Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-29 / 235. szám

8 Dunántúli Napló Közélet 1995. augusztus 29., kedd A Vitézi Rend A csődbűntettek felét Baranya megyében derítik fel A bilincs gyakrabban kattan A napokban ismertette a Bara­nya Megyei Rendőr-főkapi­tányság az év első hat hónap­jának bűnügyi mutatóit. Álta­lános jellemzőként megálla­pítható: romlott a helyzet, ám ezen belül a széles skálájú bű­nözésnek számos olyan részte­rülete van, amelyek felderíté­sében a baranyai rendőrök egészen kiváló eredményeket produkálnak. A szándékos, sú­lyos testi sértés miatt folytatott eljárás eredményességét pél­dául nyugodtan minősíthette Kertész János ezredes, főkapi­tány-helyettes döbbenetesen jó aránynak.-Az úgynevezett ismeret­lenes és ismert elkövetőkre vonatkozik ugyanis a 86,1 szá­zalékos arány, s ez valóban egészen kiváló eredmény.- Tudomásunk szerint azonban az elkövetett bűncse­lekmények száma nőtt a me-' gyében az előző év elsőfeléhez hasonlítva.- Ez így van, Baranyában ez év első felében 6928 bűncse­lekmény vált ismertté, s ez több mint 9 százalékkal több, mint a múlt év hasonló idősza­kában. Ezzel együtt a megyé­ben csak 3,3 százalékát köve­tik el az országban ismertté vált bűncselekményeknek.- Milyen területeken tapasz­talható feltűnő növekedés?- Ha nem is feltűnően, de több lett a közlekedés terüle­tén, bár ezt annak is tulajdo­níthatjuk, hogy gyakoribb és szigorúbb lett a rendőri ellen­őrzés. A 741 közlekedési bűn- cselekménynek több mint 80 százaléka ittas vezetés volt. Ezzel együtt azonban pozití­vumként könyvelhetjük el, hogy javult a baleseti statisz­tika, kevesebb lett a halálos végű baleset is. A statisztikai adatok szerint egyre többen hordják a „bi­lincs-karkötőt ” FOTÓ: MÜLLER ANDREA Egészen sajátos területen is tapasztaltuk a kriminalitás nö­vekedését: amíg országosan csökkent, addig Baranyában több lett az államigazgatási, az igazságszolgáltatás és a köz­élet tisztasága ellen elkövetett bűnesetek száma, a 21,3 száza­lékos emelkedés figyelmeztető lehet. Külön figyelmet érde­melnek a gazdasági bűncse­lekmények: szaporodott a csődbűntettek, a vállalkozá­sokkal összefüggő csalások száma. Az előbbiekkel kapcso­latban ki kell emeljem, hogy az Országos Rendőr-főkapi­tányság adatai szerint a csőd­bűntettek több mint felét Ba­ranya megyében derítettük fel, s ez ugyancsak az e területen dolgozó kollégáink munkabí­rását, hozzáértését dicséri.-A legtöbb gondot a rend­őrségnek természetesen az is­meretlen tetteses ügyek okoz­zák. Milyen ezen a területen a felderítési arány?- Jó. A felderítési mutatónk 60 százalékos, s ami talán töb­bet mond: a nyomozati ered­ményességünk 70 százalékos volt az év első felében. A köz­véleményt mindig felháborító erőszakos közösülés esetében ez a szám több mint 54 száza­lék. Különösen eredményesek voltak nyomozóink a lőfegy­verrel és lőszerrel való vissza­élés bűntettének felderítésé­ben: ilyen eset 34-el volt több, mint az előző év hasonló idő­szakában, a felderítés aránya pedig 96,4 százalék, ami azt jelenti, hogy 35 esetből csak egy elkövető maradt ismeret­len. Ugyancsak „népszerű” a rablás: 52 volt az év első felé­ben, 84,6 az eredményességi mutatónk. Ezen belül ismeret­len elkövető ellen 46 esetben indítottunk nyomozást, s 41-et sikerült kiderítenünk. Ez csak­nem 90 százalék!- M'ennyiben lehet Bara­nyában szervezett bűnözésről beszélni?-A nyomozati-vizsgálati szakban lévő ügyek tapasztala­tai egyértelműen a szervezet­tebb elkövetésre utalnak. Ami azt is jelenti, hogy a felderítés és a bizonyítás egyre bonyolul­tabb és nehezebb feladat elé ál­lítja kollégáimat. Könnyebb lehetne valamivel a helyze­tünk, ha megfelelő szakértői háttér állna rendelkezésünkre, ám a rendőrség is anyagi ne­hézségekkel küzd, s a szakér­tőket bizony meg kell fizetni. Erre nincs elég pénzünk. Egy­általában: a rendőri alapfelada­tok végrehajtásához szükséges anyagi fedezet biztosítása - a bevezetett szigorú takarékos- sági intézkedések ellenére - egyre nehezebb. Adósságál­lományunk most már megkö­zelíti a 20 millió forintot, ezen belül az említett szakértői dí­jazás területén 4 millió forintot nem tudtunk kifizetni.- Milyen a fegyelmi helyzet a rendőrségen belül?- Az év első felében 11 bűncselekménnyel kellett szembe néznünk, amelyeket - 8 vétséget és 3 bűntettet - rendőrök követtek el. Az utób­biak hivatali visszaélést, a vét­ségek szolgálati kötelesség­szegést, hivatalos eljárásban történt bántalmazást, ittas jár­művezetést takarnak. A legsú­lyosabb cselekményeket elkö­vetőket természetesen elbocsá­tottuk a rendőrség állományá­ból. Mészáros A. A Világgazdasági Kutató Intézet az IMF-ajánlásokról Visszafogják a fejlődést Az újraéledő Phoenix Hogy milyen volt a Balaton kétszáz évvel ezelőtt, arról ma már csak egykorú följegyzések, emlékiratok, valamint rajzok, metszetek, festmények tanús­kodnak. De bármelyiket is vesszük szemügyre, a hajók nem hiányozhatnak a korrajz­ból. És hogy a dicső múlt - leg­alább e téren - tovább éljen napjainkban és a jövőben is, a mindmáig legnagyobb balatoni vitorlást, a Phoenix nevű kétár- bócost lelkes patrióták most új­ból megépíttetik. A hajdani fenéki hajóarzenál dísze - Festetics László vezér­hajója - olasz építőmesterek kezentunkája nyomán készült el, s 1797 július 16-án bocsátot­ták először vízre. A közelmúlt­ban létrehozott Phoenix 200 alapítvány pedig arra vállalko­zott, hogy az eredeti dokumen­tumok alapján előbb a híres vi­torlást, majd a későbbiekben a többieket, akár az egész Feste- tics-flottát újra a Balaton vizére varázsolja. Ehhez persze sok pénz, azaz szponzorok kellenek, viszont - bár a vállalkozás nem profitori­entált - a befektetések megtérü­lésére számítani lehet. A Phoe­nix ugyanis nem pusztán szen­zációs látványosságot kínál, hanem a keszthelyi önkor­mányzat rendelkezésére bo­csátva menetrendszerűen is közlekedik majd a „magyar tengeren”. Építése során pedig a néhány éve romjaiba dőlt ma­gyar fahajóépítészeti szakma is feltámadhat. Ha így lesz: a Phoenix nevé­hez is hűen, főnixmadárként újra éled, sőt újra éleszt régi ér­tékeket - mindnyájunk hasz­nára. Schöffer Jenő A Nemzetközi Valutaalap (IMF) programjait követő or­szágokban szükségszerűen elő­térben áll a fizetési mérleg egyensúlyának elérése. Ennek megvalósítása azonban vissza­fogja a gazdaság fejlődését, s végső soron ahhoz vezet, hogy alacsonyabb szinten stabilizá­lódik a gazdaság - fejtette ki Csáki György, a Világgazda­sági Kutató Intézet igazgatóhe­lyettese az MTI-nek. Mindeze­ket figyelembe véve egyetért a brit The Economist Intelligence nit (EIU) legfrissebb tanulmá­nyával, amely leszögezi: nem egyértelmű, hogy az IMF-aján­lások kedvező hatást gyakorol­tak a kelet-európai országok át­alakulási folyamatának kezdeti szakaszában. Az igazgatóhelyettes szerint az IMF által javasolt gazdaság- fejlesztési modellek sikeressé­gét statisztikailag nem lehet bi­zonyítani. Tény, hogy a kelet­ázsiai térség országaiban - Ja­pán, Dél-Korea, a Kis Tigrisek - a hatalmas mértékű gazdasági növekedés nem az IMF ajánlá­sait követve ment végbe. Eze­ket az országokat a folyamat során viszonylag nagy jövede­lemegyenlőség jellemezte: a társadalom alsó és felső rétegei közti jövedelemkülönbség nem haladta meg az öt-hatszoros mértéket. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, ma Magyaror­szágon ez a mérték tízszeres. Az említett országokban a gaz­daságfejlesztés során az állami beavatkozás meghatározó sze­repet játszott: az állami szub­venciók és a protekcionizmus legkülönfélébb formáit alkal­mazták az exportösztönzés ér­dekében. Gyökeresen ellent­mond a valutaalap filozófiájá­nak az is, hogy például állami vállalatok termeltek olcsó fél­késztermékeket a versenyszféra számára. Szeptember 2-a a 150 éves török uralom alóli felszabadulás, Buda visszafoglalásának em­léknapja, egyben a ma­gyar Szent István ün­nepe a világegyházban jelentős nap lesz Pécs város történetében is. Ezen a napon a bazilika rangú székes­egyházunkban ünnepé­lyes keretek között zaj­lik a vitézzé avatás. Kik is ezek a „vité­zek”, mi is az a „vitézi rend” ma? A két világháború között felnőtt régi fiata­lok szívét még megdo­bogtatja ez a cím. Az 1945 utáni iskolák ne­veltjei viszont nagyon keveset, vagy hamisí­tott tényeket ismerve csak rosszat tudnak róla. Nem feladatom most, hogy a Rend tör­ténetét ismertessem. Az a tény, hogy 1991 óta újra él törvényes keretek között Ma­gyarországon, az avatás pedig az elmúlt évben a szegedi szé­kesegyházban, idén pedig a pé­csi székesegyházban történik, a helytelen, hamis ismeretanyag­gal rendelkezőket is megnyug­tathatja, nem olyan gonosz szervezetről van szó, mint ami­lyennek az elmúlt évtizedek is­kolái tanították. A Vitézi Rend nemzetközi­leg elismert lovagrend. Alaku­lása katonai érdemekkel indult, tehát kimondottan katonarend. A katonarendek feladata pedig az Isten, a haza és az elesettek szolgálata, védelme. Honvéde­lem ez a szó legnemesebb ér­telmében. A Vitézi Rend a honvéd szót és fogalmat tekinti Isten és család után a legszebb­nek. Ez a honvédelem napja­inkban szellemi síkon is zajlik, és így a Vitézi Rend tagjai azok is, akik ezt a szellemi honvé­delmet vívják illetve vívták. A Vitézi Rend ápolja a ma­gyar katonaeszményt. Minden történethamisítással szemben emlékezteti az utókort arra, hogy a két vesztes világháború ellenére, voltak ennek a hazá­nak katonahősei, akik életüket adták a hazáért. Küzdünk min­den olyan megnyilvánulás el­len, amely ezt a katonaesz­ményt gyalázza, a katonai szol­gálat, a honvédelem ellen izgat. A Vitézi Rend megköveteli tag­jaitól, hogy személyes példa- mutatással, helytállással von­zóvá tegyenek ismét ilyen fo­galmakat, mint Isten, haza, csa­lád, becsület. A Rend távol áll minden pártpolitikától, a politi­kai hovatartozást a tagok lelki­ismeretére bízza. Megköveteli tagjaitól, hogy keresztény esz­méket valljanak és gyakorló ke­resztények legyenek. Épp a keresztény eszmék vé­delmében nem fogadjuk el a sokat hangoztatott világnézeti semlegesség elvét. A világné­zeti semlegesség közömbössé­get eredményez, a közömbös­ség pedig a közösség, a nemzet elleni gyilkos bűnökben cin­kosságot. Küzdünk az évtize­deken keresztül az ifjúságba be­lesulykolt „bűnös nemzet” megbélyegzés ellen, de küz­dünk a napjainkban nagyon el­harapódzó, az eddigi internaci­onalizmust felváltó nyugati­mádó kozmopolitizmus ellen is. Nem vagyunk különbek, de hitványabbak sem, mint bár­mely nyugati vagy keleti nép. Tiszteletben tartjuk minden nép életét, kultúráját, de joggal megköveteljük: tiszteljék a mi­énket is. A Vitézi Rend lovagrend, te­hát nem tömegrend. Tagjaitól megköveteli, hogy példakép le­gyenek a társadalom számára, akik magatartásuk, munkájuk révén egy új társadalmi elit alapjait adják. A Rend tagja példaadóan elől jár állampol­gári jogai gyakorlásában, köte­lezettségei teljesítésében, segít­séget nyújt a rászorulóknak működési körén belül, védi az üldözötteket, elesetteket, rok­kantakat, gyermekeket, és eze­ken keresztül Isten segítségével szolgálja hazáját és népét. Kossuth mondja: „Eltiport nemzet újjászülethet, de ön­gyilkos nemzetre nincs feltá­madás.” Népünk jelenleg az öngyilkosság útján halad. A lé- lekszám katasztrofálisan csök­ken, a társadalmi összetétel ka­tasztrofálisan változik. A Vitézi Rend ezt az öngyilkosságot akarja megakadályozni, és az csakis a keresztény erkölcs megerősödésével érhető el. Dr. Rajczi Péter Ne buzdítsunk önpusztításra! Luciferi sugallatok Az agresszív reklám időszakát éljük és bizony tapasztaljuk, hogy az üzleti érdek minden másnál fontosabb a hirdetők­nek. Még az egészségünk vé­delmét szolgáló jogszabályok­nál is. A közterületen is káros szenvedélyekre buzdító posz­terek, óriásplakátok sokasága csábítja a közlekedő és sétáló embereket - akaratuk ellenére - arra, hogy „befogadják” a márka- és termékreklámok tu- dalattira ható információit. Az igazi agresszivitás az olyan reklámoknál tapasztal­ható, amelyek nem elégednek meg a márka esztétikus, szín­gazdag bemutatásával, hanem szlogenjeivel, szövegeivel egy életérzést, életformát is igye­keznek sugallni. Az egyik ci­garettareklám például így pró­bál hatni: „Ahogy rágyújtok, egyből jön a villamos”, „A meccsre mindig együtt já­runk”, „A seregben is együtt szolgáltunk”, „Jobb ma egy Szofi, mint másnap”, „Az ár­nyékban is jól esik”, „Egy jó erős kávé és egy Szofi”. Az utóbbi „bölcsességet” ajánló plakáton egyébként a követ­kező választ olvastam a villa­mosra várakozó ismeretlen szerzőtől: „Két jó erős méreg­gel vidám a halál!” Dr. Veér András, a Mentál­higiénés Programiroda minisz­teri biztosa a dohány- és alko­holreklámoknál messzeme­nően az emberek egészségét veszi figyelembe, de a külön­böző érdekek egyeztetése so­rán bizonyos kompromisszu­mokat megengedhetőnek tart. Viszont a reklámozás mai gyakorlata ellen tiltakozik. - Nyilvános helyeken, televízió­ban, újságokban, óriásplakáto­kon tiltsák meg a dohányrek­lámokat - mondja határozot­tan. - Csak trafikokban, étter­mekben lehessen reklámozni és a lényeg a választék bemuta­tása legyen. Megengedem: bi­zonyos mozikban, a szünetben és például a Forma 1-es verse­nyen kivétel tehető. Ennek vi­szont feltétele, hogy törvény határozza meg: a cigarettado­bozon mekkora felületen kell felhívni a figyelmet a dohány­zás káros hatásaira! A kínálat és az elárusító-helyek körének szűkítését is szeretnénk elérni. Élelmiszerüzletekben, disz­kont áruházban csak kartonok­ban, nyilvános helyeken pedig csak automatákból lehessen vásárolni. Ezzel talán elérhető, hogy a rászokóban lévő fiatal vagy idősebb ember nehezeb­ben jut a termékhez, s talán még időben meggondolja ma­gát. Szeretnénk elérni, hogy fiatalkorúakat, de még 21 éven aluliakat se szolgáljanak ki ci­garettával.- Az erre vonatkozó törvény­javaslatát beterjesztette már. Abban szó van az alkoholról is.- Szeretnénk elfogadtatni, hogy az élelmiszerüzletekben csak a 7 százaléknál alacso­nyabb szesztartalmú italokat lehessen kapni, vagyis söröket, kis alkoholtartalmú borokat. Viszont létre kellene hozni olyan italárusító üzleteket, ahol mindenféle ital kapható lenne, mindenki beszerez­hetné, alkalmi ivó és alkoho­lista is. Éttermekben, szállo­dákban, kocsmákban természe­tesen nem kívánunk korláto­zást, de 21 éven aluliakat ne szolgáljanak ki. Ez nem drasz­tikus tiltó rendelkezés - állítja a miniszteri biztos -, hiszen Nyugat-Európában mindenhol megszokott, bevezetett és el­fogadott módszer. A magyar közvéleménykutatási adatok is azt mondják, hogy az emberek többsége hajlik erre a fajta megoldásra. Egyébként ez a rendelkezés a magyar borter­melést is ösztönözné az ala­csony szesztartalmú borok ké­szítésére. Talán még nagyobb lenne az export, hiszen a 7-8 százalékos alkoholtartalmú bo­rokat fogyasztják legszíveseb­ben külföldön. Mérő Éva

Next

/
Thumbnails
Contents