Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-22 / 228. szám
6 Dunántúli Napló Magazin 1995. augusztus 22., kedd Merre tartanak a pénzügyi folyamatok? Irányzatváltás Ha még nem is túl markánsan, de bizonyos területeken már érzékelhetők a kormányzat által előre megjósolt irányzatváltás egyes elemei a pénzügyi, gazdasági folyamatokban. A közelmúltban nyilvánosságra került adatok jelzik, hogy megkezdődött a gazdasági stabiliziáció, csökken mind a külkereskedelmi, mind a fizetési mérleg romlása, lassul az ország külső eladósodása. Lakossági megtakarítások Az első félévben a lakossági nettó megtakarítások állománya 177 milliárd forinttal emelkedett. A lakosság a félév végén - a tartozásokat leszámítva - 1576,6 milliárd forinttal rendelkezett - tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank az MTI-t. Az első hat hónap során a megtakarítások 30 milliárd forinttal gyorsabban növekedtek, mint a múlt év azonos időszakában. A megtakarítások növekménye nem csak abból származik, hogy bővültek a deviza- és forintbetétek, hanem csökkent a hitelállomány is. Sokan úgy döntöttek, hogy a növekvő kamatok miatt visszafizetik tartozásaikat. Májusban és júniusban megállt a devizabetét-állomány fogyása. Mint ismeretes, márciusban, áprilisban kisebbfajta pánik alakult ki a lakosság körében annak hatására, hogy a kormány egyes intézkedéseit egy esetleges államcsőd megelőzésével indokolta. A lakosság körében elterjedt, hogy a devizabetéteket zárolhatják. így márciusban és áprilisban lényegesen csökkent a devizabetét-állomány, sokan úgy döntöttek, nagyobb biztonságban van otthon a pénz, mint a'-bankban. Miután semmifajta ilyen jellegű megszorító intézkedésekre nem került sor, s a bankok folyamatosan kielégítették a lakossági devizaigényeket, a bizalom helyreállt. Az első félévben a forintbetétek összege 11,1 milliárd forinttal emelkedett. Ebben a betéti kamatok emelése is szerepet játszott. A félév során a kamatok 3-3,5 százalékkal növekedtek. Szupermilliárdosok (2.) Sacher vezényel Bartókot és gyógyszeripart Újra nyitva az Adria-vezeték Horvátország augusztus 15-vel újra megnyitotta az Adria-vezetéket - tartalmazza a Jadranski Nafta horvát olajtársaságnak az a közleménye. Egyelőre a vezeték nem szállít kőolajat Magyarországra, Csehországba és Szlovákiába, de erről már folynak a tárgyalások. A brit hír- ügynökség emlékeztet arra, hogy az Adria-parti Omisalj horvát kikötőből Magyarországon át Kelet-Európába tartó vezetéket négy évvel ezelőtt zárták le a krajinai szerbek, akiknek a területén át vezetett a cső 64 kilométeres szakasza. Magyarország, Csehország és Szlovákia számára azért oly fontos a vezeték, mert alternatív beszerzési utat biztosíthat az orosz import helyett. Koreai bank Romániában? A Daewoo Securities Co. közlése szerint vegyes bankot tervez felállítani Romániában, hogy innen segítse finanszírozni a Daewoo európai leány- vállalatait - jelentette az AP-DJ. A tervezett bank a Kelet-Euró- pában működő Daewoo Motor Co. és a Daewoo Electronics Co. finanszírozási ügyeit intézi majd. A vegyes bankot minden bizonnyal a jövő évben állítják fel, miután a cég megkapja a szöuli kormányzat hozzájárulását. A cég öt év alatt 1 milliárd dollárt ruház be. Mikrohitel A Világbank egészen újszerű módszerrel, úgynevezett mik- rohitelekkel próbál segíteni a világ legszegényebb családjain, elsősorban azokon, amelyeket asszonyoknak kell egyedül eltartaniuk - számoltak be a hétvégén a pénzintézet tisztségviselői a kezdeményezésről. A kölcsönök valóban mikrojelle- gűek, azaz meglehetősen csekélyek lesznek, többnyire 100 dollár körüliek, ám mégis sokat javíthatnak a legrászorultabb családok helyzetén. Ilyen kölcsönökre hatalmas az igény a nők részéről, már eddig 30 millió kérelem gyűlt össze. A világbank donor országai 200 millió dollárt ígértek a mikro- kölcsönök folyósítására, és a pénz háromnegyede olyan szervezetekhez kerül majd, amelyek főkép asszonyoknak hiteleznek. A Pénzügyminisztérium a napokban hozta nyilvánosságra a központi költségvetés legújabb adatait. Eszerint míg az első negyedévben a havi átlagos költségvetési hiány 48 milliárd forint volt, ez a második negyedévben 15 milliárdra csökkent, és a harmadik negyedév első hónapjában, júliusban pedig csak 3 milliárd forintot tett ki. Csökkenő hiányok A fizetési mérlegnél ilyen friss adatok nem állnak rendelkezésre. A legutolsó értékelhető adat még csak májusi, ám az is jelez bizonyos mértékű javulást. Az év első három hónapjában a fizetési mérlegben rekordösszegű 1,4 milliárd dolláros hiány keletkezett. A márciusi stabilizációs intézkedéseket követően áprilisban már a deficit 350 millió dollárra, májusban pedig 189 millió dollárra csökkent. Valószínűleg júniusban ennél is jobb lett a fizetési mérleg helyzete, júliusban a pénzforgalmi adatok alapján 130 millió dolláros hiány várható. Ma még nem lehet megmondani mennyire markánsak és tartósak ezek a folyamatok, s vajon tényleg elvezetnek-e a kilátásba helyezett stabilizációhoz. Mint ismeretes, márciusban a kormányzat - azt követően, hogy Bokros Lajos került a pénzügyminiszteri és Surányi György, a jegybankelnöki székbe - radikális megszorító intézkedésekre szánta el magát. A háttérben az húzódott meg, hogy az ország külső eladósodása gyors ütemben növekedett, a bruttó adósságállomány meghaladta a 30 milliárd dollárt és félő volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank már nem élvezi túl sokáig a külföldi pénzpiacok bizalmát. Ennek hatására született döntés a jelentős mértékű: 9 százalékos forintleértékelésről, a 8 százalékos vámpótlék bevezetéséről. Létrejött a stabilizációs törvénycsomag, s a pótköltségvetés, ami egyaránt a belföldi fogyasztás visz- szafogását, a pénzügyi egyensúly javítását célozta úgy, hogy azért ne nagyon sérüljenek a gazdasági növekedés feltételei. Helyesek a számítások? A kezdeti jelzések azért fontosak, mert bizonyos mértékben már alátámaszthatják a kormányzati számítások helyességét. Ez pedig az üzleti szektor számára bizalomnövelő hatású, s az átlagembernek sem mindegy, hogy miképpen alakul a magyar gazdaság jövője. A helyzet nagymértékű javulásáról természetesen még szó sincs. Valószínű ilyen gyorsan nem is mehet végbe Magyarországon, hiszen a gazdaságot néhány hónap alatt aligha lehet más pályára átállítani. A kezdeti változások azonban atekin- tetben reményt keltőek, hogy elkerülhető egy esetleges pénzügyi összeomlás, amely igen súlyosan érintené a lakosságot, és visszavetné a gazdasági átalakulást, a piacgazdaság kiépítését. A megszorításokat persze folyamatosan és meglehetősen széles körben erős támadások érik. Amennyiben azonban az eredmények igazolják az intézkedések helyességét, úgy elképzelhető, hogy a jövőben zökkenőmentesebbé válhat a folyamat, és gyorsulhat a stabilizáció üteme. Ma még egyáltalán nem biztos, hogy tényleg sikerül-e a költségvetés hiányát a tervezett 150 milliárdra, illetve a folyó fizetési mérleg deficitjét 2,5 milliárd dollárra csökkenteni. Ha ezek a keretszámok nem teljesülnek, úgy a jövő esztendőben még további fájdalmas intézkedésekre lehet számítani. Arról persze szó sincs, hogy az ország rövid időn belül visszafizethetné külföldi adósságát. Ilyen célokat aligha tűzhetne ki a kormányzat. Csupán az eladósodás megállítása a feladat, ám ez sem könnyű, hiszen a gazdasági átalakuláshoz, a szerkezetváltás gyorsításához többletforrásokra van szükség. Vannak többletforrásaink Ezek a források rendelkezésre is állnak. Hiszen gyors a működőtőke-beáramlás, évente több, mint 1 milliárd dollár érkezik az országba, és ha ismét felgyorsul a privatizáció, úgy ez az összeg az idén megközelítheti a 2 milliárd dollárt is. Ám ezek a források a gazdasági átalakítást szolgálják, nem fordíthatók fogyasztásra, a túlzott állami, szociális kiadások finanszírozására. Ez indokolja a költségvetési megszorításokat, a megkezdett államháztartási reformot, amely valószínűleg a jövő esztendőben már számos területen érzékelhetővé válik. Amennyiben a kedvező folyamatok folytatódnak, úgy 1996- ban a költségvetési mérleg hiánya 100 milliárd forint alá kerülhet, ami azért még mindig jelentős összeg. Ha pedig sikerül elérni, hogy a folyó fizetési mérleg havi deficitje nem haladja meg a 100 millió dollárt, akkor többek között e téren is létrejön az egyensúly, hiszen a közel ilyen nagyságban beáramló működőtőke megteremti a finanszírozás fedezetét. Pichler Ferenc Európa leggazdagabb emberének vagyonát - átszámítva - 1200 milliárd forintra becsülik. Paul Sacher, aki jövő áprilisban ünnepli kilencvenedik születésnapját, ezt nem erősíti meg, de nem is cáfolja. „Én még sohasem cáfoltam meg a velem kapcsolatos állításokat - mosolyog bölcsen - ezt még akkor sem tenném, ha olvasnám, hogy jobblétre szenderültem.” A svájci szállítmányozó fia abban a baseli negyedben nőtt fel, ahol a Sandoz, a CIBA- Ge- igy és a többiek nyomasztották gyógyszergyáraikkal, s vegyi üzemeikkel a levegőt. A zene szerelmese lett, már a középiskolában zenekart alapított, kiválóan hegedült, s karmesteri tehetségét mindenki elismerte. Azután egy özvegyasszony szerelmese lett, s 1934-ben feleségül vette Maját, akinek férje, Emmanuel Hoffmann gyógyszergyáros, két évvel korábban autóbaleset áldozata lett. Benősült a vagyonba, amely akkor azért még nem volt akkora, mint ma, és nem vált igazán üzletemberré. Néha kedélyesen emlegeti, hogy soha nem látott bankot belülről, s életében nem vett fel hitelt. De a Hoffmann- La Roche cég ragyogóan felfutott, a „Hoffroche”-részvények meghatvanszorozták értéküket a hetvenes esztendőkben, majd miután kisebb névértékűvé alakították azokat, tovább húsz- szorozódtak! A Sacher házaspár megengedhette magának, hogy szenvedélyének éljen: az 1989-ben meghalt feleség kontinensünk egyik legismertebb műgyűjtője lett, a férj pedig kitartott a muzsika mellett. Legjobb barátja Igor Stravinszkij volt, de szoros szálak fűzték Honeggerhez, Hindemith-hez és Boulez-hez. 1938-ban ősbemutatót vezényelt: Bartók Béla művét, „Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre”. Egyszerre 200 zeneszerzőnek adott fel rendelést. „Miért ne tenném - mondta - hogyha lehetőségem van rá, anyagi függetlenséget biztosítsak tehetséges embereknek.” Hétemeletes, különlegesen klimatizált házában a zenetörténet értékes dokumentumait őrzi, egy Haydn szimfónia kéziratától a 116 dobozban és 225 fiókban tárolt teljes Stravinszkij hagyatékig. Ha kérdezik nem üzletről és pénzről beszél - talán, mert természetesnek veszi, hogy van -, s hálás a sorsnak, hogy a kilencvenedik életév küszöbén csak látása gyengült meg és hallására nem lehet panasza ... Réti Ervin A nagycsaládosoknak, az átlagembereknek sem mindegy, hogy miként alakul a magyar gazdaság jövője fotó: Müller Ősmaradványok a Hegyháton A Magyaregregy, Kisbattyán, Kisvaszar háromszög főleg erdőkkel borított, a természeteshez közelálló ökológiai állapotával sajátos hegyháti hangulatot őriz. Némi képet kaphatunk a kistájról, ha a Komló-me- csekjánosi-kisvaszari úton végig autózunk vagy kerékpározunk. Igazi tájkép szépsége bontakozik keleti irányba a kisbattyáni faluvégről, hol pompás kilátás nyílik a Kelet- Mecseki Tájvédelmi Körzetre. A komlói múzeum természettudományi gyűjteménye az elmúlt években több geológiai, őslénytani és biológiai gyűjtő- útón megkezdte a kistáj természeti értékeinek feltérképezését. Már a tájékozódó jellegű gyűjtések számos meglepetést hoztak, hiszen több, a Mecsek vidékén ritka vagy teljesen ismeretlen növény- és rovarfaj populációjára bukkantak. Sokan nem is tudják, hogy ez a táj a felszínen lévő kőzeteiben egy ősmaradványokban rendkívül gazdag 15-20 millió éves korabeli flórát és faunát rejteget. Már az 50-es évek kutatásai során bebizonyosodott, hogy a középső-miocénban ez a terület tengerparti, partszegélyi jelleget mutatott, s a Mecsek mint sziget emelkedett ki a Para- tethys tengerből. Ekkor borította Magyarország földjét utoljára normális sótartalmú tenger, s megkezdődött annak kiédesedése. Magyaregregy északnyugati részén (Hegytető, Nagyerdő-tető) ekkor meredek hullámzásnak kitett part állt, előtérben mészalga zátonyokkal, hasonlóval mint a Mecsek másik oldalán, Pécs- Pécsvárad vonalán. Miről árulkodnak a begyűjtött ősnövény lenyomatok és virágporszemek? A korabeli flórában főleg babérerdőségek uralták a vidéket, sok-sok hüvelyessel. A cserjék között megtalálták a fahéj- és kámforfák levéllenyomatait. A napfényes domboldalakon elszórtan pálmák ácsorogtak, a parti mocsárerdőkben Glyptostrobus europaeus és Taxodium mio- cenicum fenyők dús vegetációja nőtt. A miocenicum törzsei meghatározóak a magyarországi barnakőszéntelepek képződésében. A tengerbe siető folyó mentét korabeli nyár, fűz ligetek kísérték. A parti vizekben nem voltak ritkák a tengeri sünök, amelyeknek néhány faja a tudományra új taxonnak bizonyult, s rokonaik Mecsek- jánosiból is előkerültek. A leletek alapján a Hegyhát kb. 15 millió évvel ezelőtt a mai kelet-ázsiai szubtrópusi vidékekre, s azok éghajlatára emlékeztetett. A monszun a mai csapadék (750 mm) kétszeresét zúdította a vidékre. A leghidegebb hónap átlag 10-12 fokkal melegebb volt a mainál (-1-2 C°. A legmelegebb hónap átlagos hőmérséklete elérhette a 28 C°-ot. A felszínen látható és gyűjthető fossziliákat jól egészítik Húszmillió éves kagylómaradványok az egykori magyaregregyi tengerpartról fotó: laufer ki a ma emberének sok gondot okozó pollenek, ezek a mocsarakban jól konzerválódtak, pontos képet adnak az erdők faállományáról. Innen tudjuk, hogy már ekkor sok, a mai erdőkben élő nemzetség (bük- kök, hársak, juharok, szilek) azóta kipusztult vagy tovább fejlődött őse élt a tájban. Fazekas Imre Múzeum, Komló / ( <
