Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-22 / 228. szám

1995. augusztus 22., kedd A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Fortvinger László (1945-1995) Városrendező építész volt. Pengeéles agyának számos lenyo­matát képező rendezési tervek szunnyadnak a polgármesterek fiókjaiban, ő különleges építész volt, ha elindult egy tervpályá­zaton, ott másnak kevés esélye volt. Nyert, mindig nyert. Csak az élettől nem, nem volt szerencséje. Talán egyszer mégis meg­elevenedett álma munkája. Szeretett városának, Pécs megújulá­sának tanúja lehetett. Ha a szép történeti belvárosban sétálunk, gondoljunk Rá, a Városrendező Építészre. Gyermekáldozatok A fiúkat a játékfegyver megvédi? fotó: Tóth l. A kitüntetés hátoldalán ott a dá­tum: az 1946-tól folytatott ok­tató, kutató- és tudományszer­vező tevékenységét ismerték el a Magyar Köztársasági Érdem­rend Középkeresztjével, ame­lyet dr. Flerkó Béla akadémi­kus, a POTE Anatómiai, Szö­vettani és Fejlődéstani Intéze­tének nyugalmazott igazgatója augusztus 20-a alkalmából ve­hetett át Göncz Árpád köztársa­sági elnöktől. 1946-ban még ötödéves me­dikus volt, ám díjas demonstrá­torként tevékenykedett. Nyíl­ván nem véletlenül, mivel már az első félévi kollokviuma nyomán behívták az intézetbe, vagyis Flerkó professzor 1943 óta mondhatja munkahelyének azt az intézetet, ahova ma is be­jár. Még szombaton és vasár­nap délelőtt is. Számára ez a természetes, a magától értetődő életforma, hisz évtizedeken ke­resztül a kutatás és az oktatás határozta meg a napjait. Most is azon idegsejtek, il­letve idegi hormonok hatásme­chanizmusát kutatja, amelyek az agyalapi mirigy hormonter­melését szabályozzák. Az ötve­Sásd és Kovács Sándorné - tu­lajdonképpen egy. Amikor azt mondja, fogalma sincs, kinek juthatott eszébe, hogy eddigi 30 éves közigazgatási munkássá­gát a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével is­merjék el, a 30-ból 28-at lehet Sásdhoz kötni. Ami pedig szakmai területe állomásait il­leti: igazgatási előadó, adós, gyámügyek - nem is soroljuk tovább. Állítja: amikor igazga­tási csoportvezető volt, az szá­mított igazi iskolának, ezt tartja a krémnek, a leghasznosabb ta­nulóidőnek. Amúgy: mindig tanult. Most éppen az ELTE területfejlesz­tési szociológus szakán, két éve van még vissza. Ez már a jövőt sejteti, egy szélesebb látókörű gondolkodás elméleti alapjait. Kérdezhetnénk: szüksége van erre Kovács Sándoménak, aki korábban vb-titkára, majd ta­nácselnöke volt Sásdnak, most pedig már a második ciklusban polgármestere?- A területfejlesztés a ked­vencem. Azzal együtt, hogy nes években ő jelentette be a szakmai világnak, hogy az agy­ban hormonérzékeny idegsejtek vannak, s azon szakemberek közé tartozik, akik a neuroen- dokrin elnevezésű, új tudomány területet fellelték. Floridában, 1961-ben volt az első nemzet­közi neuroendokrin szimpo- zion, ahova Flerkó professzort előadóként hívták. Később többször, hosszabb időt töltött az USA különböző intézetei­ben, egyetemein. Kapcsolatait itthon kamatoztatta. Először az anatómiai intézet korszerű fel­szerelésében és munkatársai ta­nulmányútjaiban, majd rektor­ként abban, hogy az egyetem­nek nyugati egyetemekkel is legyenek partner kapcsolatai. Ugyancsak a rektori időszaká­hoz kötődik, hogy a magyar or­vosegyetemek közül először a pécsin vezették be - 1984-ben - az angol nyelvű oktatást. Ha­zai és nemzetközi szakmai el­ismertségét példázza, hogy a hetvenes években a Nemzet­közi Neuroendokrin Társaság alelnökeként, 1988-92 között pedig elnökeként tevékenyke­dett. T. É. ennek valódi lehetőségeit majd a már nagyon várt törvény hatá­rozza meg. S talán nem annyira a törvény lesz a siker kulcsa, sokkal inkább az: adnak-e a te­rületfejlesztéshez pénzt is? Az a véleményem: a közigazgatási szerveződés optimális egysége a régió, azzal együtt, hogy szükség van megyei szinten is az összehangoló funkcióra. Mégis: aki előre lát, az tudja, sok dolgot csak a megyehatá­rok átlépésével lehet okosan megoldani, gondoljon csak pél­daként a gázberuházásokra. Sásdot napokon belül az ün­nepélyesség szintjén is városi rangra emelik. Ehhez nagyon sok köze van a polgármester­asszonynak, akár úgy is fogal­mazhatnánk: ő „hajtotta ki”. Magabiztos, azt mondja: min­dig is sikeres embernek tartotta magát. Új, hosszú távú fejlesz­tési elképzeléseit idén ősszel tárja a város képviselő-testülete elé. Mert: - 10-15 éves munka kell még ahhoz, hogy valóban városnak mondhassuk Sás­dot! M. A. Nem szakította meg kapcsola­tát a megyével, sőt nem is volt menekülés Baranyából dr. Szűcs Józsefnek az a válasz­tása, amikor munkahelyéül a fővárosi adóhivatal főosztály- vezetői posztját foglalta el, ugyanis a megyei közgyűlés­nek a továbbiakban is tagja maradt. Az értékelés szerint a köz- igazgatásban végzett eredmé­nyes tevékenysége elismeré­seképpen kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisz­tikeresztje kitüntetést. Értéke­lése szerint ez annak a csapat­munkának a megbecsülése, amelyet irányításával az ak­kori megyei közgyűlés vég­zett, mert a megítélés szerint az általa elindított folyamatok mind eredményre vezettek, sokat segítettek a települések gondjainak-bajainak feltárásá­ban és megoldásában.- Négy területen látom azt, hogy úttörő munkát végez­tünk. Mindenek előtt meg kel­lett teremteni a tanácsi rend­szerből átalakult, új funkciók­kal felruházott megyei önkor­mányzatokat. Másodikként a Nagyon nehéz szóra bírni. Vél­hetően a szakmai alázat kész­tette még most is, amikor csak magáról kellene beszélnie, hogy erre engedélyt kérjen fő­nökétől. Két hónap híján 40 éve dolgozik a komlói bíróságon. Most az elnöki iroda vezetője - túl már a nyugdíjkorhatáron. Roppant szerteágazó a fel­adata, a bírósági munkát ke­vésbé ismerők talán nem sejtik: nem csak levelezés, iktatás, de például a bűnjelek, letétek ke­zelése is az irodavezető munká­ját szaporítják. Mondhatnánk tehát: közvetlen a kapcsolata az amoralitást hordozókkal. Ő azonban, ha a közbiztonság ke­rül szóba, egész élete kulcsára hívja fel a figyelmet:- Én tökéletes biztonságban érzem magam. Soha senkit sem bántottam, s nem bántottak en­gem sem. Valóban sokféle em­ber fordul itt meg, de nekem eggyel sem volt konfliktusom. Ennyi idő után kiérlelődött ta­pasztalatom: ahogy beszél va­laki bárkivel, pontosan olyan hangnemben kapja a választ. S nyitott települések közösségét kellett létrehozni, ezt meg is tettük, amikor megalakítottuk 220 település önkormányzatá­val az együttműködést megva­lósító szervezetet. Harmadsor­ban a nemzetközi kapcsolata­inkat is bővítettük, nemcsak a megyei testületen belül, de se­gítettünk a falvak, a községek testvér-kapcsolatait is kiépí­teni. Az idegenforgalom fej­lesztése terén a legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy Baranya manapság már igen tekintélyes helyet foglal el az Európai Bortermelő Régiók Szövetségében. Negyedsorban pedig nagyon fontosnak tarta­nám megemlíteni azt a tényt, hogy az Alpok-Adria munka- közösségben milyen fontos szerepet tölt be a megyei köz­gyűlés. Dr. Szűcs József nem árul el titkot akkor, amikor megem­líti, kitüntetésében a csapat­munka elismerését is látja, s a továbbiakban abban remény­kedik, hogy az általuk elindí­tott folyamatok a következő években sem szakadnak meg. B. G. ha érződik az emberszeretet - márpedig én szeretem az embe­reket ez hasonló reakciót szül. Nem tudja, mi lehet az in­doka annak, hogy most augusz­tus 20-án átvehette a Magyar Köztársaság Arany Érdemke­resztjét. Sejthető, persze hogy sejthető, ám dehogy beszélne arról: mindig elégedettek vol­tak a munkájával. Kérte, kér­dezzem inkább főnökét, de elég volt csak a családját említeni, máris bőbeszédűbb lett. Három gyermek, sok unoka, ahogy be­szél róluk, az ember egy nagy asztalt képzel el, körülötte ül­nek fiai, lánya, menye, vője, az unokák, s könnyen jönnek az egymást értő szavak. Meddig szeretne még dol­gozni? Ameddig az egészsége bírja. Azt mondja: ugyan senki sem pótolhatatlan, de ő szereti a munkát. Ez alatt a 40 év alatt egyetlen napot sem töltött betegállományban. Szabadsá­gon? Természetesen csak ak­kor, amikor a bíróságokon tör­vénykezési szünet van. M. A. Az utóbbi napokban megnőtt a gyermekek ellen elkövetett erő­szakos bűncselekmények száma. A múlt héten három esetben kényszerült a rendőrség ilyen esetben eljárást indítani. Ág községben egy hatéves kislányra nagynénje és annak élettársa vigyázott. Az élettárs­nak azonban más fogalmai vol­tak a gyerekvigyázásról, mert egy nap a kislány tiltakozó kia­bálására lett figyelmes a nagy­néni, s a másik szobában a ki­csit könnyek között, levetkőz­tetve találta. Hogy éppen erő­szakos nemi közösülést akadá- lyozott-e meg, vagy „csak” szemérem elleni erőszak tör­(Folytatás az 1. oldalról) alvízének elvezetését tervezték, emellett azonban a főgerendát, a bádogszerkezetet és a harang­lábat is ki kellett cserélni. A te­tőcsere alkalmával 15 kocsi törmeléket hordtak az erdei földutakra, ezzel is javítva lega­lább a közlekedési viszonyokat. A kisújbányaiak Magyareg- regyről és Kárászról kaptak né­hány segítő kezet. A héten az talajvíz elvezetéséhez szüksé­tént, azt a nyomozás dönti el. Az élettársat őrizetbe vették. Egy 14 éves nevelőintézeti lány, volt nevelőapja áldozata lett. A férfi lakására hívta, hogy aludjon nála. A gyerek belee­gyezett, de az álomból a neve­lőapa hamar felriasztotta, s kö­zösülésre kényszerítette. Az lányt nem engedte ezután sem haza, reggel újra megerősza­kolta. A volt nevelőapát letar­tóztatták. Egy férfi volt barátnőjét, és egy, az utcáról elcsalt 7 éves kislányt erőszakolt meg. A gyermekről csak a kórházban derült ki, hogy mi történt vele, operálni kellett. V. K. ges csatornarendszer kiépítését kezdik meg, s tervezik még idén az épület festését is. A kárászi plébános Gyuroso- vics Mihály, akihez 6 falu tarto­zik, elmondta, igen hálás, ami­ért a helyiek ilyen szeretettel gondját viselik templomuknak. Kéthetente szombatonként tar­tanak szentmisét. Az istentisz­teletek alkalmával kapott kis adományok is a templom szé­pülését szolgálják. Velősy G. Kovács Sándorné Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje Szentpáli Pálné Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje Kisújbánya kistemploma Lenne mit fotózni pár méterrel arrébb is FOTÓK: TÓTH Mi van a kulisszák mögött? A Pécsi Nemzeti Színház fel­újítása és környezetének átépí­tése előtt volt egy átjáró széles lépcsővel a Király utca és a Perczel utca között. Azóta na­gyot változott a Színház tér. A szemet gyönyörködtető szökő­kút és a térburkolat ma kedves színfoltja a pécsi belvárosnak, ahol az ide látogató turisták örömmel fényképezik, video­felvételt készítenek róla. Mi pécsiek megszerettük, imádjuk és féltjük a belváros látnivalóit, a mind jobban kitá­rulkozó szépségét. A kíváncsi látogató be-bekukucskál a ka­puk, a kulisszák mögé, re­mélve, hogy ahol az utca képe ilyen szép, ott a háttér is ha­sonló. Felújították az épületek nagy részét, az üzleteket. Meg- ragadóak, csábítóak az új por­tálok, homlokzatok, kirakatok. Ám a színház melletti széles lépcsőlejáratot, átvezető udvart régóta nem találjuk. Átépítet­ték, befedték, színes díszbur­kolattal ellátva a tér hangulatá­hoz alakították. Helyette egy új lépcsőházat, keskeny lejáratot építettek a Perczel utca felé - igen esztétikus, igényes és drága kivitelben -, bár a tér hátsó, eldugott zugában van. A kulisszák mögötti látvány lehangoló, szomorú képet mu­tat. A környéken nyilvános il­lemhely nincs, így a lelkiisme­retlen emberek ezt a helyet szemelték ki kis és nagy dol­guk elvégzéséhez. Árad a bűz a melegben. A lépcsőlejáratot il­letlen zugillemhelynek hasz­nálják. A drága burkolatot tele­firkálták, ízléstelen szöveget pingáltak, spréztek a falakra. A közeli újságárus, a totó- zók, a járókelők mesélik, hogy amikor különféle rendezvé­nyeket tartanak a Színház téren, a közönség egy része is ezt a lépcsőházat választja ki kényszerillemhelynek. Egy francia házaspár a lép­csőhöz érve hirtelen visszafor­dult. A finn vendég lekapcsolta videokameráját, nehogy vélet­len belekerüljön az emlékké­pekbe. Elfordította a fejét és mosolygott a látottakon. Talán helyettünk is szégyellte. A né­met nyugdíjas csoport tagjai már nem hallgatták el vélemé­nyüket. Kár, hogy kevesen hal­lották, értették. Mi, magyarok, helyiek, pé­csiek széttárjuk a kezünket. No comment. Ilyenek vagyunk. Tehetetlenek a rongálókkal szemben. Megszoktuk már. Sa­ját értékeinket nem becsüljük, nem tudunk, vagy nem aka­runk vigyázni rájuk. Mintha arra gondolnánk, a kulisszák mögé más úgy sem pillant be. Tévedünk. Az is szem elé ke­rül, az is látszik. És viszik a hí­rünket Európába - arról is, amit a kulisszák mögött látni. Próbálom menteni, magya­... talán egy-két falfirkát a „közölhetőbbek” közül rázni a helyzetet, de a külföldi ismerősöm látva tanácstalan­ságomat, vigasztalva közbe­szólt.-Majd kinövik! Nálunk is előfordul. Kinőjjük. Jó, jó, de mikor? Rozvány Gy. I k Dr. Flerkó Béla Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje Dr. Szűcs József Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje ✓ Állami kitüntetettjeink augusztus 20. alkalmából

Next

/
Thumbnails
Contents