Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-30 / 236. szám

1995. augusztus 30., szerda A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Szezonvégi gabonahelyzet hazánkban Az elmaradt haszon nyomában Az alacsonyabb termésátlag miatt kevesebb zsák telik meg liszttel is a malmokban az idén fotó: Tóth Mint ismeretes, a magyar ga­bonatermés eladása megtörtént, gyakorlatilag a szezonnak vége. A szakemberek két fő okot em­legetnek a lehetségesnél rosz- szabb gabonaterméssel kapcso­latban: a műtrágyahiányt és a gabonanemesítési problémákat. Megoszlanak a vélemények abban a kérdésben, hogy júni­usban, júliusban 130 dollár/ tonna áron érdemes volt-e üzle­tet kötni a felvásárlókkal. Ha most adnák el, 170 dollárt is kapnának érte hektáronként, kellő minőség esetén. Ugyan­akkor figyelembe kell venni azt is, hogy a világ összes piaci forgalmának csak mintegy 1,5 %-át teszi ki az összes magyar gabonatermés. A pókerhez ha­sonlóan, ahol a nyerő lap értéke a többi lapon múlik. A magyar áru kelendősége is attól függ, rossz volt-e a termés a kör­nyező országokban az adott időszakban. Munkatársunk kérdéseire először dr. Bállá László, a me­zőgazdasági tudományok dok­tora, címzetes egyetemi tanár válaszolt.- Milyen volt az idei év ter­mése országosan, illetve me­gyei szinten?- Jó közepes volt az idei termés, búzából 4,2 tonna hek­táronként. Őszi árpából vala­mivel kevesebb, 3,9 tonna hek­táronként, ami alatta maradt a várakozásoknak. A tavaszi, nyár eleji kép alapján sokkal többet vártak a termelők, mert nagyon jól elbokrosodott a búza, rendszeresen megázott, de bizonyos tápanyagok, ame­lyek szükségesek lettek volna a csúcsterméshez, valamikor a szemfeltöltődés idején elfogy­tak. Ennek köszönhető, hogy kevesebb lett a termés, tulaj­donképpen jóval kevesebb a vártnál. Ha 5,2 tonna lett volna hektáronként, akkor sem mondhattuk volna, hogy vára­kozáson felüli, mert ez meg volt alapozva. Bizonyos ökoló­giai okok is közrejátszottak az ország egyes térségeiben. Pél­dául a Dél-Dunántúlon és Szol­nok megyében különösen kevés volt a termés, annak ellenére, hogy elég eső esett. Vélemé­nyem szerint 20 évvel ezelőtti mennyiségre esett vissza a bú­zatermelés Magyarországon. Miben látja professzor úr a felemelkedés lehetőségét az ér­tékesítés vonatkozásában ?- Kellene keresnünk egy vagy több fix piacot, ahol elő­szerződésekkel mennyiségi- és ármegállapodással (a világpia­con, Rotterdamban) előre biz­tosítanánk, hogy a legjobb áron és a legnagyobb mennyiséget tudjuk értékesíteni. Akár öt évre előre is le lehetne kötni a magyar gabona eladását. Pél­dául Olaszországgal eltudnék képzelni egy ilyen szerződést.- Milyen egyéb feltételek kel­lenének még a meglévőkön kí­vül a jobb terméseredményhez?- Nagyon nagy szükség lenne az integráció megterem­tésére hazánkban - szögezi le dr. Hajdú Miklós, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Ve­zetői Továbbképző Intézetének tanára. - A termőterületek, a termelőegységek nagysága, melyek például a termelőszö­vetkezetek birtokában vannak, nem elég nagy méretűek ahhoz, hogy meghatározó szerepet töltsenek be. Mindenképpen in­tegrációra lenne szükség, ösz­szefogva a kis- és középterme­lőket. Ez még nem központosí­tás. Mindenki részt vehet, aki belátja ennek az előnyeit. Pél­dául Hollandiában a CEBECO szervezet 50 000 holland kispa- raszt termelését irányítja, de önkéntes alapon, melyben a részvétel nem kötelező. Vető­mag, műtrágya ellátás, növény­fejlesztési technológiai tovább­képzés, értékesítési láncolat ki­építése - mindezekben tud segí­teni és koordinálni egy ilyen szervezet. így biztosítható, hogy a termelők megfelelő idő­ben, megfelelő információkhoz jussanak és egységesen magas termésátlag jöhessen létre a sok-sok különböző, kicsi terme­lésterületen, valamint az, hogy üzletileg se járjanak rosszul.- Hazánkban miért nincs elég információja a ■ kisterme­lőknek a legújabb, a legna­gyobb termés lehetőségét bizto­sító technológiákról? A rádió és tévé gazdálkodóknak szóló műsorai nem adnak kelló' szak­mai tájékoztatást. -Ezek a műsorok szerintem nagyon hasznosak, de túl rövid időtar­tamúak ahhoz, hogy kellő szakmai mélységet reprezentál­janak - fejti ki véleményét dr. Hajdú Miklós. - Szaklapok, szakkönyvek most is vannak, tanácsadók is működnek a fa­lugazdászok személyében, akik jelenleg az önkormányzatok­hoz, illetve az agrárkamarákhoz kerültek. A fő feladat, hogy ezeknek a rendszerét stabilizál­ják. Úgy érzem, csak 1-2%-ra rúg azoknak a termelőknek az aránya, akiket a büszkeség gá­tol meg a korszerűbb technoló­giák elsajátításában és alkalma­zásában. Azt tapasztalom, hogy az anyagi érdek a legnagyobb mozgatóerő, mely az embereket a kutató intézetek bemutatóira, vagy a falugazdász tanácsának kikérésére sarkallja. A marton- vásári és a szegedi kutatóinté­zeteknek most is vannak szak­mai kiadványaik, megfelelő mennyiségű információ áll ren­delkezésre, valami miatt ezek mégsem jutnak el a termelők­höz. Ezért mondom, hogy alap­vetően az integráció segítene. Hoffmann József Kísérletes Sebész Kongresszus A POTE két intézete - a kísérletes sebészeti intézet és az I. sz. sebészeti kli­nika - közösen rendezik a holnap, augusztus 31-én kezdődő, három napos XV. Kísérletes Sebész Kongresszust. A kongresz- szuson gyakorlati sebészeti eljárások és különböző kí­sérleti eredmények ismerte­tésére és megtárgyalására kerül sor. Az ünnepélyes megnyitó csütörtökön (au­gusztus 31.) 14 órakor kez­dődik a POTE központi épü­letében. Világkert Párizsban Párizsban, a Paris-Nord Viellepinte-i kiállítási parkban szeptember 17- 20. között rendezik a Nemzetközi Professzioná­lis Kertészeti Hetet, amely a régebbről már jól ismert Jarditec és Simaver, vala­mint az újdonsült Jardiflor szakkiállítások együttese. A kert- és parktervezést és közvetlen környezetünket (a kisállattartást és te­nyésztést is), a kertészeti gépeket, berendezéseket és szerszámokat, az élő, vá­gott és művirágokat, a vi­rágdíszítéseket, virágköté­szeti kellékeket, ajándék- tárgyakat, bolti felszerelé­seket és kiegészítőket be­mutató rendezvényen tart­ják a Virágkötészeti Kupa francia döntőjét is. A kiál­lításra ingyenes belépője­gyek kérhetők a Promosa- lons magyarországi képvi­seleténél (telefon/fax: 06- 1/266-1318). Munkavállalók, munkaadók nyílt napja lesz Mohácson A Baranya megyei Munkaügyi Központ mohácsi kirendeltsége alapos előkészítő, szervező munka után nagyszabású talál­kozót tart szeptember 12-én a BATRA székház kupolatermé­ben. A képzési és munkaügyi nyílt napra délelőtt 10-től 15 óráig ide várják a megyében a munkanélküliek képzésével, átképzésével foglalkozó szer­vezeteket, közöttük a Pécsi Re­gionális Képzési Központ, az OKTÁV, a Kolping, a Perfekt, valamint a TIT munkatársait, az állást kereső munkanélkülieket, illetve a munkaalkalmat kínáló cégek képviselőit. Mint Éva Gellért, a mohácsi munkaügyi központ vezetője elmondta, a mindeddig rendha­gyónak számító találkozóval részben azt a célt kívánják elő­segíteni, hogy a különböző képzést szervezők közvetlen tapasztalatokat szerezzenek a helyi munkaerő igényről, s a későbbiekben ehhez is igazít­sák az oktatásban a kínálatukat, továbbá a munkavállalók szá­mára e rendezvény egy lehető­ség a munkaadókkal való meg­ismerkedésre. Mohácson és térségében egyébként a legfrissebb statisz­tikai adatok szerint 3571 mun­kanélkülit tartanak nyilván, kö­zülük 1514 személy jövede­lempótló támogatásban része­sül. Eddig 152 állást kereső pá­lyakezdő szerepel a regisztrá­lásban, de a számuk várhatóan október közepéig még gyara­podik. A munkaügyi központ számára a legnagyobb gondot a szakképesítéssel, sőt az általá­nos iskola nyolc osztályával sem rendelkezők elhelyezése jelenti. Ez utóbbiak aránya igen magas, a munkanélküliek 43 %- át teszik ki. Valamilyen szak­irányú képesítéssel 25 ember vár munkaalkalomra, míg fel­sőfokú végzettséggel néhányan vannak, akik nem tudtak elhe­lyezkedni. Bejelentett állásajánlatot je­lenleg 182-őt tartanak nyilván. A legnagyobb létszámban var­rónőket alkalmaznának a cé­gek, Somberekén cipőfelsőrész készítőket várnának az Alfa- Ilia Kft.-hez, továbbá egy kecs­keméti székhelyű üzem kinder tojásba rakható játékok össze­szerelésére keres 30 vállalko­zót. Felvételt hirdettek továbbá egy erdőmérnök számára, és további néhány fő kőművest, géplakatost, valamint ápolónőt vennének még föl. A szeptember 12-i találko­zóra a munkavállalókat egy „Munkaügyes TOTÓ”-nak hí­vott, 10 kérdésből álló lap kitöl­tésével várják. A munkanélküli törvény által előírt jogok és kö­telezettségek helyes megvála­szolásáért jutalmul nyeremé­nyeket sorsolnak majd ki a helyszínen. Berta M. Faluház épül Csonkamindszenten A helyi képviselőtestület elbírálta a faluház kivitelezési munkáira kiírt pályázatot, s megbíztak egy sellyei építő kft-t a munkák el­végzésére. Csonkamindszenten közel 21 millió forint költséggel épül a közösségi épület, amely­ben a polgármesteri hivatal mel­lett kialakítanak egy termet szín­paddal, ahol az ünnepeket tarthat­ják. Otthont kap a házban ve­gyesbolt, presszó ifjúsági klub. inden évben elkészül a gimnázi­umok és szakközépiskolák erő­sorrendjét bemutató táblázat, me­lyet a felsőfokú oktatási intézmé­nyekbe felvettek százalékos ará­nya szerint állítanak össze öt év átlaga alapján. Ezt a sorrendet a szakemberek, pedagógusok so­hasem tekintik a tényleges erővi­szonyokat bemutatónak. Főként az iskola pedagógusainak a mun­kája nem mérhető így, hiszen más és más képességű gyerekek­kel dolgoznak. A tavalyi orszá­gos listán a pécsi Leőwey Klára Gimnázium a 28., a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimná­ziuma a 30., a Mohácsi Kisfaludy Gimnázium az 54., a pécsi Apác­zai Csere János Gimnázium 115., a Kodály Gimnázium a 128., a Miroslav Krleza Horvát Gimná­zium a 155. és a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium alól. helyet szerezte meg. Talán árnyalhatja a képet, ha bemutatjuk, hogy Bara­nya gimnáziumainak és szakkö­zépiskoláinak tanulói milyen eredményeket értek el idén az Országos Tanulmányi Versenye­ken. A Leőwey Klára Gimnázium­nak 13 tanulója ért el valamilyen helyezést, vagy kapott dicséretet. A ciszterci Nagy Lajosból és a pécsi JPTE Babits Mihály Gya­korló Gimnáziumából 8-8 diák­nak sikerült ugyanezt elérnie. A mohácsi Kisfaludy Gimnázium és a pécsi Horvát Gimnázium esetében 6-6 ez a szám. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Horvát Gimnázium tanulói horvát nem­zetiségi nyelvből érték el ered­ményeiket. A pécsi Széchenyi és a pécsi Zipemowsky szakközép­iskolák 4-4 helyezést illetve di­cséretet gyűjtöttek be. A pécsvá- radi Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Szakközépiskola, a pé­csi Apáczai Gimnázium, a kom­lói Nagy László Gimnázium, a pécsi Pollack Mihály Szakközép- iskola, a siklósi Táncsics Gimná­zium és a pécsi Janus Pannonius Szakközépiskola tanulói egy-egy helyezést vagy dicséretet szerez­tek. Valamely tantárgy első tíz he­lyezettje közé a Leőwey (5 ta­nuló), a Babits(2), a Nagy La- jos(2), a Kisfaludy(l), a Horvát Gimnázium(ó) valamint a Szé- chenyi(l) és Zipemowsky(l) szakközépiskola diákjai jutottak. Sajnos magyar irodalomból, történelemből, földrajzból, an­gol nyelv I. kategóriából, fran­cia nyelvből, német nyelvből, olasz nyelvből, spanyol nyelv­ből, latin nyelvből, matemati­kából, biológiából senki sem került az első tíz közé a megyé­ből. Magyar irodalomból, föld­rajzból, franciából, matemati­kából és biológiából még a döntőbe se verekedte magát senki. A „siker-tantárgyak” a ma­gyar nyelv, az orosz nyelv, a horvát nemzetiségi nyelv, a német nemzetiségi nyelv, az angol II. kategória, a fizika I. kategória, és a kémia II. kate­gória voltak. A legeredményesebb tanuló idén Schenk Borbála, a Babits Mihály Gimnázium tanulója volt, aki magyar nyelvből az országos hatodik, angol nyelv­ből az országos ötödik helyet érte el. Felkészítő tanárai ma­gyarból Dobayné Fenyvesi Il­dikó, angolból Marisa Sán- dorné voltak. U. G. Képernyő előtt Jegyzet Könnyű, nyári komédiák A munkaképes es meg mun­kahellyel rendelkező lakosság a mérsékelt éghajlati szoká­soknak és az idült hagyo­mánynak engedve igyekszik nyáron kivenni szabadságát. De akit a létszükség egy mal­terkeverő mellé vagy a bánya mélyére parancsol, az is jól tudja, mit jelent a világ ga­tyára vetkezve. Mit jelent a misungtól elnehezült lapátot, a gyémántfejű fúrót eldobni, és anyaszülten és védtelenül egy sörbüfé fedezékébe vo­nulni a káros ibolyántúli su­garak elől. A nyári verő így tanít meg közelebb kerülni az elemekhez, köztük elemi vá­gyainkhoz, és a pultnál köze­lebb férkőzni azokhoz a fo­lyékony elemekhez is, me­lyekből vétettünk. A nyár az nyár. S ha én mindezek után csak úgy könnyeden, homlokrán- colás nélkül heverésznék a nyári napmelegben, a tikkadt szöcskenyájakra és nem a Magyar Televízióra figyelve, akkor is gyorsan rájönnék, hogy a nyár uralkodó műfaja a komédia. A nyárhoz komé­dia illik. A múlt hét közepén a szerda est még édes-bús, ka­landos romantikával, „A cso­dálatos Angélique” című filmsziruppal csalogatott bennünket álomba, hogy „A Mester és Margarita” Bulga- kov-adaptációt csak azok lát­hassák, kik most kezdtek bele életük égen úszó csillagainak és szerelmes öleléseiknek a számlálásába. De csütörtökön a „Várom a párom”, vasá/nap „A nagy üzlet” című amerikai filmek már egyértelműen ezt a komédiás, habkönnyű va­rázst szolgálták, amiken jól el lehetett göcögni és aludni is. Csak a „Lenni vagy nem lenni” című, ugyancsak ame­rikai film jelentett némi meg­torpanást a szundikálásban, talán mert abban komédiások komédiáztak. Hogy a valódi bor- és/vagy sörközi csevelyektől, a valódi nyári varázstól milyen távol szakadunk, ha ezt a nemes vágyunkat a televízió előtt szeretnénk kielégíteni, arra a múlt hét kiemelkedően leg­bravúrosabb társalgása ad pa­radox, mert a képernyőn még­iscsak nyomon követhető vá­laszt. Mindehhez legfeljebb Lisztes Krisztián gólpassza és Kuntics rámenősssége köze­líthet. S ez nem más, mint is­mét csak Kepes András Desz- szertje, amely nem is tőle, ha­nem attól a kiadós adok-ka- poktól jó, amely Sárközy Ta­más közgazdász professzor és a mániákus író, Moldova György között zajlik. Őszin­teségükhöz képest minden más - például az, amit nálunk nyilvánosság előtt zajló kor­mányátalakításnak neveznek -a csak könnyű, nyári komédi­ának tűnik. Bóka Róbert Ki mit nyert az OKTV-n?

Next

/
Thumbnails
Contents