Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-11 / 248. szám

1995. szeptember 11., hétfő Hazai Körkép Diinántúli Napló 7 Elkerülhetetlen a lakásgazdálkodás reformja Bokros: másfél év a próbaidő Az egyetemisták radikális döntése A tanévkezdés előtt ismét kiéleződtek a viták a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Szövetsége (Hökosz) között. Szabó László, a Hökosz el­nöke a múlt hét közepén Horn Gyulává] folytatott tárgyalá­sán látott utoljára esélyt arra, hogy a tandíj bevezetését a kormány elhalasztja. Horn azonban csupán arra tett szó­beli ígéretet, hogy jövőre sem emelkedik a 2000 forintos összeg. Szabót ez nem nyug­tatta meg: a megbeszélés után kilátásba helyezte a demonst­rációk folytatását. A Hökosz szombaton tar­totta rendkívüli közgyűlését, amely határozatban utasította el a tandíjrendeletet és annak visszavonására szólította föl a kormányt. A közgyűlés meg­határozta a szeptemberben kezdődő tiltakozások pontos menetrendjét is. Eszerint e hó­nap 25-étől kezdve az ország hallgatói önkormányzatai minden nap folyamatos ún. „jelenléti tiltakozásokat” tar­tanak, ha lehet, a Parlament előtt. Október 3-án a vidéki egyetemi városokban lesznek nagy demonstrációk, míg ok­tóber 4-ről 5-re virradóra Bm dapest utcái lesznek tele éber egyetemistákkal: ekkor lesz a hangzatos jelszavú „Virrasztás a jövőért”-akció. Erre annak ellenére sor ke­rül, hogy a most kezdődő fél­évben a felsőoktatási intézmé­nyek nem szednek majd ki­egészítő tandíjat, amely akár 8000 forint is lehetne havonta. Ennek végtelenül prózai oka van: a kormány idén nem vonja el az intézményektől azt az összeget, amit a kiegészítő tandíjjal kellene pótolni. A minisztérium megüt­közve vette tudomásul a Hö­kosz döntését és ezt még va­sárnap közleményben tudatta a sajtóval. Szerintük az elmúlt hetekben a kormány megpró­bált megegyezést keresni a di­ákok képviselőivel. Az MKM egyrészt a miniszterelnök ígé­retére, másrészt a kiegészítő tandíj bevezetésének elhalasz­tására hivatkozik. Mindez valóban elég érv­nek tűnhet, de tudni érdemes, hogy a mai napig nem szüle­tett olyan koncepció, amely azt vázolná, hogy a következő évtől milyen módon fogja a befolyó tandíj a felsőoktatás fejlesztését szolgálni. Efféle koncepció egyébként négy éve nincsen. Annyi bizo­nyos: a tandíj idén csupán a költségvetési hiányt csökkenti s erősen kérdéses, vajon nem így lesz-e jövőre is. Lendvai Dávid Zsúfolt parlamenti program Október elejéig még kétnapos lesz az Országgyűlés plenáris Ülése, de a kormány előterjesztéseinek áradata oly nagy, hogy a Ház egy hónap múlva áttér a heti háromnapos ülésezésre. Az utóbbi 25 évben a magyar kormányok egyetlen gazda­sági ígérete sem teljesült. A gazdasági stabilizációs prog­ram viszont sikeresnek ígér­kezik, s ennek már mutat­koznak is az első jelei. Kétségtelen viszont, hogy leg­alább másfél év kell ahhoz, hogy egy nemzetgazdasági lép­tékű tervről ki lehessen jelen­teni: sikeres. Ennyi időre kér türelmet csomagjának értékelé­séhez Bokros Lajos is. A pénzügyminiszter szombaton egy szegedi fórumon beszélt az ország gazdasági helyzetéről, a stabilizációs programról. Szerinte a jelenlegi gazdaságpolitika csak a korábbiakhoz képest szigorú, viszont feltétlenül szükséges. Úgy ítéli meg, hogy gyöke­res szemléletváltozásra, érdemi reformra van szükség a lakás- gazdálkodásban. Az elmúlt öt év hibás szemlélete miatt sok a gond ezen a téren. Hangsú­lyozta a nagyfokú lakásmobili­tás szükségességét, ugyanakkor hibás és igazságtalan döntésnek nevezte az állami lakások áron aluli eladogatását. Szerinte nem kevés a lakás, így nem is az építés a megol­dás. Az viszont tarthatatlan - mondta -, hogy egyeseknek tíz ingatlanuk is van, másoknak pedig reményük sincs a lakás­hoz jutásra. Nemcsak az épít­kezőket kellene támogatni, ha­nem a rászoruló bérlőket is, nö­velve ezzel a bérlakást válasz­tók számát. Ezt Kóródi Mária, az Ország- gyűlés alelnöke móndta el szokásos heti sajtótájékozta­tóján. Egyelőre nincs előrelé­pés a nemzetbiztonsági tör­vény hatpárti egyeztetésében, pedig a javaslat csak ezután kerülhet a plenáris ülés elé. Bizonytalan a rádióról és a te­levízióról szóló törvényjavas­lat helyzete is. A jövő héten megkezdődik a kárpótlási törvény, valamint a gazdaságstabilizációs tör­vénycsomag módosításának általános vitája. Folytatják a képviselők a nemzeti jelképek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés használatáról, valamint a szakképzési tör­vény módosításáról szóló ja­vaslatok vitáját. Szerepel a napirenden a közoktatás szervezése, irányí­tása és a felsőoktatás fejlesz­tése, s döntenie kell a Háznak a privatizációs eseti bizottság tagjairól és tisztségviselőiről. A „Nyitott kapuk napján”, szeptember 23-24-én díjmen­tesen bárki megtekintheti a Parlamentet, amely az európai örökség része. E két napon a kontinens minden műemlékének kapuja nyitva áll majd a nagyközön­ség előtt. Állandó légijáratot indítanak Budapest és Temesvár között, tehermentesítik a magyar-ro­mán határátkelőhelyeket, opti­kai kábel-összeköttetés javítja a telefonkapcsolatokat Magyar- ország és Románia között - si­keres tárgyalás esetén ezekkel a jelentős eredményekkel zárul­hat Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter közelgő romániai látogatása. Tíz határvadászszázad áll készenlétben az ország déli ha­tárának mintegy 66 kilométeres szakaszán. A határ túloldalán harcokra semmi jel sem mutat - mondotta vasárnap a Határőr­ség szóvivője. Várossá avatták szombaton a 3300 lakosú Győr-Moson-Sop- ron megyei Fertőd községet. Az Esterházy-kastély barokk park­jában rendezett ünnepségen Kuncze Gábor köszöntötte az új város polgárait. A belügymi­niszter elmondta: a 17. század­ban épült kastély az ország egyik fontos kulturális, zenei központja lett. A település tu­dományos, idegenforgalmi sze­repe a nyugati határnyitás nyomán felértékelődött, s ez kihatott gazdaságára is. Református templom Tö­rökbálinton. Zsúfolásig meg­telt vasárnap Törökbálinton a jórészt a hívők adakozásából épült új református templom. A 10 ezer lakosú település polgá­rai közül kétezer tartozik ehhez a gyülekezethez. Új templomuk a hozzá tartozó parókiával együtt egy év alatt készült el. Az önkormányzat emellett há­rommillió forinttal, a süsseni testvértelepülés, a svájci és a holland egyházközösségek ösz- szesen 20 millió forinttal járul­tak hozzá a létrehozás költsége­ihez. Sörfesztivál Gödöllőn. Igazi közönségsikert aratott a vasár­nap véget ért háromnapos gö­döllői Dreher sörfesztivál, ame­lyen hozzávetőleg 20 ezer helybéli és környékbeli vendég vett részt. A városháza előtti té­ren megrendezett kulturális programban fellépett a Chopin zeneiskola fúvószenekara és hangversenyt adott a 100 tagú Cigányzenekar. Határhelyzet. Folyamatos volt a ki- és belépés országhatá­rainkon vasárnap, kivéve né­hány átkelőhelyen - közölte Krisán Attila ezredes, a Határ­őrség szóvivője az MTI munka­társával vasárnap. Krisán Attila elmondta: a személyforgalom­ban kifelé Nagylaknál 5, befelé Tompánál 1 óra türelmi időre van szükség. A teherforgalom­ban ugyan csökkent a várako­zás az elmúlt napokhoz képest, de Nagylaknál még 35, Gyulá­nál 28, Záhonynál 18 és Ár- tándnál 6 óra a türelmi idő. A kultúra ifjú követei Az AFS Magyarországi Nemzetközi Csereprogram Alapítvány a hétvégén tar­totta első országos nagygyű­lését Budapesten. A nemzetközi középiskolás diákcsereprogrammal Pécs városa már az alapítvány ma­gyarországi munkája kezde­tén, négy éve felvette a kap­csolatot. A New York-i köz­pontú világszervezet önkéntes támogatók és iskolák segítsé­gével diákcseréket szervez a világ különböző országai kö­zött. Magyarország az 1995/96-os tanévben össze­sen ötvenhét diákot küldhet határainkon túlra, hozzánk pedig ötvenhárom diákot küldhet 19 ország. A diákcse­rébe bárki bekapcsolódhat, a lényeg az önkéntesség. Hogy milyen a jó fogadó család, többek között erre a problé­mára kerestek választ az AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány első - hétvégi - országos nagygyűlésén. A Római-parti Hotel Ma- gistemben Baranyából is szép számban jelen voltak a prog­ramban résztvevő iskolák képviselői. A nagygyűlésről iskolájukba visszatérve to­vábbadják majd tapasztalatai­kat, elősegítve iskolájukban a diákcserét. Sallai Éva Aki tudja, nem mondhatja Tökölön szombaton, a kora esti órákban lezuhant egy JAK-52-es típusú repülőgép. A gép pilótája T. György 50 éves budapesti la­kos, nyugalmazott alezredes, valamint utasa, egy 35 esztendős uk­rán hölgy életüket vesztették. A szerencsétlenség okairól, körülményeiről szerettünk volna többet megtudni vasárnap, de nem jártunk sikerrel. A Honvédelmi Miniszté­rium illetékesei mereven elzárkóztak az információnyújtás elől -fantá­ziánkat meglódítóan -, titokként kezelve az esetet. Tehát: aki tudja, az nem mondja. Aki viszont mondhatná, az - vasár­nap lévén - nem tartózkodik a munkahelyén. A kör bezárult. Ki gondolná, hogy ha lezuhan egy repülőgép, benne egy nyugalma­zott tiszttel és egy ifjú hölggyel, akkor a baleset körülményei titoknak minősülnek. Pedig lettek volna kérdéseink. Vajon a katonai repülőtérről felszállt JAK-52-es a hadseregé volt-e vagy magángép? Utóbbi esetben persze nemigen leheme szó sem állam- sem szolgálati titokról, bár ak­kor még mindig kérdés, mit keres egy magángép a katonai objektumon ? AzJ sem értjük, a lezuhanás oka miért kíván ekkora diszkréciót. Csak nem egy szupertitkos, új fejlesztésű légi jármű berepülőpilótája volt az idős úr? Ez esetben értenénk, hogy a műszaki jellegű hibákat a hadveze­tés nem kívánja nyilvánosságra hozni. Még egy indok magyarázná az ügy titkos kezelését. Ha a szerencsét­lenül jártak valamilyen szigorúan bizalmas államérdek okán indultak volna útnak. Am ez - békeidőben - aligha valószínű. Marad a közönséges feltételezés: az elhunytak egyszerűen csak a ti­losban jártak Ám napjainkban ezen már nincs semmi titkolni való. Leg­feljebb, ha a mundér becsületét akarják megóvni. -ágé­Koalíció és gazdaság a pártok fórumain Eseményekben bővelkedő napok után csendesebb közéleti hétvégét jeleztek a programok, de így is akadt jócskán tár­gyalni valója több pártnak és politikai szervezetnek. A Szabad Demokraták Szö­vetségének Országos Tanácsa szombaton Budapesten tartott ülésén teljes volt az egyetértés abban, hogy az ügyvivői testü­let és a pártelnök helyesen járt el a közelmúltban lezárult koa­líciós válság napjaiban - hangzott el az OT ülését kö­vető sajtótájékoztatón. Pető Iván, az SZDSZ elnöke el­mondta: a párt elkötelezte ma­gát a koalíció mellett, ám en­nek mindenáron való fenntar­tása nem lehetséges. A sajtótá­jékoztatón Wekler Ferenc ügyvivő az önkormányzatok jövő évi finanszírozásával kapcsolatban rámutatott, hogy az SZDSZ 430 milliárdot jut- tattna nekik. Elkészítették a novemberi pártkongresszus elé terjesz­tendő gazdaságpolitikai vita­anyagot az MSZP szakembe­rei. 10-15 éves távlatot fognak át a tézisek, s mint Máté László alelnök elmondta: a dokumentum szocialista és szociáldemokrata jegyeket vi­sel, s egyelőre eltér a kormány gazdaságpolitikai programjá­tól. Például újra kell fogalmazni a társadalmi-gazdasági megál­lapodást és hosszabb távon szükség lesz az állam szerep- vállalására, többek között az ipar megújulásában. „Létünk feltétele a kor­mánykoalíció leváltása.” így fogalmazott Giczy György pártelnök a Kereszténydemok­rata Néppárt egri vitanapján, utalva arra is, hogy ehhez va­lamiféle ellenzéki összefo­gásra lenne szükség. Értékelése szerint a kor­mányzatban érzékelhető a szabaddemokrata túlsúly, ugyanakkor a koalíciós szer­ződés a miniszterelnök jogo­sítványait illetően ellentmond az alkotmánynak. Nemzeti pártokkal kíván szövetségre lépni a Magyar Érdek Pártja. Király B. Iza­bella elnök szerint partnerként elképzelhető számukra a Nem­zeti Erők Szövetsége, de a Torgyán József ve.zette szövet­ség is. Hosszú távon céljuk Nagy Magyarország feltá­masztása - békés módszerek­kel -, ekkor hazánk újra ki­rályság lehetne, élén pedig kormányzó vagy nádor állna. Beszélgetőpartnerünk: a költő Faludy György 85 éves A szerencséseken kívül legalább háromszázan szerettek volna bejutni péntek este a Zeneaka­démiára, ahol a nyolc­vanöt éves Faludy Györgyöt köszöntötték barátai. Születésnapja alkalmából beszélget­tünk a neves költővel.- Az emigráció évei alatt nagyon tartottam attól, hogy hazámban senki nem emlékezik majd rám - mondta -, ám hazatérésem után az első szegedi előadásomra csaknem ezer hall­gató volt kíváncsi. Ekkor megnyugodtam. Bol­dog vagyok, hogy megélhettem azt, amit meg­élni nem is reméltem. Az ember általában nem él nyolcvan évig. Körülöttem is meghalt szinte mindenki: elment Jászi Oszkár, Zilahy Lajos, Márai Sándor, Igno­tus Pál, Cs. Szabó László, és a fiatalabbak közül is sokan. Magam is azt gondoltam, jó, ha a hatva­nat megérem. Ehelyett az jött, ami jött. Ez örömmel, boldogsággal tölt el. Itthon vagyok végre. Felvettem a kapcsolatot mindenkivel, aki fontos volt a számomra. Vidékre járok, előadáso­kat tartok. Elmondhatom, hogy ismerem az or­szágot.-Születésnapi ajándékként megjelent össze­gyűjtött verseinek vaskos kötete. Valóban összes?-Nem. Csak azokat tartalmazza, amelyeket 1994-ig írtam. A többi még hiányzik. Vas István mondta nekem egyszer, hogy már nem ír verse­ket. Kérdésemre, hogy miért nem, azt felelte: Is­ten adta, Isten elvette. Tőlem még nem vette el. Hozzám kegyes volt a sors.- „A költészet fontosabb volt számomra min­dennél” - nyilatkozza egy helyütt.- A vers, ha jó, örök. És én igyekeztem jó verseket írni. A népszerűség nem jelent sem­mit. Ettől még lehetek nagyszerű vagy rossz költő. Nem tudom, hol a helyem a magyar iro­dalomban, de ezt kideríteni nem is az én dol­gom. Hanem az időé. Bozsó Bea A Gyermekek Világnapja Az ENSZ négy évtizeddel ez­előtt felhívást intézett a vüág ál­lamaihoz, hogy az év egy napját szenteljék legfiatalabb polgá­raiknak. Ennek alapján Ma­gyarországon szeptember 11-én - azaz ma - ünnepük a Gyer­mekek Világnapját. Az ese­mény alkalmából az ország több pontján rendeznek meg­emlékezéseket a társadalmi szervezetek, az egyházak, az önkormányzatok és a gyermek­barát-mozgalmak. Több város­ban este gyertyás felvonulás lesz. Délelőtt 11 órakor Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadja a gyermekszervezetek és -mozgalmak delegációját a Parlament Vadász-termében. (Képünkön három angol hatos ikrek) fotó: feb/reuter * i

Next

/
Thumbnails
Contents