Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-22 / 228. szám
1995. augusztus 22., kedd Kistermelők Dünántúli Napló 11 Az idei termés - A kiskertekben és a mezőgazdasági nagyüzemek parcelláin egyaránt szép termést ígér a kukorica és a napraforgó. Természetesen most még csak az ízletes csemegekukoricát szedik a kertekben, és a napraforgómagból is a gyerekek csemegéznek, de nemsokára a raktárak is megtelhetnek a terméssel. fotó: laufer László Hasznosítsuk az ágyásokat másodtermesztéssel! Most vethető az őszi spenót A tavaszi vetésű spenót - mint elővetemény - már rég lekerült a földekről. A vöröshagyma, újburgonya stb. betakarítása megtörtént, a terület üresen maradt. Az ágyásokat másodtermesztéssel lehet hasznosítani, őszi spenótmagot kell bele vetni. A spenót táplálkozási jelentősége - a levélzöldségek között - igen nagy. C vitamin tartalma elég magas, 60 mg/100 gr. Ezen túlmenően jelentős az A és K vitamin tartalma is. A benne található Cholin nevű vegyület pedig növekedési faktorként ismert és fontos szerepe van az idegrendszer működésének szabályozásában. Nem hallgatható el azonban a spenótlevél nyelében felhalmozódott nitrát, amely az emberi szervezetben - gyomorban, bélben - nitritté redukálódhat, ami káros következményekkel járhat. Főleg csecsemő korban veszélyes a nitrát mérgezés, mely még halállal is végződhet. Az élelmezés-tudomány a jelenség okán néhány növény nitráttartalmát megvizsgálta. Megállapították, hogy 100 gr friss spenótlevélben 113,5, míg a szárban - levélnyél - 414,9 mg nitrát található. Ebből következik a javaslat, hogy a spenótnak csak a levele fogyasztható kockázatmentesen. Ez a javaslat főleg a csecsemők táplálkozására vonatkozik. A spenót minden jól megművelhető, elegendő tápanyagot tartalmazó talajon sikerrel termeszthető. Nem kedveli azonban az erősen savanyú és lúgos talajokat. Nagyon jó elővetemény pl. a bab, borsó, korai burgonya stb. Lényeges, hogy az elővetemény után nagyon jól takarítsuk le a területet, gyom ne nőhessen, ami a kikelt növények fejlődését gátolná. Mivel a savanyú talajon a fejlődése nem kielégítő, a nitrogén pótlására mésznitrogén tartalmú műtrágyát használjunk. Foszfor pótlására a könnyen felvehető szuperfoszfát használata ajánlatos. A spenót a klórra érzékeny, így a kálium pótlására kénsa- vaskali javasolható. Ha a területünk gyommentes - és távlatilag ez az állapot biztosítható, - a magot gabonasor távolságra (12 cm) is vethetjük. Egyébként a sortávolság 20-30 cm, a vetési mélység 2-3 cm. Vetőmagszükséglet 10 nm-re 15 gr. Növényápolás a megfelelő gyomtalanításból áll. Ha a gabonasor távolságra vetettük, úgy a talaj befedése után nem kell tartani az elgyomosodástól. Nem túl vízigényes, de kelesztő öntözésre esetleg szükség lehet. A fajtákat illetően őszi szabadföldi termesztésre nagyon jól bevált a Matador. Nagy, középzöld levelei kissé hólyagosok, a levélnyél jó középhosz- szú, ami a kéziszedést megkönnyíti. Jó fajta még az Eszkimó, jól bírja a telet. Ezért áttelelő spenótként lehet termeszteni. Tavasszal gyorsan fejlődik, korán lehet szedni. A nemesítés itt is dicséretre méltót alkotott, jó minőségű hibrideket állítottak elő. Ilyenek: Symphonia Fj, Mazurka F, és a Cometa F,. Ezek a fajták elsősorban betegségellenállóságuk- kal, gyengébb felmagzási hajlammal, és nem utolsó sorban magasabb terméshozammal tűnnek ki. A termesztésbe fogásuk kezdi kiszorítani a régi hagyományos spenót fajtákat. Remélhető, a nemesítés eljut majd az alacsonyabb nitráttartalmú spenótfajták előállításához is. Dr. Tamcsu József Paprikanemesítők Hazánkban évente mintegy 250 ezer tonna paprikát termesztenek, s mintegy 10 ezer tonnányi paprikaőrlemény készül. Magyarországon a paprika igen fontos helyet foglal el a növénytermesztésben. Ezt Ma- gassy Dániel, az FM főosztály- vezetője mondta az Európai Növénynemesítők Szövetsége Paprika és Tojásgyümölcs Munkacsoportjának ötnapos tanácskozásán. A 26 országból érkezett 120 résztvevő főként a paprika és a padlizsán - ez utóbbit nevezik tojásgyümölcsnek - nemesítés aktuális kérdéseiről tanácskozik. Az eszmecsere homlokterébe az ellenállóképesség fokozásával kapcsolatos kérdések kerülnek. Hazánk éghajlata fokozatosan változik, melegszik, és így a Magyarországtól délre előforduló betegségek már nálunk is jelentkeznek. Magyarországon évente mintegy 200 ezer tonna étkezési, 50 ezer tonna fűszerpaprika terem. Az étkezési paprika terméshozama hektáronként 15-20 tonna körül mozog, míg a fűszerpaprika 10-12 tonna termést ad hektáronként. A paprikatermés 40-50 százaléka frissen a magyar piacra kerül, 15-20 százalékát exportáljuk, míg 30-40 százalékát a konzervgyárak dolgozzák fel. A fűszerpaprika-mennyiség 50 százaléka kerül kivitelre. Étkezési paprikából évente Magyarországon egy ember mintegy 10 kilogrammot fogyaszt, míg a fűszerpaprika-fogyasztás eléri a fél kilogrammot. Gyönyörű, igazán bőséges terméssel hálába meg az öntözést a gyümölcsfa fotó: Müller andrea Gyümölcstermesztés - korszerűen Még érdemes öntözni a késői érésű őszibarackot A címben rejlő jótanács megértéséhez, igazolásához szükséges - ha nagyon röviden is - áttekinteni az őszibarack termesztés vízforgalmának évi menetét, szakaszait. Az első szakasz a rügyek kihajtásával kezdődik és a hajtásnövekedés első ütemének a végéig tart. Ebben az időszakban az őszibarack vízfelhasználása kisebb mint az almáé, mert lassúbb a hajtásnövekedés. Na- gyon-nagyon ritka kivételtől eltekintve az őszibarack vízigényének az első szakaszában elegendő a vízkészlet a talajban, még a téli csapadékból adódóan. A második szakasz a nyár közepén van, ekkor magas a vízigény részint azért, mert ekkor a legnagyobb a lombozat, a levélfelület, részint azért, mert ebben a szakaszban a legmagasabb az átlaghőmérséklet. Erre a szakaszra esik sok fajta érési ideje, ami szinte fokozza az őszibarack vízigényét, főleg a késői érésű fajtáknál. Ebben a szakaszban van a legnagyobb szükség a víz pótlására, hiszen a késői érésű fajták ilyenkor „veszik fel a méretet”, ilyenkor fejlődik a gyümölcsük. Rendszerint, ahogy idén is, ebben a szakaszban már nincs elegendő vízkészlet a talajban. (A rend kedvéért: van az őszibarack vízforgalmának egy harmadik szakasza is: ez a csökkenő vízfelhasználás időszaka, ez a termés betakarítása utánra esik, ekkora már a fokozott vízigényeket indokló feltételek megszűnnek.) A vízfelhasználás nagyságrendi különbségének bemutatására említem, hogy amíg az őszibarackfa az első szakaszban egy nap alatt mintegy 5 mm-nyi csapadékvizet párologtat el, addig a meleg, száraz körülményekre eső második szakaszban kb. 7,5 mm-nyit. Sokszor utaltam rá, hogy sokat segíthet a talaj takarása a vízgazdálkodáson, és ez így igaz is. De nem képes pótolni vizet, ezért tanácsolom most, hogy öntözzük augusztus második felében a késői fajtákat ott is, ahol gondoskodtunk a talaj takarásáról. Az augusztus közepétől-végétől alkalmazott öntözés különösen jó hatású a gyümölcs mérete és a termés mennyisége szempontjából. A körültekintően végzett öntözéssel a késői fajtáknál elérhető - nem tévedés! - a 25^10%-os terméstöbblet, és akkor még nem említettük azt, hogy ezt a terméstöbbletet jelentős méretbeli növekedéssel - tehát minőségfokozással - érhetjük el. Felmerül a kérdés: melyik öntözési módot válasszuk? Énnek körülményei, lehetőségei, adottságai annyira változatosak, hogy minden kertre érvényes válasz nem adható. A legtermészetesebb öntözési mód az esőztető öntözés, de erre a kiskertekben nincs meg a technikai feltétel. A leggyorsabban a felületi öntözéssel, ezek közül is a barázdás öntözéssel érhetünk el a kiskertekben sikert, egyszerűen, egyszerű eszközökkel megoldható, de nagyon ügyeljünk - főleg lejtős területen - a talaj sodródás veszélyére. Buzássy Lajos A növényvédőszer-hamisítás egyre bonyolultabb fordulat Megkésett előrejelzés Nagyon hasznos, szakmailag kifogástalan növényvédelmi tanácsadás jelent meg augusztus 16-án a peronoszpóra járvánnyal kapcsolatban. Egyetlen. hibája, hogy elkésett. A szőlő növényvédelmével foglalkozó tanácsadás ezt megelőzően június 27-én jelent meg, amikor a peronoszpóra már javában „tizedelte” a termést. Ha az előrejelzés és a védekezési eljárás - kontakt, felszívódószer stb. - június 1-5 között jelenik meg, akkor a peronoszpóra kártétele nagyban csökkenthető lett volna. A tanácsadás következő megállapítására, a szőlőtermesztők hangulatát ismerve és véleményüket tolmácsolva, kénytelen vagyok a következő megjegyzést fűzni. „A nyár elején kirobbant ún. növényvédőszer-hamisítási botrány jó alkalmat teremtett a szőlőtulajdonosoknak, hogy a technológiai hiányosságokat és a nem megfelelő növényvédőszer megválasztást, a megkésett védekezéseket a szerek hatástalanságára - szerhamisítás - rovására fogják” - hangzik a szaktanácsadásban. Ez így ilyen megfogalmazásában sértő a szőlőtermesztőkre nézve. A növényvédőszer-hamisítás nem „úgynevezett”, hanem a szőlő növény- védelmében egyre gyanúsabb, bonyolultabb fordulat, több száz milliós kárt okozva a termelőknek. „DRÁMAI ELŐSZÜRET SOLTVADKERTBEN” (Új Magyarország 1995. augusztus 16., 11. oldal). Ebből idézek: a feldúlt polgármester mondja: „Kétfajta permetezőszert, a Ridomilt és a Mikált vásárolták a gazdák.” A növényvédőszeres zsákok előkerülnek és „távolról is látszik, hogy a felirat ragasztott”. „A feltételezhetően hamis felirat alatt érdekes írás lapul. Poli- karbacin 80 WP Zineb 80% WP WCI BANGKOG.” A növényvédőszert a helyi egyik növényvédőszer lera- katban - tehát nem „házalóktól” vásárolták. BANGKOG- ból sem Ridomilt, sem Mikált nem importáltunk. Úgy hiszem a fentiekhez nem kell kommentár. „Megkésett védekezések, technológiai hiányosságok” - írja a szaktanácsadó. Windecker József 54 éves, amióta az eszét tudja, szőlő- termesztéssel foglalkozik, úgyszólván a „szőlőtőkék között született”. 14 kh szőlője van. Feltételezhető tehát, hogy a peronoszpórával már többször találkozott és a szőlőjét eddig meg tudta védeni minden alkalommal. Most nem. Hasonlóan károsodott Meskó Pál is, akinek ugyancsak 15 kh szőlője van. A permetezést követő napon, amikor kimentek a szőlőjükbe, elképedve látták, hogy a tőkék hófehérre vannak meszelve, mintha mészhidráttal lettek volna leöntve. A polgármester szerint a térségükben a kár értéke meghaladja az 1 milliárd forintot. A kárösszeg több száz termelő között oszlik meg, nem tételezhető fel tehát, hogy ezen termelők egyike sem volt tisztában a szőlő növényvédelmi technológiával. „Nem megfelelő növényvédőszer megválasztása”. Igen, az előfordulhatott. Itt kellett volna a megfelelő szakmai felkészültségű és időben történő helyes szaktanácsot adni. További részletek: „A laborvizsgálat megnyugtató eredményt mutatott ki a hatóanyagtartalom vizsgálatában.” Egy váratlan fordulat: néhány napja újabb jelentést adott ki a Fővárosi Növény- egészségügyi és Talajvédelmi Állomás, amely szerint „az első mérés eredményei nem felelnek meg a valóságnak”. Nos ezek után önmagától adódik a kérdés: a laborok eredményjelzései minden esetben fedik a valóságot? Végezetül a kiskőrösi rendőrkapitányságon az üggyel kapcsolatban hetekig hírzárlatot rendeltek el. Az egyik érdekelt: INTERCOOPERATION Rt. elzárkózott mindenféle nyilatkozattól. A növényvédőszeres zsákon egy bizonyos izsáki Trifal kereskedőház is olvasható. Telefonon történő érdeklődésre csak a üzenetrögzítő jelentkezett. További részlet egyelőre nincs. Marad tehát a több száz milliós kár, amit megint csak a termelők nyelnek le. Reméljük a jövőben az előrejelzés és a leghatásosabb védekezésmód ismertetése, szak- tanácsadása nem marad el. Dr. Tamcsu József
