Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-21 / 227. szám
10 Dunántúli Napló Gazdaság 1995. augusztus 21., hétfő Agrárremények Augusztus végére befejeződik a 600 ezer új kárpótlási igény elbírálása, és szeptemberben elkezdődhetnek a 2. földalap árverései, amelyek várhatóan márciusra le is zárulnak. Ezt Lakos László földművelésügyi miniszter jelentette be a Hevesi Dinnyefesztivál megnyitóján. A miniszter beszélt arról, hogy nehéz helyzetbe jutott gazdaságunk rendbetételekor a kormány olyan intézkedésekre kényszerül, amelyek hatása csaknem a Szent István-i törvények szigorához mérhető és súlyos áldozatokat követel. Az év első felének eredményei alapján várható, hogy a mezőgazdaság megismétli az 1994-ben elért 2,4 százalékos növekedést. Sőt, az állattenyésztés is elmozdult a mélypontról, amely tavaly még csökkenő termelési eredményeket mutatott. Fél év alatt 1 százalékkal gyarapodott a szarvas- marha-, 8 százalékkal a sertésállomány, 10 százalékkal a baromfiexport. Az agrártermékek exportja 10 százalékkal emelkedett, a behozatal pedig szinten maradt, szemben az elmúlt 3 esztendővel, amikor évenként 30 százalék volt a növekedés, így az idén 2,5 milliárd dolláros exporttöbbletre van esély. Ez nem sokkal kevesebb a kormányprogramban előirányzott 3 milliárdnál. A folyamat gyorsítása végett a tárca emelni kívánja a támogatások mértékét az olyan alapvető ter- | mékek esetében, punt a búza, a napraforgó, a kukorica, a tej, vagy a sertés. Szaktanácsadás baranyai vállalkozóknak Rendszeres szaktanácsadással segítik a Baranya Megyei Vállalkozási Központ (Pécs, Iparosház, Rákóczi u. 24-26. tel.: 72/ 324-876) munkatársai a térség kisvállalkozóit. A széles profilú, szakmai rendezvények, előadások, kiállítások és vásárok megszervezését is sikeresen folytató központot felkereső ügyfelek többek között üzleti tervek elkészítésében, adó- és pénzügyekben, hitelpályázatokban és egyéb banki ügyletekben, számvitelben, az induló vállalkozások ötleteinek minősítésében, vámügyekben, egészség- és nyugdíjbiztosítási vállalkozási formák kiválasztásában kaphatnak hatékony segítséget. A gyárban megbecsülik a jó szakmunkásokat fotó: Müller Andrea Növekszik az OK Magyar Kesztyű Érdektelenség miatt nem indul a gyár duális képzőprogramja Termelését és a foglalkoztatottak létszámát is egyaránt 5Ö-50 százalékkal növelte idén az OK Magyar Kesztyű Közös Vállalat. A cégnek, amely immár 270 embernek ad folyamatosan munkát, reménye van arra, hogy a termelés felfutásával arányosan növekszik árbevétele és nyeresége is. Az OK az elmúlt egy év során komoly bedolgozói rendszert épített ki Baranyában, ezzel igyekezett csökkenteni égető munkaerő gondjain, a cég piaci helyzete, illetve a már meglévő jövő évi rendelésállomány további termelésbővítést is lehetővé tesz. A dolgozókat ennél is jobban érdekli, hogy az elmúlt év novemberi 28 százalékos béremelés után idén hasonló fejlesztésben reménykedhetnek. Úgy tűnik azonban, hogy a biztos munka és az emelkedő fizetés sem vonzza a modem gyárba a fiatalokat, erre enged következtetni a tény, hogy érdektelenség miatt idén meghiúsult az OK elképzelése, amely- lyel bekapcsolódott volna a kesztyűs szakma duális képzési formájába. A jelenség okáról így nyilatkozott dr. Síkfó'i Katalin, a gyár igazgatója:- Sajnos a nagy kesztyűgyárak romló helyzete elfordította a figyelmet a szakma felől, amelyben egykor protekció kellett egy-egy állás megszerzéséhez. Azt is tapasztaljuk, hogy a szülők, pedagógusok még mindig sokszor ragaszkodnak görcsösen a gimnáziumhoz, szak- középiskolához, a szakmunkásképzés nem jelent nívót számukra. Ennek ellenére nem adjuk fel, utánpótlásunkat szeretnénk duális képzés formájában biztosítani. Ősszel írásos anyagokkal, és személyesen is megkeressük az iskolákat, nyílt napokon látjuk vendégül az érdeklődő diákokat, valamint szüleiket. Kaszás E. A földművelésügyi tárca hajlik a tilalomfák ritkítására Előhúzható zsebszerződések? A szerződés, amelyet megkötnek ugyan, de törvényes úton nem érvényesíthető, olyan, mintha nem is létezne. Tudja ezt az agrárkormányzat is, mégsem tartja kézlegyintéssel elintézhető- nek az úgynevezett zsebszerződések ügyét. Nyílt titok ugyanis, hogy az elmúlt időszakban szép számban születtek - elsősorban földek adásvételét rögzítő - megállapodások, amelyek sértik az érvényes paragrafusok betűjét és szellemét. Az előírásoknak nem megfelelő szerződésekkel vásárolt termőföldek jogilag ugyan az eredeti - papír szerinti - tulajdonosok birtokában maradnak, de a földművelésügy vezetői úgy vélik: olyan törvényi feltételeket kell teremteni, amelyek között sem szükség, sem lehetőség nincs efféle zugügyletekre. A tárca illetékesei lapunknak elmondták: ha most, a földtörvény tervezett módosítása kapcsán a jogalkotók nem foglalkoznak érdemben e kérdéssel, akkor könnyen előfordulhat, hogy bár a suba alatti egyezségek nem kerülnek napvilágra, de ez nem jelenti azt, hogy érvényesítésükről letennének az érintett felek. Tudnivaló, hogy főként két jogi korlátozást szándékoznak megkerülni a zsebszerződések. Az egyik, amely a külföldiek földtulajdonszerzését tiltja, a másik a kárpótlási földárverés útján szerzett tulajdon értékesítésének korlátozása. Ez utóbbi kapcsán az érvényes szabályozás kimondja: ha valaki a kárpótlás során szerzett termőföldtulajdonát az árverést követő három éven belül eladja, az árverési érték és az ingatlan átruházási értéke közötti különbözet után személyi jövedelem- adót kell fizetnie. A rendeletek azonban nem kőbe vésett örökigazságok; lehet rajtuk változtatni, igazítani - ezt a körülmények gyakran ki is kényszerítik. A külföldiek földtulajdonszerzésére vonatkozó korlátozások részbeni - tehát bizonyos kötöttségeket megtartó - feloldásával vagy a kárpótlás útján szerzett földtulajdon vásárlására vonatkozó szabályok módosításával, a törvény liberalizálásával legalizá- lódhatna az ilyen céllal kötött, zsebben lapuló szerződések jó része. Úgy tűnik, a termőföldről szóló törvény módosítását előkészítő földművelésügyi tárcától nem idegen a vonatkozó szabályok megváltoztatásának a gondolata. A jogi előírásokkal ütköző adásvételi szerződések megítéléséről azonban a végső szót természetesen az Ország- gyűlés mondja majd ki. Újvári Gizella cee A gépjárművek műszaki feltételei A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit módosította a 12/1995. (VII. 12.) KHVM rendelet. Eszerint szeptember 15-től a járműre olyan téli gumiabroncsot is fel lehet szerelni, amelynek sebességhatára alacsonyabb a jármű legnagyobb sebességénél. Az abroncs megengedett sebességét ilyenkor fel kell tüntetni a vezetőfülkében. Gépkocsira és pótkocsijára csak jóváhagyási jellel ellátott abroncsot szabad felszerelni. 1995. január 1-jétől a 75 cm-t meg nem haladó átmérőjű gumiabroncsoknál a futófelület mintázatának magassága legalább 1,6 milliméter kell, hogy legyen. A gépkocsit és pótkocsiját ezután harmadik, középső féklámpával is fel lehet szerelni. A gépkocsit a jövőben jóváhagyási jellel ellátott sebességkorlátozóval is fel lehet szerelni. Veszélyes áruk szállítására használt gépkocsinál a sebességkorlátozónak 85 km/ h-ra kell szabályoznia. A gépkocsik gumiabroncsaira vonatkozó ENSZ-EGB-előírá- sokat a jármű forgalomba helyezése esetén 1997. január 1- jétől, pótalkatrész forgalmazása esetén ez év augusztus 1- jétől kell alkalmazni. A sebességkorlátozó készülékre vonatkozó ilyen előírás ez év augusztus 1-jétől alkalmazandó. (Magyar Közlöny 1995/58. sz.) Pénzforgalom A 10/1995. (MK. 61.) MNB rendelkezés a pénzforgalomról szóló 3/1992. (MK. 34.) MNB rendelkezést módosította. A postahivataloknál az egyes gazdálkodók bankszámlájára 1996. január 1-jétől készpénz csak az új készpénz- fizetési mód alkalmazásával, vagyis készpénzátutalási megbízással fizethető be. Új szabály, hogy a nagy összegű készpénzforgalmat lebonyolító cégek (napi) készpénzbevételüket bankszámlájukra - külön megállapodás alapján - az azt vezető pénzintézetnél, illetve az erre kijelölt postahivataloknál az úgynevezett zsákos (dobozos, kazettás) pénzfeladással is befizethetik. A pénzintézeti postautalványt felváltó kifizetési utalvány egyrészt a pénzforgalmi betétkönyv „feltöltésekor”, másrészt a számlatulajdonosnak valamely harmadik személy (cég) postai úton történő kifizetésére adott megbízása esetén kap szerepet. A számla- tulajdonosoknak ez utóbbi esetben a kifizetési utalványon kívül feladójegyzéket is ki kell állítaniuk. A másik újdonság, hogy a feladójegyzékkel kísért kifizetési utalványokat az említett időpontot követően az erre kijelölt postahivataloknak számítógépes adathordozón is eljuttathatják. A posta részére adott megbízásokon ezentúl- a kötelezett és a jogosult székhelyét is fel kell tüntetni. A rendelkezés 1. és 2. számú - egyebek mellett az új postai be- és kifizetési nyomtatványok kitöltési szábályait tartalmazó- mellékletét az új rendelkezés 1. és 2. számú melléklete módosította, míg az 5. számú- a bankszámlákkal kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó mellékletet az új rendelkezés 3. számú melléklete váltotta fel. (Magyar Közlöny 1995/61. sz.) Kevesebb a forinthitel Az év első öt hónapjában föllendült a belföldi devizahitelezés. Az MNB jelentése szerint a vállalkozói szektor május végi hitelállománya 16 %- kai haladta meg az előző év hasonló időszakának szintjét, s a vállalkozások betéteinek értéke 2,2 %-kal volt magasabb, mint tavaly májusban. Az összegzésből kiderül: a vállalkozóknak a hazai bankrendszerrel szembeni tartozásai májusban 6,6 milliárd forinttal csökkentek. A hitelállomány apadásában elsősorban a rövidlejáratú forinthitelek csaknem 21 milliárdos visszaesése játszott közre. A hosszú lejáratú jegybanki refinanszírozású hitelfajták közül csak a reorganizációs hiteligény nőtt. A belföldi devizahitelek állománya májusban 20,2 milliárd forinttal bővült és hasonló folyamat jellemezte az év hatodik hónapját is. A vállalkozók közvetlen devizahitel-felvételének növekedése májusban szerényebb volt, mint áprilisban (27,5 millió dollár). A vállalkozói hitelek állománya májusban 966,1 milliárd forint volt, a vállalkozói betétek szintje elérte az 509,4 milliárd forintot. Ezen belül a kisvállalkozók hiteleinek értéke 82,5 milliárd, betétállománya pedig 34,8 milliárd forint. Az előző év hasonló időszakához képest a kisvállalkozók hiteleinek állománya valamivel nagyobb, betéteik állománya pedig valamivel kisebb mértékben csökkent. Fogyasztók figyelmébe Ki viseli a minőségvizsgálat költségeit? Minden üzletben biztosítani kell a vásárlók könyvét. Jól látható helyen, hogy a vevő könnyen hozzáférjen. fotó: Müller Az előző alkalommal azt ismertettük, hogy mi a teendő, ha a javítással, annak minőségével kapcsolatban kifogásunk van - most folytatjuk és befejezzük ezt a témakört. Gyakran előfordul, hogy a vállalkozók, szervizek helytelenül tájékoztatják a megrendelőket (vásárlókat) a minőségvizsgálat költségeinek viseléséről, esetleg többezer forintos költség megfizetését helyezik kilátásba, ha alaptalannak minősül a kifogás. Ez a tájékoztatás minden jogi alapot nélkülöz, ugyanis a vásárlók (megrendelők) minőségi kifogásának intézésével kapcsolatos minőségvizsgálat díjtalan (illetve a javító-karbantartó szolgáltatások esetén a vállalkozó köteles megfizetni a díjat, ha a kifogás alaposnak bizonyult). Ki viseli a minőségvizsgálat költségeit? Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy egyes szervizek nem tesznek eleget azon kötelezettségüknek, hogy vita esetén kérjék a minőségvizsgáló intézet szakvéleményét, hanem a vásárlókat, megrendelőket úgy tájékoztatják, hogy ők maguk forduljanak a KERMI-hez, küldjék el a vitás terméket. Hangsúlyozzuk, hogy ez nem a vásárló feladata. A jogszabály előírása szerint a vásárló akkor fordulhat saját maga a a KERMI-hez, ha a szerviz kérését elutasítja. Az elutasítás tényét célszerű a vásárlók könyvébe bejegyezni, ami bizonyítékként szolgálhat. Ki köteles kérni a minőség- vizsgáló intézet szakvéleményét? Az előzőekben már szóltunk arról, hogy a szolgáltató, vállalkozó mit köteles tenni a megrendelés elvállalásakor (átvételi jegy, vállalási díj, hiba megjelölése, javítás elvégzésének határideje stb.). Tudnunk kell azt is, hogy a vállalkozók vállalási szabályzatot kötelesek készíteni, amelyen meg kell határozni a számlázás és minőségtanúsítás módját, a szolgáltatás minőségével kapcsolatos kifogások intézésének rendjét is. (Pl. 15 nap alatti kivizsgálás, a vizsgálat alapján el nem ismert minőségi kifogás vagy más igény érvényesítésének lehetőségét, így vita esetén a kijelölt minőség- vizsgáló intézet megjelölése, a kifogásolt áru, szolgáltatás minőségvizsgálatának intézése, vagy egyéb a szolgáltatás során, vagy azzal összefüggésben okozott egyéb kárigény érvényesítésére vonatkozó szabályokat, lehetőségeket.) Mire köteles még a szolgáltatást végző vállalkozó? A vállalási szabályzatot, illetve annak kivonatát a felvevőhelyen (begyűjtő hálózatnál) ki kell függeszteni. Ugyancsak köteles a felvevőhelyen vásárlók könyvét biztosítani, amelyben a megrendelő észrevételét megteheti. A felvevőhely, műhely, üzlet nyitvatartási idejét meg kell határozni és arról a megrendelőket tájékoztatni kell, azt ki kell írni. (folytatjuk) Baranya megyei F ogyasztóvédelmi Felügyelőség 4 i t i é
