Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-25 / 262. szám
10 Dtinántuli Napló Gazdaság 1995. szeptember 25., hétfő Szeretjük egymást - feljelenteni Háromszázezer gazdasági bűncselekmény évente Az idén eddig 205 vesztegetési ügyet tárt fői a rendőrség (tavaly egyet sem), 163 „visszaélést ártalmas fogyasztási cikkel” (tavaly 4), 35 esetben „tartozás fedezetének elvonása” volt a vád (tavaly ilyen sem volt), és 25 762 csalásra derült eddig fény, míg tavaly egész évben csupán négyezer-háromra.-Megnövekedett a gazdasági bűncselekmények száma. Milyenfeladatokat ró ez a rendőrségre? - kérdeztük dr. Kacziba Antal rendőrvezérőmagyot, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatóját.- Munkánk eredményességét mi sem jellemzi jobban, mint hogy az idén az első fél évben 39 019 ügyet tártunk fel, míg tavaly egész évben 32 274-et.-Hogyan lehetne a rendőrség éberségét még jobban fokozni?- Az APEH-től, a Bankfelügyeleten át a Fogyasztóvédelmi Felügyeletig 21 állami szervezet feladata a gazdálkodás, a pénzügyi tranzakciók ellenőrzése. Ezek saját területeiken vizsgálatokat folytatnak, s ha bűncselekmény alapos gyanúja merül fel, akkor átadják az ügyet a rendőrségnek. Hatékonyabb lehetne az együttműködés, összegeződnének az információk, ha ezek a szervezetek naprakészen tudnának egymás munkájáról. Az is sokat segítene, ha mi már jogilag megalapozott ügyeket kapnánk, s nem nekünk kellene a jogi hátteret is megkeresnünk.- Mennyi lehet a fel nem ismert, úgynevezett latens bűnesetek száma ?- Véleményem szerint legalább évi 300 000. A gazdasági bűnözés kategóriájában nem mindig van sértett, többnyire az állam az, amely nem veszi észre, hogy meglopták. Sokszor nem is akarja észrevenni. Ilyenkor nekünk kell felismernünk, és bebizonyítanunk, hogy megkárosították. Sok a jövedéki visszaélés, a kazettahamisítás, de sajnos a korrupció is. Én arra biztatom kollégáimat, hogy e területről „mentsenek minél nagyobb vödörrel”. Hiszen minél több a leleplezett eset, annál nagyobb a lebukás veszélye, és ez a leghatásosabb visszatartó erő.- Hogy lesz a topogásból előrelépés?- Rövidesen munkába áll 250 új kollégánk, akiket e feladatokra képeztek ki, és természetesen sokat jelent az adatfeldolgozás gépesítése is. Tömegével zúdítják ránk a be- és feljelentéseket. Most jutottunk el odáig, hogy megpróbáljuk áttekinteni a hozzánk érkezett tengernyi információt. Először is kiválogatjuk azokat, amelyek mögött feltehetően rosszindulat rejlik. Persze, más dolog valamiről tudni, és más dolog egy demokratikus jogállamban valakit törvényesen, személyi szabadságát nem sértve szembesíteni büntetőjogi felelősségével. Sokszor nem az a baj, hogy nem látjuk az „ügyet”. Ma ahhoz is jogalap kell, hogy valakit beidézhessünk a rendőrségre, nem beszélve arról, hogy gyanúsítottként kihallgatni, őrizetbe venni, vagy letartóztatni bárkit csak igen szigorú előírások betartásával lehet.-A megváltozott gazdasági helyzethez alkalmazkodnia kell a rendőrségnek is.- A piacgazdaság megjelenése két ellentétes folyamatot váltott ki: szabadabbá vált a gazdaság, ezzel együtt köny- nyebbé lett a gazdasági bűnözés helyzete. Ugyanakkor a demokraükus garanciák rendszerében jelentősen szűkült a rendőrség mozgástere. Ilyen körülmények között tártunk fel az idén fél év alatt a tavalyihoz képest 20 százalékkal több bűncselekményt. Ezért vagyok én a jövőt illetően bizakodó. Koos Tamás Zöldségtermesztés: borítsunk rá fóliát Stratégiaváltás előtt áll a hazai zöldségtermesztés. Ha sikerül rövid távon fólia alá vinni a termelés jelentős részét, akkor ha* zánk fel tudja venni a versenyt a nemzetközi zöldségpiacokon - nyilatkozta lapunknak dr. Mártonffy Béla. A Zöldség Terméktanács főtitkára szerint az elmúlt években lezajlott privatizációt, a szövetkezeti üzemek felaprózódását követően a zöldségtermelőknek új követelménnyel kellett szembenézniük: kis területen nagyobb értéket előállítani. Ez a régi módszerekkel elképzelhetetlen lenne. A termék- tanács szakemberei szerint a jövő a fólia alatti termesztésé. Tisztában vannak azzal, hogy ez a gazdálkodási forma a jelenlegi szabadföldinél jóval drágább és több szakértelmet igényel, de a lehetőségek számbavétele után állítják: megéri befektetni, mert a pénz a versenyképesebb termékek értékesítésekor megtérül. A technológiaváltáshoz azonban nem elegendő a termelők szándéka. A kormányzatnak is támogatnia, ösztönöznie kell a zöldségtermesztőket, hogy a költségesebb és nehezebb gazdálkodást válasszák. Mártonffy szerint az ösztönzés egyik formája lehetne például a vámkedvezmény. Azaz az importfólia behozatalánál úgy kellene megállapítani a vámot, mintha Magyarország már teljes jogú tagja lenne az Európai Uniónak. Mire ugyanis a fóliás zöldségtermesztési rendszer felépül, addigra valószínűleg úgyis belépünk az unióba. Döntés kérdése tehát, hogy az állam képes-e ma lemondani a többletvámbevételről, hogy aztán öt év múlva a zöldség- termesztésből tízszeres bevételre tegyen szert. (újvári) cm Határidők cégvezetőknek Szeptember 28.- A társasági adó előlegének befizetése;-a fogyasztási adó előlegének befizetése;-az útalap-hozzájárulás előlegének befizetése. Szeptember 30.- Az anyavállalatok éves beszámolójának letétbe helyezése;- a jövedéki igazolás benyújtása a vámhatósághoz;-a külkereskedelmi tevékenységet folytató személyek importáru-kimutatása az MNB részére;- a hegyközségek alakuló közgyűléseinek megtartása;- a kőolaj-hozzájárulás átutalása. Céginformációs szolgálat A 18/1995. (IX. 15.) IM rendelet által életre hívott - 1995. szeptember 23-ától működő - Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat lehetőséget nyújt a gazdálkodóknak arra, hogy leendő üzleti partnerükről, cégtársukról gyorsan naprakész információkat szerezzenek. Az említett szolgálat működéséről, valamint a cégekre vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló rendelet értelmében ugyanis a fenti időponttól a cégbíróságok által vezetett cégnyilvántartásokban számítógépen rögzített és nyilvánosnak minősülő adatokhoz, valamint a cégek éves beszámolóinak adataihoz meghatározott költségtérítés fejében bárki hozzájuthat. Nyilvánosak például a társaság vagyonára, tevékenységi körére, székhelyére, telephelyére, a cégbejegyzés módjára vonatkozó adatok, de e körbe tartozik a tagok neve, lakóhelye, székhelye is. A nyilvánosság a cégbíróság által még be nem jegyzett adatokra is vonatkozik. Ilyenkor a céginformáció utal a bejegyzés elmaradásának tányéré. A szolgálat a kért információt legkésőbb öt munkanapon belül adja meg külön kérésre mágneslemezen. (Az információ a cégbíróságokon, illetve az Igazságügyi Minisztérium ügyfélszolgálati irodájában - Bp. V., Sza- lay u. 16. - beszerezhető forma- nyomtatványon kérhető.) Nem adható ki olyan információ, amely a cégadatok meghatározott szempontú csoportosítására vonatkozik. Nem kérhető olyan adatösszesítés sem, amely alapján az egyes cégek már nem azonosíthatók. A kérelemhez csatolni kell a költségtérítés megfizetését igazoló postai utalvány másolatát is. Az Igazságügyi Minisztérium Bp. MNB 232-90148-3301 számú számlájára előre kell befizetni a költségtérítést. 300 forintba kerül a céginformáció arról, hogy az adott cég szerepel-e a nyilvántartásban, míg a cég elnevezésének és székhelyének hatályos és törölt adatait tartalmazó közlés cégenként 500 forintba, a cégnyilvántartásban szereplő valamennyi hatályos adat, továbbá az éves beszámoló adatainak lekérdezése pedig cé- genként/éves beszámolónként 1000 forintba kerül. Ha az érdeklődő a hatályos adatokon kívül a már törölt adatokra is kíváncsi, 2000 forintot kell fizetnie. A szolgálat csak az érintett személy előzetes hozzájárulásával adhatja meg a cégtulajdonos minőségére, cégjegyzési jogosultságára, illetve felügyelőbizottsági tagságára vonatkozó csoportosított cégadatokat. A céginformációt tartalmazó okiratok nem közhitelesek. Vagyis azokban az eljárásokban, ahol a cégadatokat közokirati formában kell igazolni - azok kizárólag az illetékes cégbíróságtól szerezhetők be. A cégadatokat a napi munkájuk során használók egyedi megállapodás alapján közvetlenül rácsatlakozhatnak a szolgálat számítógépes hálózatára. Az átlagos teljesítmények húsz százalékkal maradnak el a legjobbtól Nem ösztönöz a normarendszer A magyar iparvállalatoknál igen elterjedt teljesítménybérezés nem minden esetben ösztönöz az intenzívebb munkavégzésre, sőt a normán alapuló bérrendszerek sokszor éppen a teljesítmények visszatartására sarkallják a dolgozókat. A Czipin & Partner osztrák tanácsadó cég 14 magyar vállalat vizsgálatai alapján jutottak erre a következtetésre. Arra a következtetésre jutottak, hogy a problémát lényegében a normán belüli túlzottan magas melléktevékenységre fordítandó idő okozza. Ez a norma- rendszerben átlagosan a munkaidő 30 százalékát teszi ki, s ez olyan nagyságrendű tartalék időtartam, amely tulajdonképpen megszüntet minden kapcsolatot az egyéni teljesítmény és a bérezés között. A vizsgálatot végzők helyszíni megfigyelések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy általában a dolgozók maguk is gondozzák a normaidőt úgy, hogy egy meghatározott teljesítményszinthez igazítják intenzitásukat. Az esetlegesen keletkező időnyereséget különböző indokú leállások (anyaghiány, gépjavítás, átállás, takarítás) nyomják le ismét a normában előírt szintre. A művezetők a melléktevékenységgel eltöltött rezsiidővel rendszerint nem számoltatják el a dolgozókat. A 30 százalékot kitevő rezsiidő mellett tovább rontja a termelékenységet a magyar üzemekben, hogy a 20 százalékot is eléri a nem főtevékenységgel foglalkozó munkások (karbantartók, anyagbeszerzők, segédmunkások stb.) aránya. A tanácsadó cég képviselői 15-20 percenként mérték a munkaintenzitást. Kiderült, hogy az átlagos teljesítmények 15-20 százalékkal maradnak el a legjobb mért értéktől, amely viszont 30 százalékkal haladja meg a normát. De nem igazán ösztönöznek a nagyobb teljesítményre a felettesek sem, mert azok szerint is a legjobb elérhető teljesítmény a normaidő tájékán van. B. G. Terméseredmények gabonából Az idén 1 millió 690 ezer hektárról összesen 6,5 millió tonna kalászosgabonát takarítottak be a KSH előzetes adatai szerint. Az előző évhez képest a vetés- terület 21 ezer hektárral növekedett, ugyanakkor a termés 400 ezer tonnával volt kevesebb, mint a múlt évben. Az elmúlt évre jellemző aszály az idén is folytatódott. A növényeket főként az érés utolsó harmadában viselte meg a nagyfokú szárazság. Ez a vártnál nagyobb terméskiesést okozott. Búzából, amely a kalászos gabonatermés 70 százalékát adta, 4,6 millió tonnát takarítottak be. A búza vetésterülete 1,1 millió hektár volt, ez 4 százalékkal haladta meg a tavalyit. A termés viszont 6 százalékkal maradt el az előző évitől. A valamivel több mint 4 tonnás termésátlag 10 százalékkal volt alacsonyabb a múlt évinél. I I i
