Új Dunántúli Napló, 1995. augusztus (6. évfolyam, 208-237. szám)

1995-08-10 / 217. szám

6 Dünántúli Napló Közélet 1995. augusztus 10., csütörtök Válságos helyzetben a kultúra Segítenek „a nép ügyvédjei” Ne pénze - igaza legyen a panaszosnak! Jogállamban élünk. Hogy mennyire, az abból is látható, hogy olykor már sokalljuk is azokat a jogokat, amelyek bizonyos ese­tekben a társadalom deviáns tagjait is - egyesek szerint fölösle­gesen - megilletik. Ugyanakkor felismert, vagy korábban nem is létezett állampolgári jogainkat gyakran éri sérelem, nem ritkán éppen a hatóság és az állami hivatalok részéről. Az egyén jogér­vényesítési lehetőségei pedig olykor nem éppen törvényes korlá­tokba is ütközhetnek. De jó is lenne, ha volna valaki, aki segít az ilyen helyzetbe kerülteken! A nyugat-európai demokráci­ákban már nem kell az ilyen in­tézményt kitalálni, - legtöbb­jükben szószólója van az állam- polgári jogoknak, a „szegények ügyvédje”, „a hatalom ellen­őre”, vagyis az ombudsman. Ná­lunk ezt a szerepet mindenkor az állam első emberének tulajdoní­tották: a panaszos és védelmet, sérelmükre orvoslást kereső polgárok leveleit az uralkodó­hoz, a párt első titkárához, leg­följebb a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottsághoz címezték. A rendszerváltás megannyi meg­oldatlan problémája között aztán fölvetődött: meg kellene honosí­tani nálunk is a másutt bevált ombudsman intézményét. A ha­talom nem siette el a dolgot. Elvi egyetértése ellenére csak 1993 vége felé született meg az a tör­vény, amely erről intézkedik, s még később, csak az Országgyű­lés idei nyári ülésszakának utolsó napján választották meg az emberi jogok szószólóit: Gönczöl Katalint, az állampol­gári jogok országgyűlési bizto­sát, Polt Pétert, az általános ombudsman helyettesét, Maj- tényi László adatvédelmi biz­tost és Kaltenbach Jenó't, a nemzeti és etnikai, vagyis való­jában a kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosát. A hatalom nem jóságos- Kinevezésükkel és hiva­talba lépésükkel a hatalom nem a magyar nép „jóságos atya” iránti vágyát kívánta kielégí­teni?- Nem hiszem, hogy magyar sajátosság volna, hogy a lakos­ság számos gondjára mindig jó­ságos és mindenhatónak vélt személytől vár megoldást. In­kább azt mondanám: ez a kelet­európai gondolkodásmódra le­het jellemző - igazít ki, de nyomban hozzáteszi: - Azért itt egészen másról van szó, a jogál­lamiság egyik fontos, s nálunk idáig hiányzó intézményéről. Elég csak arra gondolni, hogy mennyire bonyolulttá vált napja­inkra a hatóságok és hivatalok munkája, ezzel összefüggésben az a kapcsolatrendszer, amely őket az állampolgárokkal össze­köti. Még a jogban járatos em­berek sem tudnak minden ügy­ben pontosan és megbízhatóan eligazodni. A polihisztorok kora pedig sajnos lejárt, - szükség van tehát egy olyan intéz­ményre, amely kötelességsze­Visszahívnak 30 000 Volvót A Volvo közleményben erősí­tette meg azt a korábbi sajtóér­tesülést, hogy világszerte 30 ezer autót rendelnek vissza a szervizekbe a hibás biztonsági övék kijavítására - jelentette az AP. Gyártási hiba miatt nagy sebességgel történő ütközésnél kilazulhat az elülső biztonsági öv - közölte a svéd autógyár. A visszahívási akció az 1992-ben és 1993-ban gyártott 740, 940 és 960 jelzésű modellekre vo­natkozik. A Volvo saját költségére megerősíti azt a fémdarabot, amely az autó belsejéhez rög­zíti a biztonsági öveket. A hiba eddig nem okozott súlyosabb sérülést, egy esetben azonban az utasok könnyebben megse­besültek, amikor az övék kila­zultak. rűen eljár minden olyan állam­polgár ügyében, akinek valójá­ban az állammal van vitája, a ha­tóság vagy a hivatal részéről éri őt vélekedése szerint jogsére­lem. Ebből következik munkánk egyik alapelve is: az állampol­gári biztosnak mindig ott kell föllépni, ahol a bajok erednek és ott kell keresnie az orvoslás le­hetőségeit is.-Milyen úton és eszközök­kel?- Mindig a leghatékonyabb beavatkozási módot kell válasz­tanunk, de jó, ha máris leszö­gezzük: az állampolgári jogok biztosának nincs ügydöntő jogo­sítványa! Van viszont felhatal­mazása a vizsgálatra, méghozzá bármely szervnél, hatóságnál, hivatalnál és indítványozhat fe­lelősségre vonást is. Kirívóan súlyos ügyekben kérheti az or­szággyűlést, hogy soron kívül tárgyalja az esetet, s még tör­vénymódosítást is javasolhat in­dokolt esetekben. Egyúttal - ha valóban jogsértés történt - fel­hívja erre a közvélemény és a jogalkotók figyelmét, hogy a megismétlődés esélyét csök­kentse, vagy kizárja. És igyek­szik a jogsértések megelőzését is elősegíteni, például oly módon, hogy figyelemmel kíséri a jog­szabály- és törvényalkotás fo­lyamatát.-Alig néhány hete működik az intézmény, de már számos ügyben fordultak önökhöz, pe­dig még nem is „üzemel” a pa­naszirodájuk. Megemlítene né­hányat, példaként? Mintaértékű bejelentések- Már eléri a százat a hozzánk fordulók száma és kellemes meglepetésünkre kevés a túlzot­tan személyes jellegű és vélhe­tően orvosolhatatlan panasz. Annál több a széles rétegeket érintő, mintaértékű bejelentés, amelynek utána járni közérdek­ből is fontos. Mintha a polgárok máris ráhangolódtak volna arra a hullámhosszra, amelyen mun­kánkat tervezzük. Néhány típu­sügyet említhetek. Ilyen a szol­gáltató intézmények működését kifogásoló panaszcsoport, amelyből rendszerint kitűnik az állampolgár védtelensége. Azaz kiszolgáltatottsága a szolgálta­tónak! Sok valósnak tűnő jogsé­relem miatt várnak tőlünk orvos­lást az önkormányzati iskolák bezárása, szüneteltetése, átalakí­tása miatt, vagy az adóhatóság némely eljárását kifogásolva.- Egykor az állampolgári be­jelentéseket a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz lehe­tett címezni. Am ez a szerv maga dönthette el, hogy melyik bejelentés tárgyát tartja kivizs­gálásra érdemesnek. Önök is így dolgoznak?- Kötelességünk minden elénk tárt ügyet vizsgálni. Kivé­telt csak az jelent, ha a panasz, bejelentés névtelenül érkezik. Ebben az esetben mérlegelhet­jük, hogy hitelt adunk-e tartal­mának.- Vállalnia kell a nyilvános­ságot is az önökhöz fordulók­nak?-Ha kívánja az illető, titok­ban tartjuk a nevét. A beérkező panaszokat egyébként - tartal­muk szerint - feldolgozzuk, amint az ehhez szükséges szak­mai hátteret biztosítani lehet.- Mennyit kell fizetni intéz­kedésükért?- Semmit, a mi munkánk in­gyenes. írásban a legjobb- Milyen módon veheti az ál­lampolgár igénybe a segítsé­get?- Remélhetőleg szeptember­ben már fogadóképes lesz a pa­naszirodánk, ahol személyesen is elmondhatják az ügyfelek, hogy miben kérik közbenjárá­sunkat. De azt ajánlom, hogy a személyes megkeresést - érte­lemszerűen, hiszen időtrabló és az ügyfeleket is jobban megter­heli - csak akkor válasszák, ha úgy gondolják, nem lehet írás­ban összefoglalni, dokumentu­mok másolataival is alátá­masztva a panaszt, jogsérelmet. A legtöbb esetben egyszerűbb, ha ajánlott levélben küldik el mindazt, ami az ügyhöz tartozik, panaszirodánk címére: 1056. Budapest, V„ Tüköry utca 3. Szívesen fogadjuk a telefonbeje­lentkezéseket is, a 269-3510-as telefonszámon. Vidéken élő polgárainkat is arra bíztatjuk, hogy e két utóbbi lehetőséget vá­lasszák, annál is inkább, mert közbenjárásunkért ugyan nem kell fizetni, de az ügyfél felme­rülő költségeit - például a vonat­jegy árát - nem tudjuk megtérí­teni. Schöffer Jenő Tűzoltó munkában soron kívüli intézkedések szükségesek, mert válságos helyzet alakult ki a kultúra alapszolgáltatásait végző intézményekben. A kul­túra alapvetően nem lehet áru, ezért a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete döntő fontossá­gúnak tartja, hogy továbbra is az állami költségvetés bizto­sítsa ezen intézmények - így a könyvtárak, a művelődési há­zak, a múzeumok és a levéltá­rak - működtetését. Mindezt Vadász János, a KKDSZ elnöke hangsúlyozta a szerdai budapesti sajtótájékoz­tatón. Az elnök közölte: a teljes csődöt elkerülendő javasolja az érdekvédelmi szervezet, hogy a művelődési tárca hozzon létre egy intervenciós alapot, a kor­mány pedig nyújtson egyszeri támogatást idén a költségvetési tartalékból az alapintézmé­nyeknek. Vadász János kifejtette: az intézményhálózat döntő több­sége jutott el működőképessé­Szeptemberben kezdődik a Bu- dapest-Vác közötti 32 kilomé­teres út második szakaszának építése Sződliget és Dunakeszi között. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Phare- program finanszírozásában összesen 4,5 milliárd forintért épül meg a 15,6 kilométer hosszúságú útszakasz, amely kétszer egysávos lesz, s úgy alakítják ki, hogy később - amennyiben az anyagi lehető­ségek engedik - autópályává fejlesszék. Ezen az útszakaszon A nyári betakarítás megindulá­sával enyhült a pénzügyi fe­szültség a mezőgazdaságban. A termelők rendezni tudták első félévben felhalmozódott adó- és társadalombiztosítási tarto­zásaik nagyrészét - állapítja meg a Földművelésügyi Hiva­talok Főosztályának jelentése. A hozamok azonban alacso­nyak ahhoz, hogy a termelők tartalékolni is tudjanak, s így bár enyhült a pénzügyi feszült­ség, a termelés finanszírozásá­nak gondjai nem szűnnek meg. Befejeződött az őszi árpa, a repce és a borsó betakarítása. Az első kettő esetében a termés a becsültnek megfelelően ala­kult, a borsó viszont jobban fi­zetett, mint az előző évek átla­gában. A hónap végére az őszi búza 85 százalékát, a tavaszi árpa 75 százalékát, a tritikále gének határára. Katasztrofális helyzetbe kerültek, mert az ár­változásokat, a közüzemi díjté­telek növekedését nem ellenté­telezte számukra ez ideig a költségvetés. A szakszervezet elnöke utalt arra, hogy az Or­szágos Széchényi Könyvtár mintegy 20 millió forintos „adóssága” nem pazarlást takar, hanem azt, hogy nem megfelelő a költségvetési támogatása. A nemzeti könyvtár gondja azon­ban csak egy, a sok közül. Az intézmények ezért gondolkod­nak többi között olvasói- és könyvtárhasználati, illetőleg belépődíj-emelésről, valamint a szűkített nyitva tartásról - han­goztatta az elnök. Vadász János nyomatékosan szólt arról is, hogy ezáltal egy káros láncre­akció alakulhat ki. Az intézmé­nyek nem jutnak ugyan jelentő­sebb bevételekhez, ezzel szem­ben az állampolgárok veszé­lyeztetett rétegei viszont meg­engedhetetlen módon végkép­pen kiszorulnak a kulturális alapellátásból. Dunakeszinél és Sződligetnél leágazásokat alakítanak ki. Az út kapcsolódik majd a jelenleg - egy olasz konzorcium beru­házásában - épülő, a Vácot el­kerülő Sződligetig húzódó út­szakaszhoz. A Vác után a 21-es útba csat­lakozó és a Budapest közötti utat 1997 június 30-án adják majd át. Ezzel némileg teher­mentesül a túlzsúfolt 2-es út, ahol jelenleg naponta átlag 18-20 ezer gépkocsi és teher­autó halad át. 50 százalékát, a rozs 25 száza­lékát takarították be. Az aratás várhatóan augusztus 20-ra befe­jeződik. A zöldségfélék fejlődése megfelelő volt, a piaci felhoza­tal jelenleg is bőséges. A gyü­mölcsök közül gyenge termés volt meggyből és kajszibarack­ból, és alacsony hozam várható őszibarackból és almából is. Szőlőből közepes termést vár­nak a gazdák. Az állattenyésztésben legin­kább a szarvasmarha ágazatban nőtt az állomány, ez az elmúlt évi támogatás hatását mutatja. Ugyanakkor a piacon árukíná­lat van, de a hízó és selejttehén- árak nem változtak. A sertéspi­acon az árak konszolidálódása várható. Az üres sertéstelepek egy része gazdára talált, ezek hamarosan működni kezdenek. Egyeztetés helyett Papp Béla alpolgármester a LAKTÁSZ titkárának Lesz-e melegvíz júliusban? címmel megjelent írására a lap hasáb­jain ígéretet tett az eltérő vé­lemények egyeztetésére, a megoldás megkeresésére. Az első cikk a PÉTÁV Kft. szerződéskötési magatartását kifogásolta. Ezek: a kft. az ön- kormányzati rendeletre hivat­kozással a tulajdonos, mint fo­gyasztó helyett a szövetkeze­tek elnökeivel és a társasházak közös képviselőivel kíván szerződést kötni, ettől téve függővé a hőfogadó (hőköz­pont) helyiségek használatára és díjfizetésére vonatkozó megállapodások megkötését is, s kinyilatkoztatta: „... 1995 június 30-a után társaságunkat csak aláírt szerződés esetén terheli távhőellátási kötelezett- , ség.” Ezért tettük fel a kérdést: lesz-e júliusban melegvíz? A Városfejlesztési és Üze­meltetési Iroda e hó 25-re hívta össze egyeztetésre a PÉTÁV Kft., a Közüzemi Rt., a lakás- szövetkezetek, a Pécsi Társas­házak Érdekvédelmi Szerve­zete és a szövetség vezetőit, s jelen volt a jegyzői iroda kép­viselője. A megbeszélés szer­vezőjének megbízottja hangsú­lyozta, csak és kizárólag tájé­koztatást tudnak adni. Ez így is volt! Megtudtuk, hogy az általunk jogsértőnek ítélt 1994. évi 33. önkormányzati rendelet ha­tálybalépését törvényességi vizsgálat előzte meg, aminek során kifogást nem emeltek el­lene. Most viszont a Közigaz­gatási Hivatalhoz terjesztették annak megállapításáért, össz­hangban van-e a rendelet a PÉTÁV Kft. által szövegezett szerződéssel, s a 129/1991. (XI. 15.) Korm. számú rende­lettel. Állásfoglalásuk azonban még nem áll rendelkezésre. Érthetetlen számunkra, hogy minderre csak a közelmúltban került sor, hiszen szövetségünk már 1994 (!) augusztusában megtette első észrevételeit a jogsértő rendelet tekintetében, amit nem csak a Távfűtő Kft.- nek jeleztünk, hanem Pécs vá­ros volt polgármesterének, majd dr. Páva Zsolt polgármés- temek ez év február 22-én, míg Papp Béla alpolgármesternek is - legutóbb - május végén. A nagylétszámú - és kis helyre bezsúfolt - résztvevők újból és sokadszor kifejtették eddig is képviselt álláspontju­kat, de a már írt és a felülvizs­gálattal kapcsolatos informá­ción kívül egyéb, előrevivő momentum nem volt az össze­jövetelen. Ezért sem a szövet­kezetek, sem a társasházak képviselői nem írják alá a dik- tátum-jellegű PETÁV-szerző- dést. A társasházak képviselője szóba hozta a szolgáltató cé­gekkel (Vízmű Kft., Közterü­letfenntartó és Kertészeti Kft.) a Közüzemi Rt.-vel össze­függő problémakört is. Ez utóbbi egy éves fizetési elma­radása az önkormányzat tulaj­donában álló lakások után, a fogadó órák idején nem tartóz­kodnak ott az ügyintézők stb. A távfűtéshez kapcsolódó anomálián kívül számos más gondunkat is jeleztük az elmúlt egy esztendő során a polgár­mesternek és az alpolgármes­tereknek, akik foglalkoztatnak bennünket, s akik együttes megoldása valamennyi fél ér­dekeit szolgál(hat)ná. Ezért aztán nem találok ma­gyarázatot városunk legfelső vezetésének magatartására, hogy ti. Pécs közel 90 ezer polgára ügyével nem foglalko­zik a - véleményem szerint - tőle elvárható módon és fele­lősséggel, s egy ízben se álltak rendelkezésünkre személye­sen, vagy egyéb közvetlen formában. Ezért - sajnos - szövetsé­günk sem tudja a lakásszövet­kezetek és a társasházak veze­tőit érdemi fejleményről, dön­tésről informálni. Kovácsné dr. Szomják Mária a Lakásszövetkezetek és Társasházak Baranya Megyei Szövetségének titkára Az országgyűlés titkos szavazással Gönczöl Katalint az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosának, Polt Pétert az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyet­tesének, Majtényi Lászlót adatvédelmi biztosnak, Kalten­bach Jenőt pedig a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosának megválasztotta. A képen: Gönczöl Katalin aláírja az eskü szövegét. Budapest-Vác / Epüi az új út Enyhült a feszültség 4 A i >

Next

/
Thumbnails
Contents