Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-09 / 246. szám

10 Dhnántúli Napló Gazdaság 1995. szeptember 9., szombat Romlott a keresetek reálértéke A KSH Baranyai Igazgatóságának felmérése szerint ennek ellenére nó'ttek a lakossági betétek, ismét fellendülőben az építkezési kedv ________ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE________ R övid volt a hossz a tőzsdén Megtorpant a hét eleje óta tartó fellendülés a Buda­pesti Értéktőzsdén, ami el­sősorban a gyógyszerrész­vények tulajdonosait érin­tette érzékenyen. A tőzsdén két legnagyobb gyógyszertársaság papírjai­nak árfolyama a hét végére ellentétesen mozgott. Az Egis részvénye nem tudta áttörni a korábbi csú­csot jelentő 3085 forintos árfolyamot, s csütörtökön már csak 3050 forintot adtak érte. A Richter tulajdonosai to­vábbi árfolyam-emelkedés­nek örülhettek, a részvények csütörtökön 2390 forintért is gazdát cseréltek, igaz csök­kenő forgalom mellett. Az OTC-piacon a Biogal részvények árfolyama a névérték 75 százalékán stagnál, ennél olcsóbban senki sem kínálja a papírjait. Továbbra sem örülhetnek a í/wmán-tulajdonosok, a részvény árfolyama a névér­ték alá esett, és a jövőjét il­letően is igen pesszimista a hangulat. Ez a papír volt egyébként a legkelendőbb a forgalmazotti kategóriában, 100 kötésben 29,6 millió fo­rintot adtak-vettek a bróker­cégek belőle. Pannonplast- részvényeket 63 kötésben értékesítettek, adásvételük meghaladta a 25,8 millió forintot. A harmadik legnépsze­rűbb részvény a forgalma­zotti kategóriában a Martfűi Sörgyáré volt, adásvételük árfolyamértéken mintegy 23 millió forintot tett ki. Az OTP részvényesei számára biztató adatok je­lentek meg a bank privatizá­cióját követő első gyorsje­lentésben. Nevezetesen a bank mérlegfőösszege 4 százalékkal növekedett, sőt a féléves adózás előtti nye­resége 400 millió forinttal haladja meg a fél évre elő­irányzottat. Az Inter-Európa Bank részvényei továbbra sem tudnak kitörni a 10 100- 10 300 forintos sávból. A bankközi piacon bekö­vetkezett forintkamat-csök- kenés továbbra is érezteti a hatását a diszkont kincstárje­gyek (DK) kamatainál. Az egy hónapos DK ka­matainak emelkedése meg­állt (29-29,8 százalék), a há­rom hónapos állampapír kamatai pedig 32,53 száza­lékról 32,39 százalékra es­tek, míg a hat hónapos fu­tamidejű kincstárjegyek évi átlagos kamatszintje 0,46 ponttal esett vissza, miköz­ben a maximális hozam 34,04, a minimális hozam pedig 33,46 százalék volt. Ezek is csökkentek az el­múlt hetihez képest. Az eredetileg meghirde­tett tízmilliárddal szemben tizennégymilliárd forint volt a kibocsátott mennyiség, ami a hosszabb lejáratú ál­lampapírok iránt megnöve­kedett keresletet mutatja. Kárpótlási jegyre 120 üzlet született, az árfolyamérté­ken számított forgalom a je­gyekre meghaladta a 39 mil­lió forintot. A jegyek átlag­ára 206 forint volt a héten. Tóth Zoltán Cashline Broker Értékpapír Kft. Újabb Opel-visszahívások Megváltoztatják a kábelek vezetési útvonalát Fórum a TB-ről, belső ellenőrzésről A munkáltatókat érintő tör­vényi és szabályváltozások­ról, a jogosultságok és köte­lezettségek új tartalmi és el­járási kérdéseiről ad alkal­mazás szintű információkat az október 3-4-én Pécsett megrendezésre kerülő szakmai fórum, amely a Társadalombiztosítási Fői­gazgatóság vezetőinek köz­reműködésével konzultációs lehetőséget is biztosít az ér­deklődő szakemberek szá­mára. A fórum részletesen kitér többek között az új munkáltatói feladatokra és kötelezettségekre, a TB já­rulékalapok és járulékfize­tési szabályok kérdésére, az egészségügyi ellátások jo­gosultságának új szabályzó­ira, a nyugdíjalapok és más járulékok újdonságaira. Október 5-6-án ugyan­csak Pécsett, a belső ellen­őrzésről tartanak szakmai fórumot vállalkozások és költségvetési szervek szak­emberei számára. Ennek előadásai többek között a stabilizációs program gaz­dálkodókat érintő kérdései­vel, annak pénzügyi, szám­viteli hátterével, az adótör­vényekkel, a munkaügyi és foglakoztatási jogszabályok újdonságaival foglalkoznak. A fórumokról bővebb tá­jékoztatást ad az SZVT Ba­ranya (72/ 224-024). Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 90,42 Osztrák schilling 12,85 USA-dollár 134,50 ECU (Európai Unió) 169,51 Fontos jövedéki ismeretek A jövedéki törvény személyi hatálya alá tartozók tájékozta­tására szeptember 14-én 10 órakor előadással egybekötött konzultációt tart a Pécs- Bara­nyai Kereskedelmi és Iparka­mara. A fórum fontos támpon­tokat adhat mindazoknak, akik jövedéki terméket termelnek, termeltetnek, önállóan raktá­roznak, tárolnak, nagy- és kis­kereskedelemben forgalomba hoznak, importálnak vagy ex­portálnak. Számukra nélkülöz­hetetlen a jogszabályok pontos ismerete, a Vám és Pénzügyőr­ség, mint engedélyező és ellen­őrző hatóság megismerése. A közérdekű fórumra jelentkezni a 72/ 327-155/ 141-es telefon­számon lehet a kamarában Gyuris Gábornál. Baranyában 1995 első felében a lakosság életkörülményeit és a gazdálkodást az alábbi tenden­ciák jellemezték:-a foglalkoztatottak számá­nak fogyása folytatódott;-a regisztrált munkanélkü­liek száma és a munkanélküli­ségi ráta mérséklődött;-a foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete - mint országosan - 19%-kal növekedett, a fo­gyasztói árak emelkedése meg­haladta a 27%-ot;- a lakásépítéseknek a nyolcvanas évek második fel­étől tapasztalható csökkenő tendenciája végre megtorpant; '-a kereskedelmi szálláshe­lyek vendégeinek (és az éjsza­káiknak) a száma csökkent. Az életkörülményekről A lakosság életkörülményeit nagy mértékben meghatározó foglalkoztatottság helyzete még mindig egyre romló viszonyo­kat jelez a megyében is. A sza­porodó kisvállalkozások nem tudják ellensúlyozni a nagyobb szervezetek széthullásával égyüttjáró gondokat. Az 50 fő feletti megyei székhelyű gazda­sági szervezeteknél és költség- vetési szerveknél az első fél­évében mintegy 83 100 főt fog­lalkoztattak, 9%-kal keveseb­bet, mint egy évvel korábban. A létszámfogyás az építőipar­ban volt a legerőteljesebb (23%-os), de az átlagost meg­haladó mértéket ért el az ipar­ban, és a kereskedelemben is (15, és 12%). Ugyanakkor a pénzügyi tevékenységben az 1994. első félévinél 5%-kal több embert foglalkoztattak. A létszámcsökkenés ezúttal is jobbára a fizikai állományú- akat sújtotta, ők 13%-kal vol­tak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt, a szellemiek körében csak 2%-os csökkenés volt. Szervezetnagyság szerint a változások a nagy (300 fő fe­letti) szervezeteket érintették a munkaerő szempontjából hát­rányosabban. E munkáltatók az összes foglalkoztatott 71%-át kötötték le - a feladatok teljesí­tése 10%-kal alacsonyabb lét­számmal folyt, mint az előző évben. A közepes nagyságú (51-300 fős) szervezetknél a fogyás 7%-ot tett ki. A Baranya Megyei Munkaü­gyi Központ adatai szerint a re­gisztrált munkanélküliek száma 1995 júniusában 21 648 fő volt, 8%-kal kevesebb, mint egy éve. Ugyanakkor a bejelentett üres álláshelyek száma jelentősen megcsappant, a tavaly sem nagy kínálatnak júniusban csak a felét, 850 állást ajánlottak. A megfigyelt szervezeteknél foglalkoztatottak havi bruttó át­lagkeresete 1995 első félévében mintegy 33 100 Ft-ot tett ki, ez 19%-kal magasabb, mint egy évvel korábban volt. A fogyasz­tói árak 27,4%-os emelkedését figyelembe véve a keresetek reálértéke 7%-kal romlott. A nominál keresetek az építőipar­ban, illetve a banki területen emelkedtek a számottevőbben (25, és 42%-kal). Összegük ez utóbbi szféráben megközelí­tette az 53 ezer Ft-ot. Legszeré­nyebb mértékben (12%-kal) a szálláshely szolgáltatás és ven­déglátásban foglalkoztatottak keresete növekedett, azoké, akik amúgy is a legalacsonyabb (24 000 Ft-os) fizetésben része­sültek. Az iparban a keresetek növekedése (22%) és színvo­nala (35 900 Ft) is átlag feletti. A keresetek vásárlóértéké­nek csökkenése mellett a kiske­reskedelem összehasonlítható áron mért forgalma ez évben - az országos csökkenéssel ellen­tétben - a megyében újra emel­kedést jelez. Ez összefügg az újra élénkülő horvát bevásárló­turizmussal. A lakosság takarékbetét-ál­lománya - az MNB Baranya Megyei Igazgatóságának ösz- szesített adatai szerint - 1995 júniusának végén meghaladta a 31 milliárd forintot. Az elmúlt év végi állapothoz képest ez több, mint 370 millió forintos emelkedést jelent. Ez a növe­kedés annak ellenére követke­zett be, hogy majd minden be­tétfajta csökkent, ezen belül a könyvesbetétek állománya több, mint egy milliárd forint­tal. A devizabetétekben tartott megtakarítások viszont oly mértékben (több, mint 1,8 mil­liárd forinttal) gyarapodtak, hogy ellensúlyozni tudták a többi betétfajta megfogyatko­zását. Baranya megyében - az or­szágoshoz hasonlóan - a lakás­építések terén huzamosabb ideje tapasztalható csökkenés ez év első felében megtorpant. Az elmúlt hat hónap során ösz- szesen 249 lakás készült el, ami hosszú idő óta először haladta meg (14%-kal) az előző év azonos időszakit. (Országosan 12%-kal nőtt az épített lakások száma.) Az építkezésekben to­vább fokozódott a természetes személyek részvétele. Míg a ta­valyi év első felében az új laká­sok 89%-ának, addig ez év jú­niusáig a 96%-uknak voltak ők az építtetői. A megye kereskedelmi szál­láshelyeinek ez év január-júni­usi vendégforgalmi teljesítmé­nye nem mondható kedvező­nek, bár a főszezon adatai még nem ismertek. Ez időszakban mintegy 93 000 vendég kereste fel a megye szálláshelyeit, ha­sonlóan az elmúlt év azonos időszakához. Ezen belül a kül­földiek száma 14%-kal keve­sebb, a belföldiek száma 7%- kal több volt az egy évvel ko­rábbinál, így a külföldiek a vendégek számának már csu­pán 30%-át tették ki a tavalyi 35%-kal szemben. A szálláshe­lyeken eltöltött éjszakák száma 1995. január és június között mintegy 217 000 volt, 15%-kal kevesebb, mint tavaly. A ven­dégéjszakák száma a szállo­dákban 10, az egyéb szálláshe­lyeken 21%-kal volt kevesebb, mint egy évvel előbb és a csök­kenés a külföldieket érintette leginkább. Az Opel Hungary az elkövet­kező napokban ellenőrzésre, il­letve kisebb módosításra a szervizekbe rendeli a tavaly ősszel bevezetett 1,7 literes (68 lóerős) dízelmotorral szerelt Astra gépkocsik egy részét. A visszahívás az 1994 szeptem­bere és 1995 áprilisa között gyártott autókat érinti. Ezeken a járműveken a kábelköteg veze­tési útvonalát változtatják meg, illetve a kábel egy részét külön védőburkolattal látják el. Az Opel németországi köz­pontjában végzett különleges tesztelés (rövid idő alatt sok tízezer kilométer) során figyel­tek föl arra, hogy az említett tí­pusnál hosszú igénybevétel ese­tén a kábelköteg kidörzsölőd­het. Ennek az volt az oka, hogy a kábelköteg esetenként hozzá­ért a motor egyes (nem forgó) részeihez. Ez a probléma eddig még nem okozott meghibáso­dást sem Magyarországon, sem pedig Európa más országaiban. Magyarországon 1345 autót érint a visszahívás. A gépko­csik tulajdonosait a márkaszer­vizek folyamatosan értesítik. A szervizek ellenőrzik a kábelkö­teg állapotát, ha a legkisebb sé­rülés nyomát észlelik, a kábel­köteget kicserélik. Akár szük­séges a csere, akár nem, a szer­vizek a kábelköteg vezetési út­vonalát módosítják és a köteget védőburkolattal látják el. Ezzel a beavatkozással előzik meg a kábelköteg kopását. Megnevezés Pécs Komló Mohács Siklós Sellye Szigetvár Szentiórinc összesen Bruttó ügyfélforgalom 18.589] .....J j 9 .646 4.248 j 6.913 j 2.518 | 47.609 | Bejelentett betöltetlen álláshelyek zárónapi száma 338 104 252 23 48 318 17 t.100 Regisztrált munkanélküliek száma 6.4291 4,134 í Ü 3.562 j 3.081 i 1.674 i 2.532 1 U.5, | 22.463 j- ebből pályakezdő 876 389 | 387 j 244 | ..103 2 42 | 118 j 2.359 | Munkanélküli ellátásra jogosult 4.869 3.426 2.914 2.721 1.464 2.076 823 18.293- munkanélküli járad&ra 2.813 1.422 1.240 1.081 982 I 388 8.418- pályakezdők munkanélküli segélyére 267 123 119 109 2(*f 591 25 722-.jövedelempótló támogatásra 1.789 1.881 1.555 1.531 952 1035 410 1' 9.153 Munkanélküliségi ráta (%) _______| 12,9 1 14,0 | 16.7 2^1 19,6 j------T 1 4,8 j _ 11,8 fi A Baranya megyei munkanélküliség jellemző adatai 1995júliusából A sertés drága, a marhákat túltartják, juhokból hiány van Nem kell a malac, pedig olcsó A Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb adatai szerint az állattartás körül szaporodnak a gondok. A hízottsertés drága, mert kevés van, malacot olcsón sem lehet eladni. A szarvasmarha- ágazatot a kényszerű túltartás jellemzi, a ju­hászat pedighiánnyal küszködik, mert eladják a fiatal bárá­nyokat. Az ország legtöbb megyéjé­ben mélypontra zuhant a hí- zottsertés-kínálat, kivétel ez alól Fejér megye, ahol augusz­tusban még bőségesnek tűnt az árualap. Az állomány csök­kenése miatt kilónként 12-30 forinttal emelkedtek a felvá­sárlási árak. A nagyüzemi ser­tés kilóját 160-205, a kis­üzemből származót 150-178 forintért kínálják. A malac iránt viszont - az elmúlt évek hasonló időszaká­hoz viszonyítva - jelentősen csökkent a kereslet. Súlyos­bítja a tenyésztők helyzetét a szemes takarmány árának emelkedése és a tavaszi hóna­pok többletfedeztetéséből származó túlszaporulat. Ennek következtében az árak 25-40 forinttal csökkentek. Jelenleg kétszáz-kétszáznyolc forintnál többet aligha lehet kapni a ma­lac kilójáért. Az ország számos megyé­jében meghiúsultak a vágó­marha-szállítások. A jószágok túltartása elsősorban Békés, Komárom-Esztergom, Jász- Nagykun-Szolnok és Győr- Moson-Sopron megyékben je­lent gondot. Vas megyében vi­szont augusztusban keresetté vált a hízómarha, így a terme­lők - nem kis örömükre - ki­lónként 3-10 forinttal drágáb­ban tudták eladni. A juhágazatban - elsősor­ban a magántermelőknél - fo­lyamatosan csökken az állo­mány. Ennek oka - a tulaj­donviszonyok rendezetlensége mellet -, hogy a tenyésztők inkább vágóbárányként érté­kesítik az állományt. Ami per­sze újabb gondok forrása, hi­szen az utánpótlásra, a te- nyésznövendékek megvásár­lására már nincs elegendő pénzük. Újvári Gizella Kőolajat hazai kutakból Ismert olajkészleteink 15-20, földgáztartalékaink 30-50 évre elegendők. Jelenleg az ország kőolajigényének a harmadát, földgázszükségletének pedig a felét fedezi a hazai termelés. Mindkét energiahordozóból behozatalra szorulunk, ugyan­akkor várható, hogy a Kárpát­medencének ez a területe még sok kellemes meglepetést tar­togat az ásványvagyont ille­tően. Fölvetődött, hogy a ki­termelés jogát meghatározott időre annak adnák, aki vállalja a kutatás, feltárás költségeit. Felmérték az érdeklődést, majd kiírták a kutatási és termelési koncesszióra szóló pályázatot. Az első szerződést augusztus 3-án írta alá az ipari miniszter az egyesült államokbéli Blue Star céggel. Tulajdonosa a ma­gyar származású dr. Síkabonyi László. A 44 éve Amerikában élő geológus nagyszerű üzlet­ember: úgy gazdagodott meg, hogy kifáradófélben lévő olaj- kutakat vásárolt. Övé Nagylengyel, Nyugat és Inke reménybeli olajmezője. A többi koncessziós partner - a Mobil, az Occidental és a Coas­tal - a Dunántúlon és Heves déli peremén jutott kutatási-ki­termelési területhez.- Mindez senkit se tévesszen meg, ugyanis míg a MÓL Rt. az ország ötödén, a négy amerikai együttvéve ennek csak a felén kutathat - mondja dr. Füst An­tal, a Magyar Bányászati Hiva­tal elnökhelyettese.-Miért jó nekünk a nemzet­közi gyakorlat szerint 35 évre szóló és utána még meghosz- szabbítható bérbeadás?- Azért, mert a külföldiek munkahelyeket teremtenek. A MÓL Rt. közeli magánosítása után létszámcsökkentés vár­ható, és bizonnyal kiváló szak­embereknek is új munkahely után kell majd nézniük. Az amerikaiak - és német, osztrák leányvállalataik - a legkorsze­rűbb technikát hozzák ide, hogy hatékonyan dolgozhassanak és mielőbb termelhessenek. A magyar piacnak szüksége van a szénhidrogénekre, csökkent­hető az import, és helyben, fo­rintért vehetjük meg az olajat, földgázt azoktól, akik ráadásul a bruttó bevételük 12 százalé­kát bányajáradékként befizetik a kincstárnak. Kulcsár László é 4 i 4

Next

/
Thumbnails
Contents