Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-18 / 255. szám

1995. szeptember 18., hétfő Sport Labdarúgó NB I., hetedik forduló Kispest-HFC - PMFC 2-2 (2-0) Bozsik-stadion, 4000 néző. V.: Márton 7. Kispest-HFC: Rótt 6 - Bánfi 7, Plókai 5, Hahn 6 - Bárányos 5 (Kovács B. 81. p.), Warzycha 5, Forrai 5, Cseke 5 - Ghinda 5 (Jovano- vics 69. p.), Eszenyi 5, Pi­roska 6. Edző: Török Péter. PMFC: Kovácsevics 8 - Die­nes 6, Szabados 6, Lajos 6 - Tolocsko 6 (Ulveczki -, 67. p.), Bumb 6, Dárdai 7, Jäkl 6, Fehér 8 - Tököli 6 (Schneider -, 87. p.). Pest R. 6 (Bujdak -, 67. p.). Edző: Dárdai Pál. 2. perc: Warzycha balról nagyszerűen ívelt az ötös sar­kánál helyezkedő Eszenyihez, aki a kapus és a jobb kapufa közötti rést ügyesen találta meg. (1-0). 10. perc: jobboldali szöglet- rúgást követően Hahn minta­szerű fejessel vette be Ková­csevics kapuját (2-0). 64. perc: Tolocsko jobboldali szögletét Fehér 13 m-ről bom­bafejessel küldte a fővárosi kapu jobb oldalába. (2-1). 80. perc: Jäkl a bal oldalon több Kispest-védőt is becsapott, ügyesen vágta középre a labdát, és Bujdak szemfüles góllal egyenlített. (2-2). Török Péter: - Végre úgy kezdtünk, ahogy hazai pályán kell. A második félidőben egy­két játékosom felelőtlensége nyakunkra hozta a pécsieket. Biztos győzelmet engedtünk ki a kezünkből. Dárdai Pál: - Sajnos az ele­jén, az első tíz percben idege­sen, kapkodva játszottunk, emi­att kétgólos hátrányba kerül­tünk. A második félidőben erőn­létileg felülmúltuk ellenfelün­ket. A végén a győzelemhez is mi álltunk közelebb. Gratulálok csapatomnak az első idegenben szerzett ponthoz. Fehér és Piroska csatija: döntetlen A mérkőzés előtti állapot azért is érdekes, mert árnyalhatja a meccs eredményeként kialakult képet. A mérkőzés előtt beszél­tem egy volt kispestivel, aki most Pécsett játszik, és egy volt pécsivel, aki most a Kispest já­tékosa. Szabados talpig elegánsan mondta:- Persze, hogy kiöltöztem, haza megyek. Kispesten szület­tem. A meccset háromesélyes­nek tartom, bármi történhet. Egyébként nagyon szívesen ját­szom Pécsett. Eszenyi két ujján műanyag borítás. Megsérült a keze még a spanyolországi túrán.- Biztos, hogy jó meccs lesz, felspannoltam a fiúkat. Egyik csapat sem állt még össze iga­zán, szerintem a Kispest nyer szoros eredménnyel. Nos, a mérkőzés még alig kezdődött el, és Eszenyi máris „visszaköszönt” egykori csa­pattársainak. Egy szép, balol­dali akció után, az igen veszé­lyes Piroska beadását követően ő bizonyult a pécsiek szem­pontjából a „farkasnak”: a há­lóba talált. Még szinte magukhoz sem tértek a vendégek, amikor megkapták a második gólt. A találatot megelőzően már vilá­gossá vált, hogy a Kispest - eléggé el nem ítélhető módon - a széleken próbálkozik a táma­dásvezetéssel. Szóval, egy ilyen akció után kialakult szög­letet követően Hahn olyan ma­gasra emelkedett, hogy talán a közeli repülőtéren is láthatták. Fejjel aztán a pécsi kapuba pat­tintotta a labdát. Lett is nagy ijedtség pécsi részről: jaj, hát beleszaladha­tunk egy ötösbe, hatosba. Más se hiányzik... Aztán lassan, fokozatosan, ahogy egy induló vonat átveszi a tempót, teret és erőt mentet­tek a pécsiek. Újra bebizonyo­sodott, hogy kondícióban felve­szik a versenyt bármelyik NB I- es csapattal. Adott volt egy ka­pus is, Kovácsevics személyé­ben, aki többször mentett bra­vúrral. A második félidőben olyan pécsi csapat körvonalait láthat­tuk, amely már hasonlíthat Dárdai Pál elképzeléseihez. Szépen csordogált a labda, leg­alábbis az első játékrészhez ké­pest, megtalálták egymást a pé­csi fiúk. Rengeteget futottak a középpályások. Dienes to­vábbra is megfelelően tartotta Eszenyit, Jtikit Warzychán kívül a támadásban való részvétel is foglalkoztathatta. Fehér fejesgólja is bizo­nyítja: nem feltétlenül testma­gasság kell ahhoz, hogy valaki fel tudjon nőni a feladathoz ... A foghíjas kispesti nézőtéren az idősebb „honvéd-rajongók” között ültem. Figyelemre méltó volt a higgadt légkör, meglepő­nek bizonyult viszont, hogy többet szidták csapatuk edzőjét és egy-két játékosát, mint a vendégeket. A PMFC játékában nem is volt igazán szidni való, a Kispestnél pedig az lehet a helyzet, amit Eszenyi még a mérkőzés előtt mondott: „ Je­lenlegi csapatomnak fél évet adtak arra, hogy összeszok­jon. ” Legközelebb - a Vasas elleni szerdai kupameccset követően - a Haladás látogat szombaton Pécsre. Folytatni kell a felzár­kózást, nem feltétlenül azzal tö­rődni, hogy pillanatnyilag me­lyik csapat, hányadik helyen áll a táblázaton. Bozsik László További eredmények SZOMBAT Békéscsaba - MTK 3-1 (2-0). Békéscsaba, 5 ezer néző. V.: Vad. G.: Kasik, Csató S„ Szarvas, ill. Illés (1 Les­ből). ÚTÉ - Debrecen 4-0 (2-0). Megyeri út, 4 ezer néző. V.: Tóth V. G.: Wukovics, Szanyó, Egressy, Bérczy. Parmalat - Csepel 1-3 (0-1). Székesfehérvár, 5 ezer néző. V.: Kiss B. G.: Rósa, ill. Jakab (2), Szekeres. Győr - Stadler 2-2 (2-2). Győr, 5 ezer néző. V.: Molnár L. G.: Azoitei, Hámori (1 Les­ből), ill. Jeremejev (2). VASÁRNAP Vasas - ZTE 2-0 (0-0). Fáy u„ 2 ezer néző. V.: Bognár. G.: Jován, Váczi. Vác - FTC 1-2 (0-0). Vác, 15 ezer néző. V.: Puhl. G.: Ha- nyecz, ill. Schwarz (öngól), Kuznyecov. Nagy küzdelem, igazságos vendéggyőzelem. Az NB I. állása 1. Csepel 7 5 2­16- 8 17 2. BVSC 7 5 1 1 12- 4 16 3. MTK 6 4 1 1 13- 6 13 4. Vác 7 4 1 2 16-11 13 5. FTC fi 4­2 11- 6 12 6. Vasas 7 3 2 2 11- 9 11 7. Debrecen 7 3 2 2 8-10 11 8. Újpest 6 3 1 2 9- 6 10 9. Stadler 6 2 3 1 11- 9 9 Győr 7 2 3 2 11- 9 9 11. Parmalat 7 2 . 5 9-16 6 12. Kispest 5 1 2 2 6- 6 5 13. PMFC 7 2 1 4 8-11 4 14. ZTE 7 1 1 5 7-14 4 15. Békéscsaba 7 1 1 5 8-16 4 16. Haladás 7­1 6 5-20 1 A PMFC-tffl 3 pont levonva Matus Attilának a felesége a segédhajtója Legény, Betyár és Apolló mellé kellene egy negyedik Matus Attila négyesfogatával a stockholmi vb-n Mást a mozdony füstje csapott meg, őt az istállószag. De any- nyira, hogy Matus Attila (29) szinte beleszeretett a lovakba. És ez a vonzalom még ma is tart. A fiatalembernek a fogathaj­tás a kedvence. Régebben a vá­logatott keretbe is behívták, amikor kettesfogatot hajtott, a háromszoros világbajnok, Bár­dos György volt az edzője. Öt évet horvátországi színekben, Djakovón, egy négyesfogattal versenyzett. Azzal jutott el két világbajnokságra, a stockhol­mira és a riesenbergire. Előbbit 1990-ben, utóbbit két eszten­dővel később rendezték meg. Egyiken sem vallott szégyent, mindkétszer a mezőny első harmadában végzett. Mivel Djakovón elfogyott a pénz a lovassportra, visszaköltözött Harkányba. Ma is ott él, a szü­lei éttermében dolgozik. A für­dőhelyen van ugyan lovas szakosztály, ám nem tagja an­nak. Három lova van: Legény, Be­tyár és Apolló, valamennyi he­réit kisbéri félvér. Ez a trió per­sze kevés még ahhoz, hogy né­gyesfogattal állhasson rendsze­resen rajthoz, azonban még nem tett le erről a szándékáról. Azért persze résztvesz itt-ott versenyen, de egyelőre csak kettesfogattal. Bugacon az idén volt már 6. is összetettben, job­bat nyújtott, mint amit várt. Ugyanis még fiatalok a lovai, ami hátrány. A betanításuk sok időt vesz igénybe és sok mun­kával jár. Hiába foglalkozik ve­lük 3-4 órát naponta, még nem tudnak mindent. Menne több versenyre is, de nincs rá pénz. Hívták a szilvás­váráéi országos bajnokságra - oda sem tudott elutazni. A leg­közelebbi megmérettetés szep­tember 22-24. között Izsákon lesz. Ha addigra tud szponzort szerezni, akkor indul azon. Ha ez sem jön össze, akkor sem veszti el a kedvét. Abban re­ménykedik, hogy a jövő au­gusztusban esedékes és Szán- tódpusztán megrendezendő Duna Alpesi Kupára (ami eb­ben a sportágban Európa-baj- nokságnak felel meg) el tud jutni. Különben is még van ideje - mondja. Ismer olyan külföldi versenyzőt, aki 65 éve­sen a világ élvonalába tartozik. Hol van ő még a 65-höz? Költséges sport a fogathajtás. A harkányi fiatalember lovai­nak - saját tulajdonában van­nak - abrakja havi 30 ezer fo­rintba kerül. Különösen a szállí­tási költségek a nagyok. Meg persze egy komoly, külföldön gyártott maratonkocsi (ami­lyenje nincs) is benne van kö­rülbelül egymillióba. Ugyanaz hazai kivitelben már „csak” 400 ezer. Nős, a felesége a segédhaj­tója. Az asszonyka városi lány volt, de Matus Attila mellett nagyon megszerette a lovakat. Horváth László Atlantában nem kegyelmeznek a tolvajoknak Már több esetben előfordult, hogy sportolókat lopáson ér­tek. A jövő évi nyári olimpia szervezői szeretnék elkerülni az efféle kellemetlenségeket, ezért már jó előre figyelmez­tetnek: ne számítsanak kivéte­lezett bánásmódra - az ötka­rikás játékok ideje alatt - a bolti lopáson rajtakapott ver­senyzők. Áz atlantai szervezőbizott­ságának elnöke, Billy Payne, cáfolta, hogy az üzletek tulaj­donosaitól visszafogottságot kértek volna az ilyen ügyek­ben. Az egyik ötkarikás teszt- versenyen, a szabadfogású birkózó világbajnokságon szerepelt két örmény szárma­zású sportoló már bizonyí­totta, hogy nem alaptalan az amerikaiak eltúlzott félelme. Akkor még „megúszták” a tolvajok, mivel a szervezőbi­zottság egyik tisztviselőjének közbenjárása nyomán nem kerültek bíróság elé, hanem hazautazhattak. * Már egy esztendő sincs hátra az atlantai olimpia meg­nyitó ünnepségéig, 1996. jú­lius 19-ig. Lausanne-ban Juan Antonio Samaranch, a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság elnöke, valamint Billy Payne, a helyi szervezőbizottság első embere 197 nemzet számára nyújtotta át, illetve küldte el az ötkarikás játékokra szóló meghívókat. A nemzeti olim­piai bizottságoknak 1995. no­vember 19-ig kell választ ad­niuk az invitálásra. Szombaton történt ASZTALITENISZ. NB I. férfiak, A-csoport: Har­kány - Nass-BVSC 0-10. LABDARÚGÁS. NB I. nők, Budapest: László Kór­ház - Fortuna-BAT 2-1 (1-0). A pécsiek gólját Lőj lőtte. KÉZILABDA. NB I. B. férfiak, Szigetvár: Sziget­vári Takarékszövetkezet SE - Siklósi Peükán 23-24 (12-14). L. g.: Monostori 12, Burán 4, Pók 3, ill. Zá- dori 8, Ambrusics 4, Balogh 3. KOSÁRLABDA. NB I. nők, B-csoport, Székesfe­hérvár: Ikarusz - PEAC- PPTSE 102-70 (39-38). A pécsiek legjobb dobói: Kit- linszka 27, Simon 18. A baranyai női kézilabda-utánpótlás átváltozásai Gertig Károly, aki kitartott Az évtizedek óta a sportág ha­zai élvonalához tartozó pécsi leány kézilabdasport utánpót­lása már-már kifulladni lát­szott, amikor a pécsi „kiscsapa­tok” vállalkoztak a felnövekvő fiatalok felkarolására. Csak­hogy ezek utána sorra meg­szűntek: a Mezőgép, a KIOSZ, a Pécsi Baromfifeldolgozó, ké­sőbb a Pécsi Hunor és a PBTC, majd a PEAC fúzionált a Ba- bits-csal. Az akkor alakult Pé­csi Lepke sietett segítségükre, amely feljutott - többszöri egyesülés után - az NB I. B-be. Sajnos, ami megtörtént az NB I. B-be került Hunorral, az le­játszódott a Pécsi Gard-Massal is.- Már-már veszni látszott minden, hiszen a Gard-Mas széthullásával, a PEAC-Babits idegenbeli igazolt játékosainak eredménycentrikus szerepelte­tésével (igaz, majdnem az NB 1-ben kötöttek ki) alig maradt fennmaradási lehetőség a pé­csi női utánpótlás nevelésére.- Janus képét mutatta az el­múlt évtizedben a pécsi női ké­zilabda utánpótlás nevelése. A viszonylag jó eredmények mel­lett hánykolódtak a tehetséges fiatalok - kezdte a helyzete­lemzést Gertig Károly, akivel beszélgetünk, ő többször is segítő jobbját nyújtotta a sportágnak. - Az NB I. B-be került Hunor, majd Lepke után éppen a csúcson torpant meg a PEAC-Babits is. Mintha átok ült volna ezeken csapatokon, hi­szen valamennyien a legjobb eredményük évében maradtak támogatók nélkül. Kivéve a PEAC-Babitsot, amelyik elsza­lasztottá az NB I-et, de még így is egyedül képviseli a PMKC mellett Pécset az NB- ben.- Annál érdekesebb Bara­nyában a vidéki csapatok elő­retörése.-Szerencsére, mert a me­gy ebajnokságban évek óta baj­nokságot nyerő Pécsi VM Konzum, valamint Pécsi Por­celán mögött az NB Il-t vállaló Mohácsi TE és Siklósi Pelikán megállták helyüket a felsőbb osztályban. Most a Gard-Mas Pécsváradra költözésével újabb utánpótlás-bázis terem­tődött a megyében. Csakhogy teljesen kihalt Pécs utánpótlás­forrása. Pécsett nincs NB Il-es együttes. Az NB I-ben szereplő PMKC mögött kérdéses a PEAC-Babits NB I. B-s szere­peltetése. Vagyis nem a legró- zsásabb a megyeszékhelyen a női kézilabda-utánpótlás hely­zete.-Pedig tehetségekben most sincs hiány. ..-Szerencsére. A Gard-Mas nagyobb részt az NB Il-ben játszott utánpótlás együttesét „visszaigazolta” a PMSC he­lyébe lépett PMKC. A fiatalok: Sugár, Tomasovics, Ágoston, Soós, no és a többiek előtt ott a lehetőség, hogy akár az NB I. B-ben, vagy talán még az NB I-ben is játszhatnak.-Hogy került Ön kapcso­latba a kézilabdával? Egy olyan ember, aki másfél évti­zeddel ezelőttig nem volt a sportág vonzáskörében?- Feleségem, Szamos Teréz tagja volt annak a híres Pécsi Bányásznak. Előbb „csak” se­gítettem neki, aztán úgy érez­tem, többet kell tenni ezért a sportágért. A szakmai szövet­ségemben, a KIOSZ-ban ezért kapcsolódtam be a sportág éle­tébe. Akkor még 1982-t írtak. Most, majdnem másfél évtized gyötrelmei után úgy döntöt­tem, hogy megbízható kezekbe kerüljön az az érték, amiért ed­dig tevékenykedtem. A legfia­talabb és legtehetségesebb lá­nyok végül is visszakerültek az NB I-es csapathoz. Az NB Il-t vállalt többieket Pálfai András „védnöksége” alá helyeztem, az NB Il-ben indult Pécsváradi Gard-Masnál. Kapu László k 1 i 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents