Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-16 / 223. szám
8 Dünántúli Napló Honismeret 1995. augusztus 16., szerda A honfoglaló elit Baranyában Az írott források - geszták, krónikák, évkönyvek, feljegyzések - megőrizték a hazát kereső, betelepedő, majd államot alkotó magyarság vezetőinek személynevét. Településeink jó része a 12. század végéig az első birtokos nevét kapta, így találkozhatunk térképeinken a honfoglaló, állam- alapító elit személyneveivel. A kérdés az, hogy közülük kik, hol és mikor foglaltak szállást Baranyában. A Megyer törzs vezetője Árpád fejedelem Nagyárpádon, fia Tarhos, unokája Te vei, dédunokája Tormás bizonyítottan a Hegyhát vidékén szállásolt. A Nyék törzs feje Szabolcs a hegyvidéki Mecsek- szabolcson és a vízparti Dráva- szabolcson telepedett meg, szállásváltó útja a Pécsi-víz mentén igazolható. A Kér törzs vezetője Tétény valamint fia Harka és unokái Zombor és Gyula baranyai megtelepedésével Zsolt Zsigmond foglalkozott. A komparatív helynévvizsgálatok alapján Huba (Hóba, Hobaj) törzsfő és kalandozáskori utóda Bas (Ba- saj, Basman) megtelepedése valószínűsíthető a Gyöngyös és Almás patakok mentén. A Kürt-Gyarmat törzs feje Huba (Hobaj) szállásváltó útja a Gyöngyös menti Hoboltól a Dráva melletti Hobogy pusztáig követhető. Szintén új elem, hogy a Jenő törzs vezetője Csaba (Csoba, Csobaj) szállásai mutathatók ki a Karasica felső és alsó folyása mentén, viszonylag hosszú szállásváltó úttal. A törzsfők a 900-as évek legelején foglalták el baranyai területeiket. Bogát karcha ugyancsak hosszú szállásváltó úttal rendelkezett a Pécsi-víz mentén, Bogádtól Bogádmindszenten át a Baranya háromszögben található Bogád- telkéig. Nem véletlenül, hisz az idetelepített kabarok vezetője volt. Harka Tenkes-alji megtelepedése és Szlavóniába nyúló szállásváltó útja bizonyítható. Zombor a Mecsek alján Bakonya mellett, Gyula a mai Belvárdgyula tájékán foglalt szállást. Bas (Basaj) vezér szállásának a mai Basal község tekinthető. Egy Isztriából származó forrás adja tudtunkra, hogy Zombor, Szavárd és Bas vezérek a 930-as évek elején a félszigeten portyáz- tak. Bizonyos, hogy Árpád fiának, Üllőnek ivadékai Kadosa és Szavárd kalandozáskori személyiségek voltak, s a 900-as évek első felében telepedtek meg Baranyában. (Szava és Kadosa falvak) Indirekt módon igazolható Ed (Edu) terület foglalása a Duna mentén. A Keszi törzs vezetőjének, Ondnak leszármazottja volt. Györffy György utalt Tar Szörénd és fia Koppány baranyai szállásfoglalására, amit a helynevek teljes mértékben igazolnak. Mindkettőjük esetében fiatalkori, drávamenti megtelepülésről van szó a 900-as évek második felében. Géza (Dé- cse) fejedelem pécsváradi udvarhelyének ismeretében nem meglepő, hogy Pata (Pa- taj) és Bél (Béhud) e két fura nevű úr Baranyában is szállásolt, hisz Géza bizalmi emberei voltak. István király idejéből ismert Doboka a Csele patak mentén, fia Csanád távolabb, a B aranyajenő melletti egykori Csanádfán szállásolt. Aba, Bács és Devecser is adott helyneveket területünkön. (Abaliget, Bácsfa pta. Pécsdeve- cser). Az ezredforduló után, 1003-ban, Erdély meghódolt ura Prokuj - Gyula és két fia, Bolya (Bója) és Bonyha kapott szálláshelyet Baranyában. Gyula két fiát István halála után Or- seolo Péter végeztette ki Devecser úr sugallatára. Nehéz kérdés, de nem kerülhető meg a Baranya és Pécs helynevek eredete. A Baranya név valóban szláv eredetű személynév, de nem a megye első ispánjának nevét kell látnunk benne. A megye névadója Zombor és Lél (Lehel) korában élő személyiség volt. Korántsem eldöntött tény, de nagyon valószínű, hogy a Pécs helynév személynévből keletkezett a XI. század első felében. A fejedelmi udvarhelyek a Mecsek déli lejtőin találhatók. (Pécs, Pécsvárad). A vezető elit szállásai római romvárosok körül sűrűsödnek. (Pécs, Szigetvár, Siklós-Nagyharsány) A helynévpárok egyértelműen szállásváltásra utalnak. A vízmenti szállásváltás Baranyában is jól megfigyelhető. (Szabolcs, Bogát, Csaba, Huba, Tar, Szörénd.) A Dráva-Száva közti Szerémségben, Szlavóniában fellelhető helynevek (Szabolcs, Harka stb.) a szállásváltó utak meghosszabbítására utalnak. Dr. Kápolnai Zoltán Híres pécsi főrabbik Dr. Hirschfeld I. H. L őw Izrael távozása után, az új pályázat eredményének kihirdetését és a hatósági engedélyt követően foglalta el tisztét az új megyei főrabbi. Gőzhajón érkezett Mohácsra, ahol a mohácsi és a dárdai hitközség küldöttsége fogadta. Egy napot pihentek, s amikor ezt követően elindultak Pécs irányába, útközben a vidék zsidóságának küldöttei csatlakoztak hozzájuk. Pécs határában a város hit- sorsorainak küldöttsége ment elébe, és vezette a régi zsinagógához. Az ünnepélyes alkalomra egybegyűltekhez az ima után az új főrabbi intézett beszédet, amely egyben a székfoglalója is volt. Miután az előző főrabbi és a hitközség tagjai közt feszültség támadt, utódjának kiválasztásában nagy gondossággal jártak el: egyesítenie kellett a zsidó teológiai tudományokat a magas színvonalú világi ismeretekkel. A Pécs székhelyű rabbi- átus jelentőségét mutatta, hogy 25 pályázat érkezett, s közülük dr. Hirschfeld szenei rabbi nyerte el a tisztséget. A városi küldöttek mellett a vármegye járásonkénti küldöttekkel képviseltette magát a választáson. Dr. Hirschfeld ragyogó szónok volt, tömör gondolatfűzésben, művészi tökéllyel magyarázta az Ószövetséget. A hallgatók számára kettős ünnep volt a szombat, mert őt hallgathatták. Abban az időben Bony- hádon híres hitközség működött. Ünnepnapokon nem egy Talmudban jártas tagjuk látogatott Pécsre, s ők nagyszerű dolgokat mondtak fölkészültségéről és jártasságáról. Támogatta a zsidó oktatás fejlesztését, ezen a területen is nagy érdemei voltak, de lobbanékony természete miatt többször ösz- szeütközésbe került a tantestülettel. Weisz Gábor monográfiája szerint ezen viszálykodások állandóan napirenden voltak működésének kezdetén, de az 1859. március 11-én kelt miniszteri leirat véget vetett ennek, amikor a hitközségnek mintafőtanoda fölállítását engedélyezte. (Ekkor hozták létre a Hunyadi, a mai Mátyás Király utcában az emeletes főtanodát.) A Talmud Tóra Egylet megalapításával hármas célkitűzése volt. Előkészítőül szolgált az iskolába kerülő gyermekeknek, kibővítette az iskolai héber oktatás anyagát, előmozdította a középiskolások, a rabbinak készülők bibliai, talmudi képzését, állapította meg dr. Schweitzer József a hitközség történetét földolgozó művében. Dr. Vargha Dezső 120 éve született a híres nőgyógyász professzor Dr. Scipiades Elemér Dr. Scipiades Elemér nőgyógyász professzor mellszobra a POTE Szülészeti Klinikáján fotó: Müller andrea „Nem mindennapi tehetséggel megáldott, figyelemreméltó búvártalentum, akinek minden munkája magán hordja az exact gondolkodás, a formai szépség és az értelmi világosság jeleit. Azon ritka fiatalemberek egyike, akiknek tehetségétől sokat remélhet a magyar orvos- tudomány, annál is inkább, mert szakmáján kívül chemi- kus, phisicus és mathematikus képzettséggel is bír. Egyéniségét nyílt férfiassága jellemzi, aki érvényesülését nem az életrevalóság apró eszközeivel keresi, hanem alapos tudásával és vasszorgalmú munkásságával igyekszik azt kiérdemelni.” Ezekkel a gondolatokkal kezdődött Scipiades Elemér magántanári habilitációja, amelyet mestere, Tauffer Gábor professzor terjesztett elő ajánlásában. Jászárokszálláson született 1875. augusztus 15-én, iskoláit Gyöngyösön és Egerben végezte. A fővárosi Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásán 1898-ban kapott diplomát. Gyakornokoskodás után, 1900-ban került a budapesti II. sz. Szülészeti Klinikára, ahol 1903-tól tanársegéd, 1910-től adjunktus lett, és még ugyanabban az évben, a már ismertetett ajánló sorok után lett az egyetem magántanára „A terhességi és szülési pathológia” című tárgykörből. Végiglátogatta a leghíresebb nyugati egyetemeket, az első világégés kitörésekor katonaorvos volt 1916-ig, majd előbb a Szent Rókus Kórházban, később a Zita Kórházban működött helyettes főorvosként, illetve főorvosként. Az akkor még a fővárosban működő, Pozsonyból idemenekült Erzsébet Tudományegyetem szülészeti klinikája vezetőjének helyettesítésével bízták meg 1920 októberétől, 1922. január 4-én nevezték ki egyetemi nyilvános rendes tanárrá. Az egyetem Pécsre kerülésével ő is városunkba költözött, s az itt tovább működő klinikát egészen haláláig vezette. Mint az egyetemünk történetét a két világháború közti időben, és az azt követő években földolgozó, kéziratban maradt összegző munkájában Ravasz János leszögezte, Scipiades Elemér tudományos érdeklődési területe rendkívül kiterjedt volt. A szülészet területén alapvető munkái születtek, amelynek eredményeire nemcsak itthon, hanem külföldön is fölhívta magára a figyelmet. Foglalkozott ezen felül Baranya és Pécs 51 hónapos szülészeti ellenőrzésének tanulságaival is, ebbéli eredményei nagyban hozzájárultak mestere, Tauffer Gábor által szervezett és a továbbiakban országosan is bevezetett „Szülészeti Rendtartásiénak gyakorlati megvalósításához. Tevékenységük - a szülészeti eredmények országos fölmérése, értékelése - akkor kuriózumnak számított. Elméleti fejtegetéseit, eredményeit széleskörű klinikai gyakorlattal támasztotta alá, iskolát teremtett, kiváló munkatársakat, utódokat nevelt. Tevékenyen részt vett mind a város, mind az egyetem közéletében, mindenütt megkövetelte a fegyelmet és a szorgalmat, maga is eszerint élt. Művészet- és sportkedvelő volt, a sokoldalú műveltséget sokra becsülte. Elérte azt, amit profesz- szor elérhetett: mestere után továbbfejlesztette a modem magyar nőgyógyászatot. Amikor 1944. február 21-én meghalt, nagy életművet hagyott hátra. Szobra a szülészeti klinika parkjában áll, hirdetve: az utókor megbecsüli munkásságát, s ma is mérföldkőnek tekinti. Dr. Vargha Dezső Az eredményeken elgondolkodhat a társadalom, meg kellene ünnepelni 125 éves a vasútegészségügy Vadaspark Abonyban Az Abonyban élő Tóth Tibor grafikus két évig hadakozott a helyi önkormányzattal, hogy állat- és szabadidőparkját megindíthassa. Az előző ciklus képviselőtestülete leszavazta a kezdeményezést, mondván: nem gazdaságos a fenntartása egy vadasparknak. Tóth Tibor nem adta fel, a ,94 őszén megalakult testületet is ostromolni kezdte. Próbálkozását a napokban siker koronázta. A várostól 30 évre kibérelheti a Mészáros vendéglő melletti hét és fél hektáros erdőt, ahol főleg Magyarország őshonos állatait helyezné el. Az őzek, muflonok, szarvasok, juhok nem ketrecbe zárva várnák a vendégeket, elsősorban az iskolásokat, hanem szabadon járhatnának-kelhetné- nek a bekerített parkban. 2. A pályaorvosi szolgálat megszűnése után, a vasútegészség- ügyi központ létrehozta az üzemi ellenőrző orvosi hálózatot. A fő cél az volt, hogy a különös jelleggel bíró, sajátos végrehajtó szolgálatot teljesítő vasutasok megfelelő ellátása jöjjön létre. Az üzemorvos kötelessége, hogy a betegség megelőző és elsősegélynyújtó szolgálaton belül az egyes üzemek vezetőivel részt vegyen az üzemszemléken. így módja volt, hogy a helyszínen szerezzen képet az üzem helyzetéről, a munkakörülmények és egészségügyi-jóléti létesítmények helyzetéről (öltözők, mosdók, WC-k) az üzemi konyhák, bölcsődék, napközi otthonok, fiú- és árvanevelő intézetek stb. állapotáról, az esetleges hiányosságokat írásban rögzítse és ezt a javaslataival, intézkedéseivel a TEK- nek jelentse. Egyes dolgozók felvételi, betegállományba vételi és gyógykezelési ténykedésén kívül az üzemorvosnak gondozási feladatot is el kellett látnia. A serdülő korúak, az öregek, a csökkent munkaképességűek, továbbá az egyes idült betegségben szenvedők és az ártalmas munkakörben dolgozók tartoztak ide. A TEK orvosai végezték a mozdony-, motor- és vonatvezetői valamint fűtő beosztásra jelentkező új felvételisek előzetes orvosi vizsgálatát és kötelesek voltak őket a MÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló Laboratóriumba felküldeni. Ez kétes esetekben ilyen szolgálatban álló régi dolgozókra is kötelező volt. A PVL döntése ellen nem volt fellebbezési lehetőség. Meg kell említenem, hogy már az átszervezést megelőzően is sok lényeges létesítményt hoztak létre. A MÁV BBI sosem volt szűkkeblű. így pl. pécsi kezdeményezésre 1947-ben létesült egy szakrendelő Pécs város vezetősége által átadott Rét u. 35. sz. kétemeletes házban. Vezetője belgyógyász, s volt laboratóriuma, sebészeti, szemészeti, ideggyógyászati, orr-fül-gégeorvosi, szülészeti, nőgyógyászati, urológiai és bőrgyógyászati szak- rendelés. Később már a pályaorvosok is itt végezték felváltva a szolgálatukat. E pécsi mintára azután 1950-ben Debrecenben is létesült szakrendelő. Hévizén, Harkányfürdőn gyógyház mozgásszervi megbetegedettek kezelésére, Balatonfüreden pedig szívbetegek ellátására. A gyógyházakon kívül egyes állami gyógyintézetekben bizonyos ágylétszámot MÁV-dol- gozók részére biztosították. A beutalásokat MÁV szakorvosok végezték. Nem volt szűkkeblű a MÁV BBI és a felsőbb vezetés akkor sem, amikor a rendelőintézeti fogászati szakrendeléseken felül, távolabbi helyeken is alkalmazott szakorvosokat, fogászokat. (Pl. Tamásiban). Később az üzemorvosi szervezet keretében létesültek a nagyobb forgalmú állomásokon, a járműjavító vállalatoknál fogászati szakrendelések. A budapesti központ járványügyi osztályának vezetője dr. Páter János kandidátus már 1948-ban kezdeményezte a MÁV Közegészségügyi Intézetének megalakítását. (Ő később a pécsi egyetem professzoraként a pécsi egyetem közegészségtani intézetének igazgatója lett). Az ő elgondolása alapján, minden (ÜV) igazgatóság területén 2-3 higiénikus orvost neveztek ki, akiket kerületi orvosoknak neveztek. Mindegyik orvos mellé 2 fős egészségügyi járőrt osztottak be. A kerületi orvosok üzemi szemléik során figyelmeztettek, intézkedtek, ha hiányosságokat észleltek. A járőrök végezték a fertőtlenítéseket, s amíg erre szükség volt, a féregtelenítéseket is. Az intézmény az Igazgatóság egészségügyi főcsoportja alá tartozott. Ezt a szolgálatot az üzemorvosi szolgálat megalakulása után az üzemorvosok végezték. Váratlan megjelenéseik során alkohol ellenőrzéseket is tartottak. A MÁV központi eü vezetése a megelőzést kívánta szolgálni, amikor létrehozta a MÁV Egészségügyi Kutató Intézet Laboratóriumát. Ezzel a vasút egészségügyi helyzetét minden vonalon a kerületi orvosok majd az üzemorvosok ellenőrizték. Előzőleg állami tisztiorvosok jártak el ez ügyben. Dr. Bánki József
