Új Dunántúli Napló, 1995. szeptember (6. évfolyam, 238-267. szám)

1995-09-07 / 244. szám

1995. szeptember 7., csütörtök Politikai Vitafórum Dünántúli Napló 11 Szövetség Magyarországért Az MDF ellenzéki programjából A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Elnökségének nyilatkozata AII. világháború befejezésének 50 éves évfordulóján Ötven esztendővel ezelőtt, szeptember 2-án ért véget a II. világháború. E sokszor elfelej­tett történelmi esemény alkal­mával imádságos elmélke­désre és felelősségteljes emlé­kezésre hívjuk egyházunk tag­jait, és honfitársainkat. Kimondhatatlan az a szen­vedés és fájdalom, rettegés és bánat, vér- és könnyáldozat, kifosztottság, pusztítás és megalázottság, amelyet a II. világháború borzalmai a ma­gyar földnek, az ezeréves ma­gyar kultúrának és értékrend­nek, tehát a magyar népnek okoztak. Sem a bombák, sem a külső és belső elembertelene­dett indulatok nem válogattak. A II. világháború áldozatot követelt minden magyar csa­ládtól, és veszteséget hozott az egész nemzet számára. Szeptember másodika ha­zánkban és világméretekben sem válhatott jeles ünneppé, hiszen a világháború igazából nem ért véget, hanem hadifog­ságokban, culágokban, elhur­colásokban, kitelepítésekben, megtorlásokban, diktatúrák­ban, családok, városok, orszá­gok, nemzetek és kontinensek megosztottságában, globális hidegháborúban és helyi hábo­rúkban folytatódott. Az évfor­duló napján is emberek ezrei háborúk tüzében rettegnek, vé- reznek és pusztulnak, valamint igazságtalanságok miatt szen­vednek. Szinte minden nép - a békétlenség is igazságtalanság valamilyen okán - Jeremiással együtt kiálthatja: „Népem ba­ját így gyógyítják, hogy köny- nyelműen mondogatják: Bé­kesség, békesség! - de nincs békesség!” (Jer. 8,11.). Az Isten népe azonban nem mondhat le a „Nagy Örömün­nep” hitéről. „Szenteljétek meg az ötvenedik esztendőt, és hirdessetek felszabadulást az ország minden lakosának ... Örömünnep legyen az ötvene­dik esztendő” (3. Móz. 25,10­11). Az öröm forrása nem az elmúlt ötven év tapasztalata, hanem az örökkévaló Isten megbékéltető kegyelme lehet, amint az megjelent a Krisztus­ban. A Magyarországi Egyhá­zak Ökumenikus Tanácsa El­nöksége a Történelem Urának irgalmába ajánlja a világhá­ború és az elmúlt ötven esz­tendő áldozatait, valamint or­szágunk és nemzetünk jöven­dőjét. A Békesség Fejedelme mindannyiunknak adjon meg­békélést és megújult életet, hogy türelemmel és szeretettel tudjuk elfogadni egymást. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Mi mozgatja napjainkban a világot? Erre egykoron a vallásos embe­rek azt felelték: a Jóisten. Más filozófusok erre azt válaszol­nák, hogy az „eszmék" a világ mozgatói. Marx szerint: a tör­ténelmet az osztályharcok mozgatják. Egy közgazdász vá­lasza: a világgazdaság válto­zása. Egy oknyomozó történész szerint 1789 óta a szabadkőmű­vesség és egyéb titkos társasá­gok mozgatják. Egy mai ban­kember válasza: az IMF és a Vi­lágbank. A naiv utca embere szerint egy ország vonatkozá­sában a demokratikus választá­sok győztese irányít', vagy dik­tatúra esetén a diktátor, világ- viszonylatban a nagyhatalmak akarata. És a nagyhatalmakat mi mozgatja? A multinacionális cégek. És mivel mozgatnak mindent? A PÉNZ-zel. Tehát az a világ ura, akinek a kezében van a legtöbb pénz. Akinél a pénz, azé a tömeg­kommunikáció, a sajtó, a pár­tok pénzelése; ezzel kormá­nyok állítása és buktatása; a legkorszerűbb haditechnika bir­toklása, háborúk kirobbantása, pénzelése; fegyverkereskede­lem, kábítószer-kereskedelem, stb. S ami a legszomorúbb, övék a jog\ ítélkezni elevene­ken és holtakon. A pénz urai ál­lamhatárokat húznak meg ön­kényesen, nemzeteket törölnek el a Föld színéről, vallásokat rontanak meg; emberi jogokat haszonelvűen osztogatnak, má­sokat ezektől megfosztanak. Minden tisztátalan dolog kö­zött, amiket az ember készített, hogy beszennyezze a földet és önmagát, talán a pénz a legtisz­tátalanabb. Giovanni Papini így jellemzi: „... ez az, ame­lyet mindenki kíván, hajszol, rabol, irigyel és jobban szeret a szeretetnél és gyakran az életé­nél; ezt a gyilkos az orgyilkos­nak, az uzsorás az éhezőnek, az ellenség az árulónak, a csaló a zsarolónak, a kéjenc az eladott és megvetett nőnek; ez viszi rá a fiút, hogy megölje apját; a fe­leséget, hogy elárulja férjét, hogy megcsalja testvérét; az el­vetemült szegényt, hogy meg­késelje az elvetemült gazdagot; a szolgát, hogy megcsalja urát; az útonállót, hogy kifossza az utast; a népet, hogy megtámad­jon egy másik népet. Ezek a pénzdarabok, ezek az anyagi szimbólumok a Gonosz Lélek ganajai. A pénz nap mint nap ezernyi lelket és embert öl meg. Fertőzőbb, mint a pestises be­teg rongyai. A legtöbb bűn csí­rája!” Általános tapasztalat, hogy azok maradnak szegények, akik becsületes alaptermészetűek. Sokak szájából hallható is az önvád: nem voltam elég ügyes, nem voltam elég élelmes, hülye voltam, stb. Azok maradnak szegények akiknek lelkiismere­tével összeegyeztethetetlen, hogy bárkit is becsapjanak, megkárosítsanak, hazudjanak, lopjanak, csaljanak, stb... Több millió ■ ilyen erkölcsös szegény él hazánkban. Nemzetünk fennmaradásá­nak ma ezek a „Tiborcok” az egyedüli támaszai. E réteget kí­vánja megnyerni a Magyar Igazság és Élet Pártja. Napja­inkban a pénz az emberi tisz­tességet bünteti, a jellemtelen- séget pedig jutalmazza. Zárótételként kimondhatjuk: a pénz (és a gyilkos kamat!) mozgatja ma a világot. Ez szüli a bűnt, a környezetrombolást, a nyomort, az erkölcstelenséget, a materializmust, a liberaliz­must; szüli a háborúkat, hogy általa még jobban meggazda­godjon, szüli az emberi szellem teljes elkorcsosulását s minden bajunkat. Egykoron bűnhődni fognak! Dr. Vörös György MIÉP Baranya m. szóvivője 3. Az MDF olyan átfogó prog­rammal készül a következő vá­lasztásokra, amely egyaránt támaszkodik saját kormányzati tapasztalataira és a változó fel­tételek mélyreható elemzésére. E program minden elemének ahhoz a stratégiai célhoz kell igazodnia, amit az európai in­tegrációhoz való csatlakozá­sunk és a magyarság fölemel­kedésének szándéka fejez ki. Számunkra nem közömbös, hogy a mindinkább meghatá­rozó, nemzetek fölötti munka- megosztásban a magyar mun­kaerő a jövőt hordozó, szak- képzettség- és kutatásfejlesz­tés-igényes magas fajlagos ér­tékeket létrehozó tevékenysé­gekre szakosodik-e, vagy szel­lemi képességeket nem igénylő mechanikus, alacsony igény­szintű munkát végzőjévé válik. A világgazdasági globalizáció, az áruk, szolgáltatások, tőkék, technológiák áramlása korláta­inak fokozatos eltűnése, a nem­zetgazdaságok összefonódása és integrálódása alkalmazkodó- és versenyképességünk folyto­nos fejlesztését követeli. Nem engedhetjük a mólt hagyatékának sorvadását E követelménynek pedig csak úgy felelhetünk meg, ha nem engedjük, hogy a múlt ha­gyatékának folyamatos fel­élése, illetve az oktatási, kuta­tás-fejlesztési és nevelési-kul­turális alrendszerek pénzügyi kényszerből kiinduló sorvadása tovább folytatódjék, s az így le- züllő magyar oktatási rendszer a bérmunkássors felé taszítsa a felnövekvő nemzedékeket. El­vetjük a jelenlegi kormány költségvetést toldozgató-fol- dozgató, a vállalkozásokat megbénító, az ország gazdasági helyzetét súlyosbító és ezzel a külső erőktől való függőséget növelő gyakorlatát. Olyan programot kell köve­telnünk, amely a példátlan mé­retű gazdasági átalakulás sú­lyos problémáira a sajátossága­inknak megfelelő, elméletileg megalapozott, sikeres válaszo­kat ad egy növekedésközpontú szociális piacgazdaság kialakí­tásával. Arra törekszünk, hogy Ma­gyarország fokozatosan építse ki s őrizze rheg azt a kelet-kö- zép-európai termelési, kereske­delmi pénzügyi alközpontok - szerepet, amely már 1990-94 között kezdett kialakulni, s amely végső soron a magyarság térségen belüli kapcsolatte­remtő,'s egyben integráló sze­repére építve a legtöbbet teheti a szomszéd államokban élő magyar nemzetrészek sorsának jobbításáért. A NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásunk­kal nem szomszédainktól aka­runk elszigetelődni, éppen el­lenkezőleg: nemzetpolitikai ér­dekünk az is, hogy egy esetle­ges új európai törésvonal kiala­kulása esetén egyetlen magyar népességgel rendelkező ország se kerüljön a törésvonal túlsó oldalára. A Magyar Demokrata Fórum állam- és társadalomszervező programját - a korszerű európai néppártokkal azonos módon - a szubszidiaritás (a kisegítés) elve alapján fogalmazza meg. Azok a politikai folyamatok és szervezeti keretek, amelyek a jövő Magyarországának köz­jogi, gazdasági, környezeti és biztonságpolitikai helyzetét meghatározzák, különös pró­bának teszik ki a magyar kul­túra életképességét. Az MDF ezért változatlanul stratégiai feladatának tekinti a magyar kultúra értékeinek megőrzését, intézményeinek karbantartását, s a kulturális közélet elevensé­gének és tisztaságának biztosí­tását. Felelőségünk azonban nem csak arra terjed ki, hogy a kor­mány pénzügyi megszorító in­tézkedéseivel szemben küzd- jünk a szellemi és művészeti élet műhelyeinek életben mara­dásáért, hanem arra is, hogy szembeszálljunk a kulturális ér­tékválasztást befolyásoló médi­amonopóliumok, a nemzeti ha­gyományt leminősítő oktatás- politika és szűk értelmiségi csoportok ízlésdiktatúrát képvi­selő törekvéseivel. Az MDF ugyanakkor min­dent elkövet azért, hogy a kul­turális élet természetes konflik­tusai, a művészi tradíció és újí­tás kérdései körüli szakmai-el­méleti viták, illetve nemzetei és az úgynevezett liberális kultúr- felfogás tisztázatlan problémái kerüljenek távol a pártpolitikai ütközetektől. A korrekt kapcsolatokra törekszünk A Magyar Demokrata Fórum mindezért korrekt kapcsolatok kialakítására törekszik a kultu­rális egyesületek, társaságok, céhek, kamarák, szakszerveze­tek képviselőivel, segíteni igyekszik a határainkon innen és túli kezdeményezéseket, s különös gondot fordít a gyer­mekek és az ifjúság ízlésének ápolására és fejlesztésére. Kisebbségi választások szeptember 19-ig Még két hétig, azaz szeptember tizenkilencedikén 16.00 óráig kezdeményezhető kisebbségi önkormányzati választás kiírása azokon a településeken, ahol az érintett nemzetiségnek vagy et­nikumnak nincs működő önkormányzata. Az egy településen lakó 5 választópolgár, akik azonos kisebb­séghez tartozónak vallják magukat, az illetékes polgármesteri hi­vatalban élhetnek e jogukkal. Mivel jogvesztő határidőről van szó, így elmulasztása esetén nem lehet a kisebbségi önkormányzati választást kiírni az adott településen. Az 1990. évi LXIV. törvény alapján múlt év decem­ber 12. óta van mód a november 19-i voksolás kezdeményezé­sére. Minderről a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal ille­tékese tájékoztatta az MTI-t. Rázós erőmű-privatizáció Rázós ügy az energiatermelés privatizálása, különösen idegen vevőknek. Nem kell ahhoz an­tikapitalistának lenni, hogy el­ítéljük ezt a lépést. Már az ipar külföldiek kezére adása is igen nagy rizikó (folyamatos a bevé­tel hazautalása), az erőműveké meg egyenesen merénylet az ország szuverenitása ellen. Hajdú András (VDN aug. 11) a nagy beruházási igényt tartja fő indoknak a privatizálásra (ezért zár ki minden nem készpénzes értékesítést), de ez csak tetsze­tős indok és nem az igazság. Az erőműveknek - ez természetes - önfenntartóknak kell lenniük, különben nem építették volna fel őket, és azok is. Mindenféle számítási trükkel azonban ki­mutatható, hogy ráfizetésesek, különösen ilyen inflációs vi­lágban, amilyen nálunk van. Az amortizációt állandóan fel kell szorozni, a bevételről meg ki­mutatható, hogy az inflációval elértéktelenedik és soha sem jön össze a felújításhoz szüksé­ges pénz. El kell adni, és törje a fejét az új tulajdonos a jövőről! Még azt is biztosítani lehet, hogy fej­lesztési kötelezettséget rójanak a vevőre, s máris biztató a jövő. Csakhogy! Mi lesz, ha az új gazda csődöt jelent, ha ígéri a fejlesztést, de amikorra idősze­rűvé válik, az addigi bevétellel elvonul? Megteheti, hogy fel­szívódik és valahol más néven, új területen kezd új vállalko­zásba, erre itthon számos példát láthattunk. Az erőművek összes értéke 600 milliárd forint, ez a nem­zeti adósságunk egy évi rész­lete. Persze , lehet jóval több is, mert egy termelő üzem értéke nem csak a beépített anyagok, gépek ára, hanem az értékesít­hető termelés összege is. Fillé­reskedés, ha napi gondok miatt akarunk megválni egy straté­giai iparágtól. Az erőművek össztermelése 7200 megawatt. Mai lakossági áron 57,6 millió forint óránkénti bevételt jelent. Az évi órák számával (8760) szorozva kb. 504 milliárd forint értékű áramot termelnek. Tehát két év alatt megtermelik az árukat és még a bérekre is jut jócskán. Ha nem pazarlás ettől a termelési kapacitástól meg­válni, akkor nincs is világon pazarlás. A következő 10 évben 400 milliárdot kell az erőművekre beruházni? Ez roppant gyenge érv az eladás mellett, mert a bevétel 10%-a bármely válla­latra érvényes fejlesztési szük­séglet. Ez az összeg pedig csak a 8%-a a mai bevételnek! Annyira nem lehet egy or­szág bajban, hogy legfőbb érté­két eladja. Ha mégis megteszi, önmagát számolja fel. Most valóban igaza van a kisgazda vezérnek: ezt az üzle­tet a következő kormánynak ki kell vizsgálnia. Székely Sándor Új mozgalom a cigányság felemelkedéséért Amint arról az Új Dunántúli Napló két rövid hírben is be­számolt, a közelmúltban meg­alakult a Baranya Megyei Et­nikai Fórum. A szervezet elfogadott alap­szabálya kimondja a mozga­lom célja „a magyarországi cigányság életkörülményeinek javítása, politikai érdekképvi­selete, a nemzetiségi jogok megalkotásában való részvétel és nemzetiségi képviselet.” Megfelelő programmal és eszközökkel igyekszik biztosí­tani a hazai cigányok összes származási csoportjának, minden irányzatának, vala­mint minden együttműködni kész magyar állampolgárnak a szerep- és felelősségvállalás lehetőségét a cigány etnikum felemelkedésében, ugyanak­kor tiszteletben tartja a ci­gányság meglévő intézmé­nyeit. A Fórum megalakítása abból a szomorú felismerésből indult ki, hogy a települési ön- kormányzatok nem mindenütt és nem a szükséges mértékben tekintik a cigányságot teljes jogú állampolgárnak, ezért az etnikum körében jól érzékel­hető a keserűség. Éppen ezért a mozgalom fő feladatának a cigányság tájékoztatását tartja jogaik­ról, lehetőségeikről, az érde­kérvényesítés módjairól, az érdekeik védelméről. A szövetségnek eddig há­rom tagszervezete alakult, Kővágótöttösön, Pécsett és Baranyajenőn. Ez utóbbi helyen sajnos azonnal rossz tapasztalatok is születtek, mert bár a falu­ban van klub, tanácskozó, művelődési ház is, a polgár- mester, hivatkozva a helyi­ségek kitakarítatlanságára, nem bocsátotta az alakuló ülés rendelkezésére ezeket annak ellenére, hogy a részt­vevők felajánlották segítsé­güket. A szervezet céljai között szerepel, hogy Pécsett klu­bokat hoz létre a cigányság egymást segítő és megis­merő közösségekbe szerve­zése érdekében . A tagszervezetek alakuló ülésein a résztvevők annak a reményüknek adtak hangot, hogy a társadalom megérti erőfeszítéseiket, s megadja az esélyt, a szükséges segít­séget ahhoz, hogy a cigány­ság valóban emberhez méltó módon találjon otthont e ha­zában. Várnai Márton Etnikai Fórum Baranya Megyei elnöke * % A k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents