Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-04 / 211. szám
12 Dimántúli Napló Magazin 1995. augusztus 4., péntek Hetvenezer új nyugdíjas? Mennyi lesz az alap? Előzetes becslések szerint körülbelül 70 ezren készülnek nyugdíjba az idén. Az alábbiakban ismertetjük: miként számítható ki megközelítő pontossággal a várható nyugdíj a jelenlegi szabályozás szerint. Az Országgyűlés 1994 decemberében döntött a nyugellátást érintő legfontosabb rendelkezések törvényi módosításáról. A törvény szerint az 1994. december 31-ét követő, de 1996. január 1-jét megelőző időponttól megállapított nyugdíjak esetében a valorizációs (értékmegőrző) kulcsokat-az 1988-ban elért keresetet 154,7 százalékkal,- az 1989-ben elért keresetet 117,9 százalékkal,- az 1990-ben elért keresetet 79,2 százalékkal,- az 1991-ben elért keresetet 42,8 százalékkal kell növelni. A nyugdíjalap kiszámításánál akkor szükséges az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás időpontjáig elért keresetet alapul venni, ha az igénylő legalább 1260 napi keresettel rendelkezett. Ha nem, akkor a korábbi biztosítási idő alapján visszamenőlegesen annyi napot kell figyelembe venni, amennyi az 1260 napból hiányzik. Ha a havi átlagkereset így nem határozható meg, akkor - külön jogszabály szerint - a minimális bér alapján kell a nyugdíj összegét meghatározni. A nyugdíj alapját képező havi átlagkereset degresszív csökkentése (beszámítása) a következőképpen alakul, ha a nyugdíjat 1994. december 31-ét követően állapítják meg: 20 ezer forintig a havi átlag- keresetet korlátozás nélkül figyelembe kell venni. 20 001-22 000 forint között 90 százalékát, 22 001-30 000 forint között 80 százalékát, 30 001-40 000 forint között 70 százalékát, 40 001-50 000 forint között 60 százalékát, 50 001-60 000 forint között 50 százalékát, 60 001-70 000 forint között 40 százalékát, 70 001-80 000 forint között 30 százalékát, a 80 000 forint feletti átlagkeresetrész 10 százalékát kell figyelembe venni a nyugdíj megállapításához. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege - ha 1994. december 31-ét követően, de 1996. január 1-je előtt állapítják meg - havi 8400 Ft. Ugyanennyi a III. csoportba tartozó rokkantság alapján járó minimum nyugdíjösszeg. A II. csoportba tartozó rokkantat 8820 Ft, míg az első csoportba tartozó rokkantat 9100 Ft illeti meg. Idén az özvegyi és szülői nyugdíj legkisebb összege havi 7800 forint, az árvaellátásé havi 7200 forint. A III. rokkantsági csoportba tartozó baleseti rokkantat minimum 8460 forint, a II. rokkantsági csoportba tartozót 8890 forint, az I. rokkantsági csoportba tartozót 9200 forint illeti meg. A mezőgazdasági szövetkezeti járadékok 1995. évi összegei és a szakszövetkezeti tagokat megillető növelt összegű szakszövetkezeti járadékok alapösszegei is változtak. A nyugdíjba készülők közül sokan töprengenek: az év utolsó napjaitól vagy a következő év első napjától menjenek-e nyugdíjba? Az SZTK ügyintézők, akik jól ismerik a jelenlegi rendelkezéseket, az idei - például december 31 -i - időpontot tartják a jobb választásnak. így ugyanis a jövő évre érvényes nyugdíjemelkedés azonnal érvényesíthető. A különbség azonban nem számottevő. Magyarok Finnországban 5. Testvérek köszöntik a testvért Az első magyar utazó a cseremiszek és a finnek földjén Zalánkeményi Kakas István (1558-1603) erdélyi diplomata volt, aki 1602-ben járt nyelvrokonaink földjén. Mint diplomata azonban nem vette észre a magyar és cseremisz közötti rokonságot, s egy fajta tatár népnek tartotta őket. 1791-ben Orlay János (1770-1829) járt a testvérországban, aki a nagykárolyi gimnázium tanára volt. Péter- várott végezte el az orvosi-sebészeti főiskolát, katona orvos lett, később udvari sebész, a cár orvosa. Vezető szerepet játszott a tudományos és az udvari életben, több magyar tudóst hívott meg Pétervárra, az 1803-ban alapított Szentpétervári Akadémiára, így többek között Balugyánszky Mihály jogtudort. Következő utazóként kell megemlítenem Trefort Ágostont (1817-1888). Mint politikus Deák Ferenc követője, majd Eötvös Jószef halála után mint kultuszminiszter utazott Finnországba. * A nagy finn nemzeti mozgalmak időszaka a XIX. század első évtizedei. A század szellemi életére egy nagy személyiség neve nyomja rá bélyegét, Porthan Henrik Gabriel (1739-1804). Igen sokoldalú tudós, elsősorban történész. Életművében nagy helyet foglal el népköltészet-kutatói tevékenysége. A finn nemzeti öntudatra ébredés apostola. Arwidson Adolf Iivar (1791-1858). A finn nemzeti tudat ébresztője, turkui egyetemi docens. Minden erejével a nemzeti nyelv használatát erősítette. 1823-ban a svéd királyi könyvtár alkalmazottja, itt találkozik Reguly Antallal, ki az ő ajánló leveleivel indul Helsinkibe, hogy nyelvészeti kutató munkájával népeink rokonságát pecsételje meg. Gottlund Karle Akseli (1796-1875) a népidalok, versek gyűjtője, Juva-ban majd Turkuban folytatja tanulmányait. Az egyetemen a finn baráti csoport igen lelkes tagja, a finn haladás és nemzeti mozgalom egyik vezéralakja. Ő jósolta meg, hogy a finn népköltészet gyűjtésével világirodalmi rangú összefüggő egészet, finn nemzeti eposzt sikerülhet összeállítani. Gottlund igen nagy érdeme, hogy kutató munkája során rátalált a svédországi és norvégiai erdőkben élő erdei finnek szórványaira is. Megalapítja az „OTAVA” magyarul „Göncöl” nevű finn nyelvű folyóiratot, mely a nemzeti ébredés érces harsonája. Gottlundhoz érkezik a fiatal Reguly Antal nyelvkutató Arwidson ajánlásával. Topelius . Zachris (1781-1831). A népköltészet körüli sürgés-forgásban résztvevők közül az ő gyűjtésének legmaradandóbb lett a hatása. Uusikkarleppyy-i vidéki körorvos, gyűjtő munkáját még Porthan idejében kezdte el, 1820-ban egyik oltási útján beszakadt szánja alatt a jég, megfázott és egész életére lebénult, a gyűjtésről azonban nem mondott le. Gyűjtésének eredménye öt füzetben 1822-1831 között jelent meg. Elias Lonnrot (1802-1884). orvos a Kalevala nemzeti eposz megalkotója. 1833-tól körzeti orvos Kajaani-ban. Nagy áldozatot vállalt, hogy a dalok, versek forrásához eljusson. Korabeli ábrázolások mezítlábas gyaloglóként mutatják be, kezében vándorbottal, hátán tarisznyával és hóna alatt feljegyzéseivel. Népszeretetére, tudományos lelkesedésére és odaadó hazafiságára volt szükség a kemény, de igen szép munka elvégzéséhez. Az igazi mestermű maga a dalsorozat megalkotása. A hősköltemény magán viseli Lönnrot művészi és tudósi zsenialitásának nyomait, s híven őrzi a népdalok eredetiségét. 1835. február 28 a Kalevala születésnapja. Ekkor még 12 078 verssorból és 32 énekből áll. Ez a nap lett a finn kultúra ünnepe, a finn irodalom napja. Lönnrot fáradhatatlanságát mutatja, hogy a Kalevala 1835 évi változatát nem tartotta kielégítőnek, tovább dolgozott az eposzbővítésén felhasználva követőinek újabb gyűjtését. így jelent meg a Kalevala végleges változata 1849-ben 50 énekben 22 795 versorral. 1840-1841-ben megjelentette a Kanteletar, magyar nyelven a Daltündér című népdalok szövegét, melyek nem illettek a Kalevalába. Castren Mathias Alexander (1813-1852) Az ősi rokonság kutatója. Egyetemi tanulmányait Ouluban végezte. 1836- ban a finn és az ősi északi nyelvek docense. 1838-ban Lappföldön a lapp nyelvet tanulmányozta, 1839-ben a kaijalai nyelvet a finn és orosz Kabalában. 1841-ben Lönnrottal együtt bejárta Finnországot. Norvégia területeit és az oroszországi lappokat. Ezt követően négy éven át egyedül végzi kutatásait. 1843-ban az Orosz Tudományos Akadémia támogatásával Szibériába utazott. A helyszínen végzett nyelvészeti kutatásaival megállapította az őslakos törzsek egy részének a finn nyelvcsaláddal való távoli rokonságát. A rendkívüli nehéz út, a megközelíthetetlen területen lakó népek felkutatása, a rideg, kietlen vidék, rablóbandák támadásai, a kegyetlen hideg teljesen felőrölték egészségét. * Ugyanezen időben Reguly Antal is úton volt. Reguly a vo- gulokat kereste. Castren betegen hazafelé tartott és 1844-ben To- bolszkban találkoznak. A sors úgy akarta, hogy a metsző tél végi szélben találkozzanak ösz- sze, hogy együtt ősi anyanyelvén köszöntsék a kondai vogul fejedelem fiát, Szatigint, a testvérek a testvért. Egyébként Castren volt az, aki Arwidson és Gottlund felkérésére Reguly Antalt finn nyelvre tanította. 1851 -ben Castren lett a finn nyelv és irodalom első professzora a helsinki egyetemen. Sütő László VÁLASSZON IGÉNYEINEK megfelelően! Értékpapírok Kamatmértéke Aquincum Értékjegy I/A (lekötési idő 2 év) Garantált kamat évi 10 % évi 20 % ** Összesen évi 30 % Aquincum Értékjegy II/A (lekötési idő 366 nap) Garantált kamat évi 10 % Kamatprémium évi 19* % Összesen évi 29* % •. L Takarékjegy A/1 Lekötési idő 3 hónap évi 27* % Takarékjegy B/l Lekötési idő 6 hónap évi 27,5* % Lakossági betétek Kamatmértéke Látra szóló bankszámla évi 13% Lekötési idő évi kamat 1 hó 22-26* % 2 hó 23-26,5* % 3 hó 24-27* % 6 hó 25-27 % 9 hó 25-27 % 12 hó 25,5-28 % 18 hó 25,5-28 % A fenti kamatmértékek az 1995. augusztus 2. után lekötött betétekre érvényesek. A kamat mértéke a lekötött összeg nagyságától függ. megemelt kamat (Q _ Rí 0 Budapest Bank Rt.
