Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-11 / 248. szám

10 Dünántúli >apló Gazdaság 1995. szeptember 11., hétfő Csak a cégek száma növekedett Az országos átlagtól eltérően Baranyában csökkent a termelés értéke A mezőgazdaság eredményei az idei évben elmaradtak az előzetes várakozástól fotó: löffler Gábor Határidők cégvezetőknek Szeptember 15.-A kommunális és az ipar­űzési adó, valamint az épít­ményügyi és telekadó esedé­kes részletének befizetése;- mezőgazdasági támogatá­sok igénylése;-nyilatkozat tétele az előző hónapban vámkezelt kőolaj­ról, kőolajtermékekről;- az útalap-hozzájárulás befi­zetése, visszaigénylése;-az idegenforgalmi adó be­vallása és befizetése;- a fogyasztási adó befizetése és a fogyasztói árkiegészítés igénylése;- a társasági adó negyedéves előlegének befizetése. Pénznyerő automaták já­tékfeltételei A Szerencsejáték Felügyelet­nek (SZF) a pénznyerő automa­ták üzemeltetéséről szóló álta­lános játékfeltételeit (AJF) a Pénzügyi Közlöny 1995/10. száma tartalmazza. A játék- szervező cégeknek az engedély érvényességének ideje alatt já­téktermenként legalább egy te­remfelügyelőt kell alkalmaz­niuk, a jogszabályban és az AJF-ben foglalt változás- és egyéb bejelentési kötelezettsé­güknek pedig - bizonyos kivé­telektől eltekintve - az SZF székhelyén (1051 Budapest, Sas u. 23/A) kell eleget tenniük a bejelentés tárgyát képező esemény bekövetkezésétől számított 8 napon belül. A játéktermekben csak érvé­nyes engedéllyel rendelkező pénznyerő automata, illetve ér­vényes nyilvántartásba vételi igazolással rendelkező játékau­tomata helyezhető el. A műkö­dési feltételek között szerepel egyebek mellett, hogy az I. és II. kategóriájú játéktermekben a játékosok által jól látható helyre Látogatási Szabályzatot kell ki­függeszteni. A játékszervezők­nek az I. vagy II. kategóriába sorolt pénznyerő automata, il­letve játékterem üzemeltetésére jogosító engedélyüket, az Üzemeltetői naplót, a Havi pénzforgalmi jelentést és Ellen­őrzési naplót kell az általuk üzemeltetett játéktermekben tartaniuk. Az üzemeltetésben beálló esetleges változások a játék- szervezők számára minden esetben szigorú adminisztrációs kötelezettségekkel járnak. Ezek közül kiemeljük, hogy a pénz­nyerő automata tartós üzemkép- telenségét a játékterem helye szerint illetékes SZF területi csoportjának kell az engedély egyidejű leadása mellett beje­lenteni, míg a működés szüne­teltetéséhez annak kezdő idő­pontja előtt az SZF székhelyén kell engedélyt kérni. A játékfeltételekben szereplő előírások megszegése esetén az SZF által kiszabható bírság ösz- szege 100 ezer forinttól 1 millió forintigterjedhet. Az AJF szerint a szervezők az I. kategóriás pénznyerő au­tomaták után minden megkez­dett hónapban 25 ezer forint, a II. kategóriába sorolt gépek után 10 ezer forint játékadót kö­telesek fizetni, míg a játékter­mek éves adózott árbevételének 2 százalékát idegenforgalmi hozzájárulás címén, a játékter- menkénú negyedévi tiszta já­tékbevétel 5 ezrelékét pedig a felügyeleti ellenőrzés díjaként kell megfizetniük. Az 1995. július 20. előtt ki­adott engedélyeket az SZF 1995. december 31-éig ingye­nesen kicseréli, az addig ki nem cserélt engedélyek pedig hatá­lyukat vesztik. Nyolcszázmillió dollár a Világbanktól A foglalkoztatási jellegű alapok összevonásáról A Munkaügyi Minisztérium javaslatot készített arra, hogy vonják össze a Szoli­daritási, a Foglalkoztatási, a Bérgarancia, a Szakképzési, valamint a Rehabilitációs Alapot. Amennyiben a kor­mány és a parlament elfo­gadja az erre vonatkozó elő­terjesztést, a gazdálkodók­nak nem külön-külön kell majd fizetniük a különféle alapok járulékát, hanem adójellegű egységes mun­kaerőpiaci hozzájárulással. A legnagyobb tétel az összevonásra tervezett ala­pok közül a Szolidaritási Alap. Ennek idei bevételei elérik a 66 milliárd forintot. Mintegy 16 milliárd forint - a Foglalkoztatási Alap, de ennek forrásául nagyrészt a Szolidaritási Alapból tör­ténő átcsoportosítás szol­gálhat az idén. Nagyságren­dileg kisebb a Bérgarancia és a Szakképzési Alap a 2-2 milliárd forintos összegével. A Rehabilitációs Alap még a 100 millió forintot sem éri el. Az egységes alap jövőre a minisztérium szerint 100 milliárd forinttal gazdál­kodhatna. Bár az idén az említett öt alap együttes be­vétele nem éri el a 90 milli­árd forintot, bizonyos átcso­portosításokkal elérhető lenne ez az összeg. A terv szerint indokolt az, hogy az egységes munkae­rőpiaci alap vállalja át a költségvetéstől a jövede­lempótló-támogatás fizeté­sének 50 %-át. A másik 50 %-ot továbbra is az önkor­mányzatok fizetnék. Látogató Központ nyílik a Paksi Atomerőmű Rt.*ben Kedden avatják fel Pakson az Atomerőmű Rt. frissen elké­szült új létesítményét, a Láto­gató Központot. A létesítmény magába foglalja az erőmű mű­ködését bemutató kiállítást, il­letve egy korszerű vendégfo­gadó rendszert, amelyek már részeit képezik a részvénytársa­ság most formálódó új arcula­tának. A központ avatásával egyidőben adják át azt az új la­kossági tájékoztatási rendszert, amely nemcsak a hőmérséklet­ről és az aktuális időpontról ad információt, hanem a pillanat­nyi, az elmúlt napi, valamint az elmúlt heti háttérsugárzásról is, összehasonlítva a jelenlegi ér­tékeket az 1970-es időszkban mért állapotokkal. Megyénkben 1995 első felében a lakosság életkörülményeit és a gazdálkodást a KSH Baranya Megyei Igazgatóságának fel­mérése szerint az alábbi ten­denciák jellemezték:- a gazdaság szereplőinek száma tovább növekedett, de ez csak a kis méretű vállalkozások gyarapodását jelentette;-az iparszervezetek bruttó termelési értéke és értékesítése - az országos tendenciától elté­rően - tovább csökkent;-a mezőgazdaság eredmé­nyei is elmaradtak a várakozá­soktól. A gazdálkodás jellemzői A megye gazdaságában ez év első féléve sem hozta meg azt a változást, ami érezhető növe­kedést indíthatott volna számos területen. A megyei székhelyű vállalkozások száma ugyan fo­lyamatosan növekszik, azonban továbbra is a kisméretűek ará­nya a meghatározó. A jogi személyiségű vállal­kozások száma a megyében jú­nius végén 3675 volt, melynek mintegy háromnegyedét a 11 főnél kevesebbet, további ötö­dét a 11-20 fő közötti létszámot foglalkoztatók tették ki. Növekedés jellemezte a jogi személyiség nélküli vállalkozá­sok számát is. Az egyéni vállal­kozásokkal együttvéve június végén 41 158 vállalkozás volt nyilvántartva e formák valame­lyikében, 87%-uk egyéni vál­lalkozásként, 10%-uk betéti társaságként. Ez év első felében 60 újon­nan alakult külföldi érdekelt­ségű jogi személyiségű gazda­sági társaságot regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei székhellyel, kevesebbet, mint tavaly ugyan­ebben az időszakban. Közöttük 22 volt kizárólag külföldi, 38 pedig vegyes tulajdonú szerve­zet. A megalakuláskor jegyzett tőke e szervezeteknél összessé­gében 194 millió forint volt, melyen belül mintegy 84%-ot (162 millió forintot) tett ki a külföldi tőke összege. A kül­földi érdekeltséggel újonnan alakult vállalkozások jegyzett tőke szerinti mérete (3,2 millió forint) és a befektetett külföldi tőke átlagos összege egyaránt (2,7 millió forint) elmaradt az egy, illetve két évvel ezelőtt külföldi részvétellel újonnan alakult szervezetekétől. Baranya megye iparszerve­zeteinek gazdasági teljesítmé­nye ez év első félévében - az országos tendenciával ellentét­ben - nem érte el az egy évvel korábbit. A megyei székhelyű, 50 fő feletti létszámot foglal­koztató ipari ágakba sorolt vál­lalkozások január-júniusi bruttó termelési értékének vo­lumene - a foglalkoztatottak számának 15%-os csökkenésé­vel párhuzamosan - több, mint 9%-kal maradt el a tavaly ilyenkoritól. Ezen belül a még mindig jelentős súlyú, e vállal­kozási kör termelési értékének 85 %-át előállító nagy szerveze­tek (300 főt, vagy többet fog­lalkoztatók) termelése 11%-kal kevesebb volt az egy évvel ko­rábbinál, míg az 51-300 főt fog­lalkoztatóké az 1994. év január­júniushoz hasonlóan alakult. Országosan az ipari termelés volumene az időszakban a vál­lalkozások egészére vonatko­zóan 8,5%-kal emelkedett, ezen belül a termelési érték 81 %-át produkáló 50 fő feletti létszámú szervezetek termelésnöveke­dése is ezt megközelítő, 8,4%- os volt. A legmarkánsabb elté­rést a megyei és az országos termésalakulásban ez utóbbi gazdálkodói körre vonatkozóan a feldolgozóipar mutatta, or­szágosan ugyanis e gazdasági ágban is 10%-kal emelkedett az 50 főnél többet foglalkoztatók bruttó termelési értéke összeha­sonlító árakon számítva. A termelés alakulására a me­gyében mind a belföldi értéke­sítés, mind az exportlehetősé­gek csökkenése hatással volt, hisz a hat hónap alatt az előbbi 7, az utóbbi 22%-kal esett visz- sza. így az összes értékesítés volumene is hasonló mértékben volt kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A mezőgazdaság első féléve sem hozott elmozdulást a már hosszabb ideje tapasztalható stagnáló állapotból. Sem a be­ruházások, sem a talajerővisz- szapótlás és növényvédelem, sem az állatállomány helyzeté­ben nem indult meg pozitív fo­lyamat. Pozitív elemként érté­kelhető, hogy a földtulajdonvi­szonyok jelentős átalakulása közepette is minimális volt ez év tavaszán a vetetlen szántó: a megyében annak 1,7%-át, or­szágosan 4,1 %-át tette ki (mindössze 3 megyében volt kevesebb a vetetlen szántó ará­nya a baranyainál). Az 1995. május 31-i állapot szerint az összes földterületnek 32%-a volt az egyéni gazdál­kodók használatában (1993-ban ez 13, 1994-ben 24%-ot tett ki): az adatok érzékeltetik a lassú, de folyamatos változást, mely a föld használatában végbemegy. A gabonafélék közül a búza területe ez évben megközelí­tette az 50 000 hektárt, ezt megelőzően utoljára 1990-ben volt ilyen méretű a búza vetés- területe. Az előzetes várakozá­soktól a termés mind mennyi­ségben, mind minőségben el­maradt, az előzetes adatok sze­rint 4870 kg (tavaly 4806, két éve 5054 kg) termett hektáron­ként. A másik fo'ntos gabonánk, a kukorica 84 800 hektáron ke­rült elvetésre, ez csupán 2%-kal kisebb terület a tavalyinál (or­szágosan a csökkenés 14%). Cukorrépából a tavalyinál na­gyobb a vetésterület 13%-kal (4384 ha), a napraforgó a tava­lyi, addigi legnagyobb terület­től ez évben sem mándt el (19 400 ha). Baranyában nőtt a ve­tésterület. Míg a borsó területe évek óta folyamatosan csök­kent, addig a repcemag-terme­lésre szánt terület növekedett és ez évben 79%-kal több a tava­lyinál (2498 ha). A szőlő nem ígér nagy termést, a gyümöl­csök közül alig van jó hozamot produkáló. A dinnyének vi­szont kedvezett az időjárás, bő­séges volt a termés. Az állatállomány a tavaly évközepihez viszonyítva min­den jelentősebb állatfaj tekinte­tében tovább csökkent. Szar­vasmarhából idén június 30-án közel 41 400 darabot, sertésből mintegy 295 200-at tartottak. A Nemzetközi Valutaalap szakértőitől megkaptuk már azokat a direktívákat, amelyek a tárgyalási alapokat tartalmaz­zák - jelentette be Bokros Lajos a nemrégiben lezajlott pécsi lá­togatásán. Várhatóan e héten tárgyaló- asztalhoz ülő szakértői delegá­ciók körülbelül két hétig foly­tatnak egyeztetést. Bokros La­jos megerősítette, az IMF a kormány jövő évi költségveté­sét tekinti kiinduló alapnak, ha ez kielégítőnek találja, csak eb­ben az esetben lehet pozitív a döntése. Októberben tartják a Nemzetközi Valutaalap köz­gyűlését, amelyen a pénzügy- miniszter már szeretne arról be- számolni, Magyarország és az IMF közötti megállapodásról már csak az aláírás hiányzik. Az IMF pár száz millió dol­láros hitele tulajdonképpen nem jelentős, hiszen havonta ennek többszörösét vesszük fel a nemzetközi pénzpiacon. Pénzpiaci finanszírozásunk költségeinek csökkentésében van szerepe, más pénzintéze­tektől felvett hitelek kamatai egy részét ebből fizetjük. A pénzügyminiszter bejelen­tette: a Világbankkal is előké­születben van két hitelmegálla­podás, ez 7-800 millió dollárt is elérheti, kamata alatta marad a nemzetközi pénzpiaci kama­toknak. Ezt is csak akkor vehet­jük fel, ha létrejön az IMF megállapodás. B. G. Országszerte elkezdődött a szüret. Az már biztos, hogy a tavalyinál kevesebb must kerül a hordókba, a pero- noszpóra ugyanis alaposan megtizedelte az ültetvénye­ket. Tíz-húsz százalékos terméski­esésre lehet számítani - nyilat­kozta lapunknak Szabó György, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője. A gombabetegségek elterjedé­sének szerinte az az oka, hogy a termelők jövedelmi okokból inkább az olcsóbb, ellenőrizet­len, vagy a korábbi évekből megmaradt, lejárt szavatos­ságú növényvédő szereket használtak. s­A várható bortermést ille­tően megoszlik a szakemberek becslése, 3,5 és 3,8 millió hek­toliter közötti mennyiségre számítanak. A belföldi fogyasztás évek óta nagyjából azonos, nem ha­ladja meg a 3-3,2 millió hekto­litert. Borkivitelünk az idén nem változik. Szabó György ezzel kapcsolatosan elmondta: hor­dós és palackos borexportunk várhatóan eléri a múlt évi 900 ezer hektolitert, ami megköze­lítőleg 90 millió dolláros bevé­telt jelent. Legnagyobb vásár­lónk - palackozott borokból - Oroszország. Németországi kivitelünk viszont csak töre­déke annak a mennyiségnek, amelyet hajdan, a volt NSZK- ba exportáltunk. Örvendetesen megnőtt azonban az utóbbi években az angliai kivitel. A szigetország jelenleg a harma­dik legnagyobb vevőnk, idén 80-90 ezer hektoliter magyar bor kerül az angolok asztalára. Borexportunk fele Keletre, fele Nyugatra megy. A belföldi kí­nálat bővítésére várhatóan 100 ezer hektoliter bort importá­lunk. Az ültetvények az utóbbi években egyre kisebbek. Míg 1991-ben 138 ezer hektáron folyt művelés, ma már csak mintegy 100 ezer hektáron termelnek szőlőt. Az elörege­dett ültetvények felújítása nem halogatható sokáig. Ostorosi szüret A szakemberek szerint, ha öt éven belül nem indul meg évente ötezer hektár újratelepí­tése, akkor a pusztulás folya­mata már megállíthatatlan. Újvári Gizella Privatizációs bevételek Ez évben eddig 41,7 milliárd forintos privatizációs bevétel keletkezett - derül ki az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. informatikai és vagyonnyil- vántartási ügyvezető igazgató­ságának összesítéséből. A leg­frissebb adatok szerint 35,26 milliárd forint kiadása volt a privatizációs szervezetnek 1995. első hét hónapjában. A bevételek túlnyomó része érté­kesítésből és vagyonhasznosí­tásból keletkezett, értékben ez 33,5 milliárd forint volt. A készpénzes bevétel elérte a 18,6 milliárd forintot, melyből 9,5 milliárd devizában folyt be. E- hitel és a hozzá kapcsolt rész­letfizetés formájában 2,9 milli­árd forint bevétel érkezett, kár­pótlási jegyet 11,9 milliárd fo­rint névértéken fogadtak el. í t i i 1 I Az idén is kevesebb szőlő termett Szeptemberben országszerte megkezdődött a szüret

Next

/
Thumbnails
Contents