Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-21 / 258. szám
12 Dfanántúli Napló Politikai Vitafórum 1995. szeptember 21., csütörtök k Ez már az! A „pécsi” repülőtér Az elmúlt néhány évben több esetben is foglalkoztak a „pécsi” repülőtérrel az Új DN hasábjain. Az írások rendre arról szóltak, hogy a vélt tulajdonosoknak mennyi gondot okoz a fenntartás, az üzemeltetés, stb. A szeptember 16-án megjelent tudósítás („Müncheni tárgyalások a pécsi repülőtérről”,) arról tájékoztat, hogy Pogány község lakossága nem lelkesedik a repülőtér fejlesztéséért. Ez az utóbbi idők divatszavával élve: „csúsztatás”.-Először: A tisztázatlan tulajdonosi viszonyok miatt e kérdéssel nem álltunk még a pogányi közvélemény elé, de a falu lakóinak túlnyomó többsége a repülőtér meglétével évtizedek óta együtt él, s szeretné annak fejlődését. (Ez munkahelyeket jelent és a falu fejlődését és felemelkedését szolgálja.)- Másodszor: Majdnem négy éve (!) járt itt egy nyugati befektető csoport, amely egyéb regionális problémák megoldása mellett (kökényi hulladékégető, kórházi hulladékok megsemmisítése, garéi veszélyeshulladékok megsemmisítése, stb.) a repülőtér fejlesztésében is érdekelt volt, mégpedig referenciaként felajánlotta a beton kifutópálya megépítését. A tárgyalásokon Pogány község akkori alpolgármestereként vettem részt a körjegyzőnkkel együtt. Ezekről az eseményekről a nyilvánosságot nem tájékoztatták kellőképpen. A repülőtér tulajdonjogát illetően csak azt lehet mondani, hogy „a helyzet bonyolult”. A privatizáció, reprivatizáció, kártalanítás és kárpótlás útvesztőiben azonban mindenki előtt legyen világos: az úgynevezett „pécsi” repülőtér létrehozását a volt régi pécsi repülőtér kedvezőtlen fekvése, az uránérc feltárása és az uránvárosi felépítése indokolta. A repülőtérhez szükséges területet Pogány község legjobb földjeiből alakították ki. Ezen földek részben a helyi németségtől elkobzott táblák, részben az ötvenes évek módszereivel „megvásárolt” földek volta. („Hofi” stílusban: Mondták nekik, hogy el akarják adni.) A falu képviselőtestületének voltak és vannak elképzelései a repülőtér hasznosításával kapcsolatban, amelyekkel a tulajdonviszonyok tisztázásáig nem akart a közvélemény elé állni és a konkurens lobbinak nem akart ötleteket adni. A tulajdonosi dolgokra visszatérve csak annyit: igaz, hogy a repülőtéren van néhány millió forintot érő épület-együttes, és valamilyen szintű technika, amely fejlesztésre szorul, de a csaknem 100 hektáros terület, amely „pogányi terület”, arra jogosít fel bennünket, hogy az említett repülőtér „pogányi repülőtér” legyen. Sokszor döntöttek már (vagy nem döntöttek) a fejünk felett rólunk, nélkülünk, fgy van ez most is, mert a szóban forgó újságcikk megjelenésével egyidőben népes baranyai (pécsi) küldöttség tárgyal Németországban. Több regionális fejlesztési kérdés mellett tárgyalnak a - szerintem - pogányi repülőtérről is úgy, hogy ezen a tárgyaláson Pogány község érdekeit senki sem képviselheti. Elogondolkoztató. Birkenstock János képviselő B aloldali-e a kormányzás Magyarországon? A szocializmus bukását közvetlenül megelőző években nagy viták folytak az országban a „létező” szocializmus megre- formálhatóságáról, arról, hogy az eszmében van-e a hiba vagy csak gyakorlati végrehajtás tévedései okozták az ország ösz- szeomlását. Akkor nemzetközileg könnyű volt belátni, hogy hetven éves kísérletezés eredményeképpen Eszak-Koreától Kubáig pont Magyarországon működött a „létező” legjobb szocializmus. Ennek „eredménye” is a totális csőd, a mai napig elnyomorítő hatalmas államadósság. Akkor 1988-89- ben senkinek nem volt illúziója a szocializmus életképességét illetően. A jelenlegi helyzetben a Hom-Pető kormány másfél éves regnálását követően hasonló kérdés merül fel. Az ismét nosztalgiával övezett baloldali értékek alapján hatalomba jutott rezsim eleve reménytelen vállalkozásba fogott-e, vagy csak személyi viták, gazdaságpolitikai tévedéMit tehet a nép, ha a kormány a választási ígéreteinek meg nem tartásával illegitimmé válik? A szavazás ugyanis tulajdonképpen egy polgári jogi szerződés, melyben a szavazópolgárok a beígért program végrehajtására szerződést kötnek egy politikai párttal. Ha a választó azt tapasztalja, hogy csalás, rászedés történt, a szerződés megtámadható és semmisnek nyilvánítható. E szerződésbontásnak békés formája a kormány leszavazása, megbuktatása. Ahol még nem romlottak a társadalrhi viszonyok, ahol az erkölcsnek és a politikának még köze van egymáshoz, ott ha egy miniszter súlyosan hibázott, vagy vétkezett, levonja a konzekvenciát és lemond. Ha erkölcsileg szembekerült önmagával, akár főbelövi magát. Napjaink lezül- lött állapotában nyíltan hirdetik, hogy az erkölcs és a jog nem politikai kategória. (L.: Népszabadság: „Igaz, hogy erkölcstelen Bokros 16 milliósvég kielégítése, de nem jogtalan!”) Abszolút kormánytöbbség és erkölcstelen viszonyok között két útja marad a tömegeknek a kormánydöntéshez: a törvénytelen anarchista merényletek, robbantások, vagy a törvényes sztrájk és a tömeges utcára vonulás, tüntetés. (L.: francia forradalom; 1956, iráni sah megbuktatása, taxisblokád,stb.) Ez utóbbi célból Csurka a törvényes módot választva a Magyar Fórum hasábjain utcára hívja Budapest népét okAz ország komoly gépgyártási, elektronikai, gyógyszeripari, könnyűipari és élelmiszeripari hagyományokkal, tapasztalatokkal rendelkezik. Ezeket a tapasztalatokat nem szabad elveszni hagyni. Fontos új irányzat az informatika és telekommunikáció. Az iparfejlesztés forrásai között elsőként kell megemlíteni az ipari vállalatok privatizációjából befolyt bevételeket, ezeket az iparfejlesztésre kell fordítani. Második forrás: a magyar állampolgárok megtakarításai, szakértelme, munkaereje. Sok terméknél jelentős műszaki fejlesztés történt a világban. Licencek, gyártási eljárások megvétele szükséges - amelyek alapvető jelentőségűek és több területen alkalmazhatók -, és a magyar műszaki értelmiségnek a feladata ezek továbbfejlesztése, illetve sek juttatták ismét országunkat a gazdasági társadalmi összeomlás szélére? Más szóval ebben az összetételben a két koalíciós párt folytathatna-e szociálisan érzékenyebb, a baloldali értékeket jobban előtérbe helyező politikát. A probléma személyi vetüle- tei ezt a kérdést látszólag megerősítik. Az SZDSZ-ben a teljes mellőzöttség állapotában vannak az úgynevezett szociáldemokrata szárny képviselői (Solt Ottilia és társai). Az abszolút parlamenti többséggel rendelkező MSZP-ben a helyzet bonyolultabb. Kovács Pál, Csehák Judit, Katona Béla, Csintalan Sándor, Szöllősiné, Schalkhammer Antal és még sokan mások a szocialista párt illetve a frakció meghatározó emberei, de a kormányzásból kiszoríttattak illetve oda bebocsátást nem nyertek. Fennáll tehát az a látszat, még van esély arra, hogy a fent írt személyek és mások centtóber 23-ra. Van olyan ellenzéki párt, amelyik azonnal aggodalmának ad kifejezést: „ők békés méltósággal óhajtanak ünnepelni!” Elfelejtik, hogy 1956 október 23 a magyar nép szabadságharca volt az orosz megszállók és hazai lakájaik ellen? S ma az utca nélkül az ellenzék „gittegyletté” válik! Ma is a nép szabad véleménynyilvánítása lenne egy kétszázezres békés tömegdemonstráció. Ettől félnivalója, aggodalomra- oka csak a szoc. liberális kormánynak lehet. A gazdagoknak őrző-védő magánhadserege, a kormánynak kommandósai és legfeljebb megfizetett provoka- tőrei és TV-sei vannak. A honvédségre és a rendőrségre nem számíthat. Abszolút kormány- többség mellett az ellenzéknek és a népnek egyetlen fegyvere van: az Igazság és az utcára vonulás. Ugyanis atomizált, szervetlen és szervezetlen társadalmunkban a sztrájk és általános sztrájk nem jöhet szóba, így marad az utca! Csurka nem felfordulást akar, hanem azt, hogy tudatosodjon a népben az önereje: „habár felül a gálya, alul a víznek árja, azért a NÉP az úr!” A kormányban pedig tudatosodjon, hogy bőven van oka a félelemre! Néhány aktuális példa kormányunk önkritikátlanságára: 1. Nagy Sándor miniszterelnök-helyettesi jelölése. A munkavállalók, vagy a népnyomorítók érdekét képviseli ez az ember? Ugyanazt, mint régen: a transzmissziós szíj szerepét tölti be a kormány és a új területekre való adaptálása. Fontosnak tartjuk a telekommunikáció területén a kiépülő új hálózatokhoz hálózatos és mobil telefonok gyártásának nagyobb ütemű megvalósítását Magyarországon. Az Európai Unió területére az újabb mezőgazdasági termékekkel való bejutás nagy nehézségekbe ütközik, ezért fontosnak tartjuk, hogy a magyar mezőgazdasági termékeknek új piacokat kell keresni, de fontos a hazai piacon való nagyobb térnyerés. Fontosnak tartjuk az élelmiszeripar és mezőgazdasági termelők közötti igazságosabb jövedelem megosztást, így pl. elfogadhatatlannak tartjuk a 8-10 Ft/kg búzaárat a 70 Ft/kg kenyérárhoz viszonyítva. A gazdaságpolitika területén rumba kerülésével igazi népbarát politika valósulhat meg (Horn Gyula az elmúlt másfél évben a maga színvonalán igyekezett is e látszatot fenntartani). Az elmúlt hetek koalíciós válsága azonban el kellett oszlassa az ebben hívők maradék illúzióit is. A munkásvezér Nagy Sándor a hatalomba kerülés lehetőségének pillanatnyi euforájában azonnal azonosulni tudott az MSZP-SZDSZ kormány Dimitrov téri programjával. A megszorítások és sanyargatások, az oktatás, az egészségügy, a szociális intézményrendszer leépítésének programja egycsapásra elfogadhatóvá vált a legnagyobb magyar szakszervezet vezetőjének. Miután Horn Gyula újabb kormányátalakítási kísérlete is megtört koalíciós partnerének ellenállásán, a baloldali alternatíva kérdése könnyen megválaszolható. Ez már az. A jelenlegi magyar baloldal ezt jelenti. Ezt a pótköltdolgozók között. 2./ Nyugati demokráciákban minden miniszterelnök azonnal lemondana olyan dilettantizmus lajstrom ráolvasása után, ami őt érte. 3.1 A belügyminiszterben fel sem merült, hogy szégyenkezve lemondjon azok után, hogy kiderül a legbizalmasabb, legkorszerűbb BM. igazolvány gyártó gépeit ellopják a legszigorúbban őrzött épületből. Olyan ez, mintha Péter Gábornak ellopták volna azt a diplomatatáskáját, amely a soronkö- vetkező letartóztatandók listáját tartalmazza. Rákosi azonnal felköttette volna! Itt a kormányfő fel sem szólítja a lemondásra, mert nem ő parancsol. Erre bízzuk a belső rendet? A rendfenntartás csak a Fradi-drukkolók szétveréséig terjed. 3. Suchmann Tamás közli, hogy a privatizációs bevétel 55 milliárd forint, de ennek lebonyolítása 47 milliárdot emésztett fel. 8 milliárd jut csak az államkasszába. Történhet ilyen? Lemondásra ő sem gondolt. Szinte minden hétre esik egy kormánybotrány és egy megszorító intézkedés, pedig a hírközlés nem a nép javára részrehajló! A MIÉP-nek igen is az a véleménye, helyénvaló, hogy mutassa meg a nép, hogy erős, eddig tűrt, de most már figyel, kivár, de nem birka. Az összes valamire való ellenzéki képviselőnek pedig a menet élén kell haladnia! Aggodalomra csak annak van oka, akinek nem tiszta a lelkiismerete. Dr. Vörös György fontosnak tartjuk a központi elvonások csökkentését, így egyik első lépés a 44%-os TB-járulék csökkentése 35%-ra. A későbbiekben az általános forgalmi adó mérséklése is fontos a versenyképes termelés érdekében. A fentiek csak általános irányelveket jelölnek meg. Fontosnak tartjuk a lakosság széles rétegeinek aktív bekapcsolódását a 4 éves gazdasági terv kidolgozásába. A költségvetési megszorító intézkedések hatására köztisztviselők, pedagógusok, orvosok kerülnek az utcára. A szolgáltató ágazatban is nagy telítettség van. Legnagyobb perspektívát a termelő ágazatban kell látnunk, mivel új értékek előállításával várható csak az egészséges gazdaság kialakítása, ezért fontos ezen a területen ségvetést, ezt az agrárpolitikát, ekkora szociális érzékenységet, az iskolák ilyen színvonalú védelmét. A jelenlegi magyar baloldal ugyanis nem hisz már semmiben. Ez a baloldaliság a demagóg jelszavakat és a szakszerűtlen, de gátlástalanul végrehajtott kormányzást jelenti. A hatalom bármi áron történő megszerzését és megtartását. Ahogy a kormánykoalíció egységesen megszavazta az Alkotmánybíróságon azóta jogilag megbukott programot, úgy fogja megszavazni az 1996-os költségvetést is. Ez a költségvetés kellőképpen baloldali lesz abból a szempontból, amely emelkedő adókat és közterheket jelent és nélkülözni fog mindent, amit szociális érzékenységnek neveznek. Baloldali lesz, mert a szakszervezetüket, a lobbi egyik szárnyát ki kell engesztelni a nehézipari monstrumok újabb több milliárdos megsegítésével és szocialista lesz, mert Mintha valami nem stimmelne ezzel a demokráciával. Legalább is, mintha ez derülne ki az augusztus 2-i rendkívüli megyei közgyűlésen történtekből, majd az azt követő indulatos nyilatkozatokból. A sorozat magán az ominózus közgyűlésen indult, amikor egyik - legalább is a pártja nevéből következtethetően - demokrata képviselő ország-világ hallatára kinyilvánította, hogy a képviselői autonómia csak korlátozottan, mégpedig a képviselő pártja által határt szabottan érvényesíthető. Magyarul, badarság azt gondolni, hogy egy képviselő úgy szavaz, ahogy akar, azt igenis a pártja mondja meg, mit tehet és mit nem a testületben. Mire is tettek esküt a közgyűlés képviselői: .. megbízásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel Baranya megye javát szolgálom.” Az igazi hisztéria csak azután kezdődött, amikor titkos szavazáskor 21 megyei képviselő úgy látta, akkor szolgálja igazán a megye javát, ha új elnököt bíz meg a testület irányításával. Megindult a találgatás, hogy ki, hogyan szavazhatott, majd a gyanusitgatás, vádaskodás, néhány képviselő nyílt elítélése. De - kérdezem - milyen jogon? Ki ismerheti biztonsággal titkos szavazás esetén a saját szavazatán kívül a másikét? Milyen alapon feltételezi bárki, hogy valaki nem úgy foglalt állást, ahogy azt a pártja elképzelte? munkahelyek létesítése, hogy a költségvetési helyekről kikerülők is újra el tudjanak helyezkedni, munkát találjanak. Mindezt összegezve: nincs semmi garancia arra, hogy a kormány megszorító intézkedései nem okoznak katasztrofális életszínvonal csökkenést. Nem bizonyított, hogy a hiány lefaragása révén tényleges forrásátcsoportosítás következik be a gazdálkodó szféra javára. A növekedést megalapozni szánt gazdasági folyamatok támogatása erőtlen. A lakosság széles rétegeihez fordulunk, kereskedőkhöz, mérnökökhöz, közgazdászokhoz, tanárokhoz, szakmunkásokhoz, technikusokhoz, köz- alkalmazottakhoz, stb., hogy a környezetükben tapasztaltak, valamint egyéni ötleteik alaphagyományos módon figyelmen kívül hagy minden nemzeti érdeket. Ezt a gazdaságpolitikát a szocialisták és a szabad demokraták közösen dolgozták ki és közösen támogatják. A költségvetést a most hatalmon lévő baloldal fogja megszavazni. Nagy Sándortól, Szölős- sinétől egészen a szabad demokratákig. Akinek nem volt elég az első elmúlt negyven év, nem volt elég a most elmúlt másfél év, hogy leszámoljon illúzióival, ez év őszén minden bizonnyal rá fog jönni. Nincs remény arra, hogy a nyugateurópai értelemben vett szociáldemokrata politika valósuljon meg. Ne várjon hát senki a baloldal „megváltó” erejére. Mert ez a honi baloldal az elmúlt közel félévszázados gazdasági baklövéssorozat és politikai elnyomás emlőin nevelkedve itt van, megérkezett. Ideje lenne hát, ha mindenki leszámolna a velük kapcsolatos különböző illúzióval. Mert ez már az! Wéber János MDF A régi, szép, irodalomból ismert boldog, békeidők jutnak eszembe, amikor ilyen nem fordulhatott elő, mondván, a magyar nép jellemétől, egyenességétől, őszinteségétől, ge- rincségétől idegen a titkos szavazás gyakorlata. Milyen szép is volt! Vagy mégsem? Hogy is írta a költő? „... hisz, nyíltan dönt, kit ezer éve, / magával kötve, mint a kéve, / sunyit vagy parancsot követ". Milyen egyszerű volt az élet! Mindenki tudta Juhász Józsefről, hogy ide szavazott, Jobbágy Jánosról meg, hogy oda. Meg is nézhette magát utána. Aztán jöttek a demokraták, a modemkedők, szoc.demek, liberálisok és a többi széplelkek, megszületett az általános és titkos választójog, s oda lett az egyenes gerinc, befészkelte magát a szívekbe a gyanakvás, divat lett a gyanusitgatás. De hát csoda? A polgár nem rös- tellt bevonulni a paraván mögé, elbújni a kandi szemek elől, s a saját ízlése, elképzelése, meggyőződése szerint húzta be az „egymást metsző két vonalat” valaki vagy valami mellé. És ez így megy azóta is. Hát lehet így rendet tartani? Aligha. így aztán - tetszik, nem tetszik - a megye történetébe nem kerülhet be, hogy augusztus 2- án ki, hogyan foglalt állást, ki volt párthű, s ki áruló, csak ennyi: jelen volt 38 képviselő, 2 fő távol maradt. Az új elnökre szavazott 21 fő, ellene 16, érvénytelen szavazatot adott le 1 képviselő. Ennyi, és nem több. Kablár János MSZP ján írják meg, vagy mondják el személyesen, telefonon javaslataikat: milyen termékeket lehetne gyártani, melyik külföldi termék helyettesíthető magyar termékkel. Milyen licenc vagy gyártási eljárás vásárlását javasolja, milyen személyeket javasol rendszergazdának, külföldi megvalósításra érdemes gazdasági, ipari tapasztalatok leírása. A javaslatok beérkezése után a javaslattevők egy részéből „Gazdasági Tervező és Koordinációs Bizottságot” hozunk létre - az adatokat számítógépen rögzítjük -, a megvalósításokba a javaslattevőket mindenkor bevonjuk. Levélcímünk: MSZDP Székház Pécs, Dischka Győző u. 2. Tel.: 72/315-221 és 72/483-015. Pordán Sándor a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Bararanya megyei elnökségi tagja Aggódjunk-e egy békés demonstrááótól? Az MSZDP iparfejlesztési irányelvei Sajátos demokrácia-értelmezés ( I í
