Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-05 / 212. szám
10 DUnántúli INapló Gazdaság 1995. augusztus 5., szombat A szomjoltó nedű immár üvegbe zárva fotó: Tóth László A Gold FassL sikere Kőbányán A sörgyárak általános piacvesztése ellenére fejleszt a Pécsi Sörfőzde Tiszteld a törvényt! Furcsán működik nálunk ez a piacgazdaság! Fia egy vállalatnak anyagi gondjai vannak, az elméletileg lehetséges százféle kiút közül mindig ugyanazt az egyet választja. Kiszámolja, hogy mennyivel több bevételre lenne szüksége, és - figyelmen kívül hagyva minden más tényezőt - annyival megemeli az árait. Aztán nem érti, hogy számítása az esetek nagy részében miért „nem jön be”: nemhogy nőne bevétele, hanem még csökken is. Miért? Mert akik árat emelnek, nem számolnak azzal, hogy vásárlóiknak is van némi döntési lehetőségük, hogy vegyék, ne vegyék az adott terméket vagy szolgáltatást. Fia a vízművek emelik a vízdíjat, akkor a fogyasztók takarékoskodni kezdenek, mert nem tudnak, nem akarnak nagyobb számlát fizetni, mint régen. Am a vízművek a régi kapacitáskihasználással kalkuláltak, azonos fogyasztás mellett szerettek volna több bevételhez jutni, s csodálkoznak, hogy megint csak veszteségesek. Ha a telefontársaság többet kér a beszélgetésekért, a fránya előfizető gyorsabban intézi majd ügyeit, nem fecseg, nem cseveg -és a számlája nem lesz nagyobb, mint volt a régi tarifával. Ha a közlekedési vállalat emeli a bérletek, jegyek árát, egyre kevesebben vesznek majd bérletet, s még többen bliccelnek. De igaz ez nagyobb méretekben is. Ha nő az infláció, ha emelkednek az árak, a fizetés mind kevesebb áru beszerzésére elegendő. Ha pedig kevesebbet vásárolnak, kisebb lesz az az áfabevétel is, mint amennyivel az adóhivatal számolt éves terve elkészítésekor. És ez nem azért van, mert több a csaló... Egyszerű - évszázada fölismert - közgazdasági törvény ez ami ugyanolyan kérlelhetetlenül működik és hat, mint a gravitáció. S amit még a parlament sem módosíthat. beju Felesleges értekezletek Alapos érvek Vita van arról, miként pótolható a költségvetésből hiányzó 12 milliárd forint. Az egyik elképzelhető megoldás, a Foglalkoztatási Alap megkurtítása lehet, két milliárd forinttal. Garzó Lillától, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkárától kértünk erről tájékoztatást.- Mekkora veszteség éri a Foglalkoztatási Alapot, ha a kormány elvesz belőle?- A kormány csak arról dönthet, hogy benyújt-e módosító javaslatot a parlamentnek. Még csak tippelni sem tudok, mire jutnak. Az Országgyűlés nyilván nem véletlenül juttatott az alapnak 3 milliárd forintot.- Miként érvelne, hogy ne vegyék vissza a kétharmadát?-A parlament céltámogatásnak szánta ezt az összeget. Jövedelempótló támogatás, amely elsősorban a munkanélküliség mérséklésére szolgál. Arra, hogy az önkormányzatok közhasznú munkalehetőségekkel ellensúlyozzák az érdekelteket sújtó egyéb korlátozásokat. A végső érvem, hogy az államot nagy felelősség terheli az egyre nehezedő átmenetért.- Ha mégis elveszik ezt a pénzt, honnan lehet pótolni?- Egyetlen lehetőségünk marad: a Szolidaritási Alapból átcsoportosítani. Ám ez más célokat szolgál. Hozzányúlni csak végveszélyben szabad. Bozsó Bea Növekvő orosz olajtermelés Oroszország 2005-ig 400 millió tonnára növeli éves olajtermelését az idei 311 millió tonnáról. A Reuters jelentése szerint három éven belül az orosz olajtermelőknek fel kell készülniük arra, hogy versenybe tudjanak szállni a nyugati vállalatokkal a világ bármely pontján. Oroszországban most az a cél, hogy lebontsák az ágazatnak még a szovjet időkben kialakult szerkezetét, és privatizálják az olaj- vállalatokat. Nyereséges az Euro Disney Európa legnagyobb szórakoztató parkja a Párizs melletti Euro Disney 170 millió frankos többlettel zárta áprilistól júniusig tartó negyedévét. A tavalyi év hasonló időszakában még több mint fél- milliárd frankos deficitet könyveltek el. A belépők, illetve a szállodai árak csökkentése nyomán a korábbinál több a látogató, sokakat vonz a legújabb látványosság, a Space Mountain is, a csúcstechnológia egyik csodája. A legfrissebb statisztikák szerint az elmúlt fél év során mintegy 8 százalékkal csökkent a hazai sörgyártók piaca. A fogyasztás visszaesésének okát az ÁFA többszöri emelkedésében, illetve az árakat ugyancsak kedvezőtlenül befolyásoló márciusi kormányintézkedésekben lehet keresni. A kedvezőtlen változás nem kímélte a magyar sörpiac mintegy 8 százalékát bíró Pécsi Sörfőzde Rt-t sem. A fogyasztás visszaesése különösen a minőségi sörök értékesítésében szembetűnő, míg a Szalon sör esetében nem tapasztalható számottevő csökkenés.-A kedvezőtlen jelenségek ellenére nincs okunk pánikra, hiszen számunkra számos pozitív változást is hozott az elmúlt időszak - kommentálta a történteket dr. Rudnay János vezérigazgató. -Célul tűztük ki, hogy nagyobb hangsúlyt fektetünk a hordós sörök értékesítésére, illetve arra, hogy söreink az egész országban kaphatók legyenek. Első célunk mind a Gilde, a Gold Fassl és a Szalon sörök esetében jól megvalósult, a második sikerét pedig a Gold Fassl nyereményjátékunk végeredménye igazolta. A kisorsolt nyertesek valóban az egész országot lefedik, az pedig külön öröm számomra, hogy a Seat Ibiza fődíjat egy kőbányai fogyasztónk nyerte meg. Budapesten és környékén egyébként megdupláztuk eladásainkat. Ä vezérigazgató úgy fogalmazott, hogy a kedvezőtlen piaci hatások ellenére sem változik a cég stratégiája alapvetően. Továbbra is elsődleges szempont a fogyasztók minőségi termékkel való magas szintű kiszolgálása. Ezt a szándékot mutatja, hogy az idei első félévben négyszer annyit költött marketing célokra a társaság, mint tavaly egész esztendőben. A Pécsi Sörfőzde számára ennek ellenére sem a piaci térnyerés az elsődleges cél, hanem a stabilitás, az állandó minőség.- Tény, hogy nem terveztünk forgalomcsökkenést, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a cég eredményességét. Ennek ellenére nem adtuk fel tervünket, hogy a korábbi veszteséges időszak után idén pozitív eredménnyel zárjuk az évet. Ehhez olyan akciókra lesz szükség, amelyek feltárják belső tartalékainkat. Szeretném kihangsúlyozni, hogy nem létszámcsökkentésre gondolok, sokkal inkább szervezési és szervezeti változásokra - foglalta össze a közeljövő feladatait dr. Rudnay János. A privatizáció óta a többségi tulajdonnal rendelkező Ottakringer csoport számos olyan beruházást hajtott végre a sörfőzdében, amelyek kivétel nélkül az állandó jó minőség elérését célozzák. Ezekről Kurt Weiss műszaki igazgató számolt be:-A kisebb változások mellett a régi mellé egy új hordófejtő gépet helyeztünk üzembe, összhangban értékesítési elképzeléseinkkel. Az új palackfejtő és pillanatpasztőröző beállítása nemcsak minőséget, de 20-25 százalékos többlet kapacitást is hozott számunkra. Minőségjavító szándékaink mellett sikerrel javítottunk a higiéniai rendszeren is. Feladatainkat úgy valósítottuk meg, hogy a műszaki osztályon fele annyian dolgozunk. mint korábban. Az új tulajdonos hosszú távra gondolkodik. Bizonyítja, hogy a sörfőzdében rövidesen elkészül egy 3-5 évre előre tervező beruházási ütemterv, amelynek a minőség további javítása mellett többek között fő eleme lesz a cég vízellátásának jobbítása is. Kaszás E. A munkaidő pazarlásának egyik leglátványosabb megnyilvánulásának tartja a Czipin & Partner termelékenységi tanácsadó cég a magyarországi vállalkozásoknál nyakra-főre megtartott értekezleteket. Húsz iparvállaltnál tartottak vizsgálatot, ennek alapján tették közre értékelésüket. A vállalatoknál a munkaidő átlag 20 százaléka telik el a hosszú, nagy létszámú tanácskozásokkal. A megbeszéléseknek rendszerint nincs kézzelfogható eredménye, résztvevőként és óránként mindössze egyetlen olyan érdemi döntés születik, amelynek valamilyen konkrét intézkedés a következménye. Az osztrák tanácsadók tíz pontban foglalták ösz- sze azokat a „vétkeket”, amelyeket a leggyakrabban követnek el a vállalatoknál a megbeszélésekkel kapcsolatban. 1. Nem határozzák meg pontosan a megbeszélendő témákat, illetve azokat a személyeket, akik szakértők. 2. Túl sok idő telik el a kiinA lengyel gazdasági növekedési üteme 1995 első félévében a korábbiaknál is gyorsabb volt. Jelentősen bővült az ipari termelés, a vállalatok többsége kedvezőbb pénzügyi helyzetbe került, s folytatódtak a munkaerőpiacon megindult kedvező változások. A csökkenő munkanélküliség mellett nőtt az export és több külföldi tőke érkedulási helyzet és a korábbi intézkedések elemzésével. 3. A meghozott döntéseket mindenki saját szája íze szerint jegyzeteli, nincs kijelölt jegyzőkönyvvezető, emiatt annyi verzió születik, ahány résztvevő. 4. A pontatlan kezdések minden értekezleten 10-20 perces időveszteséget okoznak. 5. Nem tisztázzák, hogy ki ellenőrzi az egyes döntések végrehajtását. 6. A munkatársaknak számos esetben úgy adnak ki feladatokat, hogy a megfelelő támogatást nem biztosítják számukra. 7. Sem tartalmi, sem pedig időtartamuk szerint nem koordinálják a hozzászólásokat. 8. Túl keveset használják a kiegészítőket, például az írásvetítőket, valamint az egyszerűen áttekinthető, vázlatos összefoglalókat. 9. Szinte sohasem, értékelik az értekezleteket. 10. Számos megbeszélés intézményesül, rögzül az időpontja és az időtartama. B. G. zett az országba. A varsói központi statisztikai hivatal (GUS) legfrissebb jelentése szerint a kedvezőtlen jelenségek között csupán a tervezettnél jóval magasabb infláció jelent bizonyos veszélyeket. Az 1995-re tervezett 17 százalék helyett már az első fél év alatt átlagosan 13,6 százalékkal emelkedtek az árak Lengyelországban. Eltérő autóárak Az Európai Unió tagországaiban a legdrágább országok listáját Ausztria és Belgium vezeti, míg az új autók - a líra árfolyamgyengesége miatt - Olaszországban vásárolhatók meg a legolcsóbban. A Ford Fiesta például 47,9 százalékkal olcsóbb Olaszországban, mint Hollandiában. A Ford Scorpio árában 55 százalékos a különbség Ausztria és Olaszország között. A modellek legtöbbjénél legalább 20 százalékos az árkülönbség a legolcsóbb és a legdrágább EU-országok között. Hetvenöt modell esetében, kizárólag új autók vételét figyelve vizsgálták az árakat. Kiderült, hogy ebből 33 Ausztriában a legdrágább a 15 tagország közül. 51 vizsgált típus Olaszországban, 9 pedig Svédországban a legolcsóbb. Fejlődő lengyel gazdaság A tisztességtelenség ára A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa a múlt fél évben összesen 442 millió forint bírságot szabott ki a versenytörvényt megsértő cégekre. Ez egy ügyre vetítve átlagosan kétszerese a tavaly kiszabott büntetéseknek - mondta Boytha Györgyné, a hivatal elnökhelyettese. Az összeg legnagyobb része az emlékezetes két pilótajátékügyből származott. Mint az elnökhelyettes kifejtette, a 400, illetve 15 millió forintos pénzbüntetések kiszabását az indokolta, hogy ezek az esetek rendkívül sok embert érintettek hátrányosan. A GVH elvi állásfoglalásában szerepel: a pilótajáték ténye a versenytörvény szempontjából nem kifogásolható, a meghirdetés módja és feltételrendszere sértette a jogszabályt ebben a két ügyben. A GVH júniusig 72 ügyet zárt le versenytanácsi határozattal. Ez bizonyos mértékű növekedést jelent: a korábbi években a határozattal lezárt ügyek száma az első hat hónapban 50-60 között volt. A múlt fél évben ugyanakkor kevesebb esetben - az ügyek 30 százalékánál - állapítottak meg jogsértést, mint korábban. A jogsértő ügyek kétharmadában a fogyasztókat tévesztették meg. Nőtt a vállalkozások ösz- szevonását jóváhagyó eljárások száma. A hivatal a 11 kérvényből mindössze egyet utasított el monopólium kialakulásának veszélye miatt. Sok taktika, kevés bölcsesség Ahányszor az újabb, gazdasági csúcsminiszteri szerepet betöltő miniszterelnök-helyettesi poszt kérdése felvetődik, mindig a régi vicc jut eszembe a méretre szeletelni képtelen inasról, aki állandóan azt kérdezte: lehet öt dekával több? Persze, itt nagyságrendileg különböző dolgokról van szó. Nem öt dekáról, hanem arról, hogy lehet-e egy kormánytaggal több... Mi lehet az indoka az újabb miniszterelnök-helyettesi állás, mit állás, közjogi méltóság létrehozásának? Például az, ami nem is oly régen szükségessé tette ezt. Volt idő, amikor úgy működött a kormány, hogy a gazdaságot rövid pórázon tartva teljesítette irányító funkcióit, s ahelyett, hogy egyetlen ipari tárcát alkotott volna, miniszterelnök-helyettes fogta össze a különálló nehéz-, kohó-, gép- és könnyűipari minisztériumokat. Ráadásul az összes gazdasági tárcát valamilyen kormánybizottság, pl. Tervbizottság alá rendelte, s itt tevékenykedett a ténylegesen működő vagy dísz-csúcsminiszter. Ezt a gyakorlatot azonban itt és most nem lehet megismételni. Radikálisan csökkent a tárcák száma, az állami tulajdon aránya és a kormány gazdasági beavatkozásának lehetősége. A nemzetgazdasági főfeladat, az egyensúlyi helyzet javítása hatékony miniszterelnöki összehangolást kíván vagy esetleg a pénzügyminiszter csúcsminiszterségét igényli. Minek akkor az újabb miniszterelnök-helyettes? Hogy a gazdaság két szék között - a pad alá essen ? Az egyetlen magyarázat a szeletelés. Ellensúlyt képezni talán a bizonyos szempontból túl erős, bár politikailag nem nagy háttérrel bíró pénzügyminiszterrel szemben? Dőreség, mert másra szükséges energiákat kötne le. Elkedvetleníteni, lemondásra bírni az utóbbit, különösen ha az új jelölt történetesen gyökeresen eltérő nézeteket vall? Körmönfont eljárás és sok súrlódással járna. Vagy a nagyobbik kormánypárt valamely szárnya keres magának képviseletet a kormányban? Ez csak a közigazgatást bénítaná meg. Félő, hogy túl sok a taktika és nem elégséges az államférfiúi bölcsesség a politika magaslatain. Nem elég átgondoltak az intézkedések, kevéssé meggyőző a magyarázatuk. Pedig hát ez utóbbiban - ha az előbbiekben nem is - évtizedes tapasztalatok állnak rendelkezésre. Bácskai T. Az MNB valuta-, bankjegy és csekkárfolyamai 1995. augusztus 4-től Pénznem vételi közép eladási angol font 201,88 203,82 205,76 ausztrál dollár 92,78 93,68 94,58 belga frank (100) 439,72 444,02 448,32 dán korona 23,32 23,55 23,78 finn márka 30,01 30,30 30,59 francia frank 26,26 26,51 26,76 gör.drachma(IOO) 56,02 56,56 57,10 holland forint 80,72 81,51 82,30 ír font 206,92 208,90 210,88 japán yen (100) 138,62 140,08 141,54 kanadai dollár 92,74 93,63 94,52 kuvaiti dinár 418,99 423,12 427,25 német márka 90,43 91,32 92,21 norvég korona 20,49 20,69 20,89 olasz líra (1000) 79,91 80,65 81,39 osztrák sch. 12,85 12,98 13,11 portugál esc.(100) 87,08 87,91 88,74 spany. pes.(100) 105,73 106,73 107,73 svájci frank 109,39 110,46 111,53 svéd korona 17,82 17,99 18,16 USA dollár 125,98 127,19 128,40 ECU (Közös Piac) 168,32 169,94 171,56 I» i i 4
