Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)
1995-08-15 / 222. szám
1995. augusztus 15., kedd A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Szellemi honfoglalásunk ezer éve A magyar iskola millenniuma Jubileumra készül a magyar iskola. 1996-ban ünnepeljük a Szent Márton-hegyi - mai pannonhalmi - bencés kolostor - és egyben az első hazai iskola alapításának, a magyar iskola születésének ezredik évfordulóját.- Miként várják a különleges millenniumot? - ezt kérdeztük Kelemen Elemértől, az Iskolatörténeti Emlékbizottság ügyvezető igazgatójától.- Az évforduló méltó megünneplésének előkészületei az 1980-as évekre nyúlnak visz- sza. 1990-ben létrejött az „Ezeréves a magyarországi iskolai alapítvány és 1992-ben millenniumi emlékbizottság alakult. A kormány 1092/1994 (X/7) számú határozata értelmében az iskolatörténeti évforduló a millecentenáriumi rendezvények egyik kiemelt államilag támogatott eseménysorozata lett. 1995-ben Kosáry Domokos elnökletével újjáalakult az iskolatörténeti emlékbizottság. A központi rendezvénysorozatot 1996- ban a Győrött, Debrecenben és Budapesten, a magyar iskola történetét bemutató reprezentatív kiállítások képezik.- Hallhatnánk ezekről előzetesen bővebben is?-Győrben 1996. március 21-én, Szent Benedek napján nyílik kiállítás az országos program első fejezeteként „A magyar iskola első évszázadai” címmel, a Szent Márton- hegyi bencés kolostor 996-os alapításától az 1526-os mohácsi vészig terjedő időszak iskolatörténeti fejlődéséről, a „kolostori iskolától a humanista univerzitásig.” A „református Róma”, Debrecen, 1996 május végén két, tartalmában egymáshoz kapcsolódó kiállítást mutat majd be a magyar oktatásügy ezer évéről. A református Kollégiumban „Az ország iskolája” míg a Déri Múzeumban „Az oktatás és nevelés Debrecenben a felvilágosodástól 1848- ig” című reprezentatív időszaki kiállítás megnyitására kerül sor. „Száz év a magyar iskola ezer évéből” (1848-1948) címen lesz kiállítás az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum rendezésében.- Saját kiállítóhelyet kapnak talán? Hiszen jelenleg ön az OPKM címzetes főigazgatója is?- A kettő nem függ össze. Saját kiállítóhelyünk nincs, a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezzük meg a két történelmi esemény által határolt korszak bemutatását. A korabeli diákélettől a pedagógusok élet- és munkakörülményeiig, a tudós tanár sorsokig több fejezet ad képet majd hiteles dokumentumok alapján a korról. A kiállítás középpontjában az iskola áll, külön kiemelve az egykori népiskolák jelentőségét, a nagy iskolaépítési akciókat, melyeket Bárczy István és Klébelsberg Kunó neve fémjelez. De bemutatjuk az oktatási folyamatot, a technikai eszközöket is. Elképzeléseink szerint 1996 szeptemberétől egy évig tart majd nyitva ez a bemutató.- Mi lesz az üzenete, jelentősége e rendezvénysorozatnak mai, igencsak zaklatott iskola- és oktatási rendszerünk, pedagógusaink, diákjaink számára?- Ezer év ilyen irányú tapasztalata- véleményem szerint óriási erkölcsi erő is egyben. Hiszen ezek a rendezvények mind arról vallanak, hogy az iskola évszázadokon át megtartó közeg volt, a mindenkori magyar társadalom saját jövőjéért érzett felelősségének a záloga és bizonyítéka. Folyamatos párbeszéd is volt az egyetemes kultúrával és szoros kapocs a Kárpát-medence mindig egymásrautalt népei között. Az elmúlt ezer év fontos tanulság is közoktatásunk jelene és jövője, a megújuló magyar társadalom számára. A jubileumi eseménysorozat átvezethet az államalapítás évfordulójának megünnepléséhez, hiszen az egész gondolatkör azonos: az iskoalépítés 1000 esztendővel ezelőtt szellemi honfoglalást jelentett, mikor az egyetemes európai keresztény kultúrát vettük birtokunkba. Bár ma a pedagógus társadalom gondjai nagyon is más jellegűek, mégis megér a múlt tíz évszázad minden oktatási intézménynek egy olyan sajátos visszaemlékezést, mely erkölcsi töltését, önbizalmat és hitet ad a jövőre. Leopold Györgyi „Drágábban add a jegyeket!” Azok, akik múlt hét csütörtöké óta a pécsi Uránia moziban „Az élet mindig drága” című filmet tekintették meg, a saját bőrükön tapasztalhatták a film címében foglaltakat, mivel a jegyeket itt már 190 forintos áron árusították. Az Apolló és a Park moziban csak augusztus 17-től emelik a jegyárakat. Filúk Lajos, az InterCom pécsi kirendeltségének vezetője elmondta, hogy az emelés a budapesti központ kényszerű válasza az általános költségnövekedésre és remélik, hogy ebben az évben már nem lesz szükség hasonló intézkedésekre. Az Apolló klubmozi helyárai változatlanok maradtak, mert az InterCom továbbra is feladatának tartja, hogy az értékes, de csak kisebb érdeklődésre számot tartó filmek, minél több nézőhöz juthassanak el. Sokan hiányolják, hogy megszűntek a különböző film és árkategóriák, ezzel kapcsolatban Filák Lajos azt a felvilágosítást adta, hogy az egységesítést az tette indokolttá, hogy sokan az olcsóbb helyre váltottak jegyet, de a film kezdeténél átültek a drágább árfekvésű sorokba, mely folyamatos hiányként jelentkezett a bevételben. A filmeket pedig azért nem kategorizálják, mert, amit egy esetlegesen „gyengébb” filmen veszítenének, azt vissza kellene nyerni egy „igényesebb” produkción és a régi bonyolult helyár-kategóriák így a nézőknek is áttekinthetővé váltak. Fejlesztéseket is tervez az InterCom: a napokban fejeződik be a Park mozi vizesblokkjának korszerűsítése és a kertmozi statikai felmérése, továbbá vászoncsere is szerepel a távlati tervek között. Ebben az évben az egyik legnagyobb kasszasiker a héten vetített harmadik Die Hard, amely az első hétvégéjén országszerte megdöntötte az induló nézőszám rekordot, melyet eddig Stallone Specialistája tartott. Ez a rekord a pécsi mozikban 4164 nézőt jelentett csütörtöktől vasárnapig. „Az év legnézettebb filmje” kategóriában versenyben áll még a Vírus, melyre az első héten „csak” 3580 néző volt kíváncsi Pécsett, de hosszabb távon mindenképpen esélyesnek mondható mindenkit izgató témája miatt. A sikervárományos „újoncok” között érdemes megemlíteni az utópisztikus Mindörökké Batmant, melyet augusztus végén mutatnak be a pécsi filmszínházak, nagy durranásnak ígérkezik még Steven Spielberg új, családi „varázslata” a Casper című „szellemes” produkció is. Rendes Z. Az erdőjárás mind a cserkészek, mind az úttörők programjában szerepel fotó: laufer l. Úttörők, cserkészek, zabhegyezők Egyeseknek a legkevésbé sem, másoknak annál- inkább meglepő a tény: hetvenezres regisztrált lélekszámával az úttörőké ma is a legnagyobb honi gyermek- és ifjúsági szervezet. Az 1989 utáni „vérveszteség” mindössze tízezres volt. - A szervezet le sem állt, hanem értékeit vállalva folytatta tovább a munkát — mondja Kovácsáé Vranesics Agnes, az Úttörőszövetségek Baranya Megyei Társulásának ügyvezetője. - Sőt, a Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács szervezésében is főszerepet játszott. A közelmúltban is egy-egy iskolához kötötten maradtak talpon a szervezetek és profiljában ma is a táboroké, a kulturális és sport rendezvényeké az elsőbbség, szellemiségében új elemként jelent meg az önkéntesség, az autonómia tisztelete, az egyén és közösség szabadságának elismerése. Ami praktikusan annyit tesz, hogy a központ legfeljebb ajánl, az úttörők közösségei a „végeken” maguk döntenek normáikról, programjaikról és jelképeikről, de gazdálkodásukról is. Új és szimpatikus vonás: minden tag, gyerek és felnőtt - kimondottan legalábbis - egyenjogú. A .jövőre való tudatos felkészülés” égisze alatt Úttörők a barátságos harmadik évezredért jelszóval két esztendeje mozgalmat is útjára indítottak. A szövetség csillebérci bázisán ezen a nyáron is ezer fiatal nyaralt, de már ifiképzőknek is szerveznek tábort. Cél a tagszám növelése, de a direkt meggyőzéshez már nem folyamodnának. Baranyában 16 az úttörőcsapatok száma; Pécsett kettő, Komlón egy sem, Siklóson kevés, a többi Szigetvár és Mohács vonzáskörzetében. Az ellentétes híresztelések dacára, a szervezet „köszöni szépen”, jól megfér egy országhatáron belül a cserkészek táborával. Annál is inkább, hiszen a cserkészeké sosem volt tömegszervezet, nem is célja az, bocsátotta előre Ivasivka Mátyás, Somogy, Tolna és Baranya 6. számú kerületének vezetője. A négy évtizedi letiltás után óriási lendületben „magához tért”, szigorúan önkéntes, valláserkölcsi alapon álló, de nem hitbuzgalmi szervezeten belül döntően az életkor kreál hierarchiát, no meg az Isten-, haza- és emberszeretet iránti elkötelezettség. Az '92-es évi csúcsidőszakot követően mára 20-22 ezer körül állapodott meg a nyilvántartott tagszám, Baranya 30 csapatáé ezer. A példamutató magatartás, a segítő szándék és a környezetvédelem alapvető pillére célkitűzéseiknek. Belépni döntően az iskolákon keresztül lehet 7 éves kortól (felső korhatár nincs), ám a tanulmányi eredmény szembeszökő romlásáért fél évi „szabadságolás” jár. Kevesen tudják, az őrs elnevezés nem az úttörőktől, hanem a gyakran túrázó, táborozó cserkészektől származik. A muzulmán országokban legerősebb mozgalom ma különösen Szlovákia, Románia és Kárpátalja magyarlakta településein életerős. Az izgalmas (szerepjátéknak tetsző, ám a demokratikus eszmék szellemében az érdekérvényesítési technikák elsajátítására ösztönző gyermekönkormányzatok múltja három éves hazánkban, számuk a húszhoz közelít. Megyénkben először Szabadszentkirályon jött létre, de a helyi polgármester támogatása ellenére az iskolaigazgató heves ellenállása nyomán meg is szűnt. Alakult viszont Mágocson és Bicsér- den, Baksán készül. A Gyermekönkormányzatokat Segítők Egyesület képzést is indít, de felnőtteknek - hiszen elsődlegesen rajtuk áll vagy bukik a mini-demokráciák létrejötte. Említhetünk néhány jóval szerényebb, de honi ifjúsági szervezetet a létező csaknem 30 közül: Gyermekbarátok, Fiatal Sasok, Zabhegyező Gyermeka- nimátorok. Hagyományőrzők Szövetsége vagy Renum Mari- anum. Tröszt E. Augusztus 20-i rendezvények (Folytatás az 1. oldalról) a Széchenyi téri Emléktemplom előtt kezdődik tánccsoportok és zenekarok közreműködésével. Beszédet mond dr. Hasznos Miklós országgyűlési képviselő. Ezután ünnepi isten- tiszteletre kerül sor. 20 órától a Művelődési Központ szabadtéri színpadán a Mugurelu és a Zora Néptáncegyüttes ad műsort. A napot bál zárja. Szigetváron 18 órakor a Ferences Templomban szentmise keretében tartanak ünnepi megemlékezést. Misét celebrál és ünnepi beszédet mond: Csorna Dezső plébános. A Vigadóban este 7 órakor nyitják meg Va- nyúr István szobrászművész grafikáinak kiállítását. Pécsvá- radon már a mai nappal kezdetét veszik a Szent István Napok. 20-án a Várban 16 órakor István király szobránál koszorú- zási ünnepséget tartanak. Köszöntőt mond: dr. Bíró Ferenc képviselő. Ezután az Önkéntes Tűzoltóegyesület Fúvószenekara koncertezik. A Szentháromság téren a helyi Ifjúsági Fúvószenekar, majd a Kodolá- nyi János Általános Iskola Német Tánccsoportja lép fel. Este utcabál. Bolyban az Erzsébet Vigadóban a Medgyessy Képzőművészeti Műhely kiállításának megnyitására kerül sor 20-án délelőtt. Délután fél 4-től a szabadtéri színpadon az Ifjúsági Zenekar koncertje lesz, majd néptánceggyüttesek lépnek fel. Este Nagy Bandó András szórakoztatja a közönséget, s a napot itt is bál zárja. A Leánycsóki Népház igen gazdag programot állított össze Szent István napra. Délelőtt munkakutya bemutató, horgász vetélkedő, határőrségi bemutató, halászlé főző verseny lesz. Délután többek között a mohácsi tűzoltóság, a BM-i Rendőrfőkapitányság kommandósai, a Pécsi HŐR Igazgatóság kutyái, a Mohácsi TE karatézói mutatkoznak be. Az új kenyér meg- áldására este fél 8 órakor kerül sor. Ünnepi beszédet Puch László országgyűlési képviselő mond. Kővágószőlősön délelőtt térzenével indul a 20-i ünnepség. Ekkor adják át „Az év lakóháza” plakettjeit és okleveleit is. A templomi szentmise és kenyérszentelés után a felújított ravatalozót tekintik meg. 17 órától a Fekete Kalap cigányegyüttes ad koncertet. A Kultúr- házban gyermekbalettosok előadására, a Tátika együttes showjára, majd Unger Pálma és N. Szabó Sándor műsorára kerül sor. Sellyén 17 órától az ormánsági faszobrász alkotótáborban készült alkotások ünnepélyes avatására látogathatnak el az érdeklődők a sellyei Arborétumba. Püspökszentlászlón 10 órakor szabadtéri koncelebrált szentmise lesz, melynek keretében megáldják az újonnan épült Életrendezés Házát. Kökényben bosnyák-horvátok találkozója lesz 20-án. 9 órától a Kultúrházban megnyitják a bosnyák-horvátok kulturális hagyatékából készült kiállítást. Ezután horvát nyelvű szentmisét tartanak. Ünnepi beszédet dr. Karagics Mihály, a Horvát Országos Önkormányzat elnöke és dr. Hargitai János, a Baranya Megyei Közgyűlés al- elnöke mond. Délután népviseleti bemutatót, folklór műsort rendeznek a málomi tónál. Este horvát bál lesz. Szászváron délután fél 4-kor fúj az Ifjúsági Zenekar gyülekezőt. Helybéli óvodások német táncműsora majd mesejátéka következik. Ezután ünnepi köszöntőre és az új kenyér megszegésére kerül sor. Az énekkarok és tánccsoportok műsora előtt kiosztják a helyi „Környezetünkért” pályázat díjait. Sásdon délelőtt ünnepi képviselőtestületi gyűlést tartanak. 10 órától szentmise és kenyérszentelés lesz, amit a Sásdi Ifjúsági Zenekar fellépése követ. Velősy G. i c i
