Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-02 / 239. szám

10 Dhnántúli Napló Gazdaság 1995. szeptember 2., szombat Fórumok vállalkozóknak Terítéken a TB-reform és a belső ellenőrzés Szénbe vésett bányász remények Új bányagödröt tervez a pécsi külfejtés, de Zobákon sem áll meg az időszámítás Délelőtti műszakról kiszálló bányászok Zobák-aknán fotó: Tóth László Telefonkoncessziós szerződések Sikerült megkötnie a koncesz- sziós szerződést a KHVM-nek a Hungarotel Rt., valamint a Pápatel Rt. koncessziós telefon- társaságokkal a békéscsabai, az orosházi és a pápai primer kör­zetek szolgáltatásáról. A Vácott és Gödöllőn tevékenykedő Di- gitel 2001-gyei pedig szeptem­ber 27-ig írják alá a koncesz- sziós szerződést. Surányi elégedett A Magyar Nemzeti Bank jö­vőre is folytatja a március óta alkalmazott és sikeresnek mi­nősített pénzügyi politikáját - jelentette ki Surányi György. Pénteki sajtótájékoztatóján az MNB elnöke elmondta, hogy nem változik az árfolyam-poli­tika sem, továbbra is előre beje­lentik a várható havi leértékelé­seket. A jövő esztendő első felé­ben az addigi 1,3 százalék he­lyett 1,2 százalékkal értékelik le havonta a forintot a valutakosár­hoz képest. Amennyiben a gaz­dasági mutatók kedvezően ala­kulnak, akkor a jövő év második felében ez a mérték tovább csökkenhet. Végső szakaszához érkezett a devizatörvény kidolgozása. Hamarosan a kormány elé kerül a javaslat, s ha a parlament is el­fogadja, akkor 1996-ban a folyó fizetések elszámolásakor a forint már teljes mértékben konvertibi­lissé válik, és tovább liberalizál­ják a tőkeműveleteket is. Továbbra is fennmarad a la­kossági valutakeret, viszont a fo­rintalapú hitelkártyával rendel­kezők külföldön - hitelkeretü­kön belül - korlátlanul igénybe vehetnek idegen pénzben fize­tendő szolgáltatásokat is. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. szeptember 1.-től Pénznem vételi közép eladási angol font 204,34 206,28 208,22 ausztrál dollár 98,81 99,71 100,61 belga frank (100) 435,69 439,99 444,29 dán korona 23,10 23,33 23,56 finn márka 29,99 30,28 30,57 francia frank 26,09 26,34 26,59 gör.drachma(IOO) 55,75 56,29 56,83 holland forint 79,98 80,77 81,56 ír font 208,94 210,92 212,90 japán yen (100) 134,77 136,23 137,69 kanadai dollár 98,16 99,05 99,94 kuvaiti dinár 435,78 439,91 444,04 német márka 89,67 90,56 91,45 norvég korona 20,52 20,72 20,92 olasz líra (1000) 81,13 81,87 82,61 osztrák sch. 12,75 12,88 13,01 portugál esc.(100) 86,51 87,34 88,17 spany. pes.(100) 104,97 105,97 106,97 svájci frank 109,34 110,41 111,48 svéd korona 18,03 18,20 18,37 USA dollár 131,82 133,03 134,24 ECU (Közös Piac) 167,97 169,59 171,21 Egyre fakóbbak a bányászna­pok, de a mecseki bányászat nevezetes pillanatai örökre be­vésődtek több tízezer baranyai ember emlékezetébe. A 45. Bá­nyásznapot ünnepeljük ezen a hétvégén, s hogy jelent-e ez a jubileum valamit a régióban élőknek? Nos, csak a mecseki szénbányászat közelmúltját át­tekintve: az elmúlt 45 év alatt 135 millió tonna szenet hoztak felszínre a csillék, amit 20 ezer bányász 30 év alatt tudna ki­termelni napi 8 órás munkával (egyszerre ennyien egyébként csak a 60-as évek elején dol­goztak a Mecseki Szénbányák­nál). Ez idő alatt 150 ezer em­ber fordult meg a vállalatnál, s volt aki 3 napot töltött el, de akadt olyan is, aki 30-40 évet húzott le a föld alatt. így aztán kevés az olyan család a megyé­ben, amelynek ne lenne kötő­dése valamelyik aknához, ahol a feleségek, anyák és gyerekek ne aggódtak volna valamelyik hozzátartozójukért, mert egy napon nem a szokott időben jött fel a mélyből a kas. Az erőmű-szénbánya integ­rációval sok minden megválto­zott. Legfőképp a létszám - ma Zobák-aknán és a pécsi külfej­tésben összesen 2120-an van­nak állományban, s ha a Bá- nyavagyon-hasznosító Rt. dol­gozóit is ideszámoljuk, akkor sem több a foglalkoztatott két és félezernél -, de István-akna, a vasasi és a szászvári bánya­üzem bezárása is sokaknak okozott szomorúságot. A Pécsi Erőmű Rt. Kőszénbánya életé­ben azonban az integráció igazi megnyugvást hozott, Reszler Zoltán igazgató így összegezte a pillanatnyi helyzetet:- A zobáki mélyművelésű bánya és a pécsi külfejtés szén­vagy ona, a szakképzett váj vé­giek számának csökkenése a piaci igények alakulása mind egy irányba mutat, 2002-2005 körül Komlón elfogy az előké­szített széntelep, de elfogy az ember és a munkalehetőség is. Most évi 375 ezer tonna szenet hoznak felszínre a mélyből, amit ezentúl évente 25 ezer tonnával csökkentének. A pécsi külfejtés gazdaságossága ugyanakkor megkérdőjelezhe­tetlen, évi 600 ezer tonna szenet termelnek itt az ezredfordulóig. Hogy később mi lesz, az nagy­ban függ attól, elkezdődhet-e egy újabb bányagödör kialakí­tása a még lefejtés alatt álló bá­nyamező mellett a komlói út felé eső térségben. A PE Rt. privatizációjától nem tartanak Komlón, mond­ván, az erőművet és a bányát együtt veszik meg, ott pedig csak hivatásos szakmai befekte­tők jöhetnek számításba, akik értenek a számokból. Reszler Zoltán gondolatait dr. Stróbl Alajos, a PE Rt. elnöke, a Ma­gyar Villamos Művek Rt. osz­tályvezetője is megerősítette, kiemelve, hogy korszerű fluid­tüzelésű blokkot Pécsett leg­hamarabb 2000 után építenek, s az is jó ideig fél üzemében kül­fejtési szénnel fog működni. A bányászok már nem voltak ennyire derűlátóak, s érthetően nem öt évre előre terveznek, hanem a holnapot szeretnék gondtalanul tölteni. Horváth László, a komlói szénbányá­szok munkástanácsának elnöke például úgy fogalmazott, az utóbbi három kormány a felelős azért, hogy szétverték a bányá­szatot. A nyugdíjas aknász nem kímélte a komlói önkormányza­tot sem, mivel Komlói Na­pokká formálták az egykor fé­nyesebben csillogó bányász­napi rendezvényeket. Úgy látja Bán János segéd­vájár is, hogy 11 évi vágathajtó tevékenység után pár évi mun­kával számolhat még, de hogy mi lesz később, arra nincs ga­rancia. A város is egyre inkább elfelejt bennünket, s bányász jelzőjét - folytatja, csak a csa­ládok tudják, föld alatt dolgozni ma is ugyanannyit tesz, mint 10 évvel ezelőtt! Ugyancsak jó jel, hogy az in­tegráció óta nem volt halálos baleset, nagyobb bányakataszt­rófa a Kőszénbányánál. Ezt csak az értheti igazán, aki járt már a mélyben, s tudja, hogy a mecseki szénbányászat elmúlt 45 éve 465 ember életét köve­telte. A bányamentők Zobák- aknán tegnap is készenlétben álltak, míg társaik ünnepeltek. Bognár Gyula bányamérő ügye­leti ténykedése például egy tel­jes hétig tartott, ezalatt éjjel­nappal itt volt bevetésre készen többedmagával. Társa, Kiss Já­nos vájár megjegyezte, sajnos nem hiábavaló ez a készenléti szolgálat, 1986-ban éppen ezen a jeles napon volt fejtésomlás odalent, s egy emberen már nem lehetett segíteni. Végezetül még hozzátette: sohasem szabad elfe­lejteni, hogy a bányának mindig meg kell adni a tiszteletet! Mészáros B. Endre A vállalkozások, költségvetési szervezetek számára két igen­csak időszerű szakterületről, a belső ellenőrzésről, valamint a társadalombiztosítási reformról rendez szakmai fórumot a Ve­zetési Tudományos Társaság Baranya. A munkáltatókat érintő TB törvény- és szabályváltozások­ról, a jogosultságok és kötele­zettségek új tartalmi és eljárási kérdéseiről ad alkalmazás szintű információkat az október 3-4-én megrendezendő szak­mai fórum. A kétnapos kurzus a Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság vezetőinek közremű­ködésével többek között a kö­vetkező kérdésekkel foglalko­zik: a hatályos TB törvény és végrehajtási rendeletéiben fog­lalt munkáltatói feladatok és kötelezettségek; a biztosítási jogviszony alapján keletkező jogosultságok és ellátási köte­lezettségek tartalma és címzett­jei; a TB járulékalapok, járulék- fizetési szabályok, bejelentési és nyilvántartási szabályok; jo­gosultságok az egészségügyi el­látásra, baleseti járadékra, táp­pénzre; nyugdíjalapok, járulé­kok, nyugdíjelőkészítés, a megállapítás törvényi háttere; a biztosítási intézményrendszer és mechanizmusa. Vállalkozások és költségve­tési szervek belső ellenőrzésé­hez kínál hasznos információ­kat az október 5-6-án Pécsett tartandó szakmai fórum, ame­lyen főhatósági vezetők, gazda­ságkutatók, a jog és az eljárás szabályaiban járatos szakembe­rek adnak információt és bizto­sítanak konzultációs lehetősé­get az érdeklődők számára a következő főbb témákban: a stabilizációs program gazdál­kodókat érintő kérdéseinek gyakorlati megoldása; a vállal­kozási, intézményi stabilitás legfontosabb tényezői és azok vizsgálata, elemzése; a stabili­tás pénzügyi és számviteli in­formációs háttere, és a változá­sok hatása a gyakorlatban; vál­tozó adótörvények; a TB-jogo- sultságok, a szolgáltatások és járulékok módosulásai, finan­szírozása; a munkatörvény, a foglalkoztatási törvény új tar­talma, és a gazdálkodást érintő ellenőrzési kérdések. A számos gazdálkodót, il­letve intézményi szakembert érintő két országos hatósugarú szakmai fórummal kapcsolat­ban bővebb felvilágosítást ad a Vezetési Tudományos Társaság Baranya a 72/ 224-024-es tele­fonon, illetve a 72/ 227-044-es faxon. Érték - papír - tőzsde ________ C sökkennek a kamatok Ez a hét a gyógyszergyárak részvényeseinek szerzett örömet. A tőzsdén a két leg­nagyobb gyógyszertársaság papírjainak árfolyama - meg­döntve eddigi rekordjait - újabb csúcsokra tört. Az Egis 3085-ön, a Richter 2300 forinton is gazdát cse­rélt. Az OTC-piacon megállt a Biogal zuhanása, 75 száza­léknál olcsóbban senki sem kínálja a papírjait. Jó hír érkezett az Alkaloida részvényesei számára. Úgy tűnik, hogy szeptemberben elkel a cég, mégpedig a névér­ték 107,85 százalékán. A vevő az indiai Torrent. Jelen­leg a papírokhoz ennél 30 százalékkal olcsóbban lehet hozzájutni, jó befektetés! A remek gyógyszergyári híreket talán csak a Humán tőzsdei szereplése halványítja el egy kicsit, mert itt ismét a kibocsátási ár alatt lehet pa­pírt venni 80-100 forinttal. Nem volt igazán jó hetük a magyar banki papíroknak: az OTP mindennap 1100 forint körül cserélt gazdát; az Inter- Európa Bank részvényei pe­dig nem tudnak kitömi a 10 100-10 300 forintos sáv­ból. Az OTC-piacon minden csendes. Az MKB Rt. papíijai ismét emelkednek (76 száza­lék), de ez még így is jócskán elmarad a 3 hónappal ezelőtti 120-125 százaléktól. A Buda­pest Bank részvénye 40 száza­lékot ér. A hét másik szenzációja a bankközi piacon a forint ka­matának drasztikus esése 30 százalékról 10 százalékra. Ez természetesen kihatott a disz­kont kincstárjegyek (DK) ho­zamaira is. Az egy hónapos DK kamatainak emelkedése megállt (29-29,8 százalék), a három hónapos DK kamatai még csökkentek is, 32,53 szá­zalékról 32,39 százalékra. Több nemzetközi bank csökkentette betéteinek kama­tát a héten 0,5-1,5 százalék­kal. A lakosság bankbetéteit ez egyelőre nem érinti, mert a magyar bankok (OTP, BB, MNB) többsége közölte, hogy a következő három hétben nem tervez kamatváltoztatást. Tóth Zoltán Agrártörvénykezés - vajúdással Ősszel több agrártörvény megalkotása vár a parlamentre. Az új agrárpiaci rendtartásról szóló javaslat már zöld utat kapott a kormánytól, a gazdasági kamarákról és a szövetkezetekről szóló tervezetek pedig túljutottak a tárcaközi egyeztetésen. Medgyasszay László MDF-es országgyűlési képviselő, a Földművelésügyi Minisztérium volt politikai államtitkára kifej­tette erről az ellenzék vélemé­nyét. Szerinte a szövetkezeti törvény módosítása ismét indu­latokat válthat ki, így decembe­rig is elhúzódhat a vita. A tervezett változások a szö­vetkezetek, a nyugdíjasok és a külső üzletrész-tulajdonosok jogi és gazdasági gondjait, a meglévő feszültségeket nem szüntetik meg. A kormány szemléletválto­zására utal viszont, hogy felis­merte: az átalakult termelőszö­vetkezetek - a névértékben fel­halmozódott vagyon miatt - már nem a szövetkezeti kategóriába, hanem a gazdasági társaságok csoportjába tartoznak. Ebben az esetben viszont élet- képességük érdekében a tulajdo­nosoknak vagyon-, vagy üzlet- tészarányosan kellene szavazati jogot adni. Csak ez tenné lehe­tővé, hogy a ki-ki üzletrésze mér­tékében érvényesíthesse akaratát, de ezzel a szövetkezés és a gaz­dasági társaságok közötti érdemi különbségek eltűnnének. A képviselő egyetért a kor­mány szándékával, hogy a szö­vetkezést pénzügyi hozzájárulás­sal vagy adókedvezménnyel kí­vánja segíteni. De úgy véli, ezt a lehetőséget csak az önkéntes ala­pon szervezett, új szövetkeze­tekre kellene kiterjeszteni. Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslatban sze­replő módosításokat fontosnak, szükségesnek ítéli, de nem ért egyet azzal, hogy a Magyar Ag­rárkamarát hatáskörébe nem tartozó jogosítványokkal ru­házzák fel. Ez, szerinte, ellent­mond a kamarai törvény szel­lemiségének. Medgyasszay ki­fogásolhatónak tartja a gazda­sági kamarákról szóló törvényt módosító javaslatot, mert hát­rányos helyzetbe hozná a kis­termelőket, akik kétmillió fo­rint alatti éves bevételig csak a helyi mezőgazdasági bizottsági tagok választásában vehetné­nek részt. (újvári) Kárpótlásul - privatizációs csomag Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. kínálati helyzetet akar teremteni, hogy a forgalomban lévő 63 milliárd forintnyi kárpótlási jegy élénkebb szerephez jus­son a piacon. Az elképzelé­seket Dudits Ádám szóvivő ismertette pénteken. Az ÁPV Rt. a stratégiai cé­gek részvényeiből 25-30 mil­liárd forint össznévértékű csomagot állít össze a kárpót­lási jeggyel rendelkezők számára. A szövetkezeteknek 7-10 milliárd forint értékű élelmiszer-ipari részesedést kínálnak. A piacon lévő 63 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegy kamattal növelt értéke mintegy 110 milliárd forint. Ezt kellene ellentételeznie a privatizációs szervezetnek. Az adatok szerint a kárpó­toltaknál és a kisbefektetők­nél 40 milliárd forintnyi kár­pótlási jegy van, a szövetke­zeteknél 12 milliárd, az ön- kormányzatoknál 4 milliárd, a pénzügyi közvetítőknél, brókereknél 7 milliárdnyi halmozódott fel. Az elképzelések szerint a közművek részvényeiből összeállított portfolióban benne lesz a gázszolgáltatók 6-800 millió forintot érő részvénye. Az áramszolgálta­tók jegyzett tőkéjének 3-4 százalékát, 6-8 milliárd fo­rintnyi részvénycsomagot különítenek el a kárpótlási jegyek ellenértékeként. Ä Magyar Villamos Mű­vek Rt. jegyzett tőkéjének 3­4 százalékát, 6-8 milliárd fo­rint értékű részvénycsomagot szánnak erre a célra. A Mól Rt. tulajdoni részéből 5 szá­zalékot, 4 milliárd forint ér­tékű részvénycsomagot kí­nálnak fel, a Matáv papírjai­ból 2-4 százalékot, 2-4 milli­árd forint értékben. Az An­tenna Hungária Rt. jegyzett tőkéjének 2 százaléka, 100- 150 millió forint értékű rész­vény kerül a portfolióba. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytár­saság arra számít, hogy az akcióval emelkedni fog a kárpótlási jegy árfolyama. Az igazgatóság várhatóan szeptemberben dönt a kon­cepcióról, így 1996-ban megkezdődhet a részvény- csere. ♦ I 4 4 \

Next

/
Thumbnails
Contents