Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-19 / 226. szám

1995. augusztus 19., szombat A Mai Nap Dunántúli Napló 5 Leépülő felvonók Kilencven százalékukra ráférne a felújítás Bécsben egy év alatt kétszer annyi liftet építenek, mint Magyarországon. Miközben a Mártírok útján épül az első pécsi panorámás személyfel­vonó, a lakóépületekben mű­ködő liftek 90%-t cserélni kellene, de legalább nagyjaví­tásukat sürgősen el kellene végezni. Egy új felvonó mil­liókba kerül, a jelenleg üze­melők rendszeres felújítására sosem volt elég pénz, a rész­leges javításokat leggyakrab­ban a közös képviselő kasszá­jához kell méretezni. Európában és Magyaror­szágon csak a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán képeznek felsőfokon liftes szakmérnököket, akiknek nagy része felvonószerelő­ként keresi kenyerét. A Pécsi Ingatlankezelőtől rendkívül rossz állapotban kerültek a lakók kezelésébe személyfel­vonók. Egy-egy tízemeletes tömbházban negyven család él, akiknek, ha lenne pénzük új liftre, akár el is hagyhatnák panellakásukat. A több, mint félezer pécsi személyfelvonó éves átlagban 2-3 alkalommal hibásodik meg, de kiugró esetként előfordult az is, hogy ugyanahhoz a lifthez egy év­ben 27-szer hívtak szerelőt. Mindezek ellenére a lakóé­pületek személyfelvonóinak biztonságához nem fér kétség. Az Építési Minőségvizsgáló Intézet szakértői évente leg­alább egyszer kötelesek meg­vizsgálni minden liftet, és ha valamelyik nem felelne meg a szigorú biztonsági előírások­nak, azt azonnal üzemen kívül helyezik. Egy-egy ilyen hiba nem egyik napról a másikra alakul ki. Nyitott ajtóval köz­lekedő liftet természetesen azonnal leállítanak, drótsza­kadás a pécsi liftek történeté­ben még nem fordult elő. A kötelek kilencszeresen van­nak túlméretezve és a zuha­násgátlók működése sem a rendszeres nagyjavításon mú­lik. A biztonsági szerkezetek nem csak öt évre készülnek, a fogókészüléket a magas épü­letek és liftek őshazájában, Amerikában az 1860-as években feltalálta egy Otis nevű úriember, akinek a nevét a legnagyobb liftes világcég ma is viseli. Magyarországon a harmin­cas években már hazai cégek saját fejlesztésű felvonókat gyártottak, amelyeknek nagy része Budapesten még ma is működik. Pécsett két sze­mélyfelvonó működött a má­sodik világháború előtt, az egyik a Rákóczi út 39/B-ben áll, a másiknak eredeti utas­fülkéje ma is liftezik a Me­gyei Földhivatal épületében. Peták Péter A Siklóshoz csatolt Máriagyű- dön a nyugdíjas emberek klubja elmondhatja magáról: két szü­letésnapja volt. Az egyik január 25-én, a másik tegnap. Hiába jöttek ugyanis össze a tél dere­kán a gyűdi kultúrházban, a málló vakolaté helyről kiderült, végső otthont nem tud nyújtani közös délutánjaikhoz. Markó Györgyné vezető azonban nem hiába került a klub élére. Sokszor hetente többször tárgyalt a tagok érde­kében. A kilincselést sikert ko­ronázta, hála a polgármester, dr. Máté János hozzáállásának, aki nemsokára felhívta őket: megvan a helyiség! A falu szí­vében, az ÁFÉSZ-bolt melletti házrészben munkához láttak a nyugdíjasok. Kimeszeltek, rendbe hozták a tetőt, a kapott bútorokkal berendezkedtek. Tegnap délután sorban ér­keztek az asszonyok és férfiak, hozták a süteményt, üdítőt. A 70 éves Bárdonicsek Miklósné is nagy tálca finomsággal érke­zett. Ó nagyon szeret olvasni, szívesen látna egy kis klub­könyvtárat, mondta. Nőth An­talné a szociális otthonban taka­rított, neki természetes az idő­sek közössége. Jó lesz majd együtt kézimunkázni, beszél­getni, fűzi hozzá. Este 6 órakor az ünnepen a Nyugdíjas Kamara megyei ve­zetői éppúgy megköszöntötték őket, mint a siklósi rokon klub. A polgármester rövid beszéddel avatta fel a helyiséget. Egy kis­lány Óbecsey István költemé­nyét mondta el, melynek ref­rénsorai így hangzottak: „na­gyon kérlek titeket/, Szeressé­tek az öregeket!". Sz. A. Tisztább lesz a pécsi víz Haranglábszentelés Homorúd társtelepülésén, Rihá- ban augusztus 20-án haranglábat szentelnek. A közel 70 éves építmény felújításához a homo- rúdi polgármester kezdeménye­zésére fogtak hozzá. Az anyagi háttérről az egyházközség gon­doskodott, a felújítási munkála­tokat társadalmi munkával végez­ték. A harangláb felszentelésére vasárnap délután 4 órakor kerül sor, melyen Riha nemcsak jelen­legi lakosai, de régi elszármazot- tai is részt vesznek. Bosnyák-horvátok találkozója Bosnyák-horvátok találkozója lesz augusztus 20-án Kökény­ben. A kultúrházban a bosnyák- horvátok kulturális hagyatéká­nak kiállítását nyitják meg 9 órakor. Ezután horvát nyelvű szent­misére kerül sor az August Se- noa Asszonykórus közreműkö­désével. 11 órakor ünnepi be­szédet mond dr. Karagics Mi­hály, a Horvát Országos Ön- kormányzat elnöke és dr. Har­gitai János, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke. Délután a Málomi tónál népviseleti bemu­tatót, népi játékokat, kispályás labdarúgó mérkőzéseket ren­deznek. 17 órától folklór műsor kezdődik, ahol fellép a Baranya és a Tanac együttes. Este horvát bált rendeznek. Menekültek tanévkezdése Mohácson (Folytatás az 1. oldalról) A cég név-változása azonban természetesen nem jelenti azt, hogy egy gáláns mozdulattal, az új vezetők lemondanak kint­lévőségeikről. Ugyanis amit ta­lán kevesen tudunk: Pécs közel 40 millió forinttal tartozik, ami a mai vízárakon és csatornadíj összegeken értelmezve annyit jelent, mintha az összes fo­gyasztó négyhavi díjhátralék­ban lenne. Mint azt Hainess Jenő el­mondotta: a működés alapfelté­tele e pénz. Nincsen ma Ma­gyarországon olyan vállalko­zás, mely éves bevételeinek egyharmadáról le tudna mon­dani. Éppen ezért a napokban felszólítanak minden díjhátra­lékban lévő ügyfelet, hogy ren­dezze tartozását. A lakossági fogyasztók nehéz anyagi hely­zetét megértve, úgy döntöttek, hogy kamatmentes részletfize­tési engedménybe részesül az, aki még ebben az évben haj­landó a tartozásait törleszteni. Másrészt megvárva az akció eredményét, élni kívánnak az­zal a jogszabállyal, mely tulaj­donképpen az idei évben jelent meg, s mely lehetőséget biztosít arra, hogy kikapcsolják azt a fogyasztók köréből, aki nem fi­zet. Nem örömmel teszik, de nincs más választásuk. A cég belső átrendezése sem maradt el. Ez sem ment belső vívódások nélkül, de a vezér- igazgató szerint más út nem volt. Minden területen csak profi munkatársa maradhat a cégnek, hiszen ez a záloga an­nak, hogy javuljon a lakosság­gal való együttműködés. Ami jó hír: az idén víz- il­letve csatornadíj áremelés nem lesz. A számlák azonban némi változáson mennek át: köny- nyebben áttekinthetők, érthe­tőbbek lesznek. Jövőre pedig szeretnének a számlázás meto­dikáján is változtatni. A többi szolgáltatóhoz hasonlóan a fo­gyasztási átlagok alapján szám­láznak majd havonta, s fél- évente-évente kasszát készíte­nek, azaz elszámolnak a fo­gyasztókkal. Végezetül szeret­nék elérni, hogy minden fo­gyasztójuk vízórával rendel­kezzék: ez a vitás kérdések rendezése miatt mindkét fél számára érdek. Kozma F. 1991 őszén a jugoszláviai me­nekültek naponta százával kér­tek befogadást Mohácson, s bár akkor még valamennyien arra számítottak, hogy néhány napra, esetleg pár hétre hagyták el otthonukat, amint fedél alá kerültek, a gyerekek oktatását azonnal megszervezték. Első­nek tábori körülmények között tanítottak a szálláshelyüknek szolgált épületekben, aztán a város lehetővé tette számukra, hogy az intézményekbe nyerje­nek befogadást az osztálykö­zösségek. Az elmúlt tanévben 137 általános iskolás járt a Bel­városi, a Széchenyi István, a Park- és a Gólya utcai isko­lákba, míg 90 középiskolásnak a gimnázium, illetve az ipari is­kola adott helyet. A továbbta­nulók közül 60-an 1992-ben beköltözhettek a Kossuth Lajos utcai kollégiumba is. A kollégium nyáron sem üres. Néhány diák, akiket szü­leik a vakáció idejére sem tud­nak fogadni, mert például ma­guk is valahol befogadottak, maradtak. Hogy idén hány ta­nulóval kezdik az oktatási évet, az egy hét múlva eldől. A beíra- tási határidő augusztus 28-an zárul, de az már biztos, a lét­szám nem csökken. E tény újabb gond a városnak. A kol­légium olajkályhái tönkremen­tek, a cseréjük másfél millióba kerülne. Ésszerűbb megoldás­nak a gáz bevezetése kínál­kozna, ami négymillióba jönne, ezért most ehhez próbál anyagi segítséget kapni Mohács a me- nekültügytől. Berta M. Búcsú Babarcon A Német Memzetiségi Kul­turális Egyesület szervezé­sében Búcsú-napi műsorra és bálra kerül sor vasárnap a babarci Művelődési Házban 20 órai kezdettel. A zenét a Lustige Buben zenekar szolgáltatja. Kiállítás Villányban Vasárnap, augusztus 20-án a villányi kultúrház kiállító- termében Virányi Endre fes­tőművész tárlata nyílik, me­lyen több mint 30 festménye kerül bemutatásra, melyek hűen tükrözik a vidék szép­ségét. A rendezvényen megnyitó beszédet mond Takács Gyula polgármester. / Eletrendezés Háza Püspökszentlászlón A püspökszéntlászlói Élet­rendezés Házának megáldá- sára kerül sor augusztus 20- án délelőtt 10 órakor konce- lebrált szabadtéri szentmise keretében. Az áldás után vi­deófelvételről jeleneteket mutatnak be az építkezési munkálatokról, majd elő­adásokban számolnak be az épület céljáról. A Jézus Tár­sasága Alapítvány segítsé­gével felépült Ház 3-5 na­pos kurzusaival a 14 év fö­lötti fiatalokat szeretné megnyerni. Az összejövete­leket Váci Jenő jezsuita atya, a helyi szociális otthon lelkipásztora vezeti. Tárlat Bolyban A Medgyessy Ferenc Kép­zőművészeti Műhely, a sümegi és a velencei-pa- dovai alkotótáborban ké­szült alkotásokból nyitja meg kiállítását a Bolyban az Erzsébet Vigadóban. 11.45-kor megnyitó be­szédet mond Dr. Pandur József tanár. Falunap Görcsönydobokán Falunapot rendeznek au­gusztus 20-án Görcsöny­dobokán. A községet ezen a napon zenés ébresztő kelti fel, majd mise kezdő­dik, utána gyermekműsor lesz a faluházban. Ebédre a halászléfőző-verseny „alkotásait” fogyaszthat­ják a falu lakói. 14 órától népdal és néptáncbemuta­tókat láthatnak az édeklő- dők, majd 16 órától lovas­bemutató kezdődik, ezután bajnoki labdarúgó mérkő­zés este pedig falubál ke­rül megrendezésre a Mil­lich trió zenei kíséretével. (Spanyol) táncra, magyar! Tegnap vette kezdetét Pécsett a Papnövelde utca 1. szám alatt az a Carla Foris és Philippe Lénáin által vezetett argentin tangó tanfolyam, amelyen e tánc két válfajának, a milongá- nak és a tangó keringőnek az alapjait sajátíthatják el a tán­colni vágyók. Az eseménynek sajátos pé­csi vonatkozása van, hiszen Carla Foris táncművésznő Pé­csett látta meg a napvilágot. A 70-es évek végétől Párizsban élő és alkotó művésznő már egész kis korában vonzódást érzett a szépen koreografált mozgás iránt. E vonzódás megmaradt a gimnazista éve­kig. Ekkor kezdte meg a társas­tánc tanulását és könyvelhette el első sikereit, hiszen az egyik Helikon versenyen „tangós” győzelmet aratott. A gimná­zium után az ELTE bölcsész­kara következett. Párizsba érkezvén a mű­vésznő kortárs tánccal kezdett el foglalkozni. Az általa veze­tett „Le 8 Renversé” („Fordí­tott 8-as”) nevű táncszínházzal már 1986 óta népszerűsítik a mozgás művészetét. Az együt­tes eddig két ízben szerepelt Magyarországon, maga Carla Foris pedig táncterápiát illetve tanfolyamot tartott Budapes­ten. Sokat jelentett életében az 1991-ben megrendezett Lille-i kurzus, amelyen argentin mes­terektől sajátíthatta el e szép tánc további lépéseit. Azóta a Lille-i Tangó klub animátora. A tanfolyam másik vezetője, Philippe Lénáin a fent említett klub elnöke, társastánctanár és profi táncos. A magyarországi tanfolyam kulturális misszió­ként is felfogható, hiszen célja a tánc szépségének, kifejező erejének megmutatása, tovább örökítése az emberekbe. Az argentin tangó nem azo­nos az európaival, amely pedig inkább él a hazai köztudatban. Ez a tánc, és az alapjául szol­gáló zene, egy egészen más, sajátos és egyedi kultúra része. A XIX. század végi Buenos Airesben született és az 1920 és 50 közötti tangó-hullám ál­tal vált világszerte ismertté. Zenéje, melynek szimbóluma a bandoneon nevű hangszer, te­hát nem népzene, bár rendel­kezik hagyományokkal. A tánc maga virághoz hasonlítható, melynek szára a férfi (ő felelős a mozgás struktúrájáért), szirma pedig a nő, aki a dina­mikát és a színeket képviseli. Az argentin tangóra jellemző a bensőségesség és a kevésbé te- átrális megoldások, mint euró­pai megfelelőjében. A júniusban megrendezett első tanfolyammal kapcsolat­ban a művésznő elmondta, hogy kellemes meglepetésként érte őket a résztvevők lelkese­dése és fogékonysága, ami Carla Foris szerint részben a magyarok kevésbé racionális gondolkodásmódjának tudható be. A szenvedélyes tánc még a mai napon 18 órától a helyszí­nen elsajátítható. Rendes Z. Carla Foris és Philippe Lénáin bemutatója fotó: Läufer l 1 4 r Az avatás napján zsúfolásig megtelt a hangulatos klubhelység fotó: laufer László Egy gyűdi klub második születése

Next

/
Thumbnails
Contents