani.-A kórház ágyszáma ösz- szességében nem változik: 138 ágyunk van, ebből 111 aktív és 27 krónikus - mondja dr. Fa- ludi Zsigmond, a kórház igazgatója. - Közel 20 éve permanens téma a gyermekosztály bezárása. A felettes szervek tulajdonképpen indokoltan hivatkoztak az osztály alacsony ágykihasználtságára. Többször próbálkoztunk kompromisszumos megoldással: profilmódosítás, az ágyszámok csökkentésének javaslatával, de ezek nem találtak meghallgatásra. Az osztály bezárásával komoly visszalépés történik a térségben a gyermek szakellátás területén. A bezárással párhuzamosan kibővített gyermek szakrendelés és állandó gyermekorvosi ügyelet kezdi meg működését. Ami a személyi kérdéseket illeti: két gyermekorvost, az ápolókat, asszisztenseket, takarítónőket más osztályokon el tudták helyezni, két orvosnő gyesen van, őket munkába állásukkor el kell bocsátani.-A gyermekosztály helyén krónikus részleget alakítunk ki - mondja az igazgató. - Ez lehetőséget fog adni a nem akut és nem aktív gyógyításra szoruló betegek elhelyezésére 30- 90 napig. A részleggel némileg tehermentesítjük az aktív osztályokat, a szociális otthonokat, és több felkészülési időt kapnak a beteg családtagjai. Az OEP-pel (Országos Egészségbiztosítási Pénztárral) kötendő új szerződések ugyanakkor a hírek szerint anyagilag képesek ellehetetleníteni a kis kórházakat. Az új kategorizálás alapján ugyanis például a siklósi, mint 200 aktív ágynál kevesebbel rendelkező vidéki kórház, a legalacsonyabb szorzószámmal rendelkezők közé tartozik. A következő év számukra sorsforduló lehet. A kórházi „forradalomnak” tehát még közel sincs vége az osztály-bezárásokkal, ágyszám-le- faragásokkal. Sz. A. Helyi autóbuszokkal Arpádtetőig A települést naponta nyolc 31-es jelű járatpár köti össze Péccsel Bizony, örömteli dolog manapság, amikor mindenütt pénzszűke van, hogy lehetőség adódik új autóbuszjárat indítására. Különösen azért, mert ezután egy olyan területre is eljutnak a Pécsi Tömegközlekedési Részvénytársaság (PTRT) autóbuszai, amely ugyan Pécshez tartozik, de az ott élők és dolgozók ezt nem igen érzik. Ezen a helyzeten némileg javít, hogy október 2-tól Árpádtető is bekerül a PTRT vonalhálózatába. Az árpádtetőiek - különösen Papp Kálmán, az erdészet vezetője - mindent megtettek azért, hogy városiaknak érezhessék magukat, aminek részének tartották, hogy a helyi járatú autóbuszok „kijöjjenek”, s ne a távolsági autóbuszokra kelljen jegyet, bérletet váltani - jóval drágábban. A város önkormányzatának közlekedési és kommunális bizottsága határozatban kötelezte a PTRT-t, vizsgálja meg a járatbővítés lehetőségét, egyetlen kikötése volt csupán, ez ne okozzon többletköltséget. A PTRT jó partnert talált az árpádtetői erdészetben, amely vállalta, hogy megteremti a szükséges feltételeket - buszközlekedésre alkalmas utat, buszmegállót, járdát építettek -, sqft, az üzemeltetési költségekhez is hozzájárulnak. Bata László igazgató-helyettes szerint így nem volt akadálya, hogy Arpádtetőt is bekapcsolhassák a városi tömegközlekedésbe: a jövő hét hétfőjétől tehát a 31-es jelű buszok nem György-aknáig, hanem Árpád- tetőig járnak, munkanapokon nyolc (a Főpályaudvarról 5.10, 6.05, 7.05, 11.30, 13.35, 15.35, 16.35 és 19.55 órakor, Árpádtetőről 5.45, 6.40, 7.40, 12.05, 14.10, 16.10, 17.10 és 20.30 órakor történő indulással), szabad- és munkaszüneti napokon pedig három járatpárral. Ekkor a Főpályaudvarról 7.10, 11.10 és 15.30 órakor, Arpádtetőről 7.45, 11.45 és 16.05 órakor indulnak a 31-es autóbuszok. Ezzel egy időben módosul a 12-es és a 31/A jelű autóbuszok menetrendje: a változásokról a PTRT tájékoztatót készített, amihez a bérletpénztáraknál és a forgalmi irodákban lehet hozzájutni. R. N. Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint a szeptember 27-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték százalékában: kéndioxid 15%, nitrogén- dioxid 44%, szénmonoxid 23%, szálló por 63%, ózon 24%. A legmagasabb szálló por szennyezettséget (a határérték 95%-a) a Szabadság úton, a legmagasabb nitrogén- dioxid szennyezettséget (a határérték 70%-a) a Kodály Zoltán úton mérték. (Áz egészségügyi határérték 100%-nak felel meg, amely szint alatt a szennyeződés nem okoz közvetlen egészségkárosodást.) AIDS-konferencia Pécsett AIDS-Egészség-Kömyezet címen regionális konferencia színhelye lesz október 7-8-án Pécsett, a Baranya Megyei ANTSZ Berek utcai épülete. Az Annonim Tanácsadó Szolgálat szervezésében sorra kerülő eseményre a Dél-Dunántúlon kívül Budapestről is érkeznek orvosok, pszichológusok. Kovagoszolosi Szüret ’95 A hétvége Kővágószőlősön a szürethez kapcsolódó vigasságok jegyében telik majd el. A program 29-én este 8 órakor disco- val kezdődik, melyben Michael Jackson alter- egója, Luigi is fellép. Szombaton 15 órától tánccal és zenével indul a szüreti felvonulás, majd bográcsos főzőverseny kezdődik. 17 órakor a Mecsek táncegyüttes ad műsort, a napot este a Művelődési Házban szüreti bál zárja. Vasárnap búcsú és kirakodóvásár várja az érdeklődőket. Öregek a Gyárban Ma, pénteken, este tíz órakor az Öregek Otthona rockzenekar lép fel Pécsett, a Czinderi utcai Gyárban. A progresszív rock hagyományait folytató pécsi együttes több, mint fél éve nem játszott a pécsi közönség előtt. Most „Feketén fehér” című műsorukat adják elő. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A Baranya Megyei Vállalkozói Központ A Magyar Kisvállalati Társaság támogatásával két napos üzleti találkozót szervezünk 1995. október 24-25-én Liszabonban Elsősorban azoknak a vállalkozóknak a jelentkezését várjuk, akik külkapcsolataikat - Portugál - kívánják fejleszteni. A feltételekről, a kedvezményekről minden érdeklődőt készséggel tájékoztatnak a Vállalkozói Központ munkatársai. Jelentkezési határidő: 1995. október 5. Baranya negyei Vállalkozói Központ 7624 Pécs, Rákóczi út 24-26. Telefon: 72/438-571, 324-876, 324-927 Borúlátó diagnosztika (Folytatás az 1. oldalról) berendezéseinek üzembe állítását követően a pécsi központ 24 órás szolgálatban gondoskodott a dél-dunántúli régió, különösen a megye betegeinek rutinellátásáról. A hiánypótló, egyedülálló műszeres vizsgálatokra is berendezkedett központ emellett továbbképzéseket, tudományos előadássorozatot indított. Egyúttal a POTE Radiológiai Osztályával együttműködve az egyetemi oktatásba, a kutatómunkába is bekapcsolódott, de „üzemkész” a diagnosztika információs adatbankja is. Indulása óta több mint 32 ezren vették igénybe a központ díjtalan szolgáltatásait, esetenként a főváros betegei is. Csakhogy, a megszorítások nyomán ez év márciusára, csökkentve a teljesítményt, meg kellett szüntetniük az éjszakai ellátást. A kezdetben európai színvonalat képviselő berendezések veszítettek a korszerűségből. így hiába a modern géppark és a szellemi kapacitás, a fejlesztéshez 20-25 millió forint hiányzik. Márciustól az 1994. évi vizsgálati mennyiségnek már csak 12-ed(!) részét vállalja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, vagyis a központ ellátási kötelezettségéhez egyszerűen nem társul a megfelelő forrás. Következményeként megnőtt a betegek várakozási ideje, ami alighanem ezután még hosszabbodni fog, hacsak a most létrehozott alapítvány nem segít a megoldásban. Egyébiránt ez a pécsi az egyetlen kizárólag magyar tulajdonú egészségügyi társaság, emlékeztetett Németh Béla, de sajátos tulajdonosainak - 50-50 százalékban a POTE két alapítványa és három magánember - összetétele is. Legnagyobb támogatója, részint bizonyos morális kötelezettségek teljesítésének szándékával, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. és a Zsol- nay Porcelángyár Rt. Az Egészségbiztosítási Pénztárral azonban nincs aláírt szerződésük. Az összehasonlítás kedvéért: az európai országokban az ágazat büdzséjének összegéből 30 százalék jut a diagnosztikára, míg országunk tíz diagnosztikai egysége a 10 százalékon kénytelen osztozni. „Életmentő beavatkozást tehát nem igényel, de infúzióra mielőbb nagy szüksége volna” - utalt a pécsi központ kilátásaira Vadon Gábor. Tröszt É. 4
