Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-26 / 232. szám

1995. augusztus 26., szombat A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Újabb ágyszámcsökkentés Baranyában Mohácson a fertőző, Komlón a gyermekosztály veszélyeztetett Megnyugodtak a kedélyek, amikor a június 13-i egyezteté­sen, mind a Népjóléti Miniszté­rium, mind az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár szakem­berei elfogadták a baranyaiak kórházi ágyszám csökkentésre vonatkozó javaslatát. A kilenc baranyai intézmény, illetve az önkormányzatok ve­zetésével együtt kidolgozott koncepció azonban mégis bo­rulni látszik. A héten ugyanis mind a mo­hácsi, mind a komlói kórház vezetését arról tájékoztatták, hogy húsz, illetve harminc ágy fenntartására nem kötnek velük szerződést. Mohácson ez a fer­tőző osztály, Komlón, a gyer­mekosztály megszüntetését je­lenti konkrétan.-A mi eredeti ágylétszá­munk 230 volt - mondja dr. Nyirati Ferenc főorvos, a kom­lói kórház igazgatója. - Az egyeztetés értelmében 190 ak­tív ágyra redukáltuk a 230-at. Ezért meglepett bennünket a héten kapott levél, amelyből ar­ról értesültünk, hogy a gyer­mekosztály 30 ágyára nem köt­nek velünk szerződést. Az osz­tály fenntartását nagyon fon­tosnak tartjuk. Részben a kom­lói, részben a környéken lakó gyermekek ellátása érdekében, akik a közlekedési viszonyok miatt, rendkívül körülménye­sen juthatnának el Pécsre. Ezért azonnal kidolgoztuk egy három variációs megoldást, amelynek lényege, hogy a gyermekosz­tályt minden körülmények kö­zött megtartjuk. Az elképzelé­sünket a város önkormányzatá­nak egyetértésével már postáz­tuk és reméljük, hogy a főható­ságok méltányolják a helyzetet.- Mi is meglepődtünk a vál­toztatáson - szögezi le dr. Bátai István főorvos, a mohácsi kór­ház orvosigazgató-helyettese. - Mi 346 aktív és 40 krónikus ágy fenntartásában egyeztünk meg, ehhez képest a húsz ágyas fertőző osztály megszüntetése új helyzet számunkra. Vízi ha­tárváros lévén itt minden évben előfordul, hogy hajókról karan­ténba kell helyezni embereket, de egyéb szempontok is indo­kolják az osztály fenntartását.- Baranyában jelenleg két fertőző osztály van - mondja dr. Morava Endre professzor, megyei tisztifőorvos. - A me­gyei kórház fertőző osztályának ágyszámát azonban az egyezte­tés során felére csökkentettük, s ehhez viszonyítva a mohácsi fertőző osztály megszüntetése e szakterületet tekintve bizonyta­lan helyzetet teremthet a me­gyében. Nem csak a vízi határ­városi volta, hanem a menekül­tek érkezése miatt is szüksé­gesnek tartjuk, hogy Mohácson legyen fertőző osztály. A kom­lói gyermekosztály a vidéki kórházaink gyermekosztályait tekintve szakmailag a legjobb, az ágykihasználtsága is jó. Szintén indokoltnak és szüksé­gesnek tartjuk a megmaradását. Ilyen szakmai szellemiség­ben támogatta meg az ANTSZ az érintett városok önkormány­zata és a kórházak által a főha­tóságoknak küldött leveleket, amelyekben azt kérik, hogy is­mételten tekintsék át és az in­dokok alapján méltányolják ké­résüket: maradjanak meg ezek az osztályok. Válasz a jövő héten várható. T. É. Otthon szülni még nem kell az édesanyáknak FOTÓ: TÓTH Útavatás Aranyosgadányban Térben és időben is közelkerült Pécshez, egy attól egyébként 10 km-re fekvő kis falu. Az út több évtizedes álma volt a község la­kóinak, és ez az álom most végre valósággá vált. Létrejöttéhez pél­daértékű összefogás segített. Pártállástól függetlenül éveken keresztül „lobbiztak” érte a térség képviselői, politikusai. Az útavatási ünnepségre ma a délutáni órákban kerül sor, mind­azok részvételével, akik hozzájá­rultak az út elkészüléséhez. Az ünnepség 15 órakor szentmisével veszi kezdetét (melyet Mayer Mihály megyéspüspök celebrál). Ezt követően • a Pécsi Vasutas Koncert-Fúvószenekar ad térze­nét. Az útavatási ceremónia 16 órakor Pellérden veszi kezdetét, az ünnepségre 16 óra 15-kor Aranyosgadányban kerül sor. 17 óra 30-tól lovasbemutató látható, majd este 6 órától a helyi önkor­mányzat fogadást tart, amit táncmulatság követ. Az útavatási ünnepség szponzorai: Pannonvin, Pécsi Sörfőzde, Pepsi, Pécsváradi Aranycipó Kft., Unó Kft., Füle­müle vendéglő, Zóki Önkor­mányzat, Bicsérdi Tsz és a Pécs- Baranyai Értelmiségi Egyesület. Segítség az iskolakezdéshez Minden önkormányzat tá­mogatja a iskolásait, ha el­térő mértékben is. Az idei tanévkezdés alkalmával több helyen kapnak segítsé­get a szülők a tankönyvek, füzetek, bérletek, az étkezte­tés költségeihez. Jó példa erre Nagypeterd, ahol Nagy Zoltán iskolaigazgatótól megtudtuk: a fenntartók a tankönyv teljes összegét té­rítik, s a füzeteket is. Ez kö­zel 240 diákot érint itt. Az iskolába Rózsafáról, Bánfá­ról, Katádfáról, Szentdénes- ről, Botykapeterdről, Nagy- vátyról, Nyugotszenterzsé- betről járnak be gyerekek, nekik az illetékes önkor­mányzatok a bérletet is fize­tik. Állják mindezen kívül a napközi, illetve a menza 50 százalékát is. Botykapeter- den például a középfokon továbbtanulók idén 5000 fo­rintos támogatásban része­sülnek. A szociális célokra elkü­lönített pénzek mellé külön­böző szociális, nevelési pá­lyázatokkal sikerült pénzt szerezni. Magyarszéken elmond­ták, hogy az itteni, s az isko­lát még fenntartó ligeti és a mecsekpölöskei önkor­mányzat is már a nyáron el­kérte az iskolások listáját a támogatásokhoz. Idén több, mint 160 diák tanul majd az iskolában, köztük 21 az el­sős. Ők nemcsak a tanköny­vet, a füzetet is ingyen kap­ják. A mecsekpölöskeiek például 2000 forinttal támo­gatták a gyerekeket, a se­gély mintegy 70 tanuló év­kezdését könnyíti meg. Pécsett Gyúrok Emó'né dr., az önkormányzat Belvárosi szociális központjának veze­tője kiemelte:- Alanyi jogon, az állami költségvetésből elvileg csak a tankönyvtámogatás jár. Emel­lett az étkeztetési térítési díj is eleme a szociális segélyek rendszerének. A beiskolázási segély azonban nem jár au­tomatikusan! Ezt igényelhetik azok a szülők, akik például egyedül nevelik gyermeküket, ha az egy főre eső nettó jöve­delmük, mindent beleértve, nem haladja meg az 13 440 forintot. Családosok esetében ez a határ 11 760ft az idén. Akik nem tették meg, és jogosultak, Pécsett a négy szociális területi központot kereshetik fel. Munkáltató ál­tal kiállított keresetigazolás szükséges. A segély megítéléséhez környezettanulmányt is vé­geznek. Az ügyintézés 30 nap, de a sürgős ügyet méltá­nyosságból előbbre veszik. A beiskolázási segély általában 2-3000 forint között mozog. H. I. Gy. A Kallós és a Téka Alapítvány nemzetközi néptánctábora A Mecsek Táncegyüttes Erdélyben Hatszáz résztvevő látványos produkciója Először vett részt a pécsi Me­csek Táncegyüttes augusztus­ban a kolozsvári Kallós Ala­pítvány és a Téka Alapítvány szervezésében megrendezett nemzetközi néptánctáborban. A rendezvény célja, hogy a résztvevők helyszíni oktatás keretében ismerhessék meg a mezőségi és szamosmenti népzenét, néptáncot, és nép­szerűsítsék e vidék gazdag népi kultúráját. A nemzetközi táborban a 43 fős pécs-baranyai "követ­ségen” kívül közel hatszázan voltak, franciák, svájciak, amerikaiak, kanadaiak, bel­gák, hollandok, osztrákok, németek, angolok, japánok, a magyar nyelvet alig vagy egyáltalán nem beszélő kül­földiek. A nagy számú vendégsereg a Kolozsvár közelében lévő 3000 lakosú Válaszút (Rasc- ruci) községben vert tanyát. Szó szerint sátrakban töltötték el a tíz napot. Egyszerre nagy gondot és örömet okozva a helybeli magyar és román la­kosságnak, akiknek egyéb­ként is sok problémájuk van a vízellátással, áramszolgálta­tással, a mindennapi megélhe­téssel és az utakkal. A pécsiek között volt, aki „eltalpalta” a cipőjét. Válaszút és környéke haj­dan a Bánffyak birtoka volt, de ma már többségben romá­nok lakják. A leromlott álla­potban lévő egykori főúri kas­télyok mégis gazdag múltra utalnak Válaszúton és a szomszédos Bonchidán is, ahová kirándultak. Híres az ördöngősfüzesi református templom festett kazettás mennyezetével. A közeli Szék néprajzi szempontból egye­dülálló sziget Erdélyben. A „szegek” településén Lajtha László, Csenki Imre gyűjtötték a csodálatos, ősi népdalokat. A nemzetközi tánctábort szervező alapítványt Kallós Zoltán híres kolozsvári népze­nekutató hozta létre a fiatalok­ban a magyarságtudat elmélyí­tése érdekében. Ezért a román államtól visszakapott válaszúti családi birtokán rendezték már másodszor a tábort. A táncoktatást természetes környezetben, csűrökben tartot­ták. A szervezésbe besegítő és sokat vállaló szamosújvári Ka­láka Néptánccsoport tagjai he­tek óta, készültek, javították, festették a csűröket, kantinokat, készítették az asztalokat, pado­kat, sőt hámozták a krumplit, hagymát, és főztek a 600 ven­dégnek. Valóságos népünne­pély volt e találkozó, amelyen népdalversenyt is tartottak a résztvevők között, és majd minden nap reggelig ropták a táncokat a táncházban. A pécsieken kívül három székelyföldi hivatásos tánc- együttes is szerepelt. A Mecsek Táncegyüttes vendégszereplé­sét Pécs városa és Baranya me­gye anyagilag is támogatta. A találkozó értékét emelte, hogy a Román-Magyar Baráti Társa­ság megszületésének helyéről érkeztek. Molnár János, az együttes művészeti vezetője örömmel mondta:- Azért mentünk el Vá­laszúira, hogy fiatal táncosaink közvetlenül a "tiszta forrás­nál” ismerhessék meg a mező­ségi és szamosmenti magyarok és románok táncait, a páros tán­cot és a legényest. Ezen kívül szerepléseinkkel örömet sze­rezzünk az ottani embereknek. Figyeltük és tanultuk a válasz­úti, bonchidai, ördöngősfüzesi, visai, magyarpalatkai, magyar- szováti, feketelaki és fejérdi néptáncokat. A pécsieknek élményt jelen­tett, hogy a Szent István-napi ünnepet a kolozsváriakkal együtt tartották a helyi RMDS£ székházban. Vendégszereplé­sük elősegítette a testvárosi és testvérmegyei kapcsolatok ápo­lását is.- Hatalmas közönség előtt léptünk fel - számolt be az együttes vezetője. - Ördöngős- füzesen zsúfolásig megtelt a művelődési ház. Még a kapu­ban is álltak. Itt a község ven­dégei voltunk. A nemzetközi néptánctábor zárónapi műsorát Válaszúton is a Mecsek Tánc- együttes adta. A közönség nagy részét a helyi román lakosság tette ki, mégis végigtapsolták az előadást, ezzel is bizonyítva, hogy a falusiak között nincs nemzetiségi ellentét. Előfor­dult, hogy magyarul nem be­szélő román bácsika jelentke­zett, hogy ő bemutatja saját táncukat. Román legényesével büszkén „legénykedett”. A vendégszereplés tanulsá­gul is szolgált, mert bár roha­nunk a nyugati kultúra felé, közben elszaladunk ősi értéke­ink mellett, pedig Erdélyből kaphatnánk a legtöbbet. A ma­gyarságtudatra nem csak a kül­földön élő magyaroknak van szükségük, hanem az itthoniak­nak is. Rozvány Gy. Építkezések helyszíni BETONVAS­SZERELÉSE anyaggal vagy anélkül REKLÁMÁRON Érdeklődni: az esti órákban a 69/354-061-es telefonon (faxon) lehet. (1088) Pályázati felhívás A Baranya Megyei Közgyűlés Szociális és Foglalkoztatáspoliú- kai Bizottsága, a Baranya Megyei Közgyűlés, a bizottság részére biztosított pénzkeret 50%-ának elosztására, nyilvános pályázatot hirdet- a szociális alap és szakellátás körében intézményhálózat kiépí­tésének, bővítésének, valamint-a válság tünetekkel sújtott térségek, lakossági csoportok szociális problémáinak kezelé­sére alkalmas intézményeknek, szolgálatoknak megyei szociális bizottsági pénzeszközökkel tör­ténő támogatására. A pályázat útján felhasznál­ható keretösszeg 500 000 Ft. A pályázat a helyi, illetve tele­pülési önkormányzatoknak, ezek társulásainak, és a szociális köz­feladatot ellátó, nem állami szer­vezeteknek kíván segítséget nyúj­tani ahhoz, hogy a „Szociális igazgatásról és szociális ellátá­sokról” szóló, többször módosí­tott és kiegészített 1993. évi ül. törvény előírásai szerint - az ott meghatározott időpontig - 1999. december 31-i határidőre, a szük­ségleteknek megfelelően kiépül­hessenek a személyi gondosko­dás körébe tartózó szociális in­tézmények. Az elbírálás során előnyben részesülnek azok az önkor­mányzatok, akik társulási formában szervezik meg el­látási feladataikat, valamint azok a szervezetek, amelyek hosszabb távú, a későbbiekben már folyamatosan működő ellá­tási formák beindítását célozzák. A pályázaton elnyerhető ösz- szeg alsó határa: 50 000 Ft. A pályázat keretében el­nyerhető támogatás maximum 150 ezer Ft lehet. A pályázatban megjelölt feladatokhoz igényelhető tá­mogatás forráskiegészítés­ként működik. A pályázók­nak legalább 25% saját forrás­sal kell rendelkezniük. A pályázat útján megszer­zett összeg, nem fordítható beruházásra, főállású mun­kaviszony létesítésére, mun­kabér kifizetésére és utazási költségtérítésre, csak a prog­ram megvalósításához köz­vetlenül szükséges tárgyi eszközök beszerzésére. A Baranya Megyei Közgyű­lés fenntartásában működő in­tézmények a pályázati lehető­séggel nem élhetnek. A pályázatokat „Adatlap”- on, 2 példányban kell benyújtani, a Baranya Megyei Közgyűlés Szociális- és Foglalkoztatáspoli­tikai Bizottsága (7601 Pécs, Pf. 121) címére. (Az adatlapok átve­hetők a Baranya Megyei Köz­gyűlés Hivatala I. emelet 108-as szobájában, dr. Jung Máriánál, Pécs, Rákóczi út 34-es szám alatt.) A hiányos vagy pontatlanul ki­töltött, valamint nem kellő pél­dányszámban benyújtott pályáza­tok nem kerülnek elbírálásra. A pályázat benyújtásának határideje: 1995. szept. 30. A határidő módosítására nincs lehetőség, a határidő után érkező pályázatokat a bi­zottság nem tudja elfogadni. A döntésről a pályázók 1995. november 15-ig kap­nak értesítést. Az elnyert támogatás célirá­nyos felhasználása érdekében, a bizottság szerződést köt a pályá­zókkal, amely alapján a megva­lósítást beszámoltatás és hely­színi vizsgálat útján ellenőrzi. Határátkelő­korszerűsítés Októberben megkezdődik a zá­honyi határátkelőhely korsze­rűsítése. A magyar-ukrán ha­tárállomás személy- és teher­forgalmának gyorsítását szol­gáló építkezésre egymilliárd fo­rintot költenek. Ezt Nagy János dandártábornok, a vám- és pénzügyőrség parancsnokhe­lyettese jelentette be pénteken Nyíregyházán, ahol a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei szocia­lista képviselőcsoport által szervezett munkamegbeszélé­sen vett részt. Nagy János szólt arról is, hogy 1996. január 1-vel nemzetközi személy- és árufor­galmi átkelőhellyé nyilvánítják a beregsurányi határállomást, amelyet szintén korszerűsíte­nek. A rekonstrukció 1997 vé­géig tart, s a beruházás költsége 800 millió forint lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents