Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-14 / 221. szám

10 Dhnántuli Napló Gazdaság 1995. augusztus 14., hétfő A hazai után külföldi vásárok Rangos, és széleskörű nemzetközi kínálattal jelentkezik a PTV Kft. Szakmailag nagyon jó visszhangja volt az idei Pécs Expo-nak fotó: laufer László Határidők cégvezetőknek Augusztus 15.- Mezőgazdasági támogatá­sok igénylése;- az útalap-hozzájárulás befi­zetése, visszaigénylése;- az idegenforgalmi adó, a fogyasztási adó, a társasági adó befizetése. Augusztus 20.- Az áfa, az szja befizetése;- a cégautó adójának befize­tése;- a külföldi szervezetnek kifi­zetendő, belföldi személy ál­tal levont adó befizetése;- a játékadó befizetése;- a munkaadói, a munkaválla­lói, a bérgarancia-járulék be­fizetése;- a tenyésztési hozzájárulás befizetése. Külföldiek magyarországi munkavállalása A 7/1991. (X. 7.) MüM rende­let újraszabályozta a külföl­diek magyarországi munka- vállalásainak feltételeit. Esze­rint a külföldi munkavállalá­sát a munkaügyi központ ak­kor engedélyezi, ha a munkál­tató munkaerőigényét a mun­kavállalási engedély iránti ké­relem benyújtását megelőzően legalább 60, idénymunka esetén legalább 30 nappal korábban bejelen­tette és a bejelentés időpontjá­tól kezdődően a munka el­végzésére megfelelő képzett­séggel rendelkező, kiközve­títhető magyar munkaerő nem áll rendelkezésre. Október 18-ától bővül azok köre, akiknél kizáró okok hiányában az engedélyt- minden egyéb szempont vizsgálata nélkül - ki kell adni. így nem szükséges en­gedély a nemzetközi szerve­zetek, az ilyen szervezetek tanácsadó szervezetei által kirendelt szakértő munka­végzéséhez sem. Ugyanígy adja ki a munkaügyi központ az engedélyt évenként a többségi külföldi tulajdon­ban levő gazdasági társaság által foglalkoztatni kívánt külföldi munkavégzéséhez, ha ez a társaság előző év de­cember 31-ei munkajogi ál­lományi létszámának 2 szá­zalékát nem haladja meg. A jogszabályváltozás bőví­tette azoknak az eseteknek a körét is, amikor a külföldi munkavállalása kapcsán nincs szükség a munkaügyi központ engedélyére. A jövőben nem kell ilyen engedély a többségi külföldi tulajdonban levő gazdasági társaság felügyelő­bizottsági tagja, a Magyaror­szágon tanuló külföldi diák, valamint az építőtáborban dolgozó külföldi munkavég­zéséhez sem. Továbbra is engedélyköte­les azonban a többségi tulaj­donban lévő gazdasági társa­ság vezető tisztségviselőjé­nek, valamint a közkereseti és a betéti társaság képviseletet ellátó tagjának a társaság te­vékenységében való minden olyan közreműködése, amely a vezető tisztségviselői fel­adatokat és a képviseletet meghaladja. Az engedélyezés kapcsán fontos tudnivaló, hogy az en­gedélyezési kérelemhez, ame­lyet a belföldi munkáltatónak kell benyújtania, csatolni kell a külföldinek a munkakör el­látásához szükséges szakkép­zettségét igazoló okirat hite­les másolatát, ennek hiteles magyar fordítását, a külföldi egészségügyi alkalmasságáról szóló igazolást. (Magyar Köz­löny 1995/65. sz.) Veszélyben az adóhátralékos jövedéki engedélyek Agrárkörkép Enyhült a pénzügyi feszült­ség a mezőgazdaságban. A termelők rendezni tudták felhalmozódott tartozásaik nagy részét - közölte a Földművelésügyi Hivatalok Főosztálya. A hozamok azonban alacsonyak ahhoz, hogy a termelők tartalékolni is tudjanak, így bár enyhült a pénzügyi feszültség, a ter­melés finanszírozásának gondjai nem szűnnek meg. A tájékoztató kiemeli, hogy júliusban a hőségnapok száma helyenként meghaladta a 18- at, a csapadék pedig meglehe­tősen szeszélyes volt. A talaj 50 centiméteres felső termőré­tegének vízkészlete 40-70 százalék között változik. Befejeződött az őszi árpa, a repce és a borsó betakarítása. Az első kettő esetében a ter­més a becsültnek megfelelően alakult, a borsó jobban fizetett az előző évek átlagánál. A hó­nap végére az őszi búza 85, a tavaszi árpa 75, a triticale 50 és a rozs 25 százalékát takarí­tották be. Az aratás várha­tóan augusztus 20-ra befe­jeződik. A zöldségfélék fejlődése megfelelően alakult, a piaci felhozatal bőséges. A gyü­mölcsök közül gyenge volt a termés meggyből és kajsziba­rackból, alacsony hozam várható őszibarackból és almából is. Szőlőből közepes termés ígérkezik. Ami az állattenyésztést il­leti: leginkább a szarvas­marha-ágazatban nőtt az ál­lomány. Bár a piacon árukíná­lat van, a hízó- és selejtte- hén-árak nem változtak. A sertéspiacon kiegyensúlyozott árakra számíthatunk. A vá­góbárány iránt a kereslet nagy, az árualap viszont kicsi. Török üzleti út baranyai vállalkozóknak A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az ősz folyamán törökországi üzleti utat szervez tagcégei számára. Az Ankarai Kereskedelmi Kirendeltségtől kapott információk alapján a török fővárosba és Isztambulba ellátogató delegáció iránt a vendéglátók részéről az alábbi területeken mutatkozik érdek­lődés: vegyipar, műtrágya és növényvédőszer, kohászat, acél és alumínium lemez alapanya­gok, zsák-, finom- és hullám alappapír, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, ter­mények és húsféleségek, bur­gonya, hagyma, déligyümölcs, textilipari és ruházati termékek. Bővebb tájékoztató a kamará­ban: tel.: 327-155. Alig fejeződött be a legna­gyobb hazai rendezvénye, a Pécs Expo, máris rangos nem­zetközi vásárok előkészítésén dolgozik a Pécsi Ipari Vásár Kft. A közeljövő kínálatának sorra vétele előtt a pécsi általá­nos fogyasztási vásár és a VINTOUR szakvásár sikeréről kérdeztük Markos Györgyöt, a kiállításszervező társaság ügy­vezető igazgatóját.- Ha anyagilag nem is értük el a korábbi évek hozamát, szakmailag nagyon jó vissz­hangja volt a Pécs Expónak. A szerényebb eredmény elsődle­ges oka volt, hogy árainkban nem követtük a minden terüle­ten tapasztalható drágulást. En­nek ellenére számszerint keve­sebb kiállítónk volt mint a ko­rábbi időszakban, aminek okát viszont a vásárokon megjelenő cégek új magatartásában kell keresnünk. Általános gyakor­lattá vált, hogy egy-egy standon összefogva, vagy képviselők út­ján több vállalkozó jeleníti meg kínálatát - természetesen költ­ségkímélő megfontolásból. Ilyen szempontból viszont - ahogy azt a Pécs Expón is ta­pasztalni lehetett - lényegesen színesedett a vásárok felhoza­tala. Ez feltétlenül pozitív vál­tozást jelentett az érdeklődő lá­togatók számára, míg a szak­embereknek a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával közösen rangos nemzetközi üz­leti találkozókat, szakmai elő­adásokat tudtunk megszervezni ebben az évben. Végül a VIN- TOUR-ról annyit, hogy min­denképpen szerencsés döntés volt a szakkiállítás bevonása az általános vásárba, így mind a kiállítók, mind pedig a szakmai rendezvények nagyobb látoga­tottságnak örvendhettek - érté­kelte a két gazdasági rendez­vényt a vásárigazgató. Ezekben a napokban már a következő nagy feladatra, a Szentpétervári Orosz Farmer '95. mezőgazdasági szakvásá­ron való kollektív magyar rész­vétel megszervezésére koncent­rálnak a PIV Kft. munkatársai. Az augusztus 28. és szeptember 3. között nyitva tartó vásáron három év után jelentkezik ismét közös kiállítással Magyaror­szág. A részvételt támogatja az Ipari és Kereskedelmi miniszté­rium Gazdaságfejlesztési Alapja. A rendezvény temati­kája roppant széles, rajta ugyanúgy szerepelnek mező- gazdasági termékek, gépek, technológiák, mint feldolgozó berendezések, csomagolóesz­közök, élelmiszerek, alapanya­gok, és a témakörhöz kapcso­lódó fogyasztási cikkek. Jelen­leg 12 kiállítója van a magyar standnak, de a kiírás és a je­lentkezési idő szűkössége elle­nére az utolsó pillanatban is el­fogad jelentkezőket a szervező társaság. Szeptember 6-10. között egy másik szovjet utódállamban a moldáv Kisinyovban ugyan­csak mezőgazdasági profilban szervez vásári részvételt a tár­saság. Az AGROTECH '95. szakvásárra mezőgazdasági gé­peket, növényvédőszereket, élelmiszereket gyártó, gabonát, takarmányt forgalmazó cégeket várnak a házigazdák, akikkel közösen a pécsi szervezők egy magyar napot is rendeznek a vásáron. Itt a rendezvény ma­gyar résztvevői nemcsak mol­dáv, hanem más FÁK orszá- gokbéli üzletemberekkel is ta­lálkozhatnak üzletkötés remé­nyében. A vendéglátók ígéretet tettek arra is, hogy a gazdasági csúcsszervezetek képviselőit is meghívják a nemzeti napra. Három éve folyamatos az igény, hogy a PIV Kft. magyar kiállítókat szervezzen Csíksze­redára. A már kiváló román kapcsolatokkal rendelkező pé­csi társaság engedve az unszo­lásnak ezúttal igent mondott, és a PB KIK közreműködésével cégeket és üzletemberdelegá­ciót visz ki a szeptember 26-29. között zajló vásárra. November és december for­dulóján két lengyel szakkiállí­tás nyújt programot a PIV Kft- nek és partnereinek. A krakkói idegenforgalmi és vendéglátói­pari vásárokra abban a remény­ben utazhat ki a kamara és a Baranya Megyei Vállalkozási Központ által is támogatott magyar küldöttség, hogy jövőre a Pécs Expó díszkiállítójaként találkozhatnak majd az idei vendéglátó lengyelekkel. Az év utolsó nemzetközi fel­adatát december 1-3. között a kölni idegenforgalmi kiállítás adja a PIV Kft. számára, ahol a magyar nemzeti standot népe­síti majd be a pécsi vásárszer­vező társaság. Kaszás E. Átfogó harcot indított az adóha­tóság és a vám- és pénzügyőr­ség a feketegazdaság, valamint adóhátralékosok ellen, ennek kapcsán vizsgálták a jövedéki termékeket forgalmazókat. Az adóhatósági vezér, Pitti Zoltán irányítása alá került két szerve­zet a vállalkozásoknál legfő­képpen az után kutatott: van-e köztartozása a vállalkozónak. Mert ha van, a tartozás nagy­ságától függően akár fel is füg­geszthetik a jövedéki termékek forgalmazási engedélyét. Erre azonban még nem került sor, annak ellenére, hogy az utóbbi időben vizsgált, ilyen vállalko­zásoknak több mint a fele jelen­tős nagyságú tartozással bír. A két pénzintézeti szervezet nemrégiben közösen vizsgált 2200 jövedéki engedéllyel ren­delkező vállalkozót. A törvény értelmében be kell vonni az en­gedélyt mindazoktól, akiknek az éves adófizetési kötelezett­ségük ötödét meghaladó mér­tékű állami köztartozásuk van. A vizsgált vállalkozások közül 1400-nak volt adó, vám vagy il­leték tartozása, ezek a cégek több mint 14 milliárd forinttal tartoznak a költségvetésnek. Érdeklődésünkre a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancs­nokságán elmondták, az utóbbi héten még nem kaptak utasítást arra, hogy a régióban működő vállalkozók közül valakinek adótartozás miatt be kellene vonni az engedélyét. B. G Aranyat érő tanácsok aranyláz ellen Két számjegyű infláció idején szinte természetes, hogy nő az arany iránti kereslet. Kivált akkor, ha a világpiacon az ára emelkedőben van. A kitermelés csökkenéséből, az ipari fel- használás növekedéséből arra lehet következtetni, hogy esetleg drágulás várható. Új bányák nyitása, a kínálat vár­ható bővülése is árfelhajtó erő, mert sokan úgy vélik: akik en­nek a fémnek a bányászatába fektetik a pénzüket, nyilván tud­ják, hogy növekedni fog iránta a kereslet. Aranylázat talán nem, de „hőemelkedést,, okozhat az is, ha a dollár, a világ tartalék- és kulcsvalutája (ahogy emlegetik: a papírarany) huzamosan gyön­gélkedik. Ezek a tényezők jelen­leg együttesen érvényesülnek. Nos, ismeretes, Recsken új­raindult az aranykutatás. A La- hóca nevű érclelőhelyen eddig 4 mélyfúrást végeztek, s megál­lapították, az ércben tonnánkat 2,1 gramm arany található. Bár a világon számos olyan lelő­hely létezik, ahol a recskinél alacsonyabb aranytartalom mellett is gazdaságos a terme­lés, nem tudni, hogy nálunk an­nak bizonyul-e. Érdemes-e idehaza aranyba fektetni a pénzt? Időszerű a kérdés azért is, mert Ausztriá­ból az elmúlt hetekben felvásár­lási lázról érkeztek hírek. Külföldön hagyomány, hogy a vagyon kisebb-nagyobb ré­szét aranyban tartják, rudakban, érmékben, aranyletéti jegyek­ben. Ezek általában nem adókö­telesek, s áruk alig haladja meg a tényleges aranyértéket. Nagy nyereségre egyébként is ritkán lehet számítani. Évszázadon­ként egyszer esik meg olyasmi, mint a 70-es évek elején, amikor hússzorosra nőtt az arany ára. Azt se felejtsük: nálunk, a még érvényben lévő korlátozá­sok miatt legálisan kizárólag fazonaranyat, aranyból készült ötvösipari termékeket lehet be­szerezni, tartani - forgalmi adóval terhelten. Tömegében tehát csak feldolgozott aranyat vehetünk, amit általában tört­aranyként vásárolnak vissza. Vagyis sok mindenre jó az arany: gyönyörködhetünk benne, viselhetjük ékszerként, de a szakember tanácsa mégis az: megtakarított pénzünket itt és most nem érdemes aranyba fektetni. Bácskai Tamás Növekszik a beruházási kedv A vállalkozó bizakodó és befektet, a költségvetés és a tb spórol Biztató jelentést adott közre a Magyar Nemzeti Bank az első évnegyed beruházási tevékenységéről. A beszámoló megálla­pítja, januárban, februárban és márciusban egyaránt a be­fektetési kedv megélénkülése jellemezte gazdasági életünket. A banki összegezés szerint 141 milliárd forint volt a nem­zetgazdasági beruházások ér­téke, ami az előző év azonos időszakához képest 8-10 szá­zalékos növekedésnek felel meg. Figyelmet érdemlő jelen­ség, hogy az élénkülés szinte kizárólag a vállalkozói kör növekvő aktivitásának volt köszönhető; miközben ugyanis a cégek, vállalkozá­sok beruházásai 66 százalék­kal emelkedtek Magyarorszá­gon, addig az állami költség­vetési, valamint a társadalom- biztosítási szektorban 4 száza­lékkal visszaesett a beruházá­sok értéke. Pozitív jelenségként köny­velhető el, hogy míg az el­múlt esztendőben elsősorban az építési beruházások sze­repe volt a meghatározó, az idén az első évnegyedben a hangsúly a termelési eszkö­zökre tevődött át, s a gépbe­ruházások értéke növekedett a legnagyobb mértékben. Ez utóbbi több mint 60 száza­lékkal bővült, viszont az épí­tési beruházásoknál a növe­kedés „csupán” 31,5 százalé­kos volt. A befektetések ágazati megoszlását vizsgálva megál­lapítható, hogy továbbra is a hazai mezőgazdaság ilyen irányú tevékenysége a legdi­namikusabb, ebben a szek­torban 2,5-szeres beruházás­bővülést regisztráltak a jelen­tés készítői. Erőteljes élénkülés jelle­mezte egyebek között a szállí­tási, a raktározási, a posta és távközlési ágazatot, valamint az építőipart, ahol csaknem megkétszereződtek a beruhá­zások. A feldolgozóiparban 55,2 százalékos volt a növe­kedés. * I é i

Next

/
Thumbnails
Contents