Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)
1995-09-12 / 249. szám
1995. szeptember 12., kedd A Mai Nap Dunántúli Napló 3 A Soproni Képzőművészeti Társaság kiállítása látható Pécsett, a Gyöngyszem Galériában. A tárlat szeptember 30-ig látogatható fotó: löffler Gábor Korszerűsítő láz az oktatásban Hétköznapi viselkedéstan Viszontlátásra Nagynyárádon A kitelepített nagynyárádiak és Seigertshausen testvértelepülés képviselőinek részvételével rendezik meg szeptember 15- 17 között a Nagynyárádi Napokat. Ennek keretei között kerül sor az Identitás-megőrzés vagy asszimilálódás elnevezésű nemzetközi tanácskozásra. Többek között szó lesz az ön- kormányzati rendszer szerepéről, a magyarországi németek identitás formáiról, a kisebbségi létről, a baranyai németség nyelvhasználatáról és azonosságtudatáról. Großnaarad- Nagynyárád 1720-1995 ünnepi hétvége rendezvénysorozata népművészeti kirakodó vásárral, folklórműsorral és svábbállal ér véget. Csevegni is, hallgatni is tudni kell... Valószínűleg mindannyian kerültünk már hasonló helyzetbe: belépünk egy terembe, ahol mindenki jókedvűen beszélget, mi viszont nem ismerünk senkit. Vagy együtt ott ülünk egy asztalnál olyanokkal, akiket nem ismerünk - és senki se szól hozzánk. Kínos percek ... Wolf W. Lasko düsseldorfi pszichológus éveken át figyelte ezeket a problémákat. Szerinte aki ismeri a csevegés művészetét, annak könnyebb dolga van ilyen helyzetekben. Mert minden beszélgetés úgynevezett „kis csevegéssel” kezdődik és végződik. Ezzel jó alapot teremtünk a beszélgetésbe való bekapcsolódáshoz. íme néhány példa. 1. Olyan terembe lépünk, ahol már több csoportra szakadva beszélgetnek. Nincs gond, ha ismerőst fedezünk föl. De ha nincs ilyen ember, akkor gyorsan fel kell mérni, melyik csoport látszik a leginkább nyitottnak (például valaki kedvesen mosolyog), majd egyszerűen oda kell menni. Ha leküzdöttük ezt az első akadályt, tanácsos addig hallgatni, figyelni a társalgást, amíg alkalom kínálkozik az érdemi bekapcsolódásra. 2. Egy tanfolyamon mindenki az előadóra vár. Senkit nem ismerünk. Érdemes ismét kiszemelni a legrokonszenvesebb résztvevőt. A legegyszerűbb a közlekedésről beszélni: „ötször kerültem dugóba, mire ideértem”. Valószínűleg másokkal is előfordult már, így megindulhat a beszélgetés. Ha senki nem reagál, meg lehet szólítani a legrokonszenvesebb idegent, és megkérdezni tőle, melyik téma érdekli leginkább. 3. Az étkezdében ismeretlen nő ül az asztalához, mert nem talált máshol helyet. Ahelyett, hogy görcsösen igyekeznénk másfelé nézni, érdemesebb belevágni a közepébe: „Ha már itt az alkalom, mutatkozzunk be, én X.Y. vagyok.” 4. Életünkben először vagyunk üzemi értekezleten. Nem látunk egyetlen ismerős arcot sem. Ilyenkor meg lehet érdeklődni a közelben lévőktől, miről is lesz szó és előreláthatólag meddig tart a megbeszélés. 5. Rendkívül fontos fogadásra érkezik, látásból sem ismer senkit. Nem szabad pánikba esni. Azzal kell szóba elegyedni, aki első látásra a legrokonszenvesebb. Egyszerűen oda kell menni: „Senkit nem ismerek itt. Tudna nekem segíteni?” 6. A felvonóban mindenki az ajtóra mered, senki nem néz a másikra. Segíthet ilyenkor a ,jól bevált” téma, az aznapi időjárás: „Jó reggelt kívánok, noha az idő nem úgy néz ki, mintha reggel lenne.” Ez ro- konszenvet ébreszt és ránk mosolyoghatnak. Éppúgy, mintha megdicsérnénk a szomszéd- asszony ruháját, a kolléganő új frizuráját. Tudni kell hallgatni is. Aki maga dönt úgy, hogy hallgat, de közben figyel, az nem hat bizonytalannak. De használjunk ki minden alkalmat a megszólalásra, s próbáljunk mindig kapcsolatot teremteni másokkal, ha lehet. S majdnem mindig lehet. Három lépés távolság Előadódhat, hogy a beszélgető- partner túl közel jön hozzánk, ami nyomasztó érzést vált ki. A „helyes távolság” 45 és 120 centiméter között elfogadott. Európában a legtöbb beszélgetés ezen mértékek között zajlik. A sorbanállás is ide tartozik, ekkor körülbelül a fél méteres távolság a kényelmes. A távolságtartás azonban nemcsak az emberekre jellemző, a fecskék amikor az elektromos vezetékre leszállnak, soha nem mennek közelebb egymáshoz húsz centiméternél. Az ún. szociális tér 120 és 360 centiméter között mozog. Mindenekelőtt azok a munkahelyi kollégák tartják be ezt a 2- 3 lépésnyi távolságot, akik a magánéletben nem ápolnak egymással baráti kapcsolatokat. A nyilvános szerepléskor a legkedveltebb távolság 360 centiméter körüli, ami még a strandon is megkövetelt. Ha a zsúfoltság ezt mégsem teszi lehetővé, akkor szatyrokkal, táskákkal igyekeznek az emberek kijelölni a „felségterületüket”. Észak-Európában karnyújtásnyira állnak egymástól a beszélgetőpartnerek, Dél-Euró- pában csak egy könyöknyire, az araboknál már csak egy kézfej- nyire. Az sem véletlen, hogy a moziban ha egy mód van rá, a szomszédos ülőhelyre rakott ruhákkal igyekszik mindenki növelni a saját terét: üléskor nagyobb a személyes tér iránti igény, mint amikor állunk. Nem a munkahelyi stressz a főbűnös Nincs semmilyen jele annak, hogy a munkahelyi stressz szív- infarktust okozhat. Sőt, szív- infarktus után minden veszély nélkül nyugodtan vissza lehet térni a stresszel terhelt munkahelyre. Erre az eredményre jutottak a tudósok, akik kereken 1500 szívbeteg páciens körében folytattak kiterjedt vizsgálatot. „Mindenki azt gondolja, hogy a munkahelyi stressz árt a szívének, de mi ennek semmilyenjeiét nem találtuk” - jelentette be Mark Hlatky, a kaliforniai Palo Alto-ban lévő Stanford Egyetem klinikájának kutatója. A munkahelyi stressz csak egy a sokféle rizikófaktor közül, amelyeknek csak kombináltan lehet valamilyen hatásuk. A munkával ellentétben különösen az egyedüllét és az elzártság veszélyes a szívinfarktusos betegekre nézve. Jobb a kisebb munkahely A Journal für die Frau című német magazin szerint a rossz munkahelyi légkör okai a következők: 1. intrikák (56 százalék) 2. a munkahely féltése (34) 3. ideges légkör (34) 4. behí- zelgések a főnöknél (31) 5. irigység (24) 6. lusta kollégák (23) 7. karrierista munkatársak (20) 8. konkurenciaharc (19) 9. az elismerés hiánya (19) 10. rosszkedvű főnök (18). Felmérések igazolják, hogy minél nagyobb egy vállalkozás, annál rosszabb a munkahelyi légkör. Ahol száznál kevesebben dolgoznak, ott a legújabb adatok szerint 31 százalék nagyon jól érzi magát, 48 százalék jól, 15 százalék megfelelően és csupán 6 százalékuk rosszul. A száz főnél többet foglalkoztató üzemben csak 11 százalék érzi kitűnőnek, 34 százalék jónak, 50 százalékuk megfelelőnek, 5 százalékuk nagyon rossznak a légkört. Fontos, hogy igyekezzünk minél jobb munkahelyi légkört kialakítani. Ha valahol rossz a hangulat, hiába szeretjük az adott munkát, érdemes új helyet keresni. Jó légkörben a munka is jobban megy, s mi magunk sokkal kiegyensúlyozottabbak, elégedettebbek, boldogabbak lehetünk. Ferenczy Europress Az elmúlt évtizedben már eddig is számos tartalmi korszerűsítéssel jelentkeztek egyes iskolák Magyarországon. Előtte egy-egy kísérletre csak különleges esetben volt lehetőség, s bár az új pedagógiák iránti érdeklődés folyamatosan nőtt, a kísérletekből legjobb esetben is modellek lettek, de nem terjedted rohamosan tovább. A korlátozó-megengedő politika többségében inkább bizonytalanságot szült, A mai oktatáskorszerűsítő lázban eközben nagy részben ugyanezekkel az emberekkel kell dolgozni, s elvárni tőlük, hogy most megtegyék azt, amire sokáig nem volt bátorságuk. Mindez mégsem politikai vagy pedagógusszakmai kérdés, sokkal inkább lélektani. A mai „átlagpedagógus” gyakran már nem tudja nyomon követni, hol tart az oktatás-nevelés új tartalmi szabályozása, hogy voltaképpen mit is jelent a Nemzeti Alaptanterv fokozatos bevezetése, nem érti, miért kell túlórákkal túlterhel- ten is megemelni az óraszámát, s miközben mindezen elvárásoknak meg akar felelni, miért olyan alacsony az átlagbére. A kötelező óraszámról az a nézet, hogy emelése csak a jövő tanévben várható, de még a mértékéről is vita folyik. Felmérések szerint a magyar pedagógusok heti kötelező óraszáma ma az egyik legalacsonyabb Európában, azonban ezzel kapcsolatban is többféle számítás létezik. A összehasonlítgatások során kiderült viszont, hogy a pedagógusbérek európai átlagban is nálunk a legalacsonyabbak. A közalkalmazotti bértábla változásai nem tudják követni azokat a változásokat. A közalkalmazottak fizetése ma legalább 30 százalékkal alacsonyabb a versenyszférában dolgozókénál, és a rés egyre nő. Nem tudni, januárra mindezen mennyit változtat a bértábla felülvizsgálata. A különböző fizetési osztályokba való sorolással létrejött aránytalanságokat várhatóan a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása orvosolja. Tény, hogy elkészült az országos átvilágítás első mérlege. A gyorsjelentésből már most kiderült, hogy a közoktatás rendszere egyszerre pazarló és szegény, gazdaságtalan a működése, hol túl nagy terhekkel, másutt kihasználatlan erőkkel. Magyarul: eddig is voltak iskolák, melyek racionálisan gazdálkodtak, ésszerűen osztották el a terheket, s emellett képesek voltak magas színvonalú pedagógiai munkát is produkálni. Visszakanyarodva a nyitótételünkhöz: ahol a pedagógusokban élni engedték a formabontó szellemet, kibontakoztathatták kreatív elképzeléseiket, létrehozhattak modelleket, s eközben rájöttek arra maguktól, amibe sok kollégájuk most a maga kárán tanul bele, hogy előre kell menekülni. Hodnik I. Gy. Ha beüt az áramkorlátozás A tavaly életbe lépett Villamosenergia törvény végrehajtásáról intézkedő júliusi kormányrendelet egyértelműen meghatározza: az erőművek országos tüzelőanyag-hiány esetén, kül- és nemzetgazdasági, környezetvédelmi és honvédelmi érdekből az áramszolgáltatók kártérítési kötelezettség nélkül miként és milyen fogyasztókkal szemben korlátozzák, vagy szüneteltessék a villamosenergiaszolgáltatást.- Ebbe a körbe minden fogyasztó bevonható, de meg kell különböztetnünk az úgynevezett védetteket - mondja Kovács Gábor, A DÉDÁSZ Rt. üzemirányítási osztályvezetője. - A lista végére kerülnek az egészségügyi intézmények, fekvőbeteg gyógyintézetek, szakrendelők, mentő- szolgálat, a villamosenergia termelésében, szállításában és elosztásában résztvevők, a hírközlés, távközlési és postai szolgáltatók, a rendőrség, a polgári védelem, a lakosság alapvető élelmiszerellátását szolgáló üzemek, a nemzetközi repülőterek, a vasúti szállítás, a szénbányák és az olajfinomítók. Az új, egyeztetett listát ’96 május 31-ig kell elkészítenünk. Korlátozó és tiltó lista eddig is volt, de lakossági korlátozásra az utóbbi öt évben nem került sor, mert jelentős mértékben csökkent a hazai villamosenergia-import függősége, és mert a jelenlegi teljesítményigény csak 88%-a az öt év előttinek.-Mit tesznek, ha felborul az energiarendszer egyensúlya?- Importból, a hazai erőművek fokozott igénybevételével kíséreljük meg a pillanatnyi hiány megszüntetését. Ha szükséges, hírközlő eszközökön keresztül kérjük fel a lakosságot a fogyasztás csökkentésére. B. M. L. rífírwr d ríl o la w, az Dunántúli Napló előfizetésére 1995. október l.-jétől Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak egy hónapra két hónapra negyedévre félévre Előfizetés díja 525 Ft 1050 Ft 1 Í54ÖFt 3050 Ft Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban 3 6 11 23 forintban 72 145 252 534 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb szeptember 28-áig. Az új előfizetők között 5 db 500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. A magyar nyelvtudomány külföldön A Nemzetközi Hungarológiai Központ Budapesten tartotta 1995 évi konferenciáját A magyar nyelvtudomány külföldön címmel. Dr. Papp Lajos helyettes államtitkár megnyitó szavai után előadások hangzottak el a magyar nyelvtudomány legújabb kérdéseiről, a nyelvrokonságról, a magyartanítás külföldi helyzetéről. Fábián Pál professzor a mai magyar nyelvtudomány gyakorlati vetületeit, Kontra Miklós a szociolingvisz- tikai lehetőségeket a magyar vendégoktatók munkájában mutatta be. Péntek János professzor a hungarológia dilemmáiról, Korompay Klára a magyar nyelvtudomány határainkon túli tanításának főbb kérdéseiről beszélt. Szíj Enikő a finnugor népek és a finnugor nyelv- tudomány helyzetét, Maticsák Sándor a finn-magyar kontrasztív nyelvészeti kutatásokat ismertette, míg Kolláth Anna a Maribori Egyetemen folyó magyar nyelvészeti kutatásokról tartott előadást. A kétnapos tanácskozáson elmondták véleményüket, kutatási eredményeiket a határainkon innen és túl oktató egyetemi tanárok, hungarológusok és lektorok egyaránt. így a konferencia az elméleti és gyakorlati kérdések felvetésén túl lehetőséget adott a tapasztalatok kicserélésére, egymás munkájának megismerésére. Hiszen a hungarológia az utóbbi másfél évtizedben itthon és külföldön szinte reneszánszát éli, új egyetemi oktató- és kutatóhelyek létesülnek, egyre több kiadvány jelenik meg ezen a területen. Tamói László igazgató és Vúi- radi Tamás ügyvezető igazgató a Nemzetközi Hungarológiai Központ aktuális helyzetéről és feladatairól tartott tájékoztatójában kiemelte a külföldön dolgozó oktatók és lektorok felelősségét, kapcsolatkeresésük és kapcsolatteremtésük fontosságát. Az intézetnek jelenleg 78 egyetemi és főiskolai kapcsolata van külföldön, ahol mintegy 400 hungarológus oktató végzi munkáját. Fő feladatuk a magyar, mint idegen nyelv, mint idegen kultúrának oktatásán túl egyfajta kulturális hídte- remtés, melyhez szükségük van egymás, és a külföldi magyar intézetek segítségére. Sallai Éva
