Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-26 / 263. szám

10 Dhnántúli Napló Gazdaság 1995. szeptember 26., kedd A Litter házaspár (jobbról) és munkatársuk a bükkösdi műhelyben fotó: Müller andrea A feleség anyakönywezető volt, most ő a cukrászüzem cégfőnöke Litterék vállalkozása Bükkösdön Baranyai csődlista Pécsi MERUKER boltok készpénzért A MERUKER Baranya Megyei Ruházati, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (végelszámo­lás alatt) nyilvános pályázatot hirdet két pécsi üzletének meg­vásárlására. A János utcai bolt tulajdonjogának irányára 6,9v millió forint, míg a Zsolnay úton 2,6 millióért várja az új tu­lajdonost egy üzlet - az árak ÁFÁt nem tartalmaznak. A vál­lalat az egységeket az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. engedélyével készpénzért értékesíti, az adásvételnél Eg­zisztencia-hitel és kárpótlási jegy nem használható fel. A pá­lyázatokat személyes4en, vagy meghatalmazott útján kell eljut­tatni a MERUKER Baranya Megyei Ruházati, Kereske­delmi és Szolgáltató Kft. (v. a.) pécsi, János utcai központjába október 27-én 10 és 11 óra kö­zött. Igazolvány a munkaviszonyról Tovább folyik a vita az érdek­egyeztető tanácsban a munka­könyv helyett javasolt munka- vállalói igazolványról. A mun­kaadói oldal erősen ellenzi az igazolvány bevezetését, s a munkakönyv visszaállítását ké­rik. A munkavállalói oldal végső soron elfogadja a Munkaügyi Minisztérium tervezete szerinti, a munkahelyenként újra és újra kitöltendő igazolvány alkalma­zását, de számukra megfelelő lenne a munkakönyv is. A cél mindkét esetben az, hogy a munkavállalók alkalma­zását megfelelően dokumentál­ják. A munkaügyi ellenőrzések során ugyanis a legtöbb helyen megállapíthatatlan, hogy kit, mikor vettek fel. A munkaadók szerint a ter­vezett munkavállalói igazol­vány csak újabb adminisztrá­ciós terhet jelentene szá­mukra, miközben a dokumen­tumot a dolgozók rendre el­vesztenék vagy nem hordanák maguknál. A rendelettervezet foglal­kozik a rendbírság intézmé­nyével is. Az 50 ezer forintig terjedő bírságot akkor vetnék ki - s nem csupán a munkaa­dókra, hanem a dolgozókra is -, ha a munkaviszony doku­mentálása nem előírásszerű. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 93,22 Osztrák schilling 13,25 USA-dollár 132,65 ECU (Európai Unió) 172,14 Litter János és felesége, Juli­anna közös vállalkozásba fo­gott, létrehozták bükkösdi te­lephellyel a Pécsi Zserbó Kft.-t. Na és? - kérdezhetné joggal az olvasó. Az esetet az teszi érde­kessé, hogy a férj 26 éve hiva­tásos katonatiszt, alezredesi rendfokozatban ő Pécs város polgári védelmi parancsnoka, felesége 23 évig dolgozott a közigazgatásban, az utóbbi négyben anyakönyvvezetőként Pécsett.- Miért lettek vállalkozók és miért épp a cukrászatot válasz­tották? - kérdem a házaspárt. Egymásra néznek, s szinte egy­szerre mondják: kényszerből. . A kényszer többnyire keserű valami. Áz a harminc féle sü­temény, tizenöt féle vajkrémes és féltucatnyi tejszines torta vi­szont ami a szeptember elejétől termelő cukrászüzemükből ki­kerül — édes. Most már csak az édes számít. De miért is vágtak bele az egészbe?- Azért, mert a hetedikes Andris fiunk cukrász akar lenni, de azért is, mert Adrienne lá­nyunk a szekszárdi tanítókép­zőbe jár, s mi nem kerestünk annyit, hogy tisztességesen ta­níttathassuk - közli a feleség. Az iméntiekre rábólintó férj folytatja: - A közigazgatás sem úszhatja meg létszámleépítések nélkül, miért ne vágjunk a dol­gok elébe? Nejem még tavaly megszerezte a cukrász és üzlet­vezetői jogosítványt is adó sza­kács képesítést. Különben is bükkösdi vagyok, fél éve visz- szatelepültünk, mert ugyan haj­dan volt itt cukrászda, de azóta ellátatlan a falu és a környék. Miért ne vágtunk volna bele?- Honnan teremtették elő az indulótőkét? Fel tudtunk venni ötszázezer forint vállalkozói mikrohitelt és a család is jócskán besegített. Szerencsére jól beindult az üz­let, egyre több a megrendelé­sünk, így van miből törleszte- nünk, és ami marad, azt vissza­forgatjuk. A kocsma helyén cukrászdát nyitunk nemsokára, főzött fagylalttal is szeretnénk bővíteni kínálatunkat. Ezer he­lye van a pénznek - mondja a cégvezető feleség. A Gruchman házaspár a cuk­rászüzem lelke. Klára a vezető cukrász, félje, István a nagy szakértelemmel keze alá bedol­gozó segéd.- Miért jöttek ide dolgozni?- Elszegődtünk idénymun­kára, az letelt. Olyan helyet ke­restünk, ami hosszú távra is biz­tos. Ez volt a legkedvezőbb, amellett a szakmailag is nagy kihívás. Önállóan kell mindent csinálnom, és úgy, olyan minő­ségben, hogy termékeinkkel maradéktalanul megnyerjük a vevőt - mondja néhány pilla­natnyi szünetet tartva Klára. Az csak természetes, hogy férje, István is szeretné mielőbb letenni a szakmunkásvizsgát. Annak örülnek, hogy termékeik nem csak Bükkösdön, a kör­nyékbeli településeken, de már Pécsett is egyre keresettebbek, s mind több a külön esküvői és más ünnepekre, rendezvé­nyekre szóló figurás-, állvá­nyos- és félkésztorta, apró- és sóssütemény megrendelésük. Most állt be melléjük újabb cukrász, Káplár Hajnalka is. A Litter házaspárt faggatom, hogy tudtak átállni a közigazga­tásból a mindent egy lapra fel­tevő vállalkozásba.- Én még ma sem aludtam jól. Álmomban is felriadok, hogy melyik krémbe mi legyen, nehogy valamit elrontsunk, mert manapság csak kifogásta­lan minőségű és küllemű ter­mékkel lehet megnyerni és megtartani a vevőinket - így a feleség.- A minőségen, a vevőkörön túl még azt is számon kell tar­tanunk, hogy mikor mit kell be- és kifizetnünk, jó lenne ráta­lálni stabil, nagy megrendelőre is, hogy teljes biztonságban le­gyünk, és fejleszthessünk is - mondja a férj. A Litter házaspár elégedett. Termékeik mind kelendőbbek.- Andris a suli után nem fo­cizni, bringázni jár osztálytársa­ival, hanem az üzembe. Ki sem lehetne innen tiltani. Örülünk, hogy nem csak pillanatnyi fel­lángolás volt nála a cukrász szakma - büszkélkedik Lit- temé. Hogy férje mikor lesz főál­lású vállalkozó? Szükség lenne rá, de a fele­ség megérti: a hivatástudat és - szeretet nem törölhető ki egyik pillanatról a másikra, ezért is tiszteletben tartja, hogy élete párja még nem határozta el a pályamódosítást. B. Murányi László A Heti Csődértesítő legfrissebb adatai alapján az alábbi cégek ellen folyik felszámolás (F), végelszámolás (V) vagy csődel­járás. A feltüntetett dátum fel- számolási és végelszámolási el­járás esetén a követelési igény bejelentésének határideje, csődeljáráskor a 90 napos fize­tési haladék lejártának (Csf), vagy az eljárás megszüntetésé­nek (Csm) a napja. Pécsi cégek: A+R Kereske­delmi és Szolgáltató Bt. F­10.07., Motorfűrész Műszaki Kereskedelmi Kft. V-10.07., Ráhel Kereskedelmi és Szolgál­tató Kft. F-10.14. Baranyai vállalkozások: Frigó Gyártó és Kereskedelmi Kft. Siklós-F-09.16., Macc Hungary Ipari Kereskedelmi Kft. Sásd-F-09.16., Microport Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kozármisleny-F-09.16., Szászvári Bányatársulás Bt. Mázaszászvár-F-09.16. Továbbra is egyre fogy az olyan cégek száma a megyé­ben, amelyek ellen felszámolási vagy csődeljárás folyik. Mind­össze egy vállalkozás került fel most elsőízben a listára, a pécsi Ráhel Kereskedelmi és Szolgál­tató Kft., míg a társaságok többsége ellen a napokban le­járt, vagy lejár a követelési igény bejelentési határideje. Gyakorlatilag összesen há­rom cég) mindhárom a megye- székhelyről való) ellen folyik pillanatnyilag is felszámolási eljárás, s ilyen jó bizonyítványt a megye vállalkozásairól az elmúlt két évben soha nem le­hetett kiállítani. M. B. E. ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Kifulladt a BUX-index A szeptember 18. és 22. kö­zötti időszakban a Buda­pesti Értéktőzsde indexe (BUX) megszakította több hete tartó emelkedését, s a héten 1622 ponton megállt. A BUX szeptember 13-án törte át az 1600 pontos lélek­tani határt, s úgy tűnik, mos­tanra elfogyott az emelkedés lendülete. Eközben rekord­mennyiségben, 2,2 milliárd forint árfolyamértéken cserél­tek gazdát a jegyzett és a for­galmazott kategória részvé­nyei. Az elmúlt héten a kár­pótlási jegyek árfolyama sem mozdult el a 210-215 forintos sávból, s a forgalom 90 millió forintot tett ki. Az elmúlt hetekben oly sok izgalmat okozó Agrimpex pa­pírjainak szeptember 15-ei 18 000 forintos átlagára e hét végére 17 452 forintra süly- lyedt (3 százalékos veszte­ség). Ez azonban nem tűnik jelentős változásnak annak fényében, hogy a papír árfo­lyama egy héttel korábban több mint 9 százalékot emel­kedett. így nem várjuk az ár­folyam további csökkenését. Ä tőzsde mindmáig leglik- videbb papírjának, az Egisnék az árfolyama is megtorpant, azt követően, hogy az elmúlt hetekben egészen 3400 forin­tig emelkedett. A heti csúcs szeptember 19-én 3390 forint volt, s szeptember 22-re 3360 forintra esett vissza. Mivel azonban az eddig is magas forgalom ezen a héten sem csökkent sokat, várako­zásaink szerint a következő napokban az árfolyam nem süllyed tovább, hanem ezen a szinten stabilizálódik. Az említett részvényekkel szemben a Pick Szeged árfo­lyama 6620 forintos átlagról 6750 forintra emelkedett, ha­talmas, közel 700 millió forin­tos forgalom mellett. Ezzel a Pick a heti forgalom tekinte­tében átvette a stafétabotot a gyógyszergyári papíroktól, amelyekkel ezen a héten ösz- szesen 650 millió forint ér­tékben kereskedtek. A Prímagáz árfolyama szintén sokat javult: a hét ele­jei 3650 forintos árfolyam a hét végére egészen 3800 fo­rintig emelkedett (több mint 4 százalékos nyereség). E mö­gött az elmúlt hetek átlagánál magasabb, 80 millió forintos forgalom húzódott meg, ami azonban még várhatóan nem jelez olyan erős befektetői ér­deklődést, hogy az árfolyam­nak további lendületet adna. A Richter papírok körében sincs sok változás: stabil, 2450 és 2430 forint közötti árfolyam, 200 milliós heti forgalom. Az OTC-piacon sem hozott meglepetéseket az elmúlt hét. A MÓL árfolyama kis mérték­ben emelkedett: 11 850 és 11 900 forint közötti áron cserél­tek gazdát a papírok. A Matáv továbbra is 18 000 forintos ár­folyamon forog. Á diszkont kincstárjegy- aukciókon többnyire jócskán csökkentek a hozamok. Az egyetlen kivételt az egy hó­napos papír jelentette, amely­nek átlagos hozama 29,28-ról 29,37 százalékra nőtt. A há­rom hónapos papír hozama 31,6 százalékról 31,1-re, a hat hónaposé pedig 34-ről 33,09- re esett. Konkoly Csaba Concorde Bróker Ne vágj ki minden fát A kárpótlás, vagy privatizáció útján termőföldhöz, ültetvény­hez jutott új tulajdonosi kör aligha képes megfelelni annak a minőségi követelménynek, amelyet ma mind a hazai, mind a külföldi piac a gyümölcstermesztőktől joggal elvár. Részben a termesztőknek hi­ányzik a szakmai hozzáértése, részben pedig, mert eszük ágá­ban sincs gyümölcsöt termelni. Közülük sokan számításból vet­tek földet. A paraszt meg a maga átlagosan fél-másfél hek­tárjával, ha megfeszül sem lesz képes minőségi, versenyképes árut előállítani - diagnoszti­zálta a gyümölcságazat tüneteit Lux Róbert. A Gyümölcs Terméktanács főtitkára szerint a nyilvántartás­ban szereplő 90 ezer hektár ül­tetvény csupán papíron igaz. Az ágazatban uralkodó fejetlen­ségre vall például, hogy az alma­termelők tavaly több szubven­ciót kaptak az államtól az ipari alapanyagnak való léalmáért, mint a friss gyümölcsként érté­kesítendő minőségi termék után. A támogatási rendszernek első­sorban azt a célt kellene szolgál­nia, hogy növekedjék a jó minő­ségű áruk hányada. Olyan rend­szabályok, szankciók bevezeté­sét, mint a kényszerműveltetés vagy amilyenek a hegyközségi törvényben is már szerepelnek: a szomszéd ültetvény tulajdono­sának is kötelessége törődni a növényvédelemmel, ellenkező esetben megbüntethetik. Arról sem szabad megfeled­kezni, hogy a gyümölcsösök esetében egy hibás döntés hely­rehozatala tíz esztendőbe kerül. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a ki­vágott termő fa helyett ültetett másik gyümölcsöt hozzon. A Gyümölcs Terméktanács elkészítette a kilábalás stratégiá­ját. A szakemberek szeretnének garanciát kapni arra, hogy a gyümölcságazattal kapcsolatos kormányzati elképzelések leg­alább tíz esztendeig ne változza­nak. Javaslatuk szerint a ver­senyképes struktúra kialakításá­hoz legjobb régiónként megha­tározni, hogy mely gyümölcsfaj­tákat érdemes telepíteni. Nem utolsósorban pedig nyilvánva­lóvá kell tenni, hogy a termelők milyen támogatásokkal számol­hatnak hosszú távon. Újvári Gizella A fekete gyémánt aranykora jön? Űj technika a hagyományos szénerőművek felújítására Az atomkorszak daliás hajnalán úgy tűnt, hogy az elavult szénerőművek kora leáldozott. Azután következett a kijóza­nodás, és ma már egyetlen ország sem mondhat le hagyomá­nyos erőműveiről. Az Egyesült Államokat pél­dául 280, egyre jobban koro­sodó hőerőművének korszerű­sítési gondjai nyomasztják évek óta. Egy kicsiny, agytrösztszerű amerikai cégnek, a Hague In­ternational mérnökeinek azonban sikerült kifejlesztenie egy új, különleges erőművi technológiát. A kimustrált, idejük végét járó szénerőművek forradal­masításának kulcsa a kerámi­atechnológiának nevezett új eljárás, amelynek részleteiről természetesen keveset tudni. Egyes becslések szerint azonban egy 150 megawattos szénüzemű erőműnek az üzemeltetési költségét évi 5 millió dollárral, azaz jóval több mint félmilliárd forinttal (!) csökkenti majd a kerámia­technológia. Hosszú távon a teljes fej­lesztés elkészültével még ke­csegtetőbbek a kilátások: 40 százalékkal lesz jobb az erő­művek hatásfoka, és ugyan­csak 40 százalékkal csökken az üvegházhatás miatt per­döntő jelentőségű szén-dio- xid-kibocsátás, ami környe­zetvédelmi szempontból is elgondolkodtató. A kis amerikai cégnek egyébként egy, az ipari ke­rámiák területén szinte meg­dönthetetlen japán ipari monstrum innovációs előnyét sikerült ledolgoznia. A meglepő sikert minden­esetre érthetőbbé teszi, hogy a kutatómunkát jelentős anyagiakkal támogatta az USA Energiaügyi Minisztéri­uma, és legalább húsz, energe­tikában érdekelt mamutválla­lat. Mindezek figyelembevéte­lével el lehet képzelni, hogy mekkora is az a Jelentős” összeg ... J k i i

Next

/
Thumbnails
Contents