Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-27 / 233. szám

1995. augusztus 27., vasárnap Magazin Dunántúli Napló 7 A nők legnehezebb napjait segíti A nők egy részének menst­ruáció előtti, időnként na­gyon súlyos panaszainak tulajdonképpeni oka mind a mai napig rejtély. Való­színűleg hormonális válto­zások okozzák. Az Amerikában, de a vi­lág más részein nagy karri­ert befutott, egyre divato­sabb depresszió elleni gyógyszer, a Prozac ered­ményes lehet a rövidített néven PMS-ként ismert, menstruáció előtti pana­szok enyhítésére is, - állítja egy kanadai kutatócsoport. A hírneves New England-i Orvosi Magazinban publi­kált felmérésük szerint a Prozac minden második nőbetegük esetében hatá­sosan csökkentette a tüne­teket (kimerültség, feszült­ség, levertség). A kutatást vezető dr. Meir Steiner specialista háromszáz nő­beteget vont be vizsgála­tába. Az első két hónapban, amíg az egyéni tünetek fel- térképezése folyt, mind­egyikük csak placebó tab­lettákat kapott Az utána következő fél évben a cso­port bizonyos tagjait Pro- zac-kal kezelte a profesz- szor. „A Prozac nem cso­daszer, de tény, hogy a nők 52 százalékának javította az állapotát - mondja dr. Steiner. Nemi erőszak a hadseregben Az egyik tiszti iskolás a szűk helyiségben az asz­talra teperte bajtársnőjét és letépte róla a ruhát, míg a másik fiú a nő lábai közé állt és megerőszakolta. Szerencsére ezúttal nem volt valódi a történet: a tiszti iskola egyik foglalko­zásán csak megjátszották az esetet, ahogy azt a tan­terv előírta. Mert bár­mennyire is furcsa, az Egyesült Államok Repülő- tiszti Akadémiájának tan­tervében szerepel a téma: „Hogyan védekezzék a nő, ha erőszakot akarnak tenni rajta?” A tananyag ilyetén alakítását valós indokok magyarázzák: egyre több­ször fordul elő nemi erő­szak az amerikai hadse­regben, amelyben mind több nő szolgál. A fenti „tanóra” szenvedő alanya rosszul vizsgázott, mert csak sikoltozott és segítsé­gért kiáltozott, ahelyett, hogy egy jól irányzott rú­gással megpróbált volna kiszabadulni megalázó helyzetéből. A légierő gon­doskodik arról, hogy ne csak az Akadémián, hanem a bázisokon is megtanul­hassák a nők e speciális ön­védelmi gyakorlatokat. Vi­deofelvételeket küldtek szét a szükséges ismeretek terjesztésére. Fogadni le­het, hogy hamarosan a „ci­vil élet iskolájában” is taní­tani fogják, hogyan tegyék „nemi erőszakképtelenné” a nők a támadó férfiakat. Ismét csodaszer? Impotencia elleni új gyógyszert kínál a cseh pia­con az Upjohn Co. gyógy­szergyártó cég. Csehor­szágban a férfiak 8 száza­léka impotens, így szá­mukra segítséget jelenthet a receptre kapható Alpros- tadyl, amely prosztaglandin El-et tartalmaz. A készít­mény 5-10 perc alatt mere­vedést vált ki, s az alkalma­zott mennyiségtől függően hatása két óráig is tart. Az Upjohn közlése szerint az otthon elvégezhető kezelés fájdalommentes. Újabb sebhelyek Eszéken (Eszéki tudósítónktól) Még el sem tűntek az 1991-es háború jelei a házak falairól, a gyors tatarozás ellenére ma újabb sebhelyek láthatók. Ezelőtt négy évvel a kórház­zal szemben levő kaszárnyából lőtték ki az első golyókat a kli­nikára, ma Dél-Baranyából és Kelet-Szlavóniából süvítenek a lövedékek a város központja felé. A belváros már „vissza­szerezte” 1991-es képét. A ki­rakatok üresen tátonganak, az üzletek bejáratai előtt deszka- palánkokat kopácsolnak az ácsok, a villamosmegállóknál és a középületek bejáratánál homokzsák-falak emelkednek, amelyek a repeszek elől védik az esetleges vásárlókat és per­sze az elárusítókat is. A polgárok viselkedése azonban mégis más, mint négy évvel ezelőtt volt. Amikor min­denki tudta, hogy a város vé­delméhez nincs elegendő fegy­ver, akkor félelmet olvashat­tunk az emberek arcáról. Most is feszültek az emberek, de ma­gabiztosabbak. Bíznak az or­szág katonai erejében, amely a becslések szerint képes megvé­deni a várost és ezzel a keleti országrészt is. Senki sem fél at­tól, hogy Eszék valaha is ide­gen kezekbe kerül. Azt viszont mindenki megérti, hogy a meg­szállt területekről érkező löve­dékeket senki sem állíthatja meg. Remény van arra, hogy a kilövőfészkek egy napon elné- múlnak. Mostanában eddig ismeret­len hatású lövedékek okoznak félelmet a lakosság körében. Minden nap gránátrobanásokat hallunk a városban és környé­kén. De a kisebb becsapódáso­kon kívül, főleg a reggeli órák­ban két-három hatalmas deto­náció remegteti meg a városi épületek falait. A „földrengés” tünetei érezhetők. A dörrenések nem okoznak nagy károkat és a szokásos tölcséreket sem talál­ják meg. Maga a légnyomás és a robbanás a félemlítő. Az egyiktől a házak ablakai törnek ki, az ablakszámyak repednek meg majd az egész város terüle­tén, a másik meg megfélemlíti a A sebzett város népet különösen azért, mert ed­dig még senki sem magyarázta meg a robbanás eredetét. Állító­lag úszóaknákkal veszélyezte­tik az új közúti hidat. A rétfalusiak már két ízben is javítgatták a háztetők cserepeit, a város központjában a középü­letek ablakai szinte teljesen hu­zatossá varázsolták az irodákat. Most légkondicionáló hiányá­ban jó, de őszig újból be kell üvegeztetni úgyszólván az egész várost. Ä légnyomás romboló hatásától még a vár épületeinek méteres falai sem védték meg pl. a Horvátországi Magyarok Szövetsége székhá­zát, vagy a Magyar Képes Új­ság szerkesztőségét. Négy év után most ismét javításra szo­rulnak az ajtófélfák, az ablak­szárnyak. Eszéken elsötétítést rendel­tek el. A gépkocsivezetők a sa­ját felelősségükre vezethetik éj­jel a fénynélküli kocsijukat. Az üzletek és kocsmák munkaideje is 9-től 16 óráig tart. A város­ban nappal is csak az jár, aki­nek halaszthatatlan dolga, este pedig teljesen kihalt a város. Csak a járőrök végzik éberen munkájukat. A háború ellenére néhány héttel ezelőtt még európai han­gulatú városban éltünk. Most ismét sötétség ült a tájra. Tapo- gatódzunk. Az általános véle-, mény szerint ez sem tarthat so­káig. T. I. Mastroianni, a verhetetlen csábító Ki az a férfi, akit a nők imád­nak, a férfiak irigyelnek csábe­rejéért a film ki nem hunyó csil­lagai, a sport izomkolosszusai és a politika pénzzel is megál­dott hatalmasságai közül? Nos, ez a férfi egy 71 éves öregúr, aki a legutóbbi közvélemény­kutatás szerint minden lehetsé­ges versenytársat maga mögé utasított. A Class című folyóirat megbízásából készített körkér­dés szerint 100 olasz nő közül 46, ugyanannyi férfi közül 37 Marcello Mastroianniban látja a latin lover, a latin szerető el­sőszámú képviselőjét. Figye­lemre méltó, hogy a két nem képviselői mely tulajdonságok alapján döntöttek. A férfiak első helyen a rokonszenvet je­lölték, aztán a magabiztos fel­lépés, majd az elegancia követ­kezett. A nők számára minden­nél fontosabb a határozottság. Ezt a Mastroianni lényéből su­gárzó rokonszenv, a közvetlen­ség követte. Érdekes, hogy a hódítás 11 legfontosabbnak vélt összetevője közül a misztikus­nak tartott varázs és a feltétele­zett szenvedély csak az utolsó előtti helyen szerepelt. ató 20 Egyre többen érdeklődnek a különböző ezoterikus iskolák tanításai iránt. Egy olvasónk azt kérdezi, vannak-e veszé­lyei ezeknek? Sajnos lehetnek. Labilisabb lelki alkatúak ha­mar elveszthetik a realitással való kapcsolatukat, de az is előfordul, hogy fizikailag sínyli meg egy-egy termé­szetgyógyász a mértéktelen bioenergiaátadást. Nem vélet­len, hogy a nagy hagyományú iskolák is csak hozzáértő mes­tereknek engedik csak meg a tanítást. A hosszú tanulási fo­lyamat alatt hamarosan kide­rül, ha valaki lelki alkata, fi­zikai erőnléte, vagy bármi­lyen más ok miatt veszélybe kerülhet. Ilydnkor a mester időben abbahagyja a tanítását. A sok új elmélet között akkor lehet jobban eligazodni, ha először mindegyikről infor­mációt szerzünk. Ne próbál­junk ki semmit anélkül, hogy ne tudnánk, mi az, mire akar­nak minket ott rávenni! Néz­zük meg, kik végezték már el az egyes tanfolyamokat, ők milyenek, hogyan változtak meg. Mindig meg kell marad­nunk a józanság talaján, és képesnek kell lennünk rá, hogy önmagunkat kissé kívül­ről is lássuk, kontrolláljuk. Nem kell minden önjelölt prófétának hinni. Válogas­sunk. A régi igazság van ér­vényben: „a mester minden­kihez maga jön el.” Basa jeligéjű olvasónk arra kíváncsi, milyen a viszonya a főnökével, hogyan tehetné jobbá. Ön azon gondolkodik, hogy mi lenne, ha otthagyná a helyét, pedig ez a veszély nem fenyegeti. Jobban tenné, ha pozitív gondolatokat for­gatna a fejében, annál is in­kább, mert hamarosan a mun­kahelyén jó híreket kap. Fő­nökét sajnos elfogult, sőt időnként rosszindulatú ta­nácsadók instruálják (köztük egy olyan nő, akit ő a barátjá­nak tart, pedig az a háta mö­gött pletykál róla.) Az önök viszonya tele van érzelmi hul­lámzásokkal, nem mindig tudja követni főnöke lelkiál-, lapotát, pedig szeretné. Leg­első feladata, hogy küzdje le aggódását! Nem kell főnöke minden rezdülésére ugrani! Ön túlságosan tekintélytisz­telő. Sokkal többet foglalko­zik a főnökével, mint az ön­nel. Magában képzeljen el olyan helyzeteket, amikor partnerként viselkednek egy­mással, s ezt próbálja a való életben is megvalósítani. Hodnik Ildikó Gy. (Várjuk kedves olvasóink ér­deklődő leveleit. Ha sorsuk egy fontos kérdésére keresik a választ, írjanak a Kártyafag- gatónak, a szerkesztőség cí­mére.) A pszichológusok válaszolnak Miért rendetlenek a férfiak? A férfiak rendetlenségének mélyre ható gyökerei vannak, amelyek egészen kis korukig visszanyúlnak. Más viselkedési modell alapján nevelik a csalá­dokban a fiúkat, mint a lányo­kat és mások az elvárások is - állapították meg a kutatók, akik szerint a rendetlenség zsenge kortól kezdve jellemző a fiúk nagy részére. Míg egy iskolás­korú kislánytól általában elvár­ják, hogy mossa el poharát, bögréjét, tányérját, a fiúk több­sége után a mama engedelme­sen, legalább 25 éven keresztül- több-kevesebb sóhajtás köze­pette - folyamatosan rendet tart. Eközben a lányok már ré­gen sütnek-főznek-takarítanak- a férjük és a saját fiúgyere­keik után. Meghökkentő dolgot állapítottak meg: a gyakorlat azt mutatja, hogy egy férfi ak­kor számít igazán férfinak és akkor néznek fel rá az életben, ha nem rendszerető! A férfias­ságnak a rendrakás nem része, sőt a legjobb esetben megmoso­lyogják a pedantériával folya­matosan takarító és dolgait ren­dezgető férfiút. Aki körül vi­szont nagy a káosz a munkahe­lyén, főként az asztalán, arról azt tartják: klassz férfi, viszi is valamire! A rendetlenség is azt mutatja, hogy alkotó fantáziá­val egyszerre sok szálat képes mozgatni, otthon például a fele­ségét, a munkahelyén pedig a titkárnőjét s összes női és férfi munkatársát... Utazzon az időben - Nostradamussal (4), A Napkirályról 1661-ben XIV. Lajos, a „Nap­király” került a trónra, aki Eu­rópa politikai életét egy fél év­századra meghatározta. Fran­ciaország leküzdötte az utolsó húsz év belső konfliktusait, s ott állt annak a korszaknak a küszöbén, amelyet anyagi jólét és mélyreható változások jel­lemeztek, éppen úgy, ahogy azt Nostradamus a X. Centúria 89. négysorosában megjósolta: „ Tégla helyett márványból fognak falakat emelni, hetvenöt (vagy ötvenhét) békés esztendő, örvendeznek az emberek, újra megnyitott vízvezeték, egészség, bő termés, öröm és mézédes idő. ” Nostradamus megjövendölte e korszak háborúit is, még­hozzá a X. Centúria 58. szaka­szában: „ Gyász idején indít háborút az álnok uralkodó a fiatal Aemathian ellen; Megrendül Franciaország, ve­szélybe kerül a bárka, (Péter bárkája), be kell venni Marseille-t, megbeszélések Nyugaton. ” A „fiatal Aemathian” a vers második sorában nyilvánvalóan Lajos Napkirállyá való átválto­zására utal, mivel a klasszikus mitológiában Aemathian a haj­nal gyermeke volt, és ezért a nappal azonosították. Az első sor „álnok uralkodója” a ravasz IV. Fülöp spanyol király volt, aki Franciaországra hadjáratot erőltetett, miközben az ország 1643-ban XIII. Lajost gyá­szolta. Annak a mondatnak, mely sze­rint „veszélybe kerül a bárka (Péter bárkája)”, kettős értelme volt, mint oly gyakran Nostra- damusnál. Legelőbb az egyház nehéz helyzetére utal 1643 és 1661 között. Másodszor pedig azokra a viszályokra, amely Róma és XIV. Lajos között keletkeztek. A vita a megüresedett egyházi javak körül forgott, mivel a ki­rály álláspontja szerint azok őt illették. Orániai Vilmos II. Jakab an­gol királynak (a korábbi yorki hercegnek és II. Károly fiata­labb fiútestvérének) a veje volt. Vilmos számos magas rangú protestáns személyiség felhívá­sára partra szállt Angliában, s feleségével, Máriával együtt átvette a trónt. Ez döntő csapást jelentett Lajosra, amit Nostra­damus így jövendölt meg: „A gall király a jobb kéz felé eső keltáktól (azaz Hollandia), látva a nagy monarchia zűrza­varát, kiterjeszti jogarát a három leo­párdra, a nagy hierarchia (La Cappe, azaz Capet, a francia király) ki­rályával szemben. ” A „három leopárd” köze­lebbi magyarázatot érdemel: ezek a (gyakran hibásan orosz­lánnak tartott) leopárdok Ang­lia címerében. *

Next

/
Thumbnails
Contents