Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-09 / 246. szám

8 Dlinántúli Napló Riport 1995. szeptember 9., szombat A tanulók is türelmetlenül várják a napot, amikor birtokukba vehetik az iskola új szárnyát Új tantermek és kápolna épül Gyódon Felfelé a dombon A szőlőhegy az más! Innét látni a Mecseket, meg itt csak annyi időt tölt az ember, amennyit a kedve tartja, aztán haza megy a kényelmes városi lakásába. Nem is oly rég még így véle­kedtek sokan a Pécs szomszéd­ságában fekvő kis faluról, hoz­zátéve, hogy Gyód gödörben van. Valóban, a falu egy része völgyben fekszik, de a gödör je­lölés nem csak erre vonatko­zott. Sokkal inkább arra, hogy a nagyváros árnyékában kevés fény éri a települést, lassan, de biztosan sorvasztja a fölötte tör­ténések nélkül átfutó idő. Aztán bevezették a vizet, s ma már egyetlen eladatlan telke sincs az önkormányzatnak. Kétszintes családi házakból új falurész nőtt a délnyugati hatá­rukon, a sportpálya mellett, s szinte alig múlik úgy el nap, hogy ne lennének érdeklődők: mennyiért, hogyan lehet itt házhoz, telekhez jutni. A tulajdonviszonyok rende­zetlensége lelassította az ön- kormányzat fejlesztési tempó­ját, pedig már készek a tervek egy újabb falurészre. Erről még tavaly, a sportpálya melletti öl­töző avatásakor beszéltek a helybeliek, akik közül számo­sán akkor kezdték itt a családi házuk építését, amikor még hordani kellett a vizet. Akkor még csak terv volt az iskola bő­vítése, és a kápolna megépítése is. . . v A falu központjában áll az az épület, amely mindig is iskola volt. Szerény, egytantermes is­kola, amelybe az alsótagozatos gyerekek egy része járt, termé­szetesen osztatlan osztályba. Ám a saját iskola megtartását és korszerűsítését legalább annyira akarták a gyódiak, mint a kápolna megépítését. A „Gyódért” alapítvány számlá­jára 500 000 forintot fizettek be a hívők a kápolna kialakítására ajánlva. Most már nem kell so­káig várniuk arra, hogy meg­szólaljon a harang, hogy itt tarthassák az istentiszteleteket. Bár jelenleg még a MÁV Építészeti-Hídépítési és Kerté­szeti Kft-jének szakemberei dolgoznak az épületben, szep­tember 15-én lesz a műszaki át­adás, s várhatóan egy hónap múlva már teljesen befejezik a munkát. Eredményeként két tanteremmel, egy melegítő konyhával és az ezekhez kellő vizesblokkal is gyarapszik a falu.-Tavaly augusztusban kez­dődött a kivitelezés - mondja Schmidt Ferenc polgármester. - Több, mint nyolcmillió forint céltámogatást kaptunk, öt és félmillió forintot pedig a köz­ség adott erre a célra. A ká­polna létrehozásában segített a félmilliós alapítványi támoga­tás, és az, hogy az egyház épí­tési anyagokat adott nekünk. Ősztől három tantermük lesz a gyódi gyerekeknek, akiket a Pécsről kijáró dr. Solymár Ist­vánná tanít. Tizennyolc alsóta­gozatos gyermek tanul majd itt, néhányan továbbra is bejárnak Pécsre. De van pécsi diákjuk is. Olyan kisgyerek, akinek a szü­lei Gyódon akartak házat venni, ide íratták a gyermeküket, aztán a házvétel meghiúsult, de a gyerek maradt az iskolában. Egyszerűen nem akart vissza­menni. így aztán ő is ingyen kapja a tankönyveket, mint minden tanuló, aki a gyódi is­kolába jár. Ezzel és kétezer fo­rint iskolakezdési támogatással segítette az önkormányzat a szülőket a tanév kezdetén. Az utóbbit valamennyi iskolás gyódi gyermek megkapta. Nyolcvanezer forintot fordított az önkormányzat erre a célra.- Nekünk valóban nagyon fontos az iskola - folytatja a polgármester. - Nem csak azért, hogy a hat-tíz éves gye­rekeknek ne kelljen korán fel­kelniük, bebuszozniuk a vá­rosba, hanem azért, hogy kiala­kuljon bennük a faluhoz kötő­dés és hogy a szülők is kötődje­nek az iskolához. Nagyon szép ünnepségeket rendeznek ne­künk ezek a kisgyerekek. Re­méljük, hogy ha meg lesz a napközi, akkor még több gyódi gyermek jár majd az isko­lánkba. Most ugyanis több szü­lőnek az a gondja, hogy nem tudja megoldani a gyermeke délutáni felügyeletét, foglal­koztatását, s jelenleg még mi sem vagyunk erre képesek. De ez az egyik következő célunk. Meg az, hogy legyen óvodai csoportjuk. A most készülő tisztálkodó és egyéb helyiségek egyike már méretarányos ülő­két kapott. Ha lehetőségük lesz az óvodások fogadására, akkor részben más funkciót adnak a helyiségeiknek. De egyelőre annak örülnek, hogy készülnek a tantermek és a kápolna, és hogy a melegítő konyhával meg tudják oldani a község ezt igénylő idős lakói­nak az étkeztetését. Meg annak, hogy földgázuk lesz. A gerinc­vezetéket még az idén ki akar­ják építeni. Keszüvel közösen. Velük együtt vezették be a vi­zet, s már azon gondolkodnak, hogy mikor és hogyan kezdhet­nék a szennyvízrendszer meg­építését. Török É. Már a burkolási munkákat végzik a kápolnán fotók : TÓTH Magyarul magyarán Káros takarékosság Szépségversenyt nyert tehén A Miska névre hallgató len­gyel tehén ékesszóló bizo­nyítékát adta annak, hogy a foltos bőr nem feltétlenül árt a küllemnek. Pontosan a tes­tén éktelenkedő 874 foltnak köszönheti ugyanis Miska, hogy a lengyel állami rádió „Az év tehene” kitüntető címet adományozta neki. A második helyezett Márta sem szégyenkezhet azon­ban: 447 foltjának köszön­heti az ezüstérmet - tűnik ki a PAP lengyel hírügynökség jelentéséből. Turistaút Kínába Az Oriental Travel és a pé­csi Nemzetközi Angol Köz- pőnt szervezésében a na­pokban könyvbemutatót tar­tottak, ahol Udvari Gábor: Turistaút Kínába című munkáját ismerhették meg az érdeklődők. A mű szer­zője a Süni című gyermek­folyóirat újságírójaként tu­dott kiutazni először, hogy olyan állatfajok életét ta­nulmányozza, amelyek csak ezen a területen honosak. Ez a kirándulás fordulópontot jelentett életében, hisz azóta rendszeresen látogat Kí­nába. Majdnem egy évtizede nem adtak ki ilyen jellegű útikönyvet, mely bemutatja a birodalom történelmét, és segítséget nyújt ahhoz, hogy az ide utazóknak legyen le­hetőségük meglátogatni az ország összes nevezetessé­gét és látnivalóit. A nyelv életének, a nyelv hasz­nálatának általánosan érvénye­sülő elve az ésszerű takarékos­ság, a nyelvi ökonómia. Ezért idézik gyakran Kosztolányi után azt a francia írót, aki szerint az az ember, aki tíz szóval fejezi ki, amit eggyel is el lehetne mon­dani, más aljasságra is képes. A nyelvtan és a stilisztika szóhi­ánynak,' illetve szófölöslegnek nevezi az arany középúttól való eltérést, szélsőséget mindkét irányban. Sokak megfigyelése szerint napjainkban a több sze­repű szó, az igekötó' elhagyása kezd divattá válni. Ezt igazolják a beszélt és az írott nyelvből vett következő „példák”: „Nem szándékozunk odázni ” - Ebben valamely ügynek, az ügy intézé­sének az időbeli halasztásáról van szó. De ezt el igekötővel fe­jezzük ki. Ezért ma is az el­odázni tekinthető helyesnek. „Intették Tóth Gábort” - Ököl­vívó, birkózó versenyek jelleg­zetes szava, de csak a meg igekö­tővel fejezi ki a bíró eljárását. „Az igazságot nem szabad ken­dőzni" - Ennek a mondatnak az el igekötővel van értelme, mivel a kendőzni szavunk csak így egyértelmű. „A kapus hárít” - Annak ellenére, hogy labdarúgó mérkőzések közvetítésében gyakran hallható, az el igekötő innen is hiányzik. Ha ugyanis megfogta vagy kiöklözte a lab­dát, befejezte a cselekvést. Az el igekötőnek ugyanis a cselekvést befejezetté tevő szerepe is van (elolvas, eltép, elront). El nél­kül folyamatosságot fejez ki. „Mire a magyarok eszméltek, már 4:1 volt az ellenfél javára” - A föleszméltek jelenti a kife­jezni kívánt tartalmat. Más szó­val: fölocsúdtak. A „Lova négy akadályt vert" a lovaglásról szóló tudósításból való. De is­mét a le hiányát tapasztaljuk. „És a fényeket oltják a stadion­ban” - Á fényeket leoltják, a tüzet eloltják. Ez az eset azt mu­tatja, hogy nemcsak az igekötő hiányzik, hanem a megválasztá­sában is bizonytalanok vagyunk. „A házat elbontják” - olvasom egy másik helyen. A kérdés az, hogy az el vagy a le illik-e in­kább ide. Ha abból indulunk ki, hogy a szóban forgó házat vala­mikor föl kellett építeni, akkor az ellentétes folyamat jelölésére a le a helyénvaló. Az ellenkezőjére is akad példa. „Ha így bekorlátozzuk a szabályokat” - a be fölösleges, mert a korlátozzuk önmagában is szűkítést jelent. „Minél előbb lerendezzük az állam és az egy­ház vitás ügyeit” Le nélkül is a kívánt megegyezést, az eltérő ál­láspontok közelítését jelenti. Á parlamentarizmus, köze­lebbről a szavazás gyakorlata te­remtette meg az átszavaz és a kiszavaz ún. jelentéssűrítő ige- kötős igéket. Jelentésük, értel­mük rokon vagy talán azonos, hiszen mindkettő azt jelenti, hogy nem a pártfegyelem alap­ján, hanem a lelkiismeretére hallgatva szavaz a képviselő egy másik párt javaslatára. Az át­szavaz a konkrétabb álláspont kifejeződése, a kiszavaz viszont inkább azt jelöli meg, hogy nem a saját frakciójának a vélemé­nyét teszi magáévá. Akár át, akár ki, mindenképpen a de­mokrácia teljesebbé válásának a jele. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés szeptember 18-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVE­LEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új VDN Szerkesz­tősége, Pécs, Rákóczi út 34. VIII. em. A augusztus 26-i lapban közölt rejtvény he­lyes megfejtése: „Hívjon már le valaki, mert nem bírom tartani ezeket a lapokat.” Utalványt nyertek: Borbás Mónika, Pécs, Gyöngyvirág u. 22., Gergics József, Sellye, Széchenyi u. 22., Hagy­más Miklós, Áta, Dózsa u. 17., Kiss Károlyné, Pécs, Ajtósi Dürer u. 4/a., Nagy Bertalanná, Ba- kóca, Béke u. 10. Az utalványokat postán küldjük el.

Next

/
Thumbnails
Contents