Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-03 / 240. szám

1995. szeptember 3., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl BÜhántúli Napló 5 Vért vissza nem veszünk A véradótól levett vér 35 napig tárolható, utána meg kell semmisíteni fotó: laufer László A nyári hónapokban ország­szerte megcsappant a véradók száma, s ennek következtében vérhiány lépett fel, amely né­hány kórházban a műtétek el­halasztását vonta maga után. Értesüléseink szerint viszont a hiány ellenére - avagy annak dacára - is megsemmisítettek feleslegessé vált vérkészítmé­nyeket - a Véradó Állomás pedig nem veszi vissza a fel nem használt vért. Dr. Kerekes Endre, a Bara­nya Megyei Véradó Állomás vezetője szerint szakmai sza­bály, hogy nem vehetnek visz- sza vérkészítményt. Annyi vért kell kérni, amennyi szükséges, s ha további mennyiségre volna szükség valamilyen ok­nál fogva, a pótlást meg lehet rendelni és el lehet érte menni. Pécsi viszonylatban ez igen rövid időn belül megoldható. A fel nem használt vért pedig más betegnél is fel lehet hasz­nálni. Ha nem, akkor a 35 nap leteltével meg kell semmisí­teni, hiszen a vérnek ennyi a le­járati ideje. A megsemmisítést természetesen a Véradó Állo­másnál is végre kell hajtani. Az állomás egyébként napi jelentést ad a budapesti köz­pontnak a készletről, s át is ad más állomásoknak, ha szüksé­ges, de olykor kér is, ha vala­milyen típusú vérből hiánya mutatkozik. Dr. Kerekes véleménye sze­rint azért sem lehetséges az egyes intézményekben felesle­gessé vált vér visszavétele a le­járati határidőn belül, mert el­lenőrizhetetlen a tárolás módja, s a felelősséget így nem vállal­hatják át. Úgy gondolja, a he­lyenkénti felesleg a túlbiztosí­tásból adódik. A vérért egyéb­ként az intézetek fizetnek, egy véradótól levett egy egységnyi vörösvérsejt-koncentrátum 1500 forintba kerül. Az ár ma­gában foglalja a vizsgálatokat, a hűtést, tárolást stb. Dr. Faludi Zsigmond, a Sik­lósi Kórház orvos igazgatója szerint náluk is előfordul (rit­kán), hogy túlbiztosítják ma­gukat. Bár a kórház viszonylag messze van a Megyei Véradó Állomástól, mégis gyorsan odaér a megrendelt vér, több­nyire taxival viszik ki. A leg­gyakoribb vércsoportokból ál­landó tartalékaik vannak, s a nyári vérhiányos évszakban sem voltak problémáik. Dr. Losonczy Hajna egye­temi tanár szerint az I. sz. Bel­klinika csak annyi vért kér, amennyit felhasznál. A kért vérfajtát a Véradó Állomás ki­keresi, tárolja, s csak akkor szállítják el a klinikára, amikor felhasználásra kerül. Rengeteg vért és vérkészítményt hasz­nálnak, de arra még nem volt példa, hogy ne lett volna olyan, amilyenre éppen szükségük volt, s ez véleménye szerint a Véradó Állomás munkáját di­cséri. Cs. L. Még nem fegyverkeznek egymás ellen a maffiák (Folytatás az 1. oldalról) őröknek, hiszen csak az úgyne­vezett gazdasági bűncselekmé­nyekkel az idei első félévben százötvenegymillió forint az okozott kár. Mindemellett a sikkasztások száma is növeke­dett: a tavalyi harminchétről százötvenkilencre. Egyre in­kább előtérbe kerültek az úgy­nevezett intellektuális bűnté­nyek. A főkapitány-helyettes ta­pasztalatai szerint a legtöbb gondot a fiktív, nem létező Bt- ék és Kft.-k működése és fel­számolása okozza. Az ilyen tár­saságok általában valótlan számlákat állítanak ki, amit az­tán nyugodt lelkiismerettel használnak fel ÁFA-vissza- igénylésükhöz. A fantom társa­ságok tavaly óriási szerephez jutottak az olaj csempészések kapcsán is. A sikkasztásoknál az a legy- gyakoribb, hogy a tulajdonosok elfelejtik számláikat lekönyvel- tetni, így kerülve ki a kötelező adózást. Bármennyire is furán hangzik: ez is sikkasztás, hi­szen az APEH elől sikkasztják el az adó összegét. Ezért az első félévben tizen­hat tolnai ellen indult nyomo­zás adó- vagy társadalombizto­sítási csalás miatt. Hazafi Zsolt Szünet a Vasárnapnál A Szekszárdi Vasárnap nevű újság nem szűnik meg, de további üzemeltetése körül komoly kétségek vannak. Korábbi lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy a he­tilap nehéz helyzetbe került, mint a főszerkesztő, Takács Zsuzsa elmondta, az évi előirányzott 5 millió forintos ön- kormányzati támogatás esetleg idő előtt elfogyhat. A jós­lat bevált. Endrődi István, a kiadói jogokat gyakorló Médiafej­lesztő Alapítvány Kuratóriumának elnöke tájékoztatta a VDN-t arról, hogy a kuratóriumi tagok a reménytelen anyagi helyzet miatt lemondtak és a kiadói jogokat átad­ták a szekszárdi önkormányzatnak. Az elnök mindehhez hozzáfűzte: a polgármester ígéretet tett az újság fenntar­tására. Dr. Götlinger István irodavezetőtől azt tudtuk meg, hogy a lap további megjelenéséről szeptember utolsó hetében dönt a közgyűlés. Götlinger szerint a képviselők többsége a további és ingyenes megjelenés mellett van. A döntésig a Szekszárdi Vasárnap megjele­nése szünetel, de a Szüreti Fesztivál ideje alatt külön- számmal jelentkeznek. Hazafi Zsolt Látogatók a Parlament díszkivilágítású folyosóin fotó: laufer László Levelező parlamenti képviselők Azt igazán nem lehet mondani, hogy tétlenkednek országgyű­lési képviselőink. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy rendkívül magasak a Tisztelt Ház postaköltségei, azaz a hon­atyák és honanyák a választó- polgárok érdekében igen sokat leveleznek, telefonálnak, fax- olnak. Ebben gyakorlatilag semmi és senki nem korlátozza jelen­leg a képviselőket, hacsak az nem, hogy a törvény értelmé­ben csak a munkához kapcso­lódó postai és távközlési szol­gáltatások ingyenesek. Ki dönti el, hogy mi kapcsolódik a mun­kához? - természetesen a kép­viselő. S okkal feltételezhető, hogy valóban a köz érdekében emelik fel oly gyakran a kagy­lót, adnak fel levelet, egyéb küldeményt, használják a tele­faxot, s nem a rokoni, baráti szálakat erősítik állami pénzen. Tavaly egyébként 90 millió forintba került a képviselők ez irányú fokozott aktivitása, s ha nem kezdenek spórolni, ebben az esztendőben ez az összeg jó­val 100 millió forint fölé emel­kedhet. Lévén a Parlament költségvetése is behatárolt, az Országgyűlés Hivatala java­solja a házbizottságnak, támo­gassa azt a kérést, hogy ezek a költségek csökkenjenek. Ennek egyik módja lehetne, hogy az eddigi tapasztaltok alapján meghatároznák, mennyi pénzt költhet egy képviselő ilyen kia­dásokra, a különösen szorgosa­kat, sokat telefonálókat és leve­lezőket pedig kisegíthetnék a frakciók. A képviselőcsoportok ugyanis minden képviselő után 15-30 000 forint támogatást kapnak havonta működésük­höz. Tehát arról szó sincs, hogy korlátozni akarnák a képviselői munkát. Roszprim Vigadó Téri Napok Szigetváron Záróakkordjához érkezik ma, szeptember negyedi­kén a nagy sikert aratott szigetvári rendezvényso­rozat, a Vigadó Téri Va­sárnapok. Az utolsó bulin a népszerű Zsűri-együttes lép a közönség elé, ők vol­tak a kezdetekkor az első fellépők is. Eső esetén sem marad el a koncert, a Vi­gadó hátsó kupolájában tartják meg. Jubilál a Garay Szekszárdon A százéves szekszárdi Ga­ray János Gimnáziumban ma tartják a jubileumi tanévnyitót 550 diáknak. Az iskola a hagyományos négy éves oktatási forma mellett egy osztállyal most indítja a nyolc osztályos gimnáziumot, és az eddig már jól bevált német, an­gol, matematika, fizika, humán és komplex termé­szettudományos mellett az informatika-angol fakul­tációs osztályt. Sörfesztivál Mohácson A mohácsi sörfesztivál péntek délutántól mág­nesként vonzza a sörivó­kat és a zenét, táncot, ked­velő felnőtteket, a játszani vágyó gyermekeikkel. A sörfesztivál mai záró nap­ján mazsorettek, Nagy Bandó András és az esti bálon az Asterix Együttes szórakoztatja a sörsát­rakba betérőket. A héten nyit a bogádi asztma-barlang Somadrin-kristály: elbukott a hőgyészi gyár ötlete Nem is olyan régen még arról írtunk, hogy a hőgyészi szőlő­hegyben lévő, úgynevezett csicsói gyógyvíz lesz a So- madrin alapanyaga. Azé a So- madriné, mely burjánzó, kris­tályosodó sóoldat, s melyből a megfelelő mennyiség a lakó­szoba klímáját a tengeri klí­mához teszi hasonlóvá. Ered­ménye: elmúlik az asztma, a krónikus hurut, a pollen-tüsz- szögés, az allergia. A sóoldat feltalálója-kiöt- lője budapesti festőművész, Somogyi István. Mint azt la­punk számára elmondotta, a nagy reményekkel indult hő­gyészi vállalkozás a helybélie­ken megbukott, nem tudtak pénzügyi fronton megegyezni. Kénytelen volt szakítani velük. Hasonlóképpen nyilatkozott a dolgok egyik koordinátora, a hőgyészi körorvos, dr. Princz István, aki főleg emberi hibák­ban látta az üzlet csődjének okát. Mindenesetre a nagyté­telű gyártásra új helyszínt ke­resnek, s nagy kár, hogy a nagyüzemi gyártás a régióban elmaradt. Hiszen ezzel, felte­hetően olcsóbbá és hozzáfér­hetőbbé lehetett volna tenni a csodaszert, melyre egyre töb­beknek van, volna szüksége. Somogyi István leszögezte: találmányát sokfelé kipróbál­ták, orvosteamek szakvélemé­nyét csokorba gyűjtötték, s mostanában került az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet szakértőinek asztalára a So- madrin-csomag. Várhatóan néhány év múlva - általában eddig tart egy új termék be­vizsgálása - megszületik a várt kedvező döntés. A légtisztító klímaoldat szabad utat kap, hogy a gyógyászatban is meg­honosodjék. A hőgyészi kudarc ellenére is igaz, amiről már hírt adtunk: a régióban Bogádon egy vál­lalkozó a kristályból sóbarlan­got épített, amolyan gyó­gyító-bemutató terem céljaira, s forgalmazza a Somadrint is. Dergez Ferenc, mert róla van szó, lapunk számára elmon­dotta, hogy éppen ezen a héten fogja megnyitni a sóbarlangot. A saját tapasztalatai szerint - amit az eddigi vizsgálatok is igazolnak -, akkor hatásos az oldat, ha olyan szobába viszik, ahol a legtöbbet tartózkodik az ember a nap 24 órájában. Ez a hálószoba. Egy átlagos, 20 négyzetméteres hálószoba le­vegőjét hozzávetőlegesen 40 liter Somadrin-oldattal lehet megjavítani, s ezzel nemcsak nyugodt alvást, hanem a nap egészében tartó tünetmentes­séget is biztosítani lehet. (A légzésgondok elmúlnak, a könnyezés, tüsszögés szintén.) Momentán a sóoldat litere 250 forintba kerül. Kozma F. Szekszárdi műtőblokk-mizéria (Szekszárdi tudósítónktól) Új és korszerű műtő- és diag­nosztikai blokk épül Szekszár­don a megyei kórházban. Ezzel pont kerül az 1984 óta tartó he­ves szakmai és politikai vitára, amely az ügyben több mint tíz évig tartott. A beruházáshoz szükséges 2,2 milliárd forint ki­lencven százalékát a kórház céltámogatásként kapja, a fennmaradó 10 százalékot, ami 220 millió forint, pedig a me­gyei önkormányzattal közösen gazdálkodják ki. Dr. Süly István, az intéz­mény gazdasági igazgatója sze­rint az új létesítmény teljesen kiváltja a régi, néhol elavult műtőket. A gazdasági igazgató fontosnak tartotta kiemelni, hogy nem kívánnak rivalizálni más, jól működő kórházakkal, mint például a pécsi egyetemi központtal, ezért a műtő tech­nikai felszereltségében sem arra törekednek, hogy olyan ké­szülékeket vegyenek, amelyek már Pécsen is üzemelnek. A tender-szerződések szerint a műszerek természetesen világ­színvonalúak lesznek, de a fő cél, hogy a kórház megőrizze közkórházi funkcióját. Ezentúl azonban három műtő lesz, amely speciális igényeket elégít ki. Szekszárdon és az ország­ban jó híre van az érsebészet­nek, a csípőprotézisek beülteté­sének, valamint az urológiai kezelésnek, ezért ezen a terüle­ten kívánnak az alapellátásnál többet nyújtani. Az osztályokon a régi műtő­ket megszüntetik és ezeken a területeken szociális létesítmé­nyek kapnak majd helyet. Hazafi Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents