Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-16 / 253. szám
1995. szeptember 16., szombat VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Pécsi körkép Közgyűlési előzetes Szeptember 21-én 9 órai kezdettel tartja soron következő ülését Pécs Önkormányzatának Közgyűlése. A napirendi javaslatok között szerepel a távhőel- látásról szóló önkormányzati rendelet módosítása,, rendelet- tervezet Kiss Ernő altábornagy és Lahner György tábornok szobrának, valamint a Littke Pezsgőgyár emléktáblájáak elhelyezéséről, a Pécs-Somogy, valamint a Pécs-Vasas Településrészi Önkormányzat létrehozása, a trolibusz-közlekedés beindításának lehetőségei, a PIÁR Stúdió Bt. korlátolt felelősségű társasággá történő átalakítása, a volt nagyárpádi tagiskola épületének értékesítése. Pécs levegője Az ANTSZ Baranya Megyei Intézetének mérési adatai szerint szeptember 14-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték százalékában: kéndioxid 29%, nit- rogéndioxid 41%, szénmono- xid 26%, szálló por 61%, ózon 21%. A legmagasabb szálló por szennyezettséget (a határérték 82%-a) ismét a Kodály Zoltán úton mérték. (Az egészségügyi határérték 100%-nak felel meg, amely szint alatt a szennyeződés nem okoz közvetlen egészségkárosodást.) Születésnapi gyermekfesztivál Az öt éves a „Buci Maci” főszerkesztősége a jubileum alkalomból a Pécsi Sütőipari Rt-vel és a Mecseki Kultúrparkkal közösen gyermekfesztivált rendez ma 10-től 16 óráig az állatkertben. Lesz sütőipari termékkóstoló, zászló- és montázs-készítés, rajzverseny tengeri állatokról, anyagfelismerő játék, kártyás állatfelismerés, mégpedig komoly ajándékokért. Négy év múlva 100%-os lehetne a víziközmű-hálózat Kétmilliárdos fejlesztési elkötelezettség A címszerkezetben feltételes módban szerepel az eredmény, ám az „elkötelezettség” kifejezést is idézőjelbe lehetne tenni: annyira bizonytalan még annak három évre szóló a támogatási pályázatnak - vagy fejlesztési igényfelmérésre adott válasznak - a sorsa, amelyet a felkínált lehetőséggel élve Pécs Ön- kormányzata nemrég nyújtott be a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumba. Az ügy elvi horderejére és nagyságrendjére jellemző, hogy valamennyi igényelt támogatás elnyerésével nagyjából teljessé válna Pécsett a víziközmű-hálózat, ennek érdekében viszont az önkormányzatnak ígéretet kellett tennie, hogy saját forrásból 1996-ban, 1997-ben és 1998-ban összesen mindegy kétmilliárd forint saját forrást biztosít a város költség- vetésében. Tekintve, hogy a támogatási esély is csak a 60-70 százalékos önkormányzati költségvállalás esetében nyílik meg, a három éves közműfejlesztés volumene 3 milliárd forint körül járhatna. Ám a tapasztalatok szerint a címzett és a céltámogatási pályázati kérelmek kedvező elbírálása messze nem 100 százalékos (az 50%-hoz áll közelebb), s arra sincs garancia - ellenpélda inkább -, hogy az ön- kormányzat minden támogatást nyert pályázati célhoz elő tudja teremteni a költségfedezet a reá jutó (nagyobb) részét. Ezért a konkrét fejlesztési célok mostani nevesítése alighanem hiábavaló reményeket is táplálna. Egy biztos: az igények zsinór- mértékét meghúzták. D. I. Látlelet a „tengely” környékéről Egy mikrokörnyezet Megyervárosban Valamikor még csobogott a szökőkút, most csak a nagy esők alkalmával telik meg a medence fotó: laufer László Egyszer - nagyon is sokadszor - arra jártam, s kicsit jobban körülnéztem, mint szoktam. Akkor érlelődött meg a gondolatot, hogy tanulságos volna egy-egy úgynevezett mikro- kömyezetet mintegy nagyítón át vizsgálni. Elsőként a gondolat szülőhelyét nézzük. Álig 700 méternyi az a „tengely”, amit a 70-es évek elején a majdani déli városrész centrumának képzeltek el: ide gyülekeztették a kereskedelem-szolgáltatás javát, fodrászat volt az egyik végén, ABC és zöldségbolt a másikon. Azóta ezek is megváltoztak, a köztük lévők is, és új üzletek keletkeztek. De azért az egész megmaradt az elképzelt központ-félének. A tengelyből jó negyed kilométernyi a jelen vizsgálódás tárgya: a Varsányi utcai Spar és a Nagy Imre úti ELDI-diszkont közti szakasz. A szolgáltatóházzal kezdődik. Más, illetve másutt van a helyiségekben, mint egykor. Ám az oromzaton elhelyezett idejétmúlt, ezért el is zavart üzlet-betűk nyomai az új helyzetben is őrződnek. Egyébként e ház előtere is arról nevezetes, mint oly sok hasonló térség szerte a városban: a sima tulajdonképpen hepehupást jelent, s ez esős időben derül ki igazán. Innen a városrész talán legkevésbé sikerültlépcsője vezet a sétánynak tervezett útra, melynek a déli oldalát tíz- és négyemeletes épületek „fala” zárja, északi oldalon az akkor ide szentségtörő módon betört „idegen technológiával” az alagútzsalus módszerrel épüj.t házak vannak. A „falra” merőleges elrendezés udvart pótló térségek kialakítására adott lehetőséget. Bizony, a hajdani udvar intimitása talán végleg elveszett az új építési szisztéma révén. Amit helyette kreáltak, gyenge pótszer. Három „udvar” soijázik egymás után. Az első hatalmas, lebetonozott térség, egykor mintha „dühöngő” kerítése jelezte volna a labdázóhelyet. Lehet-e ebből az ígéretes méretű területből valami? (Nem beépítésre gondolok!) A Dóra és a Kamilla utcákhoz kapcsolódó „udvarokat” meglehetősen fantáziátlan, spórolásból született játszóterekkel látták el. Összesen talán tíz játszótéregység lehet a tengely mentén, így kimondva bőkezűségnek tűnhet ez, de a lényeget tekintve? .. . Egy-egy műkőkeretes homokozó felére apadt betonkeményre tömörödött homokkal, néhány hinta, csőből készült mászójátékok, alattuk persze beton, vagy aszfalt, hogy az esetleg leeső gyermek alaposan megüthesse magát, bár tudjuk, ha homok lenne alattuk, mára az is betonkemény lenne. Egyébként ott jártamkor a közel tucatnyi játszótér egyikén sem láttam játszó gyermeket. Nos, ez is valamiféle ítélet! Ezekhez az „udvarokhoz” persze a „tengelyen” jutni el. Mindjárt az elején a hosszú pad az évek óta csontszáraz szökő- kút-medencénél, többnyire le is lehet ülni, de méterszám rátelepedett a mögé ültetett cserje. Bár nyilván más oka is van, amiért csak elvétve pihen meg itt valaki. Viszont az autók! ... Közlekednek ott is, ahol nincs út. Láttam például egészen friss dupla keréknyomokat a füvön. A teherautó a Nagy Imre út felől jöhetett, félig a lépcső melletti babakocsi-felhajtón, részben a füvesített részen és ment végig a „tengelyen”, s a nyomok a hőközpontnál értek véget. Az egyik ház falán tábla: ,A járdán parkolni tilos!” Csakhogy a ház körüli járda közelében nincs épített út. Hát akkor? .. Hársfai István Vigyázzatok konzulok! Az uralmat gyakorlóknak „a nép üdve legyen a legfőbb törvény” - írta Cicero a törvényekről szóló bölcseleti művében. A leghíresebb római szónok és ügyvéd aligha álmodta, hogy ezzel az intelmével olyan szólást gyártott, amelyet az utókor folyton átfogalmaz majd. II. Vilmos német császár például ekképpen merészelte: A királyok akarata legyen a legfőbb törvény. Nyilván tág tere maradt még ezen átfogalmazói csúcsteljesítmény megközelítésének. Esetleg ilyen formában: A közmű- vállalatok érdeke legyen legfőbb törvény. Végül is ez a formula szintén alattvalói kiszolgáltatottságot éreztet velünk, ámbár indirekten, álcázva, közérdekbe csomagoltan. Mint ismeretes, a távhőszolgáltatásról szóló pécsi önkormányzati rendeletet törvénybe ütközőnek találta a megyei köz- igazgatási hivatal. Abban mutatkozott a „gubanc”, hogy azt próbáltak belecsempészni a szabályozásba és még inkább vállalat által erőltetett szerződési formulába: nem a lakás tulajdonosa, illetve bérlője a szolgáltatást igénybe vevő, hanem az egy épülettömbben lakók közössége egyetemlegesen. S így vélték rendjén való szankciónak a szolgáltatás megtagadását a fogyasztónak tekintett lakóközösség egészére kiterjedően akár egyetlen lakás krónikus díjhátraléka miatt.(S netán az ilyen feltételű szerződés elutasításakor is?) A szolgáltató cég próbálkozása nem meglepő: hasonló profilú társai ugyancsak azt a kényelmes megoldást keresik, hogyan kerülhetnének potenciális adósaikkal szemben előnyösebb helyzetbe, mint a magánszemélyek. Akik ugyebár bírósághoz fordulhatnak, kivárják a sorukat, majd netán végrehajtó akcióit is. (Verőlegényekkel zsarolva gyorsabb.) Igazából a „könnyűnek” talált jogi norma igazolására a közgyűlésben elmondott tisztségviselői „védőbeszéd” tartalmazott vitára provokáló elemeket: A rendeletnek tulajdonképpen nincs más baja, mint az, hogy koraszülött, vagyis megelőzte a hasonló megoldásokat tartalmazó készülő törvényt. Nos, ha valami hasonló kerülne törvénybe, annak szerintem alkotmányosságunk sáncain és a polgári jog alapelvein át kellene kiskaput vágnia, hogy kimondassák: közműszolgáltatások esetében az egymáshoz földrajzi közelségben lévő fogyasztók a törvény erejével mintegy készfizető kezesei egymásnak, illetve kollektív felle- lősség terheli őket díjhátralékban, s ezért kollektív szankciókat is alkalmazhatnak velük szemben. (Aztán majd „intézzék el” egymás közt a szomszédok az adósukat?!) Képtelen tömegközlekedési hasonlattal élve: olyan lenne ez, mintha az Inter City addig vesztegelne a pályán, amíg a leleplezett potyázó helyett a vonat többi utasa ki nem fizeti a pótdíjat és a jegyet.) Ami pedig a rendelet „koraszülöttségét” illeti, az éppen a legsúlyosabb hibák egyike, amibe csak egy jogszabály eshet: szó szerint törvénytelen, hiszen egy nem létező normához kíván kapcsolódni és semmibe veszi a még hatályban lévő magasabb szintűt. A következménye a jogbizonytalanság zűrzavara: mi érvényes és mi nem? Márpedig a jogrendbe vetett bizalom fenntartása minden társadalmi rendszerben a legfontosabb közérdek egyike. S ha az, érvényes rá egy másik cicerói intelem: „ Vigyázzanak a konzulok, hogy a köztársaság („res publica” = közügy) kárt ne szenvedjen! ” Legalább ennyi legyen meg, ha arra „luxusra” mindig ritkán telik, hogy valóban nép üdve legyen a legfőbb törvény. Dunai Imre Állatkerti plakátok öt kontinensről A Mecseki Kultúrpark alapításának 35. évfordulója alkalmából állatkerti plakátkiállítás nyílt tegnap a Helyőrségi Klubban. A páratlan gyűjtemény bemutatóján - amelyet dr. Révész Mária alpolgármester nyitott meg - öt kontinensről 40 ország 78 állatkertjének plakátjai, illetve prospektusai láthatók szeptember 24-ig. FOTO: LAUFER Városvédő őrjárat. Egy nagyváros főpályaudvarára naponta sokezren érkeznek az országból és külföldről is. Ezért nem mindegy, hogy a pályaudvarról kilépve milyen látvány fogadja őket. Képünk is tanúsítja: Pécsett ilyen, s már igen régóta. Ezt már évekkel ezelőtt is szóvá tettük, s azóta sem történt semmi. Elképesztő, hogy hatósági eszközökkel nincs mód (?) előmozdítani a változást. Egyáltalán: vizsgálta valaki ennek a lehetőségét, vagy a megoldás más leheteséges módozatait? farkas mAria, vajgert györgy, vArhidy györgy, dr. vargha dezső Müncheni tárgyalások a pécsi repülőtérről A Hanns Siedel Alapítvány szervezésében ma pécsi küldöttség indult Münchenbe. A delegáció - amelynek tagja dr. Páva Zsolt polgármester, dr. Toller László országgyűlési képviselő, dr. Révész Mária alpolgármester, dr. Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint Borsós István, a Pécs- Baranyai Kézműveskamara titkára - a bajor szakmai kamarákkal és üzletemberekkel tárgyal többek közt egy a bajorok által támogatandó lakásépítési programról, egy pécsi német központ létesítéséről és a pécsi repülőtér-fejlesztés lehetőségeiről. Az utóbbi ügy állását illetve tétjét érdeklődésünkre dr. Páva Zsolt polgármester így vázolta fel: Pécs és egész Baranya gazdasága fellendítéséhez elengedhetetlen, hogy regionális jellegű nemzetközi repülőtere legyen, hiszen a ország közlekedési hálózatának tervezett állami finanszírozású fejlesztései belátható ideig elkerülik megyénket. Ami a helyszínt és lehetőségeket illeti: a jelenleg állami tulajdonú pogányi repülőtér fejlesztése a terület adottságai miatt méreteiben korlátozott. Az objektum használójával, a sportrepülő klubbal megfeneklettek a tárgyalások az objektum fejlesztéséről. Boda térségében viszont egy „zöldmezős” beruházásnak az adottságok tekintetében nincs akadálya, s Pogánnyal ellentétben a község lakossága is lelkesedik érte. Itt a 6—os főút közelsége miatt a közúti kapcsolat is megbízhatóbb, mint Pogány esetében. Ám egy „zöldmezős” beruházás nyilvánvalóbban drágább. Még semmi nem dőlt el, természetesen - vagy sajnos - még az az sem, hogy a különböző feltételekkel és tartalommal a fejlesztés közreműködőjének jelentkezett osztrák, illetve német cég közül melyiké az előnyösebb ajánlat. A mostani müncheni látogatáskor a beruházás finanszírozásának lehetséges változatait tekintik át a német cég, illetve a bajorországi támogatási lehetőségek tekintetében. Az ügy sürgető, hiszen nyilvánvaló, hogy a háborús helyzet megszűnte után néhány éven belül Eszék újra felfejleszti repülőterét, s addigra a pécsinek is már versenyképes alternatívaként kellene megjelennie a „piacon”. Dunai I. ) )
