Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-15 / 252. szám
1995. szeptember 15., péntek A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Százéves a Pécsi Nemzeti Színház (Folytatás az 1. oldalról) A színház fennállásának századik évfordulójára jelenik meg a Művészbejáró című újság is, október elején, október 2-ától pedig a Pécsi Rádió minden nap készít stúdióbeszélgetéseket, ezeket a Corso kávéházból közvetítik, ahová minden érdeklődőt várnak. Október végéig megtekinthető a Bóbita bábszínház történetét bemutató látványos összeállítás is, a Várostörténeti Múzeumban. Az ünnepségsorozat csúcspontja az október 7-ei gálaest, melyet a televízió is rögzít. Az est fővédnöke Göncz Árpád lesz. A fellépő neves előadók olyan művészek, akik valamilyen szempontból kötődnek a pécsi színházhoz. Csak néhány név a szereplők közül: itt lesz többek között Bálint András, Bujtor István, Esztergályos Cecília, Gergely Róbert, Haumann Péter, Holl István, Kézdy György, Koltai Róbert, Kulka János, Lang Györgyi, Szegváry Menyhért, Tímár Éva, Tor- dai Teri, Vallai Péter, Vári Éva, Újvári Zoltán. A gálaesten átadják a tavalyi év közönségszavazati díját is, a színház társulata pedig átveheti a város elismerését, a Pro Communitate díjat. Az ünnepségsorozatot a városi önkormányzat és a szakminisztérium mellett több szponzor is támogatja. Hodnik I. Gy. Klubnap a vámjogszbályokról A vámjogszabályokkal kapcsolatos kérdéseket beszélik meg a könyvvizsgálók klubjának tagjai szeptember 18-án a Business Centerben (Pécs, Czindery u. 6) lévő helyiségükben. A 16 órakor kezdődő klubnapon Ko- vacsics Iván, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának főosztályvezetője tart tájékoztató előadást. Jótékonysági akció idősekért Jótékonysági ruhavásárt rendez a Pécsi Székesegyházi Plébánia „Családért” Csoportja szeptember 19-én, kedden délelőtt 9-től 15 óráig a Káptalan u. 8 sz. alatti Szent Anna klubban. Bevételüket az idősek klubjának fenntartására fordítják. A gyerekek a főszereplői a szombat délelőtt 9 órakor kezdődő kétórás „Jó pihenést!” című zenés, színes magazin- műsornak - mondja a szerkesztő-műsorvezető Schweier Rita. Mihez van joga egy mai gyereknek? Tudja-e egyáltalán, hogy léteznek jogai? Kinek mit jelent a gyermekvédelem 1995-ben? A beszélgetésekből a szülők, a pedagógusok, a gyermekvédő intézetek munkatársainak véleménye is kiderül, no és persze nem utolsósorban a gyerekeké. „A tanárok felejtsék el azt, hogy tanárok!” - mondja egy pedagógus, aki szerint a jelenlegi oktatási rendszert - a sokféle tünetkezelési próbálkozás helyett - alapjaiban kellene megváltoztatni. A Hélix-rend- szer az általános evolúció problémakörére építi az oktatást és leglényegesebbnek a tanulók értelmi szabadságát tekinti. A hét legfontosabb esemé• t A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének állásfoglalása A megyei közgyűlések elnökei 1995. szeptember 12-13-án Hegyhátszentjakabon tartott találkozóján áttekintették a megyei önkormányzatok feladatait és helyzetét és ezzel kapcsolatban a következő állásfoglalást fogadták el: Az elmúlt időszakban ismét fellángoltak a közigazgatási középszintről és ezen belül a megyei önkormányzatokról évek óta folyó politikai viták. Ezt a vitát egyes politikai erők arra használják fel, hogy lehetetlenné tegyék az 1994. évi önkormányzati választásokon teljes politikai legitimitást nyert megyei közgyűlések munkáját. Ezért: 1. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége ismételten kinyilvánítja, hogy legfontosabb feladatának a területén élő lakosság érdekeinek képviseletét tartja. A megyei önkormányzatok az ország népességének több mint 60%-át - ezen belül a vidék lakosságának 3/4-ét - képviselik. 2. A törvény területi önkormányzatnak tekinti a megyéket, ennek ellenére sem a területi érdekképviseletben, sem a területfejlesztésben az ehhez szükséges eszközrendszert nembiztosította. A jelenlegi legfőbb feladatot jelentő középfokú intézményhálózat fenntartását a finanszírozási rendszer ellehetetlenülése miatt a megyék egyre nehezebben tudják ellátni. Fenyeget a megyék csődje! 3. Ezért a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége kinyilvánítja, hogy:- A megyei önkormányzatok egyik legfontosabb feladatának a törvények által gondjaikra bízott intézmények fenntartását, a térségi jellegű szolgáltatások ellátását tekintik. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az ön- kormányzati törvényből fakadóan a területi önkormányzatok elvét követve szerepet kémek, követelnek a területfejlesztési, területrendezési feladatok ellátásából. Tarthatatlan, hogy a rendszerváltás óta nincs igazi gazdája ennek a feladatnak és a jelenleg ismert tervezetek is - politikai pozícióharc miatt - figyelmen kívül hagyják a térségekben élő állampolgárok valós érdekeit és a települési önkormányzatok többségének akaratát. Arra kérjük a Kormányt, hogy a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényt mihamarabb terjessze az Országgyűlés elé, úgy, hogy a törvény még ez évben elfogadásra kerülhessen.-Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megyei önkormányzatok feladat- és hatásköre, ezáltal finanszírozási rendszere is alapvetően eltér a települési önkormányzatoktól. A költségvetés tervezésekor ezt a sajátosságot az önkormányzatok egészére vonatkozó szabályozási rendszert nem képes kezelni. A megyei közgyűlések a törvények által rájuk ruházott megnövekedett feladatok ellátásához a települési önkormányzatok által átadott intézmények fenntartásához nem kapnak elégséges támogatást. A megyei önkormányzatok több mint a fele 1995-ben önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került. Mindezek azt bizonyítják, hogy az önálló bevételi forrással alig rendelkező megyei ön- kormányzatok nem látják biztosítottnak a feladataik elfogadható szinten történő ellátásához szükséges forrásokat. A megyei önkormányzatok felkérik a Kormányt, hogy az illetékbevételek átengedésével biztosítson önálló bevételi forrást a megyéknek és ehhez elengedhetetlennek tartjuk az illetékhivatalok átvételét is. A megnövekedett feladatok ellátásához pedig - a feladatokkal arányos mértékben - a normatívák emelésével nyújtson pótlólagos költségvetési forrást.- Szövetségünk úgy értékeli, hogy a megyei önkormányzatok érdekeinek megjelenítésében, képviseletében és védelmében magára marad. Ezért a szövetség eltökélt szándéka, hogy a jövőben markánsabb érdekérvényesítési politikát kíván folytatni. Ennek keretében szövetségesül hív minden józan gondolkodású politikai erőt, a megyék helyzetét jól ismerő szakemberek körét, valamint azon érdekképviseleti és társadalmi szervezeteket, amelyek a kölcsönösen elismert érdekek alapján támogatni tudják törekvéseit. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének képviseletében: Dr. Balogh László elnök Dr. Zongor Gábor társelnök Csőd előtt a megyék? Dr. Kurucsai Csaba: Hol van itt az önkormányzati jelleg? A megyék összejövetelén - mely minden negyedévben esedékes Baranyát dr. Kurucsai Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke képviselte. Ő lapunk számára a felhívással kapcsolatban az alábbiakat mondotta el. Az utóbbi időszakban politikailag igen megerősödött a megye, hiszen a helyi pártok listás jelöltjei alkotják a megyei testületeket. Tevékenységi területük azonban főleg az anyagiak híján erősen leredukált. Szinte egyedüli, intézmény-fenntartó funkciójuk dominál. S miután nincs saját bevételi lehetőségük, bevételi forrásuk, önálló gazdálkodást híján önálló arculatú önkormányzati politikát folytatni nem tudnak. Az előrelépés útja a hatalommegosztás lenne. Mindenki látja, hogy a dekoncentált szervek túlburjánzásából adódóan az állam rátelepedett a középszintű feladat- és hatáskörökre. Tudja mindenki, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, négyöt esztendeje folynak a politikai csatározások a megye végleges arculatának meghatározására, tényleges eredmény nélkül. Csak azt észleljük, hogy a területfejlesztési törvény, amely helyre tehette volna a dolgokat, még mindig nincs a parlament előtt. Vélem - jegyezte meg megyénk alelnöke -, hogy a pillanatnyi helyzetben a kormányzat nem találja meg azokat a pénzeket, amelyekből a leendő törvény financiális forráshelyeit biztosítani lehetne. Másrészt a két kormányzópárt, az MSZP és az SZDSZ között a megyék szerepének megítélésében alapvető filozófiai és nézetbeli különbségek vannak. Egy tűnik biztosnak: Nyugat- Európában a kormányok a területfejlesztést a középszintre bízzák. Azaz, megfelelő törvényi garanciák mellett meglehetősen jelentős anyagi forrásokat biztosítanak a megyék, tartományok, számára. Kozma F. A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból nyeit is összefoglaljuk, hírt adunk az MDF Baranya Megyei Szervezetének sajtótájékoztatójáról, valamint Kuncze Gábor belügyminiszter pécsi látogatásáról is. Tudják önök, hogy létezik Kanadában egy Kaposvár nevű város? Hogy hogyan éltek a Duna közelében az emberek a múlt században? És azt, hogy háromdimenziós tv- adás készült a Magyar Televízióban? Ha velünk tartanak szombat délelőtt, ezekre a kérdésekre is választ kapnak a sok-sok jó zene mellett, melyeket Koszits Attila válogat majd. Nem a csetlés-botlás, hanem a megkövesedés az ember valódi baja és tragédiája, ebből kell kiemelkednie. Ez a „vezérfonala” műsorunknak - mondja a fél 9-kor kezdődő Vasárnapi Magazin szerkesztője László Lajos. Nemrég több fiatal öltötte magára a pálos szerzetesek fehér ruháját. A „beöltözés” jelentőségéről beszélgetünk Máté Péter pálos tartományfőnökkel. A kultúra „ára” nem is kevés - ez tűnik ki dr. Révész Mária pécsi alpolgármester szavaiból, aki egyben a kisebbségi önkormányzatokkal is tartja a kapcsolatot. 120 éves a pécsi evangélikus templom. A szeptember 24-i ünnepség előzeteseként Varsányi Ferenc pécsi evangélikus lelkész beszél a múltról és a törekvésekről. E fél 10-ig tartó program zenei szerkesztője Kovács Attila, fél 10-től 10-ig pedig dr. Nádor Tamás színes összeállítását hallhatják a Pécsi Rádióban, ahol délután 3-tól 4-ig a telefonos-üzenetközvetítő kívánságműsor szól, a Kovács Zoltán-Tuczai József műsorvezető-zenei szerkesztő páros jóvoltából. Dunamenti Svábok Világtalálkozója Első alkalommal ad otthont a hét végén Budapest a Duna- menti Svábok Világtalálkozójának. Az eseményre öt országból mintegy háromezer résztvevőt várnak. A pénteken kezdődő háromnapos rendezvény keretében szombaton német ének- és táncegyüttesek lépnek fel az egykori Felvonulási téren, és szüreti bál is szerepel a programban. A híveket ökumenikus istentiszteletre is várják. Vasárnap a Szent István Bazilikában német nyelvű szentmisét tartanak a találkozó vendégeinek, akik délelőtt megkoszorúzzák Jakob Bleyemek, a magyarországi németnyelvű oktatás nagy alakjának végső nyughelyét. Ezután a résztvevők leróják kegyeletüket a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában az ötvenes években a tiszalöki táborban elhunyt németek síremlékénél és a budapesti német katonatemetőben. y } Csorba Győző 1916-1995 1995. szeptember 13-án Pécsett hosszú szenvedés után elhunyt Csorba Győző Baumgarten-, József Attila-, Áprily-, Janus Pannonius- és Kossuth-díjas költő, műfordító, Pécs város díszpolgára, a Magyar írószövetség választmányának tagja, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. Csorba Győző 1916. november 21-én született Pécsett. A Pius Gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte a Pécsi Jog- tudományi Egyetemet. A háború előtt a városi közigazgatásban dolgozott, majd a Városi Könyvtár vezetője lett. 1952-től a Baranya Megyei Könyvtár munkatársa, majd igazgatóhelyettese volt. Fiatalon bekapcsolódott a helyi és országos irodalmi életbe. 1938-ban jelent meg Mozdulatlanság címmel első kötete, amelyet több mint harminc vers- és műfordításgyűjtemény követett. Várkonyi Nándorral és Weöres Sándorral együtt szerkesztette a Sorsunk című folyóiratot. Részt vett a Dunántúl, majd megalakulásától a Jelenkor irodalmi folyóirat szerkesztésében, melynek haláláig főmunkatársa volt. Költői pályája a Nyugat szellemi vonzáskörében indult, a klasszikus hagyományt a modem individuum érzékenységével ötvöző életműve a huszadik századi magyar irodalom maradandó értéke. Elsősorban az ő több mint fél évszázados szerkesztői, irodalomszervezői munkásságának, mértékadó jelenlétének köszönhető Pécs és Dél-Dunántúl modern irodalmi életének kialakulása. Csorba Győző halála pótolhatatlan veszteség mindannyiunknak, akik újra és újra erőt meríthettünk példájából, segítőkész figyelméből, tanácsaiból. Jelenkor Irodalmi és Művészeti Folyóirat szerkesztősége Jelenkor Kiadó Magyar írószövetség Dél-dunántúli Csoportja Immár a mű a mérték Tudtuk, hogy beteg. A legutóbbi években már egyre ritkábban jelent meg a nyilvánosság előtt. A gyászhír mégis váratlanul sújt ránk. Szerda este hetvenkilenc éves korában elhunyt Csorba Győző, a mai magyar költészet egyik legkiemelkedőbb képviselője. Törékeny alakját nem láthatjuk többé, amint a Jelenkor szerkesztősége vagy a Megyei Könyvtár felé igyekszik. Most már ott áll, ahogy egyik utolsó kötetének sokat sejtető címével mondja: Szemközt Vele. Salva me, fons pietatis . . . Életútja elválaszthatatlanul összekapcsolódott szülővárosával, amelyhez mindvégig hű maradt. 1916. november 21-én látta meg a napvilágot Pécsett, a Vilmos utca 23-ban egy szegény, kispolgári család gyermekeként. Kilenc testvér közül ő volt a nyolcadik. A Pius Gimnáziumban érettségizik, noha református. 1939-ben jogi doktorátust szerez az Erzsébet Tudományegyetemen, majd közigazgatási tisztviselő, később könyvtáros. A Baranya Megyei Könyvtár igazgatóhelyetteseként vonult nyugdíjba. Évtizedeken át volt a pécsi irodalmi élet meghatározó, mértékadó személyisége. A Sorsunk főmunkatársa, később társszerkesztője, megtaláljuk nevét mindkét Dunántúl címlapján, 1959-től 1965-ig, majd 1977-től haláláig tagja a Jelenkor szerkesztőségének. Költői munkásságáért többek között Baumgar- ten-díjjal (1947), József Attila-díjjal (1957, 1972) és Kossuth- díjjal (1985) tüntették ki. Pécs város díszpolgári címmel fejezte ki tiszteletét iránta. Pro űrbe Pécs - ezt akár élete egyik jeligéjének is tekinthetjük. Költészete azonban az egyetemes magyar irodalomé. „Uj- jaim közül kipereg az élet, / akár a zizgő, súlytalan homok./ Az ijesztően fogyó mennyiséget / pótolják növő rímek, ritmusok” - írta egykor Ocsúdó évek című önéletrajzi költeményében. Az elmúlás élménye, a halál talánya korai versei óta foglalkoztatta. Ihletének kialakulására jellemző, hogy egyik első publikációja Hélinant halál-verseinek hű és átélt tolmácsolása volt. De egyéni hangjának sötét, mély tónusa későbbi líráját is áthatja, mindinkább azzal a makacs filozófiai érdeklődéssel társulva, amely költészetének egyik legfőbb jegye. Verseiben következtésen megőrizte a józan realitásokat, a tárgyi hitelt, ám a dolgok, a konkrétumok mögött nála mindig titokzatos távlatok nyílnak. És ahogy korai verseinek magányélményét és nyugtalanságát fokról fokra érett bölcsesség és az autentikus lét kiküzdött biztonsága váltotta fel, úgy a „nmek, ritmusok” belső arányai is mind hatalmasabbra nőttek a fogyó évek során. „Csorba versei, amelyek megjelenésükkor olyan fakónak, igénytelennek látszanak, az idő sodrában mindinkább érlelődnek, kiteljesednek. Ez a látszólagos igénytelenség tele van a maradandóság feszítő erejével” - írta a költőtárs és barát, Weöres Sándor. Poézisének én-központúsága mindvégig megmaradt. Ezt a nemes bélyeget megtaláljuk az ifjúkori kötetekben, a Mozdulat- lanság-ban és A híd panaszá-ban, ott ragyog az érett művekben, A szó ünnepé-ben s a Séta és meditáció-ban, de nem hiányzik a Simeon tűnődése és A szavak bolyhái kései remekeiből sem. Ha sokszor törten-sebzetten is, de kitartóan ragaszkodott a versben megszólaló alany személyes karakteréhez és nyelvi kompetenciájához. És megőrizte azt a meghitt-ironikus félmosolyt is, amely lírájának egyik legtalányosabb vonása. így búcsúzik most a barátaitól, tisztelőitől, köteteit lapozgató olvasóitól. Gyászoljuk őt, s képzeletben vele együtt mondjuk: Voca me cum benedictis . . . Gyászunkat csak a maradandó alkotások méltósága enyhíti. Immár a mű a mérték. Nagy Imre \
