Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-24 / 230. szám

1995. augusztus 24., csütörtök VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Kevesebb könyvre telik idén Autodidaktaként tanulta a sajtkészítést a mozsgói szőlő­hegyen gazdálkodó Méhesi Zoltán fotó. laufer László Hangulat van a sajtban „Volt egy kecském és a feles­leges tejjel nem tudtam mit kezdeni. Kidobni nem akar­tam, és ennek a biotejnek a tartósítására a legkézenfek­vőbb mód a sajtkészítés volt” - kezdte a beszélgetést Mé­hesi Zoltán, aki egy bio-farm tulajdonosa Szigetvártól nem messze, a Mozsgói-szőlőhe- gyen. „Azt tudtam, hogy oltó­anyagra lesz szükségem, így Hollandiába utaztam, és egy török kereskedőtől vásárol­tam azt. Elmondta, hogy há­rom cseppet kell tennem egy liter tejhez” - folytatta. Édes­apjával kipróbálták a török kufár által javasolt módszert, és egyre finomabb, jobb ál­lagú kecske-sajtot sikerült ké­szíteniük. Méhesi Zoltán 1991-ben költözött Baranyába édesap­jával Debrecenből. Előtte hosszú ideig Hollandiában élt, blues-muzsikus volt, száj- harmonikás. Elege lett az éj­szakákból, bárokból, koncer­tekből; nyugodtabb életre vá­gyott. Olyanra, ahol nem ennyire „gyors a világ pör­gése”. Erre már csak igazán akkor döbbent rá, amikor már itt a szőlőhegyen élt, s egy­szer szamarát kordé elé fogva a közeli faluba indult. Észre­vette, hogy a rohanó világban mennyi mindent nem vesz észre az ember, értékes dol­gok mellet megy el csukott szemmel. Biogazdaságot művelnek, 90 százalékban (!) önellátók. Boltban csak sót, ecetet,) tisz­títószereket vásárolnak. Kecske már nincs a tanyán, helyette öt tehén adja a sajt­hoz való biotejet. A lelkes tu­laj növelné az állatállományt, talán jövőre mód is lesz erre, hiszen nemsokára elkészül az állatok szállása. A szállás-épí­tők sokszor sajtban kérik el fizetségüket. Az öt tehén hat kiló sajthoz való tejet biztosít naponta. Holland, gauda-típusú és krémsajt készül. A fűszere­zéshez valót is maguk terme­lik meg. Időközben Méhesi úr kitanulta a sajtkészítés min­den fortélyát, többször utazott ezért Hollandiába. Az első sajtprése is úgy készült, hogy egy holland család prését itt­hon emlékezetből lerajzolta és ügyeskezű asztalosokkal elkészíttette. A fizetség ter­mészetesen néhány karika sajt volt. A finomság biztos piacra talált, Budapestre is viszik bioboltba. Mint megtudtam a gazda még nem elgedett a munkájá­val. „Benne van a sajtban az aznapi hangulatom is, aminek nem szabadna benne lennie”. Van idő az eldugott tanyán a tökéletesítésre, bár a minősé­get mi sem példázza jobban, hogy a sajtkészítőt meghívták a szentlőrinci gazdanapokra kiállítani. Stefanits Emelkednek a lakbérek Döntött a képviselőtestület Szigetvári körkép Kerékpártúra A Pécsi Túrakerékpáros Klub augusztus 25-én sátras kerék­pártúrát indít a szombaton Si- monfán megrendezésre kerülő „Négy fa” természetjáró telje­sítménytúrára. Indulás pénte­ken 13 órakor a pécsi 48-as tér­ről, hazaérkezés vasárnap. To­vábbi információk: 449-024. Horgászverseny Horgászversenyt rendeznek augusztus 26-án Boldogasz- szonyfán a Horgásztanya Kem­pingben, melyre a rendezők mindenkit szeretettel várnak. Nevezés a helyszínen 6 órától, a verseny fél 7-től 10 óráig tart. Újra patyolat Már egy esztendeje, hogy Szi­getváron nem volt patyolat, ám nem régóta ismét van hol tisz- títtatni a ruhaneműket, ágyne­műket. Az üzletsoron Pál Já- nosné vállalkozásában nemcsak mosás, hanem vegytisztítás szőnyegtisztító kölcsönzés és vegyiárú beszerzés is lehetsé­ges. Vigadói Vasárnapok A nagysikerű programsorozat keretében ezen a hétvégén a Coda zenekar műsora lesz lát­ható, hallható. Fellép még Ru- dán Joe és csapata. Rudán Joe a tavalyi év egyik felfedezettje, címszereplője az István a Ki­rály című rock-operának. Szabadtéri színpad Szabadtéren felállítható .szín­pad elkészíttetését határozta el a szigetvári képviselőtestület, félmillió forint értében. A szín­padra régóta szüksége lenne a városnak a rendezvények al­kalmával, s talán az idei Zrínyi­napokra el is készül. Az oldalt összeállította: Stefanits Csaba Egyre gyakrabban ad hírt a sajtó könyvtári beiratkozási dí­jak drasztikus emeléséről, könyvtárak bezárásáról. Pedig a csillagos égig emelkedett könyvárak mellett sokak szá­mára az egyetlen lehetőség az olvasásra a könyvtár marad. A még nyitva tartó könyvtárakban is sokkal kevesebb új könyvre, folyóiratra telik. Nincs ez másképp a Sziget­vári Városi Könyvtárban sem, tudtuk meg Ravazdi Lászlótól, a bibliotéka igazgatójától. Szem­ben a korábbi évek közel két­ezer darabos vásárlásával, idén Ebben az évben a szigetvári önkormányzatnak takarékos költségvetést kellett készítenie, de ez is 87 milliós hiányt jelen­tett volna, a második tervezet már 56 millió forinttal volt több, mint a szükséges, így hogy a 20 milliós hitelkereten belül maradjanak, kényszerme­goldásokra volt szükség. A város 10 százalékkal csökkentette minden közintéz­mény bértömegét és 5 száza­lékkal az évi dologi kiadásokat A szigetvári ifjú párok 70%-a templomban is szentesíti kap­csolatát. A mostanában házasu­lok legtöbbje 1970 és 1974 kö­zött született, tehát egy olyan generáció tagjai, akiknek szülei között nem volt jellemző az ak­tív vallásosság. Mi vonzza va­jon inkább a fiatalokat az oltár elé: a hagyomány, az ünnepi külsőség, a családi elvárás vagy saját lelki igényük? Az okok lehetnek sokfélék, de feltétlenül Az ismét kiéleződött délszláv háborúk miatt, augusztus elején mintegy 150 ezer menekült in­dult útra Horvátországból, Boszniából, akiknek többsége öregember, gyermek, nő. A ko­rábbi évekhez hasonló mene­külthullám azonban mégsem érezhető Szigetváron. Mint Miklósvölgyi Zsolttól, a Menekültügyi és Migrációs Hi­vatal munkatársától megtudtuk, Szigetváron megközelítőleg 100-150 menekült él, zömük nem most, hanem két-három éve érkezett, elsősorban Szent­hat-hétszáz könyvre futja, a ket­tőszáz magazin helyett csak nyolcvanat járatnak. De nem kell beiratkozási díjakat emelni, nem lesznek idén elbocsátások sem. Nagy fájdalma az igazgató­nak, hogy a külföldi magazinok közül már csak a német Stem-t engedhetik meg maguknak. Pe­dig idegen nyelvű folyóiratokra óriási igény mutatkozik, nem­csak a nyelvtanulók köréből, hiszen ezek árai végképp meg­fizethetetlenek. A minimális a bevétel fénymásolásból, könyv­térítési díjakból és a folyóirat­is. A Szigetváron működő két általános iskola és a gimnázium rákényszerült, hogy megszün­tesse a tömegsport foglalkozá­sokat, szakköröket, korrepetá­lásokat és előkészítőket. A gimnáziumban idegennyelvek­ből és matematikából csopor­tösszevonásokat végeztek és csökkentették az óraszámot is. A radikális csökkentések mi­att a városban be kellett zárni egy bölcsődét és egy irányítás alá vonták az óvodákat is. A ta­figyelemreméltó a jelenség, hogy a zömmel épp' csak meg­keresztelt ifjak a templomi es­küvő reneszánsza kapcsán, a jegyesoktatáson kerülnek kap­csolatba a katolikus vallással. A szigetvári anyakönyvveze­tőknél is májustól szeptemberig tart a nagyüzem, amíg a ference­sek templomában 3-5 esküvő van szombatonként, addig a Polgármesteri Hivatal hetente átrendezett tanácstermében álta­lászlóról, Kórógyrról. Mivel a menekülttábor tavaly bezárt, ők magánszállásokon élnek. Szá­mukra 1050 forint segélyt biz­tosít a magyar állam hetenként. Akik nem maradtak a városban, a nagyatádi táborban lelhettek átmeneti nyugalmat. Ők ingye­nes ellátásban, szállásban, okta­tásban, egészségügyi és kultu­rális ellátásban részesülnek. Az elmúlt időben 10-en, 15- en érkeznek Szigetvárra he­tente. Kevesen választják a vá­rost, a legtöbben valamelyik menekülttáborban kötnek ki, ha kölcsönzésből származik, ám ez még könyvek vásárlására sem elég. A könyv-beszerzés is óriási probléma, nagyon meg kell gondolni melyik köteteket veszik meg. Ezek jórésze pedig egyenesen az olvasóterembe kerül. Arról nem beszélve, hogy Szigetváron nincs köny­vesbolt, el kell utazni a vásár­láshoz. Ravazdi úr tervezi egy bolt nyitását a könyvtárban, ami mindkét létesítménynek hasz­nára válna. A bőit profitjából új könyveket vehetne a könyv­tár. Stefanits Cs. nárhiányban szenvedő iskolák nemhogy felvenni nem tudtak oktatókat, de még leépítéseket is végre kellett hajtaniuk. Ahol tudták, ott inkább a technikai személyzetet és ennek költsé­geit próbálták csökkenteni. Napjainkban az intézmények legfontosabb feladatuknak tart­ják a túlélés és a működőképes­ség megőrzését, bízva abban, hogy talán egyszer minden jóra fordul. Talán ... Rendes Z. Iában 4-6 párt adnak össze, de előfordul, hogy több, mint tíz pár fogad egymásnak örök hű­séget egy nap alatt. A templomi esküvők nem vették el a polgári házasságkötés fényét, itt is kérik a szavalatot, beszédet, gyertya- gyújtást, pezsgőt, zenét, úgy mint azelőtt, a valóban szabad vallásgyakorlás hatása inkább csak a névadó ünnepségek szá­mának drasztikus csökkenésé­ben mutatkozik meg. Peták P. rövid időre is. Kezdetben, amíg nem találnak munkát, előnyö­sebb megoldást jelent a tábor a maga „szolgáltatásaival”. Egy­előre, tehát nem készülnek újra megnyitni az egykori mene­kültszállást, bár a migrációs hi­vatal erre is felkészült. Érkeznek még segélyszállít­mányok, de az igazság, hogy közömbössé kezdenek válni az emberek. Valahol érthető is ez akkor, amikor a televízióban két reklám között is a délszláv háborúról szól a tudósítás. Stefanits Csaba Szigetvár Város Önkormány­zati Képviselőtestülete leg­utóbbi ülésének határozata alapján, megváltoznak a sziget­vári önkormányzati lakások bérleti díjai. A bérleti díjak az alábbiak szerint alakulnak a jö­vőben. Az összkomfortos laká­sok bérleti díja ezentúl 55 forint lesz négyzetméterenként, ha­vonta. A komfortos lakásoké 38 forint, a félkomfortosoké 20 fo­rint, a komfort nélkülieké 12 forint, a szükséglakásoké pedig 7 forint lesz havonta, négyzet- méterenként. Nehéz idők az oktatásban (is) Kényszerhelyzetek és kényszermegoldások Szigetváron Templomi és polgári esküvők a nyári szezonban Orgonaszó vagy belső hang? Még kevés a menekült Szigetváron Uralja a szigetvári városképet a Makovecz Imre tervezte Vigadó épülete fotó: laufer László „Két legyet egy csapásra Ebben az évben a kormány költség lefaragási programja miatt szinte az összes önkor­mányzatnak nagyon meg kel­lett gondolnia, hogy hova mennyi pénzt ad. így került te­rítékre a szigetvári Vigadó az önkormányzat testületi ülésén, hiszen a város akut forráshi­ányban szenved és nincs pénz egy ilyen nagy kulturális in­tézmény üzemeltetésre. Ez év februárjában szakér­tők bevonásával felméréseket készítettek, hogy megtalálják az esetleges megoldást. A há­rom lehetőség közül a város érdekeit legjobban az támasz­totta alá, mely szerint a Viga­dóra üzemeltetőt kell találni, de februárban ezt a feladatot senki sem vállalta magára. Jú­liusban aztán a művelődési házban dolgozók összeálltak és SZIKI BT., azaz Szigetvári Összművelődési és Idegenfor­galmi BT. néven céget alapí­tottak és felajánlották, hogy üzemeltetik a Vigadót. Vas István önkormányzati képviselő, a helyi gimnázium igazgatója elmondta, hogy a testület az ajánlatot elsöprő fö­lénnyel fogadta el. A feltételek szerint a SZIKI BT. a közmű­velődési és a város kulturális szempontjait szem előtt tartva ebben az évben 1 millió forin­tot kap az önkormányzattól, melyen berendezésekre költ­hetnek, majd jövőre 2 milliót hasonló célokra. Ez egy évben a város számára átlag 4-6 mil­lió forint megtakarítást jelent. A Pamuki István által veze­tett BT. ezzel együtt átvállalt minden folyamatban lévő ügyet és a városi rendezvények szükségleteinek biztosítását, továbbá a Vigadó fenntartásá­nak költségeit. A ház régi te­vékenységi köre idegenfor­galmi, közvetítő és szervező tevékenységgel bővül, ezen kívül tervezik egy kulturált és kulturális vendéglátó egység megnyitását. Mivel az itt dol­gozók érdeke, hogy minél na­gyobb bevételt termeljenek, ezért a komoly kultúra „eltar­tására” könnyedebb rendezvé­nyeket terveznek. A város az így megtakarított pénzt a szigetvári múzeumi anyag várbaköltöztetésére for­dítja, amely ügy már ugyan­csak régen folyamatban van. így Szigetvár két legyet üt egy csapásra. Rendes Zoltán Hirdetésfelvétel Szigetváron Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szentlászlói és somogyhárságyi kirendeltségei c 4 i í 4

Next

/
Thumbnails
Contents