Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-15 / 252. szám
1995. szeptember 15., péntek Háttér Dünántúli Napló 11 Mit mond az alkotmányjogász? Kormányátalakítás... A kormányok ciklus közbeni átrendeződése a parlamentarizmus természetes jelensége. Valamely kormány összetétele rendszerint akkor változik, amikor a társadalom elégedetlen a kormányzókkal, vagy ha a kormány mögötti parlamenti többséget kell rendbehozni, azaz a kormány- koalíció válságban van. A hatalom joga, az alkotmányjog nem állít szigorú korlátokat a kormányátalakítás elé, azt a végrehajtó hatalom fejének felelősségére bízza. Az alkotmányokra általában jellemző, hogy a kormányzati rendszer szereplői közül leginkább a parlament és az államfő hatáskörét szabályozzák, a végrehajtó hatalom számára pedig tág mozgásteret biztosítanak. Alig akad olyan alkotmány, amely „bemerevítené” a kormányok számszerű összetételét, vagy konkrétan felsorolná a minisztériumokat. Ezek számáról és működési területéről többnyire egyszerű törvények rendelkeznek, néhány államban pedig létesíthet minisztériumokat királyi rendelet is. Gyakori az olyan alkotmányos regula, miszerint a miniszterek számáról és a kormányzati feladatok felosztásáról a végrehajtó hatalom feje (államfő, kormányfő) dönt. Hasonló alkotmányos elvekre épül a magyar kormányzati rendszer is. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza. Az alkotmányos rendszerváltás kezdetén elfogadott 1990. évi XXX. törvény egyszerű többséges törvény, amely a jelenlévő képviselők többségének szavazatával bármikor módosítható. A már néhányszor módosított törvény jelenleg 12 tárcáról tesz említést. A módosítások, a szervezeti átalakítások általában nem a hagyományos tárcákat (külügy, belügy, hadügy, igazságügy, pénzügy), hanem a mozgékonyabb űn. ágazati tárcákat (gazdasági, kulturális; oktatási, népjóléti) érintik. Alkotmányosan változhat a kormány összetétele a minisztériumi törvény módosítása nélkül is. A miniszterelnök, a kormányzó parlamenti többség kezében ott van a kormány összetétele megállapításának, a miniszteri tisztség létesítésének joga - a tárcák törvényben előírt számától rügget- leniil. A magyar alkotmány is ismeri a tárca nélküli miniszteri tisztséget. A kormányátalakításnak tehát alig-alig vannak alkotmányos korlátái. Az alkotmányjog ezen a ponton nem fékezi a hatalomgyakorlást, a döntést a kormány felelősségére bízza. Egyetlen alkotmányjogi vitapontként merült fel a miniszterelnök-helyettesi tisztség, amely alkotmánymódosítás nélkül valóban nem vezethető be. A magyar alkotmány 1990 óta nem ismer ilyen tisztséget, a sajtó által sokat emlegetett "koalíciós miniszterelnöki" tagságot sem. A kormányátalakítás talán nem is annyira alkotmányjogilag, hanem alkotmánytörténeti- leg, racionalitását, „jóságát”, hozadékát illetően érdekes. A parlamentáris kormányokban gazdasági csűcsminisztemek, második embernek a pénzügy- miniszterek számítanak, akik „kormányok a kormányban”. A gazdasági csúcsminiszteri rang megbonthatja a végrehajtó hatalom egységét és oszthatatlanságát. A másik történelmi tapasztalat, hogy a szabadságjogok viszonylatában (pl. vallás- szabadság, sajtószabadság) minisztereket „beállítani” legfeljebb a pozitív diszkrimináció érdekében (pl. a nemzetiségi ügyek tárca nélküli minisztereit) szabad. E hivatalok, posztok a direkt politikai igazgatás emlékét idézik fel. S végül nézetem szerint a Miniszterelnöki Hivatal első embere maga a miniszterelnök, akinek alkotmányos feladata a tárcák közötti koordináció, még egy kormánytagságot erre létesíteni több, mint felesleges. A kormányok létszámáról, annak ideális voltáról nehéz tértől és időtől függetlenül véleményt alkotni. Annyi azonban megállapítható, hogy nagyobb létszámúak a direktebb-diktató- rikusabb rendszerek, illetve a bonyolultabb-válságosabb politikai koalíviók kormányai. (íme néhány számadat: a Hom-kor- mány 14, az Antall-kormány 17 taggal kezdte meg működését. A pártállam rendszerében a Lázár-kormány 22, a Rákosi-kor- mány 25 tagú volt. A példák - nemzetközi adatokkal összevetve - vég nélkül folytathatók.) Valéry Giscard d’Estaing, a francia végrehajtó hatalom egykori vezetője a „Hatalom és élet” című visszaemlékezésében - bár elismeri, hogy kis létszámú kormányt felállítani rendkívül nehéz, mert súlyos nyomások nehezednek a kormányfőre a pártok és a különféle lobbyk irányából, s ezek erői összeadódnak - a következő vallomást teszi: „A minisztertanács jó működésének elengedhetetlen feltétele, hogy a miniszterek ne legyenek sokan. A kormányok közül, amelyeknek tagja voltam, azok voltak a legjobbak, amelyekben kevesebben voltunk.” Üzenetértékű lehet a mindenkori kormányfők számára, hogy - bár a kormányzás művészete jóval bonyolultabb manapság - az első független, felelős magyar minisztérium (a Battyány-kormány) mindössze kilenc tagból állt. Kukorelli István Az első Horn-kormány tagjai: Kuncze Gábor, Lakos László, Keleti György, Vastagh Pál, Pál László, Baja Ferenc, Lotz Károly, Kovács László, Kósáné Kovács Magda, Fodor Gábor, Kovács Pál, Békési László és Katona Tamás ALTALANOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a villamosenergia-ipari társaságok állami tulajdonú részvényhányadának értékesítésére Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (1133 Budapest, Újpesti rakpart 31-33., továbbiakban: Kiíró) nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet szakmai és pénzügyi befektetők részére az alábbiakra:- Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt.) jegyzett tőkéje 24,00 % -ának megfelelő részvénycsomagjára- hat áramszolgáltató társaság jegyzett tőkéje 46,15-49,23 % -nak megfelelő részvénycsomagjára, valamint-hét erőművi társaság jegyzett tőkéje 34,00-49,71 %-nak megfelelő részvénycsomagjára. A részletes feltételeket az egyidejűleg és ugyanazon médiákban megjelenő társaságonkénti egyedi pályázati felhívások tartalmazzák. A pályázatra vonatkozó általános információkat az 1995. július 31-i keltezéssel kiadott pályázati értesítő tartalmazza. A pályázati értesítést be lehet szerezni a Kiíró pénzügyi tanácsadójától: J. Henry Schroder & Co. Limited (120 Cheapside London, EC2V 6DS, England, George Wadia telefax: 00-44-171-382-3949) Az ajánlattétel legfontosabb feltételei:- a vételár kiegyenlítése készpénzfizetéssel, egyösszegben történik- a pályázó dolgozza ki a társaság általános fejlődését biztosító üzleti célkitűzéseit- a foglalkoztatás-politikai elvárások vállalása a pályázó részéről- a beadási határidőtől számított 90 napos ajánlati kötöttség vállalása- a pályázatokat zárt, cégjelzés nélküli borítékban kell benyújtani személyesen, öt-öt példányban, magyar és angol nyelven, az alábbi időben és helyen: 1995. november 30. (csütörtök) 9-16 óra között Állami Privatizációs és Vagyonkezelő RL 1133 Budapest, Újpesti rakpart 31-33. Vin. emelet 808. szoba- az átvétel közjegyző jelenlétében, átvételi elismervény ellenében történik- a Kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa és egyik ajánlattevővel se kössön szerződést. A társaságnál kialakított adatszoba lehetőséget ad a pályázó számára a társaság műszaki, gazdasági, jogi és pénzügyi helyzete megismerésére. Emellett a Kiíró a társaság és a pénzügyi tanácsadó egyeztetett időpontban rendelkezésre áll a felvetődő kérdések megválaszolásában. Az Információs Memorandum megvételét követően azon pályázónak van lehetősége ajánlat beadására, aki aláírja a titkossági nyilatkozatot, valamint megfelel a pályázati értesítésben megfogalmazott pályázati feltételeknek. Az Információs Memorandum két kötetből áll: az első kötet tartalmazza az iparág általános leírását, a második kötet tartalmazza az egyes társaságok ismertetését. Minden egyes társaság rendelkezik saját kötettel. Az első kötet vételára 25.000 USD + ÁFA (25 %), a második kötet vételára társaságonként 5.000 USD + ÁFA (25 %). A pályázónak egy példányban az első kötetet, míg a második kötetet mindazon társaságokról kell megvásárolnia, amelyek részvénycsomagjainak megvételére pályázni kíván. A vételárat a Kiíró Magyar Nemzeti Banknál vezetett 217-93132 sz. számlájára kell átutalni. Az Információs Memorandum átvehető a Kiíró Ügyfélszolgálati Irodáján, a Kiíró címén, a titkossági nyilatkozat és az Információs Memorandum vételárának átutalását bizonyító banki terhelési okmány bemutatása ellenében. Az Információs Memorandum 1995. október 16-tól vehető át 9 és 16 óra között munkanapokon. ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT. Pécsi Erőmű Rt. 7630 Pécs, Edison u. 1. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. jelen pályázati eljárás keretében meghirdeti 6.008.710.000 Ft névértékű részvénycsomag értékesítését, amely a társaság jegyzett tőkéje 40,58 % -ának felel meg. Kizárólag a megjelölt nagyságú részvénycsomag megvásárlására lehet ajánlatot tenni. A társaság új fejlesztési projektje vonatkozásában a pályázónak vállalnia kell az engedélyeztetési eljárás lefolytatását és a megfelelőfeltételek teljesülése esetén feladat a projekt megvalósítása. A pályázónak legalább 6.008.710.000 Ft-nak megfelelő részvénytőkével kell rendelkeznie, bizonyítania kell, hogy megfelelő széntüzelésű erőművi üzemeltetési gyakorlattal, valamint legalább 226 MW beépített teljesítőképességű erőműparkkal rendelkezik. A pályázatot tartalmazó borítékon a következő szöveget kell feltüntetni: „A magyar villamosenergia-ipar privatizációja: Pécsi Erőmű Rt.” Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. 7626 Pécs, Rákóczi űt 73/b. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. meghirdeti jelen pályázati eljárás keretében 14.078.900.000 Ft névértékű részvénycsomag értékesítését, amely a társaság jegyzett tőkéje 47,25 %-ának felel meg. Kizárólag a megjelölt nagyságú részvénycsomag megvásárlására lehet ajánlatot tenni. A pályázónak legalább 14.078.900.006'FÍ^Pj vénytőkével kell rendelkeznie, és legálábl kiszolgálnia. p ' A pályázatot tartalr^z$borítékmg$i következő szövegetkell feltűnted^: „A magyar villamosenergia-ipff privatizációja: fogyasztót 1 I
