Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-22 / 259. szám
1995. szeptember 22., péntek Közélet Dftinántúli Napló 11 Szétvert foglalkozás-egészségügy Szeptembertől az üzemorvosok bérét is a munkáltatóknak kell fizetniök A Bokros-csomag spórolási intézkedései nem hagyták érintetlenül az üzemegészségügyi - újabban foglalkozás-egészségügynek hívott - szolgálatot sem. A most szeptembertől életbe lépő új rendelkezés egyrészt sok főfoglalkozású üzemorvos állását teszi bizonytalanná, másrészt még több terhet ró a munkáltatókra. Hogy mi is ennek a változásnak a lényege, azt dr. Berki László megyei foglalkozás-egészségügyi szakfőorvostól, az Országos Foglalkozás-egészségügyi Szakmai Kollégium tagjától, a Magyar Üzemorvosi Tudományos Társaság Dél-Dunántúli Szekciójának vezetőjétől kérdeztük. Kötelező előzetes orvosi vizsgálat Most még ingyenes A tudósítás elejére kívánkozik, hogy változatlanul érvényben lévő miniszteri rendeletek, Országos Szakmai Kollégiumi határozatok alapján folynak a vizsgálatok. Minden teljes összhangban történik az OTSH utasításaival. Lényege; Csak a Sportorvosi Intézményben elvégzett, vizsgálat után országosan egységesített szövegű és méretű bélyegzővel jelzett, tagsági igazolvánnyal rendelkező sportoló versenyezhet. Bizonyos kiemelt sportágakban (ökölvívás, birkózás, súlyemelés valamint a karate típusa küzdősportok összes válfaja) kötelező az előzetes alkalmassági vizsgálat. A vizsgálat érvényességi idejét a sportorvos határozza meg és az orvosi igazolásnál a lejárati idő dátumát üti be és nem a vizsgálat napját. A rendelet 18 év alatti sportolóknál 6 hónapot, ennél idősebbeknél 1 évet jelölt meg maximális határidőként, de ezen belül bármilyen rövi- debb időpontot is előírhat a vizsgáló orvos, aszerint, hogy milyennek találta számos vizsgálati eredmény alapján a sportoló állapotát, így értendő tehát a rendelet és annak nyomán kialakult gyakorlat. A versenyügyeletre vonatkozó kérelmet 10 nappal az esemény előtt kell elküldeni a Sportorvosi Intézetnek, amely felelősséggel gondoskodik ügyeletes orvos kiküldéséről. ott ahol kluborvost alkalmaznak, értelemszerűen az látja el az ügyeleti teendőket. Az Országos Szakmai Kollégium határozata értelmében kluborvos csak az lehet, ügyeleti tevékenységet csak az végezhet, akit a Sportorvosi Intézetben nyilvántartanak és a megyei szakfőorvos által kiállított licenced rendelkezik. Új rendelkezés szerint a vizsgálandótói kérjük a Társadalombiztosítási kártyát. A Népjóléti Minisztérium tervei között szerepel, hogy a jövőben majd fizetni kell a vizsgálatokért. Alapos körültekintést igényel annak a kidolgozása, hogy mennyi legyen az az összeg, melyet életkor, sportági minősítés és a vizsgálatok kiterjedése alapján kellene differenciálni. Véleményünk szerint 2- 3 hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy ebből a tervből gyakorlatban bevezethető rendelet legyen. Tehát most még ingyenes a vizsgálat. A sportorvoslás vezetői pedig azon igyekeznek, ha majd eljön a vizsgálatok térítésének ideje, hogy az legyen mérsékelt, legyen tekintettel az ifjúságra, a nyugdíjasokra, és mindazokra, akiknek a sport lelki felüdülést, kikapcsolódást, testi felfrissülést jelent. Dr. Szalai István megyei sportfőorvos Megrepedt panoráma Cél a pusztítás Kétmillió dolgozó ügye- Mielőtt a jelen helyzetről beszélnék, megemlíteném, hogy korábban Magyarországon az európai átlagnál is erősebb, jól kiépített és szervezett üzemegészségügyi szolgálat működött, csaknem 1000 főfoglalkozású üzemorvossal, több mint 2000 szakdolgozóval, s több mint 2 millió dolgozó egészségügyi ellátását végezték. Ez már a 80-as 90-es évek végére kezdett csökkenni, aminek egyik oka volt, hogy a nagy mamut üzemek közül több szétesett, a másik, hogy már a 89-es egészségügyi reformterv érintette ezt az ágazatot, a szervezet lényegét azonban nem. Mi változott most? Az 1993- as munkavédelmi törvény kimondta: a munkavédelemmel kapcsolatos valamennyi tennivaló a munkáltatót terheli, kivéve a foglalkozás-egészségügyi dolgozók bérének finanszírozása. Ezt a társadalombiztosítás fizette. A Bokros-csomag ezt a törvényt is átformálta, aminek eredményeképp: ezentúl a munkáltató lesz köteles az egészségügyi szolgálat bérügyi részét is finanszírozni. A jelenlegi tb-járulékon felül.- Elképzelhető-e, hogy az új rendelet miatt sok munkáltató szabadul meg az üzemorvosától, vagyis lesznek munkanélküli üzemorvosok?- Minden bizonnyal, különösen azok válnak legalább is átmenetileg munkanélkülivé, akiktől idegen az, hogy most egyik napról a másikra vállalkozó orvosok legyenek. A munkáltatók ugyanis kétféleképpen dönthetnek. Kormány- rendelet írja elő számukra, hogy kötelező igénybe venni (ha csak néhány alkalmazottja van, akkor is) a foglalkozásegészségügyi szolgálatot. Az új rendelkezés értelmében vagy továbbra is megtartja a saját eddigi üzemorvosi rendelőjét és fizeti az orvos bérét, vagy ha ezt nem tudja, vagy nem akarja vállalni, szerződést köthet dolgozói ellátására egy erre vállalkozó szakorvossal. Most szeptember végéig köteles valamennyi munkáltató bejelenteni a tisztiorvosi szolgálatoknak, hogy melyik formát választják. Egy kikötés van: a vállalkozó orvosnak foglalkozás-egészségügyi szakvizsgával kell rendelkeznie.-Az állását vesztett, vállalkozónak átment üzemorvosnak tehát most rámenősnek kell lenni, hogy minél több munkáltató szerződjék vele? Gátlástalan „nagy halak”- így van, s akinek nincs ehhez vénája, bizony hoppon marad. S rendkívül sajnálatos, hogy a rendelkezés engedélyez bármiféle vállalkozási formát, s ezt kihasználva már megjelentek a gátlástalan „nagy halak”. Roppant gyorsan reagálva a lehetőségekre több budapesti kft. alakult, s elég ha a kft.-nek egyetlen üzemorvosi szakvizsgával rendelkező tagja van, aki a nevét adja. Máris megjelentek vidéken, szerződést kötnek a munkáltatókkal, de mivel Budapestről nem tudják természetesen ellátni a feladatot, helyi, nem szakvizsgával rendelkező orvosokat alkalmaznak. A munkáltatókat pedig úgy tudják megnyerni, hogy a hivatalos tarifánál - 3400 forint/fő évente kevesebb összegre tesznek ajánlatot. Rendkívül veszélyes, mert nehéz így ellenőrizni a munka színvonalát, a betegek érdekében eddig beépített szakmai biztosítékok. Ezzel az intézkedéssel tehát egy eddig jól működő szervezetet szétvertek. S teszik ezt az egyik oldalon akkor, amikor a másik oldalon azt deklarálják: az ország lakói rossz egészségi állapotának javítása érdekében erősíteni kell a gyógyítás mellett a betegségek megelőzését célzó tevékenységet. Erre pedig a leghatékonyabban a foglalkozás-egészségügyi szakembereket lehetne ráállítani. Rendkívül sajnálatos, hogy a változások megszervezésére mindössze két hónap állt rendelkezésre. Eredetileg azt ígérték, december 31-ig lesz időnk felkészülni, de nem így történt, a tb már szeptember 1-től kivonult a finanszírozásból.- Mennyit spórolnak ezzel az intézkedéssel? Négymilliárd végkielégítésre-Ez érdekes kérdés. Amit az egyik oldalon nyernek, a többszörösét veszítik el a másikon. Ugyanis a foglalkozásegészségügyi szakemberek mind közalkalmazottak voltak eddig. A jelenlegi közalkalmazotti törvény értelmében egyoldalú munkaszerződés felbontásról van szó, tehát végkielégítési kötelezettséget von maga után. A tb-nek az egész üzemorvosi hálózat évente 1,9 milliárdjába került, a végkielégítés ennek a többszöröse. S téved, ha azt hiszi valaki, ez csak egyszeri kifizetés, csak egy alkalommal terheli a költségvetést. Mivel minden munkáltató számára kötelező az üzemorvosi szolgálatot igénybe venni és az új rendelet szerint ezt fizetni, így az ország valamennyi közalkalmazottja után az állami költségvetésnek kell finanszírozni ezt az összeget. Kiszámították, ez csaknem 4 milliárdba fog kerülni. De ami a lényeg: a jól működő rendszer megszűnésével félő, hogy a betegek ellátása szenved csorbát, hogy a vállalkozó foglalkozás-egészségügyi orvosoknak egyáltalán nem lesz érdekük az egészségnevelő, betegségmegelőző tevékenység. Amikor bíráltuk az intézkedést, javaslatot is tettünk arra, ha a tb-től le akarják választani ezt a költséget, be kellene vezetni a több nyugati országban jól működő megoldást, ahol van erre egy külön biztosítási ág, a baleseti kockázati biztosítás. Ebből a baleseti biztosítási pénzekből fizetik a foglalkozás-egészségügyi szakembereket. Sajnos nem tudtuk elfogadtatni. Az üzemorvosi gárda teljes bizonytalanságban él, s ezért tartom csodálatosnak, hogy a 22-én Harkányban kezdődő konferenciánkra több mint 100-an jelentkeztek az ország minden részéből, s természetes, hogy az egyik kerékasztal beszélgetés témája ez lesz. Sarok Zsuzsa Búcsúzik a Mecsek lejtőjéhez tapadó, messze délre nyújtózó város. A Misina tévétomya, felkiáltójele kérdővé görbül: egészségben, épen érek-e a fővárosba és jutok ismét haza? Az ismerős táj, sötétzöld erdők váltanak át a szelíd Pannon-halmokba. Számtalanszor láttam, de mindig találok új színt, részletet, amely minden utat újjávarázsol. Akár egy érdekes útmenti facsoport, eső utáni ideiglenes tavacska, végtelennek látszó napraforgótáblák. Legelésző tehenek, birkák, az erdőből a mezőre merészkedő őzek, szarvasok. Télen a varjak serege lepi el a szántást. Mindig változó, soha nem unható panoráma vonul az ablak előtt. Nagyszerű alkalom az olvasásra is. Egy jó könyv a legjobb útitárs, csendben kísér, ha kívánod szól hozzád, ha becsukod is, veled marad. Jóleső érzés a biztonság. Ezt az eddig nyugodtan élvezett panorámát repesztették meg a ráhulló kövek. A legprimitívebb fegyver, ártó eszköz, amióta az ember a másik ember felé fordult. A kődobáló merénylők feltehetően kiskorúak. Játéknak, szórakozásnak tekintik. Ezt látják a tévében, moziban, felnőtt férfiak pusztítják egymást, nőket, gyerekeket és a tényekre még hozzá tesz a „mese”, még színesebben, pontosabban mutatja az erőszakot, amit már nem lehet vízipuskával, rongylabdával utánozni. Nyíl, csúzli, vagy csak egy kődarab kell. A cél üvegtáblák vonaton, autóban, amely mögött valaki van. Ismeretlen és hogy ember, esetleg vele egykorú - erre nem is gondol. Cél a pusztítás. Valami kiirthatatlan ösztön szorítja meg a követ, lendíti a kart. K. T, A. A jól működő rendszer megszűnésével félő, hogy a betegek ellátása szenved csorbát fotó: löffler Kamionok a vízen Kamionok vízi szállítását elősegítő, Ro-Ro kikötő kiépítésére pályázott a Phare Interreg program keretében a Győr-Gönyű Kikötő Rt. A létesítményt a Mosoni-Duna torkolatánál építenék. A programmal szeretnék elérni, hogy a közúti tranzitforgalom egy részét hajóra tereljék. Pintér Ákos, a társaság elnök-igazgatója úgy vélekedik: a Győrön évente áthaladó százezres kamionforgalom öt-hét százalékát vízre lehetne tenni. A járat Győr és Passau között közlekedne, Ausztriát áthajózná. Főként hétvégi forgalomra számítanak, amikor a kamionok Ausztriában egyáltalán nem közlekedhetnek. Ily módon ellensúlyozni lehetne a kamionparkolókban eltöltött hétvégi időveszteséget. Ha elnyerik a Phare-támogatást, idén elindítják a 450 millió Ft-os beruházást. A költségvetés bruttó tartozása A költségvetés bruttó tartozása az év végén eléri a 4411 milliárd forintot, jövőre pedig megközelíti a 4829 milliárd forintot. A múlt év végén a központi költségvetés még csak 3751 milliárd forinttal tartozott a hazai és külföldi hitelezőknek. Két év alatt az adósságállomány több mint 28 százalékkal emelkedik. Az adósságállomány 1990- ben még csak 1384 milliárd forintot tett ki. Hat év alatt a központi költségvetés eladósodása több mint háromszorosára emelkedik. Ez részben azzal magyarázható, hogy a belföldi kamatozó adósság is igen gyorsan növekszik, de részben az idő közben bekövetkezett jelentős leértékelések is növelik az állományt. A központi költség- vetés bruttó belföldi kamatozó adóssága 1990-ben 828 milliárd forintot ért el. Ez az idén 2371 milliárd forintra emelkedik, s jövőre 2568 milliárd lesz. Ez a tartozás elsősorban úgy alakult ki, hogy a költségvetés évről-évre jelentős hiánnyal zárt. E hiányt az állam hitelek felvételével, kincstárjegyek és államkötvények kibocsátásával finanszírozza. Ezeknek a hiteleknek és állampapíroknak az összege adja az évről-évre növekvő adósságállományt. A hiány finanszírozásán túl az eladósodás egyéb állami kötelezettségvállalások is növelték. E körbe tartoznak többek között az adós- és bankkonszolidációval kapcsolatos kiadások. Az ilyen jellegű állami kötelezettségvállalás 1992 óta számottevően emelkedik, és 1994-re megháromszorozódott. A központi költségvetés bruttó külföldi adóssága nem növekedett lényegesen az elmúlt években, és 1996-ban is csak 310 milliárd forintot ér el. (A költségvetés bruttó külföldi adóssága nem tévesztendő ösz- sze az ország külföldi eladósodásával. Ez utóbbi mögött ugyanis a Magyar Nemzeti Bank által felvett hitelek, külföldön kibocsátott kötvények, illetve hazai vállalatok és kereskedelmi bankok külföldi tartozásai állnak, és csak kis részét alkotja a központi költségvetés bruttó külföldi adóssága.) Az Államadósság Kezelő Központ kimutatásai szerint igen gyorsan emelkedik a jelenlegi időszakban az úgynevezett nem kamatozó államadósság. Mindez azzal magyarázható, hogy az elmúlt években és az idén is jelentős leértékelésekre került sor. A nem kamatozó belföldi államadósság úgy keletkezett, hogy a korábbi években a Magyar Nemzeti Bank aktívan részt vett a költségvetés közvetlen finanszírozásában. A Magyar Nemzeti Bank forintforrást azonban csak úgy tudott nyújtani a költségvetésnek, hogy növelte külföldi eladósodását. Az MNB azonban csak jenben, márkában, schillingben és egyéb külföldi devizában jutott hitelhez. Ezeket a kölcsönnyújtás idején forintosították. Időközben azonban a többszöri leértékelés következtében a kölcsönök forintban kimutatott értéke megnövekedett. Ezt a különbözetet tartják nyilván az MNB-vel szemben fennálló kamatmentes adósság címén. Ez az adósság 1990-ben még csak 519 milliárd forintot ért el. 1993-ra azonban 1182 milliárd forintra növekedett. Ennek az állománynak a bővülése tavaly és az idén felgyorsult a jelentős leértékelések hatására. Tavaly már elérte az 1440 milliárd forintot, az idén várhatóan 1758 milliárd forintra növekszik, s jövőre megközelíti a 2000 milliárd forintot. Ha a GDP százalékában vizsgáljuk a központi költség- vetés bruttó tartozásait, azt lehet látni, hogy 1993-ban volt a legrosszabb a helyzet. Bár az eladósodás azóta is töretlenül növekszik, a GDP-hez viszonyítva azonban az arányok javulnak. A bruttó adósság 1990-ben a GDP 66,3%-át érte el. A csúcspont 1993-ban volt, amikor ez az arány elérte a 89%-ot, idén 80,3%-ra csökkent. t
