Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-27 / 264. szám

8 Diinántúli Napló Közélet 1995. szeptember 27., szerda A POTE Érsebészeti Tanszéke, a Baranya Megyei Kórház Sebészeti Osztálya Az érsebészet a Kórház térre költözött Dr. Kollár Lajos a Megyei Kórház sebészetének megbízott igazgatója laufer László felvételei / Értem, nem értem... Értem, hogy nehéz anyagi helyzetben van az egész­ségügy. Nemcsak értem, ér­zem is. Sajnos, az érzők tá­bora egyre nő. Viszont nem értem miért életkérdés - nem is olcsón - a biztosítási kártyák kilátásba helyezett cseréje. Viszont azt sem ér­tem lassacskán, milyen szakorvosi ellátást kaphatok biztosítási támogatással, meddig terjed vagy szűkül ennek köre. Értem, hogy sok az „um- bulda” a táppénzek körül, de nem értem miért lesz jobb, ha a már-már sértő módon bizalmat vesztő házi (kör­zeti) orvosok táppénzrevé- teli jogát, egy már megszűnt szuperreviziós apparátus új­raélesztésével korlátozza a biztosítási érdek? (Irodák, íróasztalok, adminisztráció kisérő felhőivel, ajaj!) Értem, hogy drága az im­port gyógyáru - bár a gyógyszerre is áll a mondás, miszerint a pudding próbája a fogyasztás, s ha már nem, vagy alig futja a biztosítási pénztár támogatási kereté­ből, talán egyszerűbb volna és célirányosabb a gyári prospektusok özönét a „fo­gyasztóhoz” közvetlenül el­juttatni, ha úgyis fizetni kell, s nem keveset - válo­gathasson ízlése, és főleg erszénye függvényében. Értem, hogy a fogászati kezelés költséges, - a húzást kivéve. Nem értem viszont, hogy a „magyar fogorovsok által legtöbbet használt” fogpaszták és már-már da­loló fogkefék ellenére, miért növekszik a pudvás fogúak tábora. Értem, hogy szemünk vi­lága legdrágább kincsünk, de már nem is merek arra gondolni, hogy romló látá­somat korrigáljam, mivel nem értem és tudom, hogy meddig ér a biztosítási tá­masz s van-e egyáltalán, s ha van meddig - már mint forintban. Értem, hogy a vállalko­zókat támogatni jó dolog és hasznos is lehet, ha keve­sebbet fizetnek a társada­lombiztosítás kasszájába, de azt már végleg nem értem, hogy e gesztussal miként lesz jobb a beteg alkalma­zott ellátása - főleg ha, az ő béréből rendületlenül von­ják a taksát? Értem, vagy nem értem - marad a hit, hogy jobb is le­het. Előbb vagy utóbb. Fel a fejjel polgártárasim! Dr. Hegedűs Sándor Hír: A Baranya Megyei Kór­ház sebészetének élén vezető- váltás történt. Dr. Kett Ká­roly egyetemi tanár után dr. Kollár Lajost, a POTE I. számú sebészeti klinikája ér­sebészeti osztályának vezető­jét, az érsebészet egyik orszá­gos hírű szakemberét nevez­ték ki a sebészet élére megbí­zott igazgatónak. Érsebészeti körökben Pécsnek neve van Pécsett a POTE I. számú se­bészeti klinikáján folyó érsebé­szeti gyógyító munka és mel­lette a kutatás eredményei or­szágos elismerést vívtak ki, sőt határainkon túl is ismert lett. Több új eljárást vagy itt dolgoz­tak ki, vagy itt vezettek be elő­ször az országban, itt próbáltak ki először új műszereket (ame­lyeket a kipróbálás után igye­keztek meg is szerezni) s itt kezdtek el az országban először a haemorheológiával - a vér viszkozitásának, áramlási tu­lajdonságainak vizsgálatával - foglalkozni, amire az egész szakma felfigyelt. Mondhatjuk, érsebészeti körökben Pécsnek neve van. (Bizonyítja ezt az a nemrég megrendezett kong­resszus is, amelyre minden ed­diginél többen vettek részt, s számos külföldi kolléga jött el Pécsre az eseményre.) Az érsebészeti munkák, az új módszerek, illetve kutatások egyik fő motorja dr. Kollár La­jos. Az eddigi munkái, sikerei a POTE klinikájához kötötték, épp ezért ért sokakat meglepe­tésszerűen a hír, hogy szeptem­bertől a Megyei Kórház sebé­szetét vezeti. A váltásról őt ma­gát kérdeztük. Az elmondot­takból kiderült, mindenkinek kölcsönösen jó, racionális dön­tésről van szó.- Bár egyetemi körökben nyilvánvaló, sokan mégsem tudják, hogy a megyei sebészet 1986 óta a POTE tanszékeként is működik. Miközben ellátja a megyei feladatokat, részt vesz az egyetem oktató munkájában a szakemberképzésben is - kap­tuk a választ dr. Kollár Lajos­tól. - Mindenki tudja, hogy mi­közben az érbetegek száma év­ről évre nő, a magyar érsebé­szet nem tud ezzel lépést tar­tani. Országos probléma a ke­vés ágyszám s nem volt ez másként a pécsi klinikán sem. Nem panaszkodhatom, mert főnökeimtől igazán minden tá­mogatást megkaptam, de a fizi­kai lehetőségek erősen behatá­roltak voltak. Mindössze 18 ágy állt rendelkezésre a hihetet­len mennyiségű érsebészeti ese­tek ellátására (az érsebészeti ambulanciának évente mintegy 9-10 ezres betegforgalma volt) s a műtőkapacitás sem volt ele­gendő. Most október 1-től itt a megyei kórház sebészetén, ösz- szehasonlíthatatlanul kedve­zőbb feltételek mellett indul az érsebészet. Zseniális huszárvágás- Mi volt az eló'zménye ennek a döntésnek?- Az egyetem nem rendelke­zett több olyan profilú intéz­ménnyel, amelyek azonban szükségesek ahhoz, hogy az itt kiadott diploma akkreditálható legyen. Nem volt az egyetem­nek fertőző részlege, mély-lég­úti és tüdőgyógyászata (pulmo- nológia) és reumatológiája, a megyei kórház rendelkezett ezekkel a profilokkal. Vezető- váltás volt mindkét intézet élén, (új kórházigazgató és új rektor) s a két új vezető leült egymással tárgyalni, egyezkedni. S az eredmény: - nemcsak az én vé­leményem ez - huszárvágással olyan döntést hoztak, ami jó a kórháznak, jó az egyetemnek, és legfőképpen a betegeknek. Ráadásul olyan profiltisztítást eredményezett, amely sok pár­huzamosságot szűr ki. (S ami­ről évek óta beszéltek, de a gyakorlati lépés nem történt meg.) A lényege: az egyetem megkapta a kért profilokat, he­lyette a kórház kérte, hogy az addig nem igazán kihasznált sebészetre plusz profilt kaphas­son. így került szóba az érsebé­szet, amely teljes egészében át­került ide. A korábbi 18 ágy he­lyett az itt meglévő 75 ágynak egyelőre a fele áll rendelke­zésre az érbetegek számára, amit később az igényeknek megfelelően növelni is lehet. Négy korszerű műtő található itt, amiből kettő érsebészeti fel­adatokat lát el. Úgy szerveztük meg, hogy a minél jobb kihasz­nálás érdekében a műtősnők munkaidejét is megváltoztat­tuk. (lesz aki nem 8-ra, hanem 11-re jön dolgozni, s ennek megfelelő ideig tart a munkai­deje.) Azt remélem, hogy a munka racionális megszervezé­sével az eddigi műtéti szám többszörösét tudjuk csinálni. A harmadik műtőben a steril álta­lános sebészeti és laparaszkó- pos műtéteket végzik s a ne­gyedikben kerülhet sor a gyo­mor, és különböző bélműté­tekre, megtartva ezzel a megyei sebészeti feladatok ellátását. Angiológiai osztály- Ön profdtisztításról is be­szélt.- Az érsebészet tehát ide köl­tözött a Kórház térre. Az eddig itt működő traumatolóiát átad­tuk a profi traumatológiai ellá­tást biztosító szakembereknek, a leendő traumatológiai cent­rumnak. Az érsebészet helyett a kórház igazgatója átadta az ed­dig itt működött mellkas és tü­dősebészetet, ugyanis az I.-es klinikán eddig is folytak e körbe tartozó műtétek. A szív­sebészet pedig a II. sz klinika profilja lesz. Az elődöm, Kett Károly professzor úr természe­tesen továbbra is végzi az eddig általa vitt emlőszűrést és re­konstrukciós emlőműtéteket.- Amit nagyon fontosnak tar­tok még: az angiológia, vagyis az érbetegek belgyógyászati el­látása Magyarországon hiány­szakmának számít. Az egész országban mindössze három önálló angiológiai osztály mű­ködik. Most a kórház főigazga­tójával megegyezés született, hogy lehetőséget ad az érsebé­szethez kapcsolódó angiológiai osztály kialakítására is. Azt ter­vezzük, hogy az ambuláns ren­delést az érsebész az érbetegsé­get ellátó belgyógyásszal együtt tartják. Közösen dönte­nek arról hogy a beteg számára a betegsége stádiumától, fizikai állapotától függően melyik ellá­tási forma a leghatásosabb a gyógyulása érdekében. Vagyis belgyógyász angiológus ke­zelje, vagy az érsebész ope­rálja-e meg, vagy a radiológián elvégezhető érbeavatkozásokat tartjuk a leghatékonyabbnak számára.'Ezzel végre megvaló­sul a betegellátásnak az a haté­kony módja - amit évtizedek óta szerettünk volna - hogy a beteget oda irányítjuk mindjárt, ahol a betegségének legmegfe­lelőbb kezelést kapja. Ezzel az átköltözéssel az ér­sebészet olyan lehetőséget ka­pott, hogy az ország második legnagyobb és korszerű cent­rumává válhat. Olvasóink figyelmébe: az érse­bészet tehát október I-tói a - Kórház téren a megyei kórház­ban működik. Az ambulancián minden nap - hétfó'től-péntekig - 8 órától 13-ig fogadják a be­tegeket. A sürgős esetek azon­nali ellátására pedig non-stop, vagyis 24 órás ügyeletet látnak el. Sarok Zsuzsa Korszerű műszerekkel felszerelt intenzív osztály fogadja a súlyos betegeket a Kórház téren A tizedik robbantásos merénylet Bomba robban, gránát dörren Szeptember 19-én este negyed és fél tíz között a józsefvárosi Práter utca 73. számú ház előtt nagyerejű bomba robbant - Najji Awad jordán állampolgár azonnal meghalt. A robbanás a férfi BIZ-528- as forgalmi rendszámú 500-as Mercedesét is szétroncsota, több mint 200 környékbeli la­kás ablakát betörte, ám egyúttal 15 millió forint értékű valutae­sővel árasztotta el a környéket (ennyit szedtek össze a rend­őrök). Az elmúlt hat esztendő bűn­ügyi krónikájában tizedik számú robbantásos merénylet célpontja egy palesztin férfi volt, aki Jordániában mene­kültként állampolgárságot ka­pott. Tizenegy éve jött Magyaror­szágra. Itt a SOTE-n fogorvos­nak készült, de tanulmányait nem fejezte be. Megnősült, két gyermeke született. Kereske­dett olasz, török és távol-keleti eredetű ruhaneművel, de fő üz­letága más volt. Közvetlen kör­nyezetében szerették, becsül­ték, kedves embernek ismer­ték. Tény viszont az is, hogy val­utázása miatt - mint mondani szokták - már régebben a rend­őrség látókörébe került. A személyazonosság kiderí­tése mellett tisztázni kellett, hogy milyen robbanóanyagot használtak, hol rejtették el, és hogyan hajtották végre a rob­bantást. Az eredmény: a robba­nóanyag trinitrotoluol, közis­mert rövidítéssel TNT volt. Ez­zel ki lehetett zárni azt a felte­vést, hogy a veszedelmes bomba alapanyaga abból az 1992-ben a józsevárosi pálya­udvaron két alkalommal lopott- összesen mintegy 30 kilo- grammnyi - dinamitból szár­mazik, amit valahol valakik még a mai napig rejtegethetnek. Szóba került szakértői kö­rökben az a mód is, hogy Gye- nesdiáson 1991 augusztus 13- án egy német állampolgár bér­gyilkossal robbantatta fel fele­sége gépkocsiját, de a merény­letet a nő túlélte. (Később a bérgyilkosok agyonszurkálták.) Akkor a detonátort a kocsi belső világításához kapcsolták, így a robbanás akkor követke­zett be, mikor az asszony a ko­csiajtót kinyitotta. Ezt a mód­szert azonban ki lehet zárni, mert a Mercedes leparkolása és a robbanás között mindössze 2 és fél óra állt a merénylő ren­delkezésére. A belső szerelge- tés a kiszemelt háza előtt idő­igényes és kockázatos lett volna. Az időzített szerkezetet is eleve ki lehet zárni, hiszen lehe­tetlen másodpercnyire kiszámí­tani, mikor áll az úgynevezett célszemély a kocsija mellé. Az anyagmaradványok vizsgálata azt eredményezte, hogy a TNT- t a kocsi és a fal közötti kukába rejtették, s minden valószínű­ség szerint távirányítással rob­bantottak. Elképzelhető olyan megoldás is, hogy a távirányító működtetője és a megfigyelő közt mobiltelefon-összeköttetés volt. Sokat segítene annak az ille­tőnek a felkutatása, esetleg ön­ként jelentkezése, akit a rendőr­ség grafika alapján keres. Az eddig ismeretlen személyazo- nosságú férfi a robbantást köve­tően, illetve a detonáció idő­pontjában a helyszínen volt. Jó lenne tudni, ő mit látott? Nemhivatalos források sze­rint Najji Awad barátai bosszút fogadtak, és a merénylő jobban jár, ha a rendőrök, mint ha az ő kezük közé kerül. Fogadkozni persze lehet. A valutázók köré­ben ugyanis tudják, hogy az arab valutázók már jó egy éve nagyon félnek a piacukat fe­nyegető orosz és ukrán konku­renciától. Saját köreiken belül leszámolnak ugyan a csalókkal, de inkább csak szúrnak vagy lőnek, nem robbantanak. Mint Tonhauser László rendőr alez­redestől, a Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat vezetőjétől tudjuk, a robbantásos leszámo­lás főként az orosz és az ukrán maffiózók köreiben a leggya­koribb hazájukban, de külföl­dön is. Alig telt el 48 óra a Práter ut­cai tragédia után, 21-én éjféltájt ismeretlen tettes kézigránátot dobott a XV. kerületi Szentmi- hály út 117. alatt lévő használt- autókkal kereskedő B. Elemér telepére. Az F-l-es típusú orosz kézigránát egy bordó Fiat Ritmo-t alaposan, több más ko­csit nem súlyosan megrongált. Személyi sérülés nem történt. Az ALMI-RENTE telephely tu­lajdonosa nem tartja valószínű­nek, hogy a támadás mögött üz­leti leszámolás kísérlet illetve figyelmeztetés lenne. Állás­pontja meglehetősen követke­zetes: ez év július 8-án, amikor testvérét ugyanitt lábon lőtték, hasonlóan nyilatkozott. A tette­seket akkor - N. Ferencet és társait - a rendőrség elfogta. Az ORFK helyettes szóvivője, Dé- zsi Mihály rendőr őrnagy sze­rint akkor N. Ferenc úgy val­lott, hogy egy verekedés során esett ki valakinek a zsebéből egy pisztoly. Azt felkapta, s a fegyver további dulakodás so­rán sült el. A szemtanúk persze mást láttak: szerintük egy autó­ból lőttek rá a telepen lévő ko­csikra, s úgy találták el a sértet­tet. Az akkori vizsgálat vég­eredménye még nem ismeretes, de mint Dézsi Mihály el­mondta: a rendőrség egyelőre nem lát bizonyítható kapcsola­tot a júliusi lövés és a szeptem­beri között. Egy biztos, a kézigránát orosz gyártmányú volt. Némethy Gyula t

Next

/
Thumbnails
Contents