Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-27 / 264. szám
1995. szeptember 27., szerda A Mai Nap Dünántúli Napló 5 Svájcba készül a Mecsek Kórus A sok fellépés mellett egy svájci vendégszereplés műsorát próbálja a pécsi Mecsek Kórus. A kar október 24-től november 1-ig a Jura hegységben rendezendő Jura Fesztivál meghívásának tesz eleget, melyen a zenei programok keretében négy koncertet és egy önálló hangversenyt adnak. Nagy Ernő, a kórus vezetője elmondta, hogy Bach: h-moll miséjét adják elő négy alkalommal a szegedi Weiner Kamarazenekar kíséretével. A szólisták magyar énekesek közül kerültek ki, így fellép Medgyesi Schwarz Lucia, Gémes Szilvia, Marosvári Péter és Kovács István. Az előadást vezényli a svájci George Za- ugg. Ezen kívül a Mecsek Kórus saját műsorszámaiból válogat egy önálló koncert keretében. A svájci bemutató előtt Magyarországon is láthatják, hallhatják az érdeklődők, hiszen október 19-én 19 órakor Szegeden a Fogadalmi templomban nyilvános főpróba keretében hangzik el Bach négy h-moll miséje. A Mecsek Kórust legközelebb a Bartók Emlékhangversenyen és a Zene Világnapja rendezvényén hallgathatjuk. R. Z. Magyarországon aggodalomra nincs ok A három hazai földrengés egymástól függetlenül keletkezett Földrengés központok az elmúlt 1500 évben Magyarországon Savanyú a szőlő Baranyában A mustfokkal a legtöbb gazda nem elégedett fotó: Müller 1995-öt nem a legjobb évjáratként fogják emlegetni a hazai borszakértők, ugyanis alacsony cukortartalmú idén a baranyai szőlő. A legtöbb helyen 1,5-2 fokkal, de van, ahol 3-4-gyel is elmarad a várakozástól. (Szakvélemény szerint minőségi borhoz legalább 18 fokos must szükséges.) A Villányi Szőlő-Bor Kft. a szüret felét tudja maga mögött. Az ügyvezető igazgató Óhegyi János elmondta, a rossz idő késleltette az érést, s ez rányomta bélyegét a minőségre, mely az idén az átlagosnál gyengébb. A szőlő cukortartalma 1-1,5 fokkal elmarad a tavalyi mögött. A hozzájuk jutó gyümölcs egészségi állapota (cégük felvásárlója is a villányi-siklósi vidéknek) igen változó, hisz a gazdák hozzáértésétől is függ az eredmény. A kistermelők panaszkodtak, hogy idén 20- 30%-kal kevesebbet szüretelhettek. Arra, hogy lesznek-e értékesítési gondjaik a savanyú szőlő miatt, az ügyvezető igazgató nemmel válaszolt. A bortörvény ugyanis engedélyez bizonyos mennyiségű répacukorral (hektoliterenként maximum 2 és fél kg) és sűrített musttal való javítást. A Szentlőrinci Zártkerti Egyesülettől id. Árki Zoltán szaktanácsadó elmondta, vidékükön a szüretek 80%-ban már befejeződtek. Közepes volt a termés, átlag 14-15-ös cukortartalommal kellett beérniük. A szélsőséges időjárás miatt évek óta nincs rá esély, hogy az ideális értéket elérjék. Amúgy is hidegebb talajú ez a terület, így csak feljavítással lehet utolérni a borvidékek minőségét. Szigetvár környékén a szőlőtermés minimum 60%-a tönkrement, a tavaszi pero- noszpóra fertőzés következtében, tudtuk meg a Zrínyi Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetekezet egyik szakemberétől. Gyenge szüretjük volt vörösszőlőből. Az esőzések miatt lédúsak a szemek, de a mustfok itt is csak 16-os. Du- naszekcsőn egy szőlősgazdától érdeklődtünk az eredményekről. Errefelé nem a cukortartalomra panaszkodnak, hanem a mennyiségre. Itt is a peronoszpóra bánt el a szőlőkkel, s egy részük jégesőt is kapott. A szüret a legtöbb helyen már befejeződött. V. G. Közkegyelem - nincs napirenden Felüljáró-névadás Névadó pályázatra hívja fel Pécs polgárait a városi ön- kormányzat, a Pécsi Építő Kft. és a Hídépítő Rt. valamint a Pécsi Közúti Igazgatóság. Hamarosan elkészül ugyanis a várost déli irányban kikerülő útvonal. A kelti összekötő úton, a Pécsváradi és a Komlói út csomópontjában épült vasúti-közúti hídnak kellene nevet adni. A kiírók elsősorban Pécs város történelméhez kapcsolódó személyiségre utaló elnevezést várnak. Pályázhat minden magánszemély és szervezet, beadási határidő október 10. A pályázatokat igazolt postai feladással kell eljuttatni a Pécsi Közúti Igazgatóság címére (7623 Pécs, Köztársaság tér 5. sz.), kettős, zárt borítékban. A külső zárt borítékon fel kell tüntetni a feladó nevét és címét, megjegyzésként rá kell írni „Névadó pályázat” szöveget. A belső borítékon a pályázó által választott jelige szerepeljen, ebben kérik a névpályázatot elhelyezni. A beérkezett pályázatokat október 20-ig bírálják el. A nyertes bruttó 80 ezer forint jutalomban részesül. Felvételizők figyelmébe! A Pécs-baranyai Értelmiségi Klub október végén ismét elindítja egyetemi-főiskolai felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamait biológiából, fizikából, magyarból, matematikából, történelemből, társadalomismeretből. Egyetemi oktatók az írásbelire és a szóbelire készítenek fel. Jelentkezni a Várady Antal utcai Vasutas Művelődési Házban lehet. Eötvös József Koszorús tudósok Nyolcán vehették át kedden a Magyar Tudományos Akadémia épületében Ko- sáry Domokos elnöktől az Eötvös József Koszorút. Az MTA elnökségének döntése alapján az idén Ecsedy Ildikó, a nyelvtudományok doktora; Vincze István, a matematikai tudomány doktora; Kelemen Endre, az orvostudomány doktora; Mis- téth Endre, a műszaki tudomány doktora; Polgár László, a biológiai tudomány doktora; Száméi Lajos, az állam- és jogtudomány doktora; Stegena Lajos, a földtudomány doktora és Ketskeméty István, a fizikai tudomány doktora részesült a díjban. Sorozatban három földrengés rázta meg néhány nap alatt Magyarországot, így hát okkal vetődik fel a kérdés: mozgásban lévő tektonikai lemez húzódik alattunk? Ezentúl már rendszeresen készülhetünk földlökésekre? Nos Tóth László, a Budapesti Geofizikai Kutatóintézet munkatársa lapunknak elmondta, a pécsi, a várpalotai és az esztergomi földmozgások között nincs semmiféle kapcsolat. Bár mindhárom helyen lehetett számítani földrengésre, azok időbeli egybeesése csak a véletlennek köszönhető. Ezek a földmozgások nem erősítik egymást, s nem lehetnek kiváltói sem a másik helyen bekövetkezett esetnek. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a Kárpát-medence földtörténeti kialakulásának eredményeképp Európa közepesen földrengésveszélyes övezete. Igazolja ezt a mellékelt térkép is, mely az ország területén az elmúlt 1500(!) évben bekövetkezett földmozgásokat rögzíti. Hazánkban a másfél évezred során közel 10 ezer földrengés volt, s egyértelműen látható, hogy a Komárom-Mór vonal és Esztergom környéke mindig veszélyeztetett térség volt (a Duna éppen azért kanyarodott itt el, mert egy földszerkezeti törésvonal így irányította). Pécs pedig annak köszönheti megkülönböztetett szerepét - 26 esetben észleltek a 15 évszázad alatt a város 40 kilométeres körzetében epicentrumot, hogy a Dinári-hegység a kontinens legaktívabb földmozgási zónájának számít és többnyire az innen induló földlökések éreztetik a hatásukat a Dél-Dunán- túlon. Egyébként Európában végig a mediterrán vidéken lehet várni a legerősebb kéregmozgásokra. Ami Magyarországot illeti aggodalomra nincs ok, mert az eddigi legerősebb földrengés is csak 6,2-es erősségű volt a Richter-skála szerint (1763-ban Komáromban), ebben az évszázadban pedig a dunaharaszti (1956) és a kecskeméti (1911) 5,6-os fokozatúak is csak néhány házat romboltak le. Mindenesetre az idén végre kiépült az országos geofizikai megfigyelő rendszer - miként a mellékelt ábrán is látható, mert a Magyar Tudományos Akadémia szeizmológiai szolgálatának fővárosi, piszkéstetői, soproni és gyulai obszervatóriuma mellett nyár óta a Paksi Atomerőmű Rt. is kiépített 10 állomást a környezetében és a Mecsekurán Kft. is működtet egyet. Aki pedig tudni akar a kisebb földmozgásokról is, az készíthet házilag is érzékeny jelzőberendezést, csupán egy golyóstollat kell a végére állítani, s az eszköz mindig eldől, ha az országban 3-4-es erősségű lökés volt. M. B. E. A magyar honfoglalás mille- centenáriumi évfordulója, illetve az új alkotmány esetleges elfogadása kapcsán nincs napirenden közkegyelem előkészítése - tudta meg az MTI illetékes szakmai körökből. Az informátorok szerint a közkegyelem gyakorlása politikai döntést igényelne, amely során nem hagyható figyelmen kívül a romló közbiztonság miatti társadalmi feszültség sem. A közkegyelmet az alkotmány alapján az Országgyűlés gyakorolja. Erre az elmúlt hat évben háromszor került sor. A köztársaság kikiáltása alkalmából 1989. októberében, a parlamenti választásokat követően 1990. júniusában, illetve „az ország életét megbénító útlezárásokkal” (taxis-blokád) kapcsolatban 1991. tavaszán hirdettek ki közkegyelmet. (Az utóbbi esetben rendkívül szűk körű Négy boldog pécsi esztendő Látogatás a hatvanhét éves Rómeónál Agárdi Péterként Budapest legzsúfoltabb belvárosi utcáinak egyikében, egy harmadik emeleti tágas, mértéktartóan berendezett lakásban él Buss Gyula nyugdíjas színművész: az ötvenes évek elején cigányosan bamabőrű, dús, fekete hajú, tüzes, fekete tekintetű pécsi színész.- Pedig apám somogyországi, a nagyapám Nagyatádon gyökeredzett, anyám tolnamegyei sváb család sarja, igazi, békés keveredésből származom - mondja a ma már kopaszodó, ahol nem, ott őszülő, szemüveges, de továbbra is szálfasudár Buss Gyuszi, a pécsi hölgyek egykori imádott kedvence, akinek Rómeójára, Almaviva grófjára sokan szívesen emlékeznek. Orsi Ferenc Testvértüzek című drámájában pedig az albán nemzeti hőst, Szkander béget játszotta. Mint mondja, a darabnak az akkori Vidéki Színházak Hetén, Budapesten hatalmas sikere volt. Buss Gyula játéka címlapfotóhoz és a Vasfüggöny című kritikai rovatban való megjelenéshez is vezetett. Agárdi Péterét a Néma leventében ilyennek képzelhette Heltai Jenő, Rómeója azokban az években a debreceni Soós Imrével egyenlő mértékben a legjobb volt. Gimnázium után segédmunkás idők, színjátszó szakkör, műkedvelés. Szemlélődök jöttek és behívót kapott, a Horváth Árpád kollégiumban. Utána felvételi a színművészeim, alig kap bele a versbe, Gellért Endre, a Nemzeti Színház főrendezője már köszöni is - elég, kimehet. Kiment, reménytelenül - felvették, mint őstehetséget, reménykeltő színész ifjút. Pécsre, pontosabban a pécsi színház kaposvári nyári állomására 1952 augusztus elsején érkezett és szerepet kap a Fösvényben. Pécsett sztárként szeretik, a nők - ma már nénik - számára esemény, ha átvonul a belvároson. Sportol, vívni jár, a tőr a fegyvere. Négy évet tölt el Pécstt, aztán elszerződik a városból, itthagyja - ma is vallja - élete legszebb éveit. Fekete szem éjszakája. A hatalmas reklámmal beharangoztot Keleti Márton filmet 1957-ben, Rigó Jancsi cigányprímásról és szerelméről, a francia hercegnőről. Nicole Courcel, a kor egyik szőke francia sztárja volt a partnere, aki egyébként „nem volt az esete”. Említi azt is Buss Gyula, hogy ő egy Csepel motorra valót alig kapott a főszerepért, a szép, szőke francia színésznő pedig 450 ezer forintos gázsira szerződött - ez egy ház ára volt akkor a Rózsadombon. Volt még egy filmje: a Tettes ismeretlen, Tolnay Klárival és Páger Antallal. Aztán jött a nagy törés. Bárdy Györggyel nőügyekbe keveredik, a botrány nagy, eltiltás a szakmától. Buss Gyula esküszik, hogy csúf politika volt, meg irigység. Némi szünet után visszatérés a pályára, Békéscsaba, Veszprém, aztán több mint 20 év a Kazimir-féle, igen jó Tháliában, és utána nyugdíjig a Vidám Színpad, sok érdekes szereppel: humor vénája kitűnő. A hatvanhét éves, egykori daliás pécsi Rómeó, békés családi környezetben él, felesége belgyógyász szakorvos, házassága az első, és vallja, hogy az utolsó az életében. Kovács Imre
