Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-17 / 224. szám
6 Dünántúli Napló Közélet 1995. augusztus 17., csütörtök Meddig tarthat a szerencsénk? A járványügy nem lehet pénzkérdés A világ járványügyi helyzete kritikus, a fertőző betegségeket sok országban nem tudják féken tartani. Minket azonban eddig elkerültek a rettegett járványok. Ilyen szerencsések lennénk? Dr. Straub Ilona a Magyar Higiénikusok Társaságának főtitkári tisztét is betöltő járványügyi szakember szerint nem szabad a szerencsénkben bízni.-Tapasztalható: egy sor komplex tényező hatására ismét felbukkannak régi és megjelennek új fertőző betegségek. Diftéria, HIV, AIDS, kolera, tbc szerepel a „repertoárban” és nagy tévedés azt hinni, hogy mindez - mivel tőlünk távol van - megáll az országhatárnál. Vagyis: minket nem veszélyeztet. A Föld bármely része ki van téve a járványok veszélyének és éppen ezért van szükség világszerte a fertőző betegségekkel, a közegészség- üggyel összefüggő infrastruktúra megerősítésére - szögezi le dr. Straub Ilona.- Nálunk milyen lépések történtek ezzel kapcsolatban?- Nemrég készítettünk átfogó értékelést hazánk közegészségügyi helyzetéről és a legsürgetőbb teendőkről. Az 1960-tól 1988-ig és 1989-től napjainkig tapasztaltakat külön is összegeztük. Példamutató oltási védőprogramok- Legfontosabb megállapításaink a következők voltak: az első időszakban a klasszikus higiéné és járványügy területén jó eredményeket sikerült elérni, míg a krónikus, nem fertőző betegségeknél igen kedvezőtlen helyzet alakult ki. Ennek következtében kerültünk „dobogós helyre” a halálozási arányt tekintve és az életkilátásaink is ezért tarthatók siralmasnak. Viszont járványügyi helyzetünk még nemzetközi összehasonlításban is kedvező volt. Sikerült visszaszorítani sok, korábban terjedő betegséget, így például JÁL-hálózat és az országos higiénés intézmények - közöttük a mi Társaságunk is - részt vegyen a megelőző tevékenységben és nemzetközi mércével mérve is példamutató oltási védőprogramok alakulhassanak ki. Azt hittem, az óvszer a gyávaság jele IVlost rettegek attól ami rám vár. Tibor, 28 éves, H Az AIDS-ellenes kampány során egyre több plakát készül el a szexuális úton terjedőket, csökkenteni a tbc-t, javítani a településhigiénés helyzetet, az enterális fertőző betegségeket.- Minden bizonnyal nagy erőfeszítések árán . . .- Elsősorban az akkori kormányzat anyagi ráfordításai tették lehetővé, hogy a KÖEz a munka nem látványos, a háttérben folyik és kedvezőtlen hatása csak akkor érzékelhető, ha nem végzik, vagy rosszul csinálják. Akkor elszabadulhat a veszély és a fertőzés megállítása sokkal nehezebb, valamint költségesebb is, mint megelőzése.- Miként alakult a helyzet a közvetlen közelmúltban ?-Az 1989-95. közötti időszakban a politikai és gazdasági átalakulás kísérőjeként megjelent a munkanélküliség, hajléktalanság, jellemző lett az elszegényedés. Egyre többen maradnak ki az egészségügyi ellátásból, nő a járványgócok kialakulásának kockázata. Ennek észlelhető jelei: a tbc-s betegek számának növekedése, az AIDS terjedése. Szomszédainkban, a volt szocialista blokk több országában már katasztrofális járványügyi helyzet alakult ki. A fellángoló járványok (kolera, diftéria) a hazánkat érintő menekülthullámok a fertőző betegségek be- hurcolásának lehetőségét is magukban rejtik. A takarékosság katasztrófához vezethet- A demokratizálódó közélet körülményei között a közegészségügyi érdekek érvényesítése sem valósítható meg a régi módszerekkel. Sokkal munka- és pénzigényesebb egészségnevelési és szervezési módszereket kell alkalmazni a jövőben.-Akkor hát miként tovább?- A ténymegállapításokon túl javaslatokat is tettünk, melyeknek lényege: számoljon az egészségügyi kormányzat azzal, hogy a katasztrofális járványhelyzet kialakulásának nálunk is van esélye! Ha a korábbi sikeres védekezést folytatni akarjuk, az anyagi és humán erőkkel sem lehet takarékoskodni ezen a területen. Nagy árat fizethetünk, ha az ország a közegészségügyi-járványügyi helyzetet tekintve „balkanizálódik”. És, ha ez bekövetkezne, európai integrációnkat is nagy mértékben hátráltatná. Leopold Györgyi Ezer írás az Alföldről Hagyományos kravátli vagy propeller, illetve csokomyak- kendő? A válasz sok mindentől függ, ízléstől, egyéniségtől, hangulattól, öltözettől. Az ezzel foglalkozó tudományos értekezést - természetesen - Londonban jelentették meg, s a szerzők munkájukat a csokornyakkendő divat e századi „klasszikusának”, Chruchill egykori brit miniszterelnöknek ajánlották. Ezúttal újból megerősítették: a szmokinghoz kötelező a cso- komyakkendő, a frakkhoz nemkülönben, hagyományos öltönynél viszont szabad a gazda. Szabad, de azért jó néhány férfiú önként vállal bizonyos kötöttségeket, mondhatnánk (nyakkendőről lévén szó), megkötöttségeket. Kis hazánkCsokornyakkendő-történelem Régi-új divat: „propeller” az ingnyakon ban például Palotás Jánost, Mécs Imrét, vagy éppen a csokornyakkendősök mozgalmát oly kedvesen megalakító Bodrogi Gyulát nemcsak nehéz, de egyszerűen lehetetlen másfajta nyakkendőben elképzelni. Mint ruházatunk valamennyi darabjával, ezzel is tudós kul- túrtörténészek foglalkoznak. Nekik köszönhető, hogy tudjuk, e dísz először 1660 táján bukkan fel a francia Napkirály, XIV. Lajos fényes udvarában . Az ő délceg tisztjei terjesztették el a párizsi divat akkori fellegváraiban, nem éppen apácaként élő szépasszonyok szalonjaiban az új divatot, aminek akkor senki nem jósolt volna ilyen jövőt. Korok és egyéniségek szerint egymást követték a változatok. Friedrich Schiller nyakravalóját „forradalminak”, Honoré de Balzacét érzelmesnek (cravate sentimentale) nevezték a kortársak, aztán eljött a „cravate a la Byron” ideje, majd Toulouse Lautrec körében azé a takaros kis textildarabé, amit Lavalli- ére-nek neveztek, nyilvánvaEzer írás az Alföldről címmel jelentetett meg válogatott könyvjegyzéket a békéscsabai székhelyű Nagyalföld Alapítvány. A könyvsorozatának ötödik köteteként napvilágot látó bibliográfia valamennyi alföldi megyei könyvtár szakembereinek a közreműködésével született meg, szerkesztője Lisztes László nyugalmazott könyvtárigazgató. Az általános összefoglaló műveket és kézikönyveket számba vevő fejezet a táj történeti fejlődésével foglalkozó tudományos munkákat sorolja fel. Az időrendbe állított „tételek” érzékletesen jelzik, hogyan bontakozott ki az Alföld iránti tudományos érdeklődés. Egy másik fejezetben a természeti környezettel foglalkozó legfontosabb könyvek a folyószabályozástól napjainkig követik a táj átalakulásának legjellemzőbb mozzanatait, s a könyvismertetésekből jól érzékelhető, mekkora kihívást jelent minden időben az Alföld sérülékenysége és veszélyeztetettsége. A gazdasági, a társadalomtudományi és a művelődéstörténeti fejezet tételei arról az „alföldi útról” szólnak, amelynek sajátossága ma is meghatározza e világot. Mint az előszóban Csatári Bálint földrajztudós megfogalmazza, e könyvvel egy megbízható, az Alföldről szóló tudás fölmutatására alkalmas kiadvány kerül az érdeklődők kezébe. Az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Intézetében készült könyvjegyzék háromezer példányban jelent meg. A kritikus pont és a csillagos ég lóan a Napkirály híres szeretője, Lavalliére hercegnő nyomán. Csokomyakkendő-viseleté- hez hű maradt többek között Lipton, az angol teakirály, Giacomo Puccini, a Pillangókisasszony szerzője, kortársaink közül Gregory Peck, Tony Curtis, Roger Moore és a mindenkori James Bondok, köztük a legújabb, Timothy Dalton, valamint Sir Winston Churchill, akit propeller nélkül éppoly nehéz volt elképzelni, mint szivar nélkül. ő jósolta meg egyébként: eljön a kor, amikor újból az lesz az igazi férfi, aki csokomyak- kendőt hord. Most már tudjuk: az ezredfordulóra gondolt. .. Sokan már ma sem tudják fizetni a közműszolgáltatások díjait. Az újabb energiaár-emelés hírére maradék bizalma is megrendült a lakosság ezen részének, ami az egyre mélyülő gazdasági válságból való kilábalást illeti. Ők nehezen képzelik el a saját maguk kilábalását. Elérkeztünk ahhoz a bizonyos kritikus ponthoz, amikor már százezreket fenyeget a villanykikapcsolás, az ivóvízhiány és a fagyoskodás. Nem is érdemes számon tartani azt, hogy az utóbbi 5-6 évben hányadik energiaár-emelést éljük meg. De messze kerültünk az emlékezetes taxiblokádtól! - amely fordulópontnak is tekinthető. Az energiaszolgáltatók a kormány ösztönzésére és jóváhagyásával megerősítve emelik olyan mértékben díjaikat, hogy az már-már eszünkbe juttatja az ötvenes évek híreshírhedt mondását: ,,... határ a csillagos ég”. A lakosság nagyobbik részének teljesítőképességét túllépte az újabb kormánydöntés. És még nincs vége. Még van egykét lépcső a csillagos égig. Beharangozták, hogy egy éven belül elérjük. A döntésnél vajon miért nem vették figyelembe a lakosság fizetőképességét? Mi lesz azokkal, akik már eddig is díjhátralékban vannak, akikre a rendszerváltás szegénységet kényszerített, akiknek tönkre megy az egészsége, akik elkeseredésükben menekülnek az élettől, akik ...? Nem számít, hányán lesznek a díjtartozók, az sem, ha vakos- kodunk, ha fagyoskodunk, ha nem mosakszunk. Az állam az energiaszolgáltatás magánkézbe adásával menekül a felelősségtől, de előbb csőbe húzza a népet, amely nem erre adta a bizalmát. A világpiaci árszintet felejtsük el, azt nem a mi fizetésünkhöz alakították ki. Az energia- szolgáltatók majd pereskedhetnek - eredmény nélküli sikerrel - de a kintlévőségük tovább fog növekedni. Ki miatt? Nem a fogyasztó miatt. Ő nem kérte ezt az állapotot, a fizetésképtelenséget, a munkanélküliséget, a betegséget. Nyakába zúdították. Legfeljebb a növekvő kintlévőség újabb indok a későbbi áremeléshez. A magánosított energiaszolgáltatók első dolga lesz a működésképesség biztosítása, ez pedig rendszerint díjemeléssel jár. Nem ússzuk meg. Az egyszerű ember azt hinné, hogy az ország vezetői érte vannak, felelősséggel cselekednek érte, törődnek a sorsával. Be szép is lenne! Akkor a szegények, a kis jövedelműek, a munkanélküliek, a nyugdíjasok is reménykednének. így az elkeseredettségük nő, és a bizalmatlanságuk. A döntést hozók minderről nem szólnak. Magára maradt a lakosság nagy része. Felettünk pedig a csillagos ég. Soknak már ez a kritikus pont is olyan, mint az abszolút nulla fok. Elérhetetlen. Olyan koldusszegényen kopogtatunk majd Európa kapuján, hogy addigra már éppen ezért nem kellünk senkinek. Még piacnak sem leszünk jók. De azért bízunk, reménykedünk, minden kívánságot teljesítünk, legfeljebb büszkélkedünk a tartozásunkkal. Ha az egyik oldalról áremelést jelentenek be, akkor a másik oldalról is beszélni kell. Legalább azért, mert így igazságos. Rozvány Gy. Metro Áruház Debrecenben Több mint 800 millió forint értékű árukészlettel nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt csütörtökön a debreceni Metro Nagykereskedelmi Áruház. A két budapesti Metro Áruházhoz hasonlóan a debrecenit is kizárólag a vállalkozók, illetve vállalkozások önkiszolgáló nagykereskedelmi áruházaként hozták létre. A vásárlóknak tehát itt is vevőkártyával kell rendelkezniük, és a vásárlás alsó értékhatára nettó 5 ezer forint. A fővárosi áruházaknál valamivel kisebb, 6000 négyzet- méter hasznos alapterületű szupermarket csaknem 14 ezer árufélét kínál. A Metro következő áruházait Miskolcon és Szegeden építik föl. 3. A kutató laboratórium felállítását a vasút területén lévő vízadó berendezések ellenőrzésének szükségessége is indokolta. A MÁV-nál mindenfajta ásott kút létezett. Az orvosok ha szükséges volt, környezetrendezést végeztettek, vagy a kutak fertőtlenítését, baktériummentesítését. Munkájuk megkönnyítésére dr. Hámory Károly, a pécsi TEK hygiénikusa, (később igazgatósági főorvoshelyettes, igazgató főorvos), országosan elsőként egy átfogó és áttekinthető kútkatalógust munkált ki, amit aztán a központ országosan kút- kataszter néven rendszeresített. Ha néha nehézkesen is, de megfelelően kialakult az üzemorvosi szolgálat, és egymás után létesültek gyógyászati intézmények. így Pécelen a MÁV Továbbkezelő Kórház, melyben Az eredményeken elgondolkodhat a társadalom, meg kellene ünnepelni 125 éves a vasútegészségügy olyan betegeket vizsgáltak, akik huzamosabb kezelésre, ápolásra szorultak. Ágylétszáma 130, melyből 30 ágyat fekélybetegeknek kellett fenntartani. Budakeszin Tüdőgyógyászati Intézetet hoztak létre, ahol tbc-s betegek ellátása, sebészeti gyógyítása folyt. Ennek ágylétszáma 250. Személyzete 18 kórházi orvos és 63 kisegítő személyzet. Bővült a budapesti MÁV kórház-rendelőintézet is. A régi rendelő egyes helyiségei felszabadultak, az ágylétszám nőtt, a kórház és az ambulancia zsúfoltsága megszűnt. Az építkezéssel az összes eü. intézményt a kórház épületében helyezték el, s megfelelően végezhették a rendelőintézeti teendőket. A Rét u. 35. sz. alatti rendelő 1953-ban átköltözött a Szabadság u. 30. sz. alatti épületbe. Az épület II. emeletén volt a főorvosi és főorvoshelyettesi helyiség és az eü. főcsoport gazdasági részlege. Itt rendeltek az ellenőrző orvosok is. A pécsi kerületi (hygiénikus) orvosnak is itt volt a hivatali szobája. Az I. emeleten a különféle szakorvosi rendelés folyt. A vezető belgyógyász-főorvos szobája és rendelőhelyisége a földszinten volt, de itt folytatták az audiológiai szakrendelést is. A pécsi mintára 1965-ben létesült a miskolci rendelőintézet. A szolnoki MÁV kórház-rendelőintézetet 1968-ban adták át, ágylétszáma 300. Korszerű járóbeteg rendelője poliklinikai egységként biztosítja elsősorban a tiszántúli térség vasutasainak az ellátását. Debrecenben a régi, igen kis befogadóképességű, s rendkívül zsúfolt rendelőintézet helyett egy korszerűt hoztak létre a hűtőházi öltöző épületében. Ez már minden tekintetben meg tudott felelni a korszerű követelményeknek. A Nyugati pályaudvaron üzemi fogszakorvosi rendelőt létesítettek, amit egy újabb építkezéssel helyeztek korszerűbb körülmények közé, és itt megszerveztek egy szájsebészeti szak- rendelést. Modem rendelő létesült a záhonyi körzetben is. A MÁV vidéki rendelőiben naponta 500-600 járóbeteget vizsgáltak, amihez napi 490 szakorvosi munkaóra állt rendelkezésre. (1969-ben a MÁV összes dolgozóinak létszáma 108 000 volt. Ma 72 000.) Az ellátások megkönnyítésére a Vasút Eü. Igazgatóság azt kívánja elérni, hogy a foglalkoztatott orvosok mindegyike főfoglalkozású legyen. A gyógyszerellátást a MÁV- kórházhoz tartozóknak a házi gyógyszertár biztosítja, de itt szolgálhatják ki a budapesti szakrendelésen megírt orvosi vényekkel jelentkező betegeket is. A gyógyszertári szolgálatot 18 gyógyszerész és 14 segéd végzi. Létesült még hasonló céllal gyógyszertár a MÁV Tüdőgyógyintézetében és a péceli Továbbkezelő Kórházban. Dr. Bánki József < t
