Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-08 / 245. szám

1995. szeptember 8., péntek Magazin Dünántuli Napló 11 Világbanki segítség az átképzéshez Szaporodó családorvosi körzetek A fekvőbetegellátás folyama­tos racionalizálása kapcsán számolni kell az orvosmun­kanélküliséggel. Dr. Lépes Péter népjóléti helyettes ál­lamtitkár becslése szerint mintegy háromezerre tehető azoknak az orvosoknak a száma, akiknek emiatt átkép­zésben, illetve szakképzésben kell résztvenniük. A tervek szerint, ennek anyagi fedeze­tét világbanki kölcsönből szponzorált project segítségé­vel biztosítanák. Azt ugyanis a tárca is elismeri, hogy az in­tézményeket és az önkor­mányzatokat már nem terhel­hetik tovább ezzel a költség­gel. A szakemberek szerint az orvosfelesleg levezetésének egyik legésszerűbb módja a családorvosi körzetek létszá­mának növelése lenne. Ez ta­lálkozik azzal a törekvéssel, amely csökkenteni kívánja azon ellátottaknak a számát, melyekre önálló családorvosi körzet létesíthető. Kérdéses azonban, hogy a kártyapénzre épülő, de immár kevesebb be­teg ellátását végző, földuz­zasztott körzetek a finanszí­rozás változatlanul hagyása mellett miként működtethe­tők?- Tisztában vagyunk azzal, hogy mindezt a családorvo­sok mostani finanszírozási rendszerének megváltoztatása nélkül nem lehet végrehajtani - állítja Szabó György népjó­léti miniszter. - Ez ugyanis azt jelentené, hogy ugyan­annyi pénzt kellene többfelé elosztani. Mi azt támogatjuk, hogy a családorvosok ne csu­pán a kártyapénz, hanem a va­lóságos gyógyító tevékenység nyomán kapjanak lényegesen nagyobb elismerést. Ne tör­ténhessen az meg, hogy egy orvos -, miközben gyűjti a kártyákat -, alapos vizsgálat nélkül továbbküldi a betegét. A definitiv ellátásra való ösz­tönzést szeretnénk megvalósí­tani. Ez nagyon fontos kérdés, amely arra irányítja a figyel­met, hogy az egészségügy csak teljes rendszerként ér­telmezhető. Ha ugyanis ko­molyan vesszük, hogy a kór­házakban ma ellátott betege­ket részben az ambuláns ellá­tásban, részben áz alapellá­tásban kell kezelni, akkor ké­zenfekvő, hogy az egész fi­nanszírozási rendszert is eh­hez kell igazítani: jobban kell ösztönözni a családorvosokat. Erre most is vannak nagyon jó példák, de a tapasztalat azt mutatja, hogy akik komolyan veszik a definitiv ellátást, azok nem egyszer a saját zse­bük rovására teszik, s ezt nem szabad megengedni. Y. Á. Ha beüt az áramkorlátozás A gépkocsipark öregedésével egyre keresettebb vállalkozások lesznek a jó szereldék fotó: TÓTH Mi kell a vállalkozónak? A jelenlegi kormányprogram szerint a vállalkozói szféra támogatása érdekében elsősorban különböző elvonási kedvezményeket kell adni. Ugyan ilyen kedvezményeket magam is kívánatosnak tartok, mégis súlyos hiba a meg­oldást alapvetően ebben az irányban keresni. A tavaly életbe lépett Villa­mosenergia törvény végrehajtá­sáról intézkedő júliusi kor­mányrendelet egyértelműen meghatározza: az erőművek or­szágos tüzelőanyag-hiány ese­tén, kül- és nemzetgazdasági, környezetvédelmi és honvé­delmi érdekből az áramszolgál­tatók kártérítési kötelezettség nélkül miként és milyen fo­gyasztókkal szemben korlátoz­zák vagy szüneteltessék a vil­lamosenergia-szolgáltatási.- Ebbe a körbe minden fo­gyasztó bevonható, de meg kell különböztetnünk az úgyneve­zett védetteket - mondja Ko­vács Gábor, a DÉDÁSZ Rt. üzemirányítási osztályvezetője. - A lista végére kerülnek az egészségügyi intézmények, fekvőbeteg gyógyintézetek, szakrendelők, mentőszolgálat, a villamosenergia termelésben, szállításban és elosztásban résztvevők, a hírközlési, táv­közlési és postai szolgáltatók, a rendőrség és a polgári védelem, a lakosság alapvető élelmisze­rellátását szolgáló nagyüze­mek, a nemzetközi repülőterek, a vasúti szállítás, a szénbányák és az olajfinomítók. Az új, fo­gyasztókkal egyeztetett listát 1996. május 31-jéig kell elké­szítenünk. Korlátozó és tiltó lista eddig is volt, de lakossági korláto­zásra az utóbbi öt évben nem került sor, mert jelentős mér­tékben csökkent a hazai villa- mosenergia-import függősége, és mert a jelenlegi teljesítmény igény csak 88%-a az öt év előt­tinek. A magyar villamos rend­szer az orosz és ukrán helyett a lengyel, cseh, szlovák és a volt NDK területtel működik együtt.- Mit tesznek, ha felborul az energiarendszer egyensúlya?- Importból, a hazai erőmű­vek fokozott igénybevételével kíséreljük meg a pillanatnyi hi­ány megszüntetését. A hazai nagy fogyasztókkal olyan szer­ződéseket is kötünk, melyben az áramdíj mérséklése ellené­ben önként vállalják a részleges korlátozást. Ha szükséges, hír­közlő eszközökön keresztül kérjük fel a lakosságot a háztar­tási fogyasztás csökkenté­sére. B. M. L. A vállalkozói szférának első­sorban keresletnövekedésre van szüksége. A század legnagyobb tanulsága, hogy a profit nagy­sága alig függ a bérszínvonaltól és az állami elvonás nagyságá­tól, azt mindenek előtt a keres­let nagysága határozza meg. A modem gazdaságban olyan na­gyok a vállalkozások állandó, a termelés volumenétől független költségei, hogy a jövedelmező­séget csak a megfelelő kapaci­táskihasználás tudja biztosítani. Ha a kapacitások kihasznált­sága a kereslet hiánya miatt alacsony, akkor hiába olcsóbb a munkaerő, hiába kisebb az ál­lami elvonás, a profit eltűnik, sőt negatívvá válik. Kárt okozó kedvezmények Minél nagyobb egyes szektor vállalatainál az állandó költség, annál inkább igaz az, hogy a vállalkozói szektor nem ol­csóbb bérek elfogadását kí­vánja meg a szakszervezetek­től, és nem kisebb elvonást az államtól, mert a tőkésnek is az a legfontosabb érdeke, hogy a la­kosságnak, köztük a dolgozók­nak legyen kellő vásárlóerejük. Minden, a vásárlóerőt csök­kentő politika alapvetően sérti a vállalkozók érdekeit. Rövidlátó tehát az a vállalkozói érdek- képviselet, amelyik az államot nem a nagyobb lakossági keres­let, hanem a kisebb elvonások irányába igyekszik befolyá­solni. Mivel a nagyon egyszerű gondolkodás szerint a vállal­kozó természetes érdeke a ki­sebb állami elvonás, sokszor sikerül az államnak, a kor­mányzatnak a termelést korlá­tozó politikához megnyerni a vállalkozói érdekképviseleteket azzal, hogy elvonási kedvez­ményeket ígér. Ennek azonban minden esetben a keresletkorlá­tozás a következménye, ami azzal jár, hogy sokkal többel romlik a vállalkozói szektor jö­vedelmezősége, mint amennyit az elvonási kedvezmények javí­tottak rajta. Bizonyításul ve­gyük a század nagy történelmi példáit:- Az Egyesült Államok azzal lett a világ gazdasági szuperha­talma, hogy a háború támoga­tása, majd az abban való köz­vetlen részvétel és a szakszer­vezetek nyomása következté­ben ugrásszerűen megnőtt a vállalkozói szektorral szembeni kereslet. Hiába emelkedtek a korábbi­nál sokkal magasabb szintre az adók, mind az állami bevételek, mind a profit nőtt.- Hitlert azért támogatták annak idején a hazájabeli és a csatlós országok tőkései, mert a mesterségesen felajzott kereslet következtében nőtt a profitjuk. A fasizmus első három évében nemcsak a munkanélküliség szűnt meg, hanem nőttek a re­álbérek is, még inkább a tőké­sek profitja.- A svéd, általában a skandi­náv, gazdasági csodára is az jel­lemző, hogy nagy szakszerve­zeti nyomásra megnőtt mind a dolgozók bére és a lakosság vá­sárlóereje, mind a költségvetési kiadás. Döntő: a kereslet növelése Abból a tényből, hogy a vál­lalkozói jövedelmek jobban függenek a kereslet nagyságá­tól, mint a bérek színvonalától és az elvonások nagyságától, következik az, hogy a vállalko­zóknak a kormánytól nem el­vonáscsökkentést, hanem ke­resletnövelést kell elvárni. Sajnos nálunk mind a kor­mány, mind a vállalkozói ér­dekképviseletek ellenkező irányban orientálódnak. Ebből fakad az is, hogy a szakszerve­zeteket mint valamiféle a gaz­dasági kilábalást fenyegető mumust festik a falra. Ä kor­mány, élén a pénzügyminiszter­rel, a bérek elszaladásáról, túl­fogyasztásról beszél, holott ép­pen a bérek, általában a lakos­sági jövedelmek alacsony szintje minden gazdasági ba­junk elsődleges oka. Ezt a ré­gen hangoztatott álláspontom demagógnak deklarálják az ille­tékesek. Szerintük ugyanis az már eleve demagóg, ami nép­szerű, holott még nem fordult elő a század során, hogy más lett volna eredményes, mint ami népszerű volt. Az olcsó bér nem hoz sikert Még inkább nem igaz az, hogy a munkabérek csökken­tése valahol is gazdasági sikert hozott volna. Korunkban min­dent ott állítanak elő a legol­csóbban, ahol drága a munka­erő. Ott termelik a legolcsóbb búzát, ahol a legmagasabb a farmer jövedelme, ott gyártják a legolcsóbb autót, ahol a leg­magasabb az autógyári munká­sok bére, onnan kerülnek ki a leghatékonyabban a diplomá­sok, ahol a legjobban megfize­tik a tanárokat. Természetesen az előny, ha valahol olcsón lehet jó munkae­rőt kapni. Ez jellemző a távol­keleti kis tigrisekre. De ott is olcsóbban termelnek, mint a sokkal alacsonyabb bérrel dol­gozó Kínában és Kínán belül is ott termelnek a legolcsóbban, ahol a legmagasabbak a bérek. Érvek nélkül demagógiának nevezni azt, ami kifejezi mind a vállalkozók, mind a lakosság elvárásait, az az igazi demagó­gia. Kopátsy Sándor Pit-bull láz Mohácson is Mohácson sok más város­hoz hasonlóan hihetetlen népszerűségre tett szert a pit-bull kutya. Magyaror­szágon tartani lehet, csak a tenyésztése tiltott. Hogyan növekszik a számuk? A gazdik Stafford shire terrier­ről szóló papírt szereznek, amelynek a szaporítása tel­jesen törvényes. így tudják becsapni a hatóságot és az állatorvosokat. Az emberek nagy több­sége retteg ezektől az ebek­től, pedig - mint azt dr. Papp Ibolya mohácsi állat­orvostól megtudtuk - alap­vetően csodálatos, egyenes viselkedésű állatokról van szó, amelyek kizárólag a brutális nevelés miatt vál­hatnak vaddá. Véleménye szerint, korántsem visel­kednek úgy, mint ahogy or­szág-világ gondolja. Persze be lehet idomítani arra, hogy támadjon, és arra is, hogy öljön, ahogy minden más ebet is. Az állatorvos elítéli a ku­tyaviadalt, amely illegális ebkínzás. A küzdelmeket hosszú ideig tartó edzés­programok előzik meg, amikor a kutyákat úszással, csibészeltetéssel, más ku­tyákkal történő verekedte- téssel készítik fel az értel­metlen harcokra. Az állatvédők véleménye szerint is, a pit-bullokat és persze minden más fajtájú kutyát is jó volna, ha csak pórázon sétáltatnák az ut­cán, és a játszótérre, gyer­mekek közé nem engednék. A mohácsi rendőrség sze­rint, a városban nem folynak tiltott küzdelmek, nincs tre- nírozás, eddig a hatóság nem tudott a pit-bulokkal kapcsolatban szabálytalan­ságot feltárni. Kuti Sz. Televíziós sorozatok a film centenáriuma alkalmából A Magyar Televízió a film születésének száz éves év­fordulója alkalmából több sorozatot indít, még ebben a hónapban. A filmtörténet leghíresebb darabjaiból Szabó István Oscar-díjas filmrendező válogatott. A mintegy száz külföldi és 24 magyar alkotást keddenként és péntekenként késő este vetítik, vasárnap pedig fő­műsoridőben, azaz este nyolc órától, illetve szomba­ton délután lesz látható az elkövetkező egy évben. Szálkák Tegnapi kenyér A borozóban a tulajdonos mél­tán háborog:- A boltban, ahol rendszere­sen kenyeret vásárolok a ven­dégeimnek szánt zsíros desz­kához, reggelente a többnyire tömött pulton csakis címke nélküli, szemlátomást nem friss veknik találhatók. Amikor megkérdeztem a pénztárost, miért tépkedik le az „öreg” ke­nyér címkéjét, és miért nem te­szik ki a frisset is, hogy vá­laszthasson a vevő, csak annyit mondott: erre kaptak utasítást. Az egyik vendég közbeszól:- Jobb helyeken ezt úgy csi­nálják, hogy nem tépik le a tegnapi címkéjét, viszont ol­csóbban adják, de kiteszik a napi áron kínált friss kenyeret is, hogy tényleg a vevő dönt­hesse el, neki melyik kell. A kocsmárost ez még job­ban felpaprikázza:- Hát ez az! De ha már nem is adják olcsóbban a régi ke­nyeret, legalább rajta hagyhat­nák a címkét, és kitehetnék a frisset is! Örökbefogadás A férj rám dudál, megáll, ki­pattan a kocsijából, a hátsó ülésről kiveszi a mózeskosarat a benne alvó csodaszép babá­val és kisegíti feleségét. Majd egy éve találkoztunk utoljára. Tudom, hogy több éve házasok, de a várva várt babával tavalyig sehogy se ál- datott meg frigyük.- Végre összejött! - gratulá­lok. - Fiú? Lány? Egymást ölelik boldogan. A férj szólal meg elsőként:- Kislány. Anett. Kilenc he­tes. Úgy fogadtuk örökbe. Már csak néhány papírformaság van vissza, hogy teljesen a mi­énk, a mi gyerekünk legyen. Eszembe jut, ha valakik megérdemlik a gyereket, hát ők azok, s ha elhagyott gyerek szülőre vár, náluk jobbat nem is igen találhatnának.- És az örökbefogadás ?- A gyámhatóságnál azt mondták, nincs, nem lesz semmi akadálya. Sőt, már a kistestvérre is bejelentkeztünk. Mi is öten vagyunk testvérek, Anett se nőjön fel egykeként - veszi át a szót az immár anyává lett feleség. Látni rajtuk, majd elrepül­nek a nagy-nagy boldogságuk­ban. Szülők lettek végre! Hagyaték Anyu! Mami! Olyan jó felke­resni téged egy szál virággal, beszélgetni veled, elmondani, hogy legutóbbi találkozásunk óta mi minden történt velünk, így is szeretünk, hogy nem vá­laszolsz, hogy nem simogatod meg két kis lányunokád fejét, hogy valójában már se így, se úgy nem számíthatunk rád. Dehogynem! A magad után hagyott űrről, fizikai hiányod­ról nem akarunk tudomást venni. De jó, hogy vagy ne­künk továbbra is! Lányod, s lánykáim, a sze­med fénye unokáid már nem sírnak. Kezdenek már beletö­rődni, beleszokni a megváltoz- tathatatlanba, hogy te a majd hetvenegy éved, beteg szíved okozta fáradalmait végleg ki­pihenheted. Öröm, bánat már csak annyi ér, amennyit a sí­rodnál elmondunk. Ne félj, ez­tán sem lesznek előtted titka­ink. Remélem, olyasmiről nem kell beszámolnunk, ami meg­zavarhatná nyugalmadat. A végsőt! Nyugodj békében Anyu, Mami, Cilamama! Tanévkezdés Szerencsére össze tudtuk spó­rolni a tanévkezdés irkákban, tankönyvekben egyebekben testet öltő mind drágább költ­ségeit. Fellélegezhetünk, a ne­hezén már átestünk. Csak a többi „iskolás” kia­dás se érjen váratlanul. Z. és mind több házaspár helyzete viszont annál remény­telenebb. Z. fél éve munkanél­küli, feleségét két hónapja tet­ték lapátra. Soha nem kerestek annyit, hogy félretehettek volna akárcsak tanévkezdésre is két kisiskolás gyereküknek. Valahogy most még sikerült megoldást találniuk. Ósszeszo- rul a gyomruk, ha a jövő tan­évre, az azt követőre, s a szinte örökösen napirenden szereplő ruha, cipő és egyéb vásárlá­sokra gondolnak. Mert egyre csak kinőnek gyerkőceik min­dent. Ennek tiszta szívből örülnének is, ha ... Félnek, meddig, miként győzik mind­ezt pénzzel. S mit hoz szá­mukra is holnap. Eddig még nem kaptak sehol se munkát. Nem is kezdők, ráadásul ott a két gyerek. B. Murányi László A Á 1 / k

Next

/
Thumbnails
Contents